Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-13 / 240. szám
1982. október 13. "népújság 5 Kórházi fűtőmű Minden szerelvény a helyszínen szerelésihez szükséges anyag rendelkezésükre áll, vtan imuin- katerüllet is. A hőközpontot az eredeti tervektől eltérően 'kiesve adják át. de a tél folyamán a jól szervezett munka révén pótolják a kiesett naipokalt, óráikat - mert a közreműködő váJilötaíokikal egyeztették a programot, s ha szükséges, akkor nagyabb evővel vonóinak fel a szereléshez. lEmkii László, a 'hernádiak brigádvezetője elmondta, hogy nögy igyekezettél dolgoznak, munkájukat sémimii nem akadályozza. A szigetelőlapok, a burkolólemezek a helyszínen vannak. A TAÉV 4/1 -es építésvezetőségének jelentős munkahelye ez, s ennek megfelelően öszpan- tositjók ide a szükséges munkaerőt, gépeket. Most étkezett például naigyóbb mennyiségű deisíka, aimelyét a víztározók zsaluzatához használnak fel. A kórházi nagy munkánál nyugodt, tempós az ütem, a szervezés, az irányítás és az emlberék együttes akarata előre- vivöje lesz a hátrányban lévő építkezésnek.- Pj-Ka A szekszárdi kórház fűtőműve elöregedett. Az egészségügyi intézményt kiszolgáló üzemiben történt kiazánirobbanás még inkább szükségessé tette egy korszerű, nagy teljesítményű hő- körpont építésiét. A Tolna megyei Alillaimii Építő - iipairí Vállalat vállalta ezt a nagy munikát, amelyet — a közbejött gépésztedh'milkaii problémák elleniére — jól végez. Ugyanis a kazánháziban az építőmesteri munkát már befejezték, s a mélyépítő részlegre hávízihiiánytól. A Ihőközpont önellátó llesz. A tüzelőanyag-tároló berendezések is helyükön vannak. Kiét ötszáz köbméteres és egy há- ramszázas mór készen vön. A hernádi termelőszövetkezet tizenkét tagú brigádja szigeteli a tartályokat. .Kiért hete vonultak fel, s má.r az élső tartály három- negyedlrészét beburkolták. A szereléshez vön anyag, eszköz, asak az időjárás akadályozó: ha esik, nem tudnak ü tartály oldalán dolgozni. rul imég nagy feladat: az utak megépítése, néhány csatorna és partvédő műtőirgy elkészítése. Ezekhez a .munkákhoz szükséges minden anyag a helyszínen A Hötechniikai Vállalat és az Ápni lis 4. Gépgyár szakemberei is a helyszínen tartózkodnak. A Rácz Zoltán és Simon Mihály a hőközponthoz késziti a zsalu zatot Erki László brigádja az olajtartályt szigeteli van. Amint előrehaladt az üzem építése-szerelése, úgy egyre több váilalllkozó vonult fel. Plilí- lamiatnyiíllag is csaknem egy tucatnyi vállalat munkásai tevékenykednek, a rójuk váró munkát ütemesen végzik. Bár a közelmúltban volt néhány olkodáily, más fontosabb munkák miatt egyes alvállalkozók kicsit késve vonultaik fél, de a következő hetekben lesz imádjuk a lemaradást pátdlinli. Ugyanis a munkaterületeket lefedték, a 'belső szerelés van hátra. •Helyére állították a Dambó- várott készített nagy teljesítményű Láng—Ygniis kazánokat. A vízlágyító Iberendezés fő darabjai is már a helyükön vannak. A csatlalkozó szerelvényeket majd a télén rakják helyükre. A TAÉV munkásai most két víztartály Zsaluzását készítik el. Ezék egyenként kétszáz köbméteresek, és a már meglévő két tartály vize elegendő lesz hosz- szaibb időre is, tehát nem' kell tartani egy-lkét órás, egynapos A hőközpont A nők jogai A Házi Jogtüinácsadőhoz érkezett leveleik tanúságra szerint a családjoggal, 0 munkaüggyel', a társadalombiztosítássá! kapcsolatos kérdésekben többnyire tájékozatlanok, Vagy nagyon felületesen tájékozottak az emberek. •Ezért a szeptemberi számban a legújabb inendelkezések figyelembevételével adlnak áttekintést a nők jogairól. I. A család. Melyeik a házasságkötés feltételei? Milyen életkortól köthető 'háziasság? Milyen név viselésére jogosult o feleség? Mi a házastársi vagyonközösség? Mi a különvagyon ? Milyen jogaik és kötelességeik vannak a házastársaknak gyermekeikkel kapasoltafosain? Milyen feltételekkel bontható fel a házasság? Höl helyezik e'l a gyermeket? Hogyan számítják k.i a tartásdíj összegét? Ilii. A monlka. Miiért részesíti a munkajog a nőket különleges védelemben? Melyek a .nőket védő felmondási tilaímalk és korlátozások? Mikor kötelező a terhes anya más munikaikörbe helyezése? Milyen pótszabadságokra jogosultak az anyáik? Mi a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nőtagjoinak ■munkajogi helyzete? Ilii!. Tá rsadaiombiztosítás. Melyek a terhességi-gyermekágyi segély feltételei? Jogosult-e a terhességi-gyermekágyi segélyre a kisiparos vagy magánkereskedő? Kik és milyen feltétel mellett jogosultak anyasági segélyre? Válláthat-e munkát a gyermekgondozási segélyben részesülő? Részesülhet az anya helyett az aipa a gyermekgondozási segélyben? Kik jogosultaik asailádii pótlékra? Mikor jár egy gyermek után családi pótlék? Mennyi a családi pótlék összege? Miikor jogosult a feleség özvegyi nyugdíjra? Megszűnik-e házasságkötés esetén az özvegyi nyugdíj? Milyen feltétel mellett jogosult az élet- társ özvegyi nyugdíjra? Menynyi az özvegyi nyugdíj összege? A középkorban ™°r előfordult, hogy az arabok a dato----------------—---------------lyapálmáikat károsító egyik hangyafajt egy másik odatelepítésével pusztították. Tökéletes példája ez a biológiai növényvédelemnek, aminek a lényege, hogy a növények kártevőit és kórokozóit a rajtuk vagy belőlük élésködő rovarokkal, rovarirtó madarakkal, emlősökkel, gombákkal, baktériumokkal vagy vírusokkal pusztítják. A gyomnövények elleni biológiai védekezés egyik klasszikus példája a nálunk csak cserepes növényiként ismert Opuntia kaktuszfajokhoz kötődik. Ezeket a gyarmatosítók sövények létesítésére vitték be Ausztráliába. Itt azonban hamarosan már a legeltetést kezdték akadályozni az 1900-as évék elején, a juhlegelőket sem kímélő gyors terjedésük miatt. Ennek egyik oka pedig éppen az volt, hogy ezen az új élőhelyükön hiányoztak a természetes ellenségeik. Végül is az járt sikerrel ellenük, hogy az eredeti hazájukban megtalálták és Ausztráliába is betelepítették azt a molylepkefajt, amely megtámadja ezeket a kaktuszokat, más növényekre azonban ártalmatlan. A hatásosságára jellemző, hogy a betelepítés után néhány évvel a veszélyessé vált kaktuszállomány csaknem megsemmisült. Hasonló vagy még nagyobb veszélyeket jelenthet a termesztett növényekre, ha egy olyan kártevőjük jelenik meg, amelynek az adott helyen nincsenek meg a természetes ellenségei. Ezért tarolhatott le sok tízezer hektár erdőt az Európában közismert, de meglévő természetes ellenségei miatt korántsem súlyos kártevőinek számító sárgafarú-pille. Az Amerikába került egyedeinek utódai közül a tenyésztésükkel foglalkozó laboratóriumból egy óvatlan pillanatban megszökött néhány példányával megindult a tömegszaporodása. Mindaddig tartott is a súlyos kártétele, amíg az ott hiányzó természetes ellenségeit meg nem honosították, és ennek nyomán helyre nem állhatott a természetes egyensúly. A természetes egyensúly egyébként általános érvényű olyan értelemben, hogy minden növényt károsító rovarnak, gombának, sőt egyes vírusoknak és a magasabb rendű állati kártevőknek, továbbá az élősködő- és gyomnövényeknek is vannak természetes ellenségeik, amelyek az eiszaiparodásu'kat fékezhetik. Ezek a szervezetek valóban céltudatosan hasznosíthatók is, akár közvetlen növényvédelmi célzattal. A tudomány 's el°sz^r a rovarok ellen használt parazita--------------------------— rovarokat, mint 1931-ben a Fidzsi-szigeteke n a csüngőlepke hernyója ellen szabadon bocsátott fürkésze- ket. Ezek a fürkészek azután a kókuszpálmák leveleit károsító hernyók zömét elpusztították. Hasonló eredményéket érték él már pár évvel korábban a kókuszpálmák pajzstetű kártevője ellen betelepített öt katicabogár-fajjal is. Nálunk a vértetű volt az első olyan kártevő rovar, amely ellen a gyümölcsöseinkben a biológiai védekezés eredménnyel járt. Olaszországból áttelepítették az elszaporodásának mérséklésére képes vértetűfürkészt. Legújabban pedig a kondicionált, vagyis szabályozható belső klímájú növénytermesztő berendezésék, közülük is elsősorban a fóiiaborí- tásúak és még inkább a növényházak nyújtanak kedvező körülményeket a kártevőik elleni biológiai védekezéshez. Többek között egy rablóatka és katicabogár faj tömeges tenyésztésével, majd szabadon bocsátásává! a bennük különösen nagy károkozásra képes takácsatka, illetve „vöröspók" ellen egyébként szükséges hat-'hétszeri permetezés, egyetlen permetezésre csökkenthető, esetenként teljesen feleslegessé is tehető. A kártevők elleni ilyen és hasonló, vagy egyéb biológiai védekezési eljárásnak különös jelentősége lehet a növényvédő szerekkel szemben érzékeny dísznövényeknél és a közvetlen emberi friss fogyasztásra kerülő terményék élőállításánál. A kórokozó vírusok és mikroorganizmusok bevezetése a kártevő rovarok ellen, akárcsak a gom'ba betegségek és egyéb nővé nykárosítők elleni védekezésben, szintén reményteljes. Kétségtelenül ma még nem érettek ezék a módszerek a széles körű gyakorlati bevezetésre és a későbbiekben sem várható, hogy egyeduralkodóvá válnak, hasznuk azonban mégis jelentős. Vannak viszont a biológiai növényvédelemnek már olyan lehetőségei, amelyek ,ma is csaknem mindenki által hasznosíthatók. Ezek egyike a katicabogár, helyesebben hétpettyes böde képességein alapul. A katicabogár „mama” ugyanis a sárga színű tojásait a szinte valamennyi növényünket károsító levéltetvek telepei közelében rakja le. A belőlük kikelő, eleinte teljesen fekete lárvák a levéltetvek potróhára tapadva azok nedvéit szívogatják. Naponta mintegy ötven darabot fogyaszthatnak el ilyen módon. Ezáltal a háromhetes fejlődésük során 300-000 közepes nagyságú tetűt tehetnek ártalmatlanná. A bebázodódásuk után kiröppenő bódék pedig az életük folyamán még további 1000-2500 tetűt fogyaszthatnak el táplálékként.De megtámadják és felfalják az útjukba kerülő kisebb termetű hernyókat és egyéb róvariárvákát is. A levéltetvek irtásában vesznék részt a fátyolkák lárvái is, amelyek tojásai félre nem ismerhető módon, hajszálvékony nyélen ülnek a gyümölcsfalevélék fonákán. Itt félfedezve érintetlenül kell hagyni. Az üvegházi molytetű, vagy liszteske természetes ellensége egy fémfü rkész-darázsfaj. A sokféle r,®v®ny1 válogatás nélkül károsító, behurcolt ame-------------------- rika'i féhér szövőlepke elleni védekezésben is már számos természetes ellensége „'besegít". Többék között a tojásait paraz'itáJó fürkészek, fátyolkák, katicabogarak, hangyák és fülbemászók, továbbá a hernyóját pusztító gyilkos-, nyerges-, fémfürkészek, fürikészlegyék, ragadozó poloskáik és a francia darázs. Közülük sok élete megmenthető, ha a szintén hatásos hernyófogó övék leszedés utáni élégetése helyett, a'Nagy Barnabás- féle parazitamentesítést alkalmazzák legalább egy részüknél. Ez abból áll, hogy a leszedett övéket ládában vagy hordában 3 mines lyukbőségű hálóval lekötik és szabadban, száraz helyen teleltetik át. így a következő évben kirajzó lepkék a ládában, vagy hordóban elpusztulnak, ugyanakkor a szintén kifejlődő, azonban sokkal kisébb termetű fürkészek a háló nyílásain kirepülhetnek. KOMISZAR LAJOS
