Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-13 / 240. szám

1982. október 13. Juhász Ferenc a dombóvári Uniónál Juhász Ferenc a mai magyar költészetről beszél. A megye ipari szövetkezetei­ben három hete kezdődött köz- művelődési hónap keretében nyílt napot rendeztek a dom­bóvári Unió Ipari Szövetkezet­ben. A megye ipari szövetkezetei­ben működő szövetkezeti bi­zottságok elnökei vették részt a délutáni rendezvényen, ami üzemlátogatással kezdődött, m a j d k e re ka s zt al - bes zél g et é s - sei folytatódott a munkahelyi művelődésről a szövetkezet klubhelyiségében. Balipap Fe­renc, a városi művelődési köz­pont igazgatója tartott vitain­dítót, majd válaszolt a kérdé­sekre és foglalta össze a vitát, melynek lényege: nem prog­ramokat szervezni és ezekre igényt teremteni, 'hanem össze­gyűjteni az igényeket és ehhez szervezni programokat. Von már példa arra, hogy egy mű­velődési ház - a felmerült igénynek megfelelően - gép­írótanfolyamot rendezett, a végzettek egy része már admi­nisztrátori tanfolyamot igényelt, majd közülük heten nekivágtak a középiskolának, levelező úton. A szabás-varrás tanfo­lyam is „elvezetheti" a részt­vevők egy részét a textilművé­szetig. Este a szövetkezet ebédlőjé­ben Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díj'as és József Attila- díjas költővel találkoztak a dombóvári szövetkezetekben működő szocialista brigádok tagijai. Az asztal mögötti falon hatalmas tabló a költő művei­nek, köteteinek címeivel, idéze­tekkel, e^v gimnazista elsza­valta Juhász Ferenc „A költé­szet vigasza” című versét, majd Tóth István szövetkezeti bizott­sági elnök köszöntötte a neves vendéget, távirati stílusban el­mondta életpályáját, amely a gyepsorról indult — nincs olyan falusi munka, amit meg ne pró­báit volna - repülős szeretett volna lenni, de az orvosi vizs­gálat alkalmatlannak találta, majd költő, egyike a felszaba­dulás után indult költőnemze- d ék leg je I e nt őse bb je ine k.- Írok, nem szoktam előad­ni - kezdte mondanivalóját — A költő „Versprózák” című kötetét dedikálja-----------------------------------­p ár perc múlva azonban érez­hette a közönség, hogy a köl­tő nemcsak a tolinak, hanem az élőszónak is mestere. Be­szélt a költők VI. nemzetközi világkongresszusáról, amit nem­rég tartottak Spanyolországban és a hatszáz résztvevő közt ő egyedül jött szocialista ország­ból. Itt is érezte, észlelte a két alapirányzatot, az egyikben a költő a történelem részesének tudja-érzi magát és így fogal­mazza meg mondanivalóját, a másik bezárkózik és a törté­nelmet mintegy kulisszának tartja. Az előbbi aktívan pró­bálja - és a költészet eszkö­zeivel teszi is — formálni a tör­ténelmet, a másiknak egy lehe­tősége van: prédikálni azt, hogy „nincs reménye" az emberiség­nek. Nem Vitás, hogy a szocia­lista költőnek az első csoport­ba kell tartoznia. A kongresz- szuson is rádöbbent: milyen nehéz helyzetben van a ma­gyar költő, aki „anya nyelve börtönében" él. Szó esett - előadásában, a 'kérdésekre adott válaszában is - a mai magyar költészetről, arról, hogyan születik a vers, milyen funkciója van, hogyan tükröződik vissza a költő meg­fogalmazásában a mai élet egy-egy jelensége, hogyan hat a költő a valóság alakulására, mit jelent az elkötelezettség. Beszélt a fiatal költőnemzedék­ről. Megelégedéssel tapasztal­hatta - ami egyébként számá­ra nem volt újság -, hogy a munkásak nagy része szereti a verseket, nagyra tartja az ő költői munkásságát is. J. J. Vegyes bizottsági ülés Kedden Budapesten, a Ma­gyar írók Szövetségének szék­házéban megkezdődött a szép­irodalom kiadósára és fordítá­saira alakult magyar-szovjet irodalmi vegyes bizottság XIV. ülésszaka. A bizottság magyar tagozatának vezetője Jováno- vics Miklós, az írószövetség fő­titkára, a szovjet delegáció ve­zetője pedig Szergej Szárta- kov, a szovjet írószövetség tit­kára. A Szovjetunióban 1918- tól napjóinkig 250 magyar szer­ző művét jelentették meg a Szovjetunió népeinek 35 nyel­vén, több mint 36 millió pél­dányban. Hazánkban 1945-től az elmúlt év végéig több mint 2500 orosz és szovjet szépiro­dalmi mű jelent meg, csaknem 36 millió példányban. A háromnapos ülés résztve­vői tájékoztatják egymást a két ország 'irodalmi életének idő­szerű kérdéseiről, helyzetéről, az írószövetségek együttműkö­désének eredményeiről, koordi­nálják együttes fellépésüket a nemzetközi irodalmi fórumo­kon. Késő gótikus szárnyasoltárok Új állandó kiállítással gazdagodott a 25 éves jubileumát ün­neplő Magyar Nemzeti Galéria. A Budavári Palota „D” épüle­tében az idei múzeumi-műemléki hónap kiemelkedő eseménye­ként megnyílt a XV—XVI. századi szárnyasoltárokat bemutató kiállítás. A trónteremben tizenegy középkori szárnyasoltárt, va­lamint táblaképeket és faszobrokat tekinthetnek meg a láto­gatók. A lengyel televízió estje Folytatja népszerű nemzeti estek sorozatát a Magyar Te­levízió: ezúttal — csütörtökön a 2-es csatornán - a lengyel te­levízió mutatja be műsorát. A képernyőn 20 órától jelentkező három és fél órás programot a Mazowsze együttes nyitja meg. A hazánkban is jól ismert, nagy hagyományokkal rendel­kező ének- és táncegyüttes mu­tatós népviseletben pompázó tagjai eredeti lengyel népdalo­kat és népi táhcokat mutatnak be. ILengyélország-szerte sza­badtéri múzeumokat hoztak létre az elmúlt évtizedekben. A népi építészet, képzőművé­szet megvédésére, felújítására hivatott tokannai skanzenbe ka­lauzolja el nézőti a Múzeum a szabad ég alatt című rövid- film. Portré műsor készült Kornél Makuszynskiról, a két világhá­ború közötti Varsó egyik leg­népszerűbb újságírójáról és hu­moristájáról. Magyarországon ritkán lát­ható műsorral is jelentkezik a lengyel televízió: a Dzsedeta­kölykök című film a majmok utódinevelő ma gatartásfo nm óit Vizsgálja. Jelenetek képet ad­nak arról: hogyan befolyásol­ja a majamkölykök fejlődését az anyai felügyelet, illetve an­nak hiánya. Az est főműsora a 21.10-lkor kezdődő, Salját kérésére című tv-játék. Janina Wiieczerska re­génye — és a belőle született film - napjainkban játszódik: egy Krakkóban élő. ambíciók­kal teli mérnökről mesél. A fő­szerepet Andrzej Zarnecki ala­kítja — magyar hangja Szer­ién Gyula. Az álmaim című könnyűzenei összeállítással búcsúzik a len­gyel televízió. Szüretelnek az Eilba völgyé' ben is, Drezda és Meissen kör­nyékén, az európai szőj ősikertek legészakibb Ihtoitáirán. Több év­tizedes csipkerózsika-álo m után tért Vissza a szőlő erre a terü­letre, hogy most végül is ked­velt növény legyen a kis gaz­daságok és Szövetkezetek szá­mára egyaránt. Igaz, a talajvi­szonyok mliiaítt nem -ritkán az egy hekitár alatt maradó területű teraszokra is telepítették a bur­gundit, a traminiit és természe­tesen a vidék uralkodó fajtáját, a rizliinget, de a lényeg egy ma­rad: jó termésre számít a kör­nyék három szőlőfeldolgozó üzeme. Száz éve még ezer hektárnyi szőlő volt itt. Teljes kipusztulása után már ismét 210 hektárról szüretelhetnek. Dunántúlt napló A hagyomá nyos őszi hullta- dékgyű'jtés is elkezdődött már az iskoláikban. Vannak iskolák, ahol csak egyféle hulladékot gyűjtenek a gyerékek, vannak olyanok, ahol többfélét, így a papír mellett textilt, vasat is. Ha az iskola igényt tart rá, a MÉH konténereket szállít ki, s ebbe tehetik fajtá nként külön - küllőn konténerbe az összegyűj­tött hasznos ainyagihullodékot. Mindössze annyit kell tenni, hogy az iskola bejelenti igényét a konténerre, s a MÉH-től a megbeszélt időben rendszeresen érte mennek. A hullitadékgyűjtés- nek csak az együk formája az, amiit az általános iiskölásök egy­mással versengve csinálnak. Pé­csett fél éve bevezették a moz- g óáítvevőhéíyes hullüdékg yű j ­tűst, ami a tapasztaltatok alap­ján 'bevált, s a lakosság igény­li is. Minden héten meghirdetik, hogy a város melyik pontjára megy ki az átvevő, s a hulladék ellenértékét helyben fizetik. Ez­zel a módszerrel az elmúlt fél év alatt eljutottak mindenhova, s ilyenkor újra kezdik a „kört". Mivel a Dél-dunántúli MÉH Nyersainyagihasznofeíitó Vállaltait - hoz négy megye tartozik, ter­vük, hogy még ebben az évben Komlón, Székszór-don, Zalaeger­szegen és Kaposvárott is beve­zetik a hulladékgyűjtésnek ezt a formáját. iHa már a kísérleteknél tar­tunk, még kettőt kell megemlí­teni: az egyik meginiticsalk az is­kolákkal kapcsőtatos. Tavaly ősszel kísérletiképpen bevezették a textitaíkaióí, s tavasszal már ezt lis kiterjesztették a négy me­gyére. A gyerekektől ugyan­csak fölemelt áron, kilónként 5 forintért vásárolják meg a tex- tilihulita déköt. PETŐFI NÉPE Aliig 'két évvel ezélőtt - 1980. decemberében - építési aktívát rendezett a Bács-lKisIkun megyei pártbizottság. Ezen arról i‘s szó esett, hogy széles körű tájékoz­tatással 'és szolgáltatásokkal kellene segíteni la magánlakás- építést. Miég az ülésen akadt er­re vállalkozó. A kecskeméti Épü- letkatbamtartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet (ÉPSZISZ) el­nöke bejelentette, hogy olyan irodát 'nyíltnak, amely segíti majd az építeni szándékozókat az építkezés előkészítésében, tervezésében és kivitelezésében.-Az ÉPSZISZ röviddel ezután 1981. január 4-én megnyitotta az Arpádvároslban a lakásépí­tési szóig állati irodáját. Ez a vállalkozás nemcsak Bács-Kis- ku-n miegyében,, hanem az or­szágiban its, az első ilyen jellegű kezdeményezés volt. Később modeiüil szolgált a más 'me­gyékben 'is létrehozott hasonló szolga Itatásnak. Az ÉPSZISZ irodája ingyenes információkat nyújt minden ér­deklődőnek, hogy hol vannak tanácsi, vagy OTíP-lértékesítésű telkek, hogyan szerezhetik be a különböző típusú házak terveit, útmutatást ad Oz építkezés min­den fázisának lebonyolítására. Ug yanuklko r meg vá só rakhatók iitt az ajánlott típustervek, terv­csomagok, sőt újabban színes diiaképeken mutatják be, milyen lesz kész áülaipotoban a ház. Műlköcfésiének húsz hónapja alatt a lakásépítési szolgálati iroda 3045 érdeklődőnek nyúj­tott felvilágosítást, eladott 1032 astaládlilház-lkatalógust, 489 típusitervasoimagot, s 36 ajánlott terv helyszínire adla'ptáilását vé­gezte el. SOMOGYI Nep“p M in. ». LUI U IM.. IJM Tíizenkétmiilllíióan fordultaik meg a nyáron a Balaton part­ján. Hetvenként fizető- s még egyszer ennyi szOlbadStrand fo­gadta a fürdőzőket. 1982-ben 132 esetben kellett a vízi rend­őröknek ímemtőhajőiklkn! és mo­to rasánnkijnuklkaií la 'bajba jutot­tak segítségére sietniük. Több mint 250 emlbert mentettek ki a vízből. Csaknem harminc szá­zalékúik szörffel sodródott a mély vízibe, illetve került élet­veszélyles helyzetibe... 1979-ben 38, 1981-ben és 1982-,ben 29 vízbefúlás történt, tehát a niagyőbb forgalom elle­nére is csökken a halálesetek száma. Elgondolkoztató viszont, hogy tízszer az alkohol okozta a tragédiát. A csokonyaviSomtái gyógyszer- tár vezetője a baltatonsziemesi ifjúsági tábor élőtt a 90 centis vízbe fulladt bele, mert nem ér­tett a szélMitonlás kezeléséhez. Ugyanígy járt az Országos Kő­olaj- és Gázvezeték-építő Tröszt siófoki üdülőjének egyik vendé­ge is. Július 4-e különösen nehéz napjuk volt a vízi rendőröknek. E vasárnap délután soha nem tapasztalt erősségű szél zúdult- 140 kilömiéteres sebességgel — a vízre. Százöt embert kellett kimenteni. (Ketten vízbe faliad­nak.) A szél támadását most jobban sikerült kivédeni, mlint 1979-ben, aimiiikor a 124 kilomé­teres- sebességű széliben 162 emibert mentettek ki, ám négy vízbe fulladt. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Úgy gondolná az ember, hogy a világgazdaságot uraló válság nem kímél egy iparágat, egy vállalatot sem, h'iSz íépten-nyo- mon visszafogott termelésről hallunk. 'Úgy tűnlilk ugyanakkor, hogy az autóbusz piaca nem pang. Évről évre emeli a meg­rendelések teljesítése érdeké­ben termelését az IlkoruS szé­kesfehérvári gyára. Idén is több autóbusz hagylta el a szerelő­csarnokokat, mint tavaly; és jö­vőre is ezer darabbal készíte­nek többet. Ha ibepínltamtunk a gyártlmányfejileszflés és a piac kapcsolatába, ez a látszólagos ellentmondás feloldódik. Válság ide, Válság odia, utaz­ni kell, autóbuszra szükség van mindenütt a yilágom — mond­hatnánk, de nem ilyen egyér­telmű a dótag. Az Ikarus biztos piaca a KGST. Kemény áru az autóbusz, így kemény áru ér­kezik ellenszolgáltatásiként. Ezt a megítélést minőségiével érte el. Igényesek a szoaiuliistn or­szágok, mint vásárlóik. A gyárt- má nyfejlesztőknek figyetnlök kell kívánságaikat, elképzelései­ket. Az N'DK-t kivéve minden szo­cialista országban gyártanak autóbuszokat. Ha lépéselőnye van az Ikarusnak, ezt meg is kell tartania. Ez pedig nem könnyű, ment másutt is dolgoz­nak gyártmányfejlesztők. Gél, hogy ha egy-egy alaptípus 10— 15 évig is fut, köziben folyamato­sön, állandóan korszerűsödjön. TflMBOBCKflSI npoBfln 'Nemrég kösz-öntötték a DO- SZAAF Tambov megyei sport­repülő k'IUbján|a|k tagját, Vla­gyimir Kazinlaasevet aiblból bz alkalomból, hogy kétezredszer végzett sikeres ejtőernyős ug­rást — írja teStvérliapumk, a Tamibavszkaja Pnawdla. Világyimír egészein fiatalon, 1967-ben került a klubba. A hadseregiben is ejtőernyős völt. Leszerelése után vissza­tért a régii klubjába. 1975-ben, miután teljesítette az összes előírt feladatat, a Szovjetunió sportmestere lett. A tambovi nepüllőklulb ejtőer­nyősei jelentős sikert könyvel­hettek el az 'idén. A csapat má­sodik lett a köztársasági baj­nokságon és ezzel jogot nyert arra, hogy részt vegyenek a tamlboVi ejtőernyősök is az össz- szövet'ségii ejtőernyős-bajnoksá­gon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents