Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-03 / 258. szám
1982. november 3. rtÉPÜJSÀG 3 Más megoldás, azonos szabályozás A mezőgazdasági termelés meghatározott területein olcsóbb a kisüzemi termelés. A termelés gazdaságosságának megítélésében azonban nem lehet eltekinteni a két mezőgazdasági szektor közötti közgazdasági szabályozás eltéréseitől, amelyek az adórendszerben, a társadalombiztosítási járulékban, az ár- rnedszerben, a támogatási rendszerben, valamint az amortizáció képzésében és a költségekben-jelentkeznek. Az eltérések okairól, a lehetséges közelítés módozatairól kérdeztük dr. Kostyál Rezső kandidátust, a Pénzügyminisztérium főosztály- vezetőjét.- Sok szó esik a háztáji és a kistermelésről, de hogy valójában milyen szerepet tölt be a mezőgazdaságban, arról a nem szakmai közvéleménynek csak feltételezései vannak. Tehát mire képes ez a szektor? — A háztáji és kisegítő gazdaságokban állítják elő a mező- gazdasági termelés közel egy- harmadát, egyes, főleg állattenyésztési termékekből pedig meghatározó a kistermelés szerepe. A bruttó termelési érték — 1976. évi változatlan áron számítva - az utóbbi 10 évben (1971. és 1980. között) 14 százalékkal emelkedett a háztáji és a kisegítő gazdaságokban. Jellemzője a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejlesztésének. hogy az állattenyésztés fejlődött dinamikusabban. 1971. és 1980. között 31 milliárd Ft-ról 37,5 milliárd Ft-ra, azaz 21 százalékkal emelkedett. A növény- termelés mérsékeltebb volt: 22,5 milliárd Ft-ról 23,2 milliárd Ft- ra, 3,5 százalékkal nőtt. Igaz ugyan, hogy csökkent a háztáji és kisegítő gazdaságok által megművelt földterület, de az 1972. évi hektáronként 20 110 Ft-os fajlagos termelési érték 1980-ban. változatlan áron számítva 37 889 Ft-ra emelkedett. Az emelkedés tehát 9 év alatt 88 százalék volt.- A mezőgazdasági szektor népgazdasági jelentőségű súlya egyben azt jelenti, hogy az elvonási-támogatási rendszer is ehhez van szabva. Magyarán, csak a cégtábla más, a pénzügyi szabályozás egyforma?- A nagyüzemekben az adóztatás fő formája a bruttó jövedelem adóztatása, ami 13-15 százalékos. Emellett földadót is fizetnek, ami a földminőséq javulásával progresszíven nő. Az adó átlagos mértéke hektáronként körülbelül 320 Ft. A háztáji és kisegítő gazdaságok kétféle adót fizetnek: földterületük utáni jövedelem- adót, s ha tevékenységük árbevétele egy dolgozóra számítva meghaladja az évi 150 ezer Ft- ot, akkor az úgynevezett árbe- vételes adót. A kistermelőknél képződő jövedelmet azért nem választották adóalapul, mert e jövedelmek számvitelileg nem mutathatók úgy ki, mint a nagyüzemben. A jövedelmek nem különíthetők el a család egyéb bevételeitől (szövetkezeti tagság, munkavégzés, családtagok munkajövedelmei stb.). A jövedelem típusú adóztatás tehát hosszabb távon sem oldható meg, ezért a közös teherviselésben való részvétel elsősorban a használt földterület adóztatásán alapul. A földek adóztatásában a művelési ágak, illetőleg a földterület átlagos aranykorona értékétől függően jelentős a különbség. Egy hektárra átszámítva a kistermelők átlagos földadója körülbelül 950 Ft. A másik elvonási forma az árbevétel nagyságától függő adó, ami a kiugró jövedelmek erőteljesebb korlátozását szolgálja. Tavaly 3118-an fizettek ilyen adót, s e címen a költségvetés összesen 12,3 millió forintot számolhatott el.- Mi a helyzet a társadalombiztosítással? Igaz, ma már az egész lakosság jogosult rá, de ennek a jogosultságnak bizonyos pénzügyi vonzatai is vannak.- A mezőgazdasági nagyüzemek közül a termelőszövetkezetek tagjaik keresete után, az általános mértéknél kevesebbet, a kifizetett munkadíj 16 százalékának megfelelő összeget fizetnek társadalombiztosítási járulék címén. A tagok betegségi ellátása ugyanis a szövetkezetét terheli. A kistermelők külön nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, ugyanakkor a háztáji gazdaságokban végzett állattenyésztési és zöldségtermelési tevékenység vélelmezett jövedelme után - ha az közös munkavégzésnek minősül - a termelőszövetkezet az erre vonatkozó szabályok szerint fizeti a társadalombiztosítási járulékot. Igaz, ezt csak a háztáji termelés kisebb hányada után fizeti a nagyüzem. A hatósági felvásárlási árakba tulajdonképpen belekalkulálják a nagyüzemek által fizetett társadalombiztosítási járulékot is, amit a kistermelők nem fizetnek, kivéve az egyéni gazdálkodókat, okik viszont a nagyüzeminél alacsonyabb mértékű társadalombiztosítási járulékot fizetnek.- Ez eddig világos és nyomon követhető, de van-e szükség ilyenfajta kettősségre? — A nagyüzemekben és a kisüzemekben azonos közgazdasági feltételekre van szükség, ha azt akarjuk, hogy aki olcsóbban termel, az realizálja annak előnyeit is. A felvásárlási árakat inkább a termékek minősége, mintsem a „származási helyük” szerint kellene differenciálni. Jelenleg a vágómarha-, a tej- és a vágósertés-értékesítés között van különbség. A tej alapára - beleértve a többletzsírért fizetendő öszeget és a gümő- kór miatti levonásokat is — mindkét szektorban azonos, de a mennyiségi felár miatt literenként mégis 0,30 Ft a különbség a nagyüzem javára. A vágómarha értékesítési árában már lényegesen nagyobb az eltérés. Amíg a kisüzem az alapáron túl kilónként különböző címeken csak egy forint kiegészítést kap, addig a nagyüzem öt és felet. A vágósertésnél, annak ellenére, hogy a kisüzemek adják az összes termelés 54 százalékát, az eltérő felárak és prémiumok miatt a kisüzemek hús- kilogrammonként egy forinttal kapnak kevesebbet. Ami a támogatásokat illeti, a nagyüzem és a kisüzem közötti különbségeket támogatási jogcímenként érdemes vizsgálni. A beruházási támogatások közül a mezőgazdasági kistermelők kezdvezményes áron kapnak bogyósgyümölcs-szaporító- anyagot. A nagyüzemekével azonos kedvezményt kaphatnak ültetvénytelepítésre, ha területük csatlakozik a nagyüzemi területekhez és fóliasátor létesítésére is igénybe vehetnek támogatást. Az építési beruházások kedvezményei nem illetik meg a kisüzemeket. Egyébként a beruházási támogatások fokozatos szűkítésével a nagyüzemek és kisüzemek támogatása közötti különbség egyre csökken, sőt a kisüzemi beruházások hitelellátásának javulása erőteljesen a kiegyenlítődés irányába hat. — Hosszabb távra gondolkodva, milyen perspektívái vannak a háztáji és a kisüzemi termelésnek?- A kistermelés fejlődése elképzelhetetlen a nagyüzemekkel való szoros integráció nélkül. Ezen olyan munkamegosztást kell érteni, amelyben a nagyüzem takarmányellátó, szolgáltató, szaktanácsadó, értékesítő funkciókat lát el azokban a mezőgazdasági ágazatokban, amelyekben a kistermelés az olcsóbb. A szabályozás ehhez akkor alkalmazkodik helyesen, ha valamennyi mező- gazdasági ágazatban, vagy termékre vonatkozóan központilag meghatározott, azonos pénzügyi feltételeket biztosít, amely persze nem feltétlenül jelent azonos megoldásokat és mértéket a két szektorban. BONYHÁDI PÉTER A hulladékanyagok hasznosítása a KPVDSZ elnökségének napirendjén A hufaldékanyag-hasznosítási tevékenységről, s a MÉH Tröszt dolgozóinak szociális helyzetéről tárgyalt kedden a KPVDSZ elnöksége. MátsSk György, a MÉH Tröszt vezérigazgatója beszámolójában egyebek közt elmondta, hogy a tröszt vállalatai az év végéig várhatóan 4,5 milliárd forint értékű hulladékot gyűjtenek be, vasból, színesfémekből, papírból és textíliából egyaránt többet, mint a múilt évben, s többet az idei évre tervezettnél is. A begyűjtött anyagok mintegy felét gépi és kézi úton válogatják, s olyan módon előkészítik, hogy azt az ipar könnyebben feldolgozhassa. A vezérigazgató elmondta, hogy az állami vállalatoknál a tapasztalatok szerint az utóbbi időben — az' anyagtakarékosság eredményeként — kevesebb hulladék képződik. Ugyanakkor a lakosság a Hazafias Népfront, a KISZ és az Úttörőszö- vetség kezdeményezésére a korábbinál több hulladékot gyűjt. A fővárosban kedvező eredményeket hozott az is, hogy az egykét feldolgozót foglalkoztató átvevőhelyeket szerződésbe adták. Eddig Budapesten kilenc ilyen telep működik, s még ebben az évben 30—35-öt vidéken is szerződésbe adnak. Ezeken a telepeken többet gyűjtenek, a nyitva tartás jobban alkalmazkodik a lakosság szabad idejéhez, s az anyagilag is jobban érdekelt átvevők többet foglalkoznak a feladatokkal. A vezérigazgató a továbbiakban elmondta, hogy a MÉH-te- lepeken dolgozók többsége még mindig mostoha körülmények között végzi munkáját. Spilák Ferenc, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese arról szólt, hogy bár a MÉH Tröszt vállalatai ebben az évben valóban több hulladékot gyűjtöttek be és dolgoztak fel, mint a korábbiakban, nagyon sok azonban még a kiaknázatlan lehetőség, különösen vidéken. Változtatni kell a papír-,, vas- és műanyag-hulladékok begyűjtésének módszerein, s a begyűjtőhelyek szolgáltatásának színvonalán. Ne a MÉH-váfialat diktálja a feltételeket a lakosságnak, házhoz is mehet, s jobban bekapcsolódhat a lomtalanításba is. A KPVDSZ elnöksége elfogadta a MÉH Tröszt vezérigazgatójának beszámolóját, hangsúlyozva, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök jobb felhasználásával a tröszt javíthat dolgozóinak valóban kedvezőtlen munkakörülményein. A szak- szervezet kész s.egíteni a munkaverseny- és az újítómozgafom megszervezésében, mert az így felmerülő ötletek, javaslatok sokat segíthetnek a begyűjtési és feldolgozási munkában. Békeidő a gátakon Az emberi, az állati és a növényi élet nélkülözhetetlen kelléke a víz. Az egészséges, zavartalan, fertőzőmentes, tiszta víz nüpjaiákban egyre nagyobb kincs lesz. Vízre van szüksége a mezőgazdaságnak, de az ipartelepeknek is. A közlekedésben is van szerepe a vízen történő fuvaroztatásnak. Ez utóbbinál maradva a folyók szabályozásáról, az árvédelmi gátakról.az ott élő emberekről, azokról essék szó, akiknek napi gondjaik a víz ügyéhez kötődnek. Akkor is, amikor a gátakon békeidő van. Magyarországnak alig van folyója, melynek szabályozásával! Beszédes József ne foglalkozott volna. Beszédes József Szeged közelében, Magyar- kbnizsán született, 1786-ban. A kor egyik legkiválóbb vízimérnökévé küzdötte fél magát a jobbágycsalád sarja. 'Egész élete a népért való szolgálatban telt. Beszédes József kezdte meg a Balaton déli partjának víz- rendezési munkáit. A Duna- gőzhajózás eredményességének egyik legfontosabb feltétele a folyó szabályozása volt. Beszédes munkássága a gyakorlatban is elősegítette a Duna- gőzhajózás fejlesztését. A fadd —bajai szakasz szabályozásával és a Sárközben végzett munkásságával 120 ezer kát. hold mezőgazdasági területet ár- nentesített. „Tolnától a Dunából Balatonba, Keszthelyig a hajózást ragyobb dunai hajóknak megnyitni kevés munkába kerülne" - írta Beszédes József. A Sió csatornázásának megkezdésévei előkészítette a Balatonnak a Dunával, hajózható vízi úttal való összekötését. A Sió napjainkban elkészült dunai árvízkapuja lényegében a Beszédes József által megkezdett munka folytatása. — Hogy miként őrizzük Beszédes emlékét? Úgy, hogy tisztességgel próbálunk dolgozni azon a területen, amelyen ő stép példával járt előttünk. A dunaföldvári sírját gondozzuk, egy-egy brigád virágot helyez el rajta - kezdte a beszélgetést Rideg Mátyás, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság szakszó rdi szakaszmérnökségének vezetője. - Nekünk már más feladataink vannak, mint elődeinknek voltak. Békeidőben mi kettős feladatot végzünk. Egyrészről hatósági, másrészről termelési feladatokat. Ez utóbbi a művek fenntartását és Itt állt a víz 1975-ben építését is jelenti. A 221 km-es árvízvédelmi szakaszunkon 73 műtárgy van. Ezek gondozása, karbantartása nem kis feladat. Valóban nem kicsi! Magyarország árterületét a Duna, Tisza és mellékfolyói mentén 3907 km árvízvédelmi földtöltés védi az árvizek ellen. Ezen az úgynevezett árvédelmi főgáton kívül nyárigátakkal, körgátakkal és lokalizálógátakkal is találkozunk. Ezeket a szakemberek kiegészítő létesítményeknek nevezik. A hullámtéri véderdők is a főgátak védelmét szolgálják. A Duna árvizei közül Magyarországon különösen a jeges árvizék a veszélyesek. A múlt században, 1876-ban bekövetkezett jeges árvíz után, az utóbbi évtizedekben árvizek sorozatát tarthatjuk számon: 1935, 1938, 1940, 1941, 1945, a sort zártja az 1956. márciusi árvíz. — Bizony, nem szívesen emlékezem arra a márciusi árvízre. Az előző évben kerültem ehhez az igazgatósághoz - emlékezik Rideg Mátyás. - Nekem a pörbölyi szakaszon volt feladatom, ahol gátszakadás is történt. Hetekig tartó munka volt. Egy zászlóalj katona is segített nekünk, meg a MÁV- nak is volt egy brigádja, azt hiszem Debreceniből. A szekszárdi szakaszmérnökség területén a Sió és a Duna árvizeinek kizárása, fékezése céljából épült 350 millió forintos bekerülési költséggel a Sió- torkolati mű. A Balaton és a Duna összekötőjének, a Siónak szabályozása - mint említettük - már Beszédes József idején is fontos kérdés volt. A torkolati mű a Dunától 3 km-re van, és alkalmas 1500 tonnás uszályok átzsilipelésére is. Többcélú a rendeltetése. Elsődleges a Duna jeges árvizének kizárása a Sióból, aztán állandó hajózási vízszintet biztosít Sió- agárdig, valamint a hajók számára téli menedékhely kialakítása. Több lehetőséget is tervbe vették az építők, például egy esetleges szekszárdi kikötő létesítését, de vízigényes ipar telepítésére is mód lenne az elképzelések szerint. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság I/3. számmal jelölt gátőrházához Pörböly felől érkeztünk. Csend és őszi csípősség, no meg feltűnő tisztaság fogadott bennünket. Hegyi Tivadar gátőr lakásába tessékelt bennünket és hély- lyel kínál. Vízügyi szolgálatban 1962. március 15. óta van. Móron részt vett egy hathetes gátőrtanfolyamon, azután került ide, Lankácra, a szolgálati helyére. A mindennapi munkája: a felügyelete alá tartozó gát- szakasz gondozása, karbantartása. Ebben az évben fejeződött be szakaszán a töltés szilárd burkolattal való borítása. A körülbelül 7 kilométeres sza- kasrt a vízügyi igazgatóság négy és fél milliós költséggel építette. Jövő évben az erdő- gazdasággal közösen, hasonló összegért folytatják az útépítést, ami az esős időszakban is gyors előrehaladást biztosít a járművöknek. Szolgálati ideje alatt különös eseményt nem kellett feljegyeznie a naplójába. Egy alkalommal 1975-ben az árvíz a töltés derekáig ért, védékezni nem kellett, csupán figyelőszolgálat volt, amit Decs községből szerveztek. 'Féleségével ketten élnek a gátőrházban. A ház körül a kerti kisgépek mellett az állatok sora. Szarvasmarha, sertés, aprójószág. Míg a férj az udvarra vezetett bennünket és a töltésen használatos gépeit mutatta, a feleség két tejes cumisüveggel jelent meg a kertajtónál. Az üvegeket átdugta a vas- irácsókon két éhes birkaszájba. A megkésett húsvéti bárány- kák etetése is jele a gátőrház novemberi békéjének. DECSI KISS JÁNOS Fotó: Czakó Sándor
