Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-13 / 240. szám
1982. október 13. Képújság 3 Földértékelési tájértekezlet Szekszárdon Tamás Istvánná tájékoztatóját hallgatják a tájértekezlet részt vevői Kommunikációs nevelési kísérlet Tapasztalatok egy tanórán A Tolna megyei Földlhiiivata’1 rendezésében tegnap kétnapos tájértekezlet kezdődött Szek- szóidon. Baranya, Somogy, Zala és Tolna megye több mint ötven szakembere airrótl folytatott eszmecserét,. hogy a föld- értékelési munkát miiként sikerült végrehajtani. Fairkas István, a megyei hivatal vezetőije köszöntötte a résztvevőiket, akiket Tamás listvánné, a megyei tanács elnökének helyettese tájékoztatott Tolna megye gazdasági helyzetéről. Elmondta, hogy (Folytatás az 1. oldiairól.) Az egész AGROBER-hálózat tapasztalatait tervezték és építették meg itt Pakson. A paksi eredményeket — mint ígérik — 1983-ban már jól lehet alkalmazni, hisz még az idén készek lesznek a tipizált tervek. Tíz évvel ezelőtt üzentek hadat a beruházási költségek és az energiafelhasználás növekedésének. Nem volt könnyű, mert meg kellett küzdeni a beidegződéssel, a rutinnal, a szakmai tekintélyekkel, azokkal a nézetekkel, amelyek az ipar szerű állattartás mellett törtek lándzsát. Az iparszerű sertéstartásnak 1972-!ig kedvezték a közgazda- sági körülmények. Az iparszerű sertéstartás fellendítette a Hűtőgépeket ,fejlesztett kii és résziben már gyárt a Jászberényi Hűtőgépgyár. A háztartási hűltőgépasidlád legjobb tagja a 280 literes, kéthófokozaltú háztartási hűtőszekrény a legnagyobb, .amelyet Valiidba is itt gyártottak. Sikerét jelzi, hogy az idei őszi BNV-n nagydíjüit hódított el és formatervezési nivóidíjban is részesült. A jelenleg gyártott komipresiszotrós hűtőszekrényekkel azonos alapterületű készüllek alsó 200 literes része mélypince hőmérsékletet biztosít, a hlaftvlamilliteres felső fagyasztó tér pedig mínusz 18 Celsliüs-fok allai® hőmérsékletein tartósítja a bennle tárolt éllellmli- szert A két tiér hűtését energlila- talkiarékaslságbál egy kompresz- szor végzi. A jégréteg, az üzemszünetiben önmagától leolvad és a képződött olvadékvíz a koimpresszor működése során keletkező hőtől elpárolog. Újdonsága o készüléknek, hogy a mélyhűtöíér belső bélésébe fogyasztási tanácsadó kalendáa négy megye szakemberei nemcsak a földimérési munkában működnék együtt, hiainem, más terülteteken is szoros a kapcsolat. Ennek eredménye az, hogy ebben a térségiben szervezetten, egymás tapasztalatait felhasználva végzik eredményesen a munkát Tímár Mihály területi felügyelő „Az 1982. évii földértékelés végrehajtásának kérdései” címmel tartott előadást. Feren- czi József osztályvezető „AíöldsertéShústermelést, viszont ma már drága, nagyon energiaigényes. Új utat kellett keresni és ebben az új útkeresésben összefogott a tudomány és a gyakorlat. Az ipar lassan mozdult. A háttéripar helyett a mezőgazdasági üzemek voltak kénytelenek legyártani olyan termékeket, mint a MEZŐ- PANEL, a K 2-es szerkezet... Először a szarvasmarha-ágazatban jöttek létre az új típusú épületek, itt vezették be az új tartási technológiákat. Itt az öt-hat évvel korábbi költségeket a felére sikerült csökkenteni. Ezek adtak erőt és igazolást ahhoz, hogy a törekvések helyesek. A paksi példa egy a sok közül. A Hajdúsági Agráripari Egyesülés új sertéstelepe már riumot is elhelyeznek, amely a legfontosabb alapélelmiszerek tá ro l'haitás áigá rál ad táj é'kozta - tást. Az úij készülékből eddig batszáz darabot gyártottak, nagyabb széria előállítására várhatóba a jövő évben, kerüli sor. A fogyasztók igénye egyre jobbam eltolódik o nagyobb mélyhűtőtérre'l rendelkező háztartási készülékük iránt, főleg a szalbad idő megnövekedése következtében sokan vásáréinak előre és tárolnak több napra élelmiszert. A vásárlói szükségleteitek megfelelően még az idén elkészül egy úlj, 285 liter űrtar- talUmlú, kétajtós, kéfhőfoikazaitú hűtőszekrény ndlfczé'riája. Az új készülék alsó fagyasztó része 125 liter, a felső része 160 liter űnta.rtallmú lesz. Az utóbbi hát liap-elpóiralogtafá s rendszerű. Alkalma zálsá vall a konyháikban ugyanazon alamterületen dupla hűtőtérfogat ailiaklithatà ki. Az esztétikus, szép kivitelű típusból jaivőre kisebb mennyiség már piacra kerüli. téktelés eredményének gépi feldolgozására történő előkészítése” témaköirten fejtette ki álláspontját. Dir. Egini Antal, a MÉM OFiTH Hivatalvezető-helyettese a tapasztalaitokat ösz- szegeztie. Délután Székszárd város környékét, a gemendi Sió- torkollaifi műívet, a trófea- kiálilftáslt, valamint a decsi táj- házat .nézték mteg. Szerdán délelőtt a megyei vezető mezőgazdászok beszámolója hangzik el. Ezt konzultáció követi. 40 ezer hízó kibocsátására lesz alkalmas. Tartalmazza a paksi telep elemeit is, de az itteni technológia más lesz. Lehet választani. Mindenki azt választhatja, amelyik a helyi viszonyoknak a legjobban megfelel. A paksi telep eddig állta a próbát. 1981 novemberében kezdték betelepíteni a hízókat. Kemény télben, forró nyárban bizonyosodott be: az állatok jól érzik magukat a fűtetlen, természetes szellőzésű épületekben. Napi súlygyarapodásuk 540 gramm volt és egy kiló húst 3,68 kiló abrakkal állítottak elő. Az ország minden részéből összesereglett szakemberek - a hallották, látottak alapján - nem jöttek hiába Paksra. Maradék fonalból frottírtörülköző Maradék fonalból készülő frottíirtörüillközők gyá ntásához kezdett egy tizenkét tagú munkaközösség a Rá'batex győni textilipari vállalatnál. A h.ullta- dékfoniaJ hasznosítására vállalkozó gazdasági munkaiközösség szerződést kötött a vállalattal. Eninek értelmében a Róbatext adja a termeléshez a gépet és az anyagot, a maradék fonallat - amelyet korábban pár forintért értékesítettek a Temafozg- nál - ők pedig feldolgozzák magasabb használati értékű termékké, azaz frottírtörölközővé. Eladó sóiról a vállaltat gondoskodik, a munkaközösség tagjai az eladási árból részesednek, miután adózási kötelezettségüknek eleget tettek. A munkaközösség, egy kiselejtezett szövőgépet tett alkalmassá frottírtörölköző ayártására. Tervezik, hogy még további két 'kiöregedett szövőgépet allta- kíltialnlaik át erre a célra. A lehetőségek ntagyok, hiszen a vállalatnál évente tizenkét tonna maradék fontai keletkezik, s egy-eqy törülközőhöz mindössze 360 grammra van szükség. A kísérlet nem egyéb, mint egy olyan folyamát, amelyet mesterségesen állítanak elő tudományos megfigyelés céljából, mint valaminek a megvalósítására irányuló próbálkozást. Ilyen az úgynevezett anyanyelvi kísérlet is. 'Reggel nyolc óra. A szemerkélő eső gyerekre, felnőttre egyaránt fáradtságot erőltet. 'Elhangzik a csengetés, szűnik a zsibongás. A tanár a gyerekek előtt áll és az egymást köszöntő röpke szavak után figyelmeztetőn felemeli a karját.- Kiejtés! Levegővétel ! Húszig szántaiunk ! A gyerekek kórusban számolnak. —, Figyeljetek ! - Hétfő, kedd, szerda ..., háromszor egymás után. ló! Most hangerőváltással, halkan indulva! Az utasításokat, a gyerekek azonnal végrehajtják. Hang- adás gyakorlat, mondólka közös elmondása következik. A szekszárdi II. számú Általános Iskola 4. T. osztályában vagyunk. Az órát vezető tanár. Csizmadia Sándor vállalta, hogy egy tanóra keretébe sűrítve részleteket mutat be az úgynevezett Zsolnai-koncepció eddigi tapasztalataiból.- Figyeljetek! - Gyorsolvasás ! A tanár a gyerekek előtt ismeretlen szöveget vetít ki vászonra, amelyből csak egy mondatot villant fel néhány másodpercre. Akinek ez idő alatt sikerült elolvasnia a szöveget, az a padra hajtja a fejét. A többieknek ismét megmutatja. Majd hangosan közük a mondatot. Hasonló módszerrel betűhiányos szöveget olvashatnak, majd meglepő gyorsasággal adták vissza a helyes mondatot. Az első néhány perc, ami az órából elröppent valami roppant összeszokottságot, fegyelmezettséget igazolt. A diák-tanár viszony helyett valamiféle munkatársi kapcsolat jellemzőbb inkább, adott feladatok közős végrehajtása... lássuk tovább az óra alakulását.- Múltunk, jelenünk, jövőnk! - szól a tanár. A gyerekek tankönyvet vesznék elő. Megkapják a fejezet címét és a feladatot, amelyet időire keli megoldani.- A társadalom fejlődése, az országhatárok kialakulása. Kérdés: mi volt az elsődleges oka, hogy az országhatárok többször megváltoztak? Másik kérdés: Magyarország területe hogyan változott a történelem folyamán? A gyerekek lapoznak, aláhúzzák a könyvben a megfelelő választ és már várják a következő kérdést, amely a polgárháború meghatározását célozza.- Köszönöm! — Versfeldolgozás! — vált a tanár. Két önként jelentkező gyertek egy-egy Ágh István verset mond el. Amelyiküknek nem sikkül, annak másik áll a helyére. A többiek megtapsolják az elhangzott produkciókat. Közösen megbeszélik a versek témáját. Mind a kettő az édesanyáról szólt. A tanár a falon elhelyezett Juhász Ferenc-portréra mutat, jelezve, hogy róla lesz szó. Két vaskos kötetet is feltart az említett költő „eposzaival”, közben felelevenítik az eposzról, Homéroszról hallottakat és öszszevetik Juhász Ferenc költeményével. A tanár rövid részletet ad elő az Anyám című eposzból, amit a gyerekek irodalmi könyvükben némán "olvasva kísérnek. Véleményt mondanak a versről és beszélnek arról a metafora-sorozatról, ami egyik jellemzője a kölÖnfeledten töménynek. Aztán csengőszó zavarja meg a verselemzést. A gyertekek lerobognak test- nevelési órára. A tanár néhány taneszköz kíséretében rövid tájékoztatást ad a nyelvi- i roda Im i -‘kom mu niká cl ás kísérlet tapasztalatairól. Csizmazia Sándor egyike azoknak, akik a Kaposvári Tanítóképző Intézet tudományos diákkörében, dr. Zsolnai József kutató irányításával, 1971-ben a helyes ejtési kísérletben tevékenykedtek. A főiskoláról kikerülve, most megvalósítják a feltételezéseket.- Egy valamit megtanultunk ott a diákkörben, hogy mit jelent kutatni. Megismertük a szakma szépségét - kezdi Cs'iz- mazia Sándor. — Kezdetben részkísérletek folytak, a versmondás kisiskoláikon taníthatóságáról, a tankönyvek szépirodalmi és szép- irodalmi jellegű olvasmányainak esztétikai és hatáslélektani vizsgálatáról, az írástanítás során történő gondolkodásfejlesztés lehetőségeiről, a gyorsolvasás taníthatóságáról, később a kísérlet idegen nyelvtanítást segítő szerepét is vizsgáltuk. Mindenki előtt ismert, hogy milyen szerep jut az iskoláinak a köznyelvi kiejtés formálásában. A vizsgálatok egyértelműen megállapították, hogy „a kiejtés rendszeres és tudatos ápolása nem áll megfelelő helyen iskoláink munkájában... a módszerek kialakulatlanok,- bizonyos tipikus hibák ismeretesek - rossz légzés, a szavak elnyelése, hibás hangsúlyozás - ezekre fel kell figyelni." A kisiskolások számára a beszédművelésnek még nincsenek meg az intézményesen biztosított lehetőségei. Az MSZMP KB korábban tárgyalta az állami oktatás helyzetét, fejlesztésének feladatait. Erről szóló határozatában megjelölte, hogy „az általános iskola tartalmi továbbfejlesztését az alsó tagozatos oktatás korszerűsítésével kell elkezdeni”. E határozat kapcsán a kutatók előtt két dolog vizsgálata vált kiemeltté. Egyik a hátrányos helyzet megszüntetésének lehetősége, a másik az egyéni képességek kiművelése. — Mennyiben nyelvi — iro- . dalmű — illetve kommunikációs ez a kísérlet? — Nyelvi — amennyiben a nyelvtudással foglalkozik. A gyerek a környezetében tanulja meg anyanye'lvét, a szavakat, toldalékokat, ezek összekapcsolásait. így végtelen sok mondatot tud alkotni, de az összekapcsolás szabályainak felfedezésében mi segítünk, hogy rájöjjenek, mit Is tudnak magyarul. Tanulnak az elemi mondatokról, azok formájáról, nyelvi szabályokról, az emberi nyelv kialakulásáról, a oyelvcsaló- d Okról, a magyar nyelv honfoglalást megelőző évszázadairól, így tovább ... A nyelvtan- tanulás melltett nyelvi tevékenységként értelmezzük pl. az olvasást, írást, fogalmazást, helyes ejtést stb. — Irodaim! a fő téma, Eny- nyiben irodalmi. Elsősorban a mai magyarokkal foglalkozunk, Nemes Nagy Ágnes, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Sütő András és így megyünk vissza az időben, József Attilán, Radnótin keresztül Zrínyiig, Bornemisza Péterig. Versek, elbeszélések, mítoszok, regényrészletek, interjúk, kritikák segítik a munkát. Itt kell megemlíteni, hogy a qyerekek mindezek írásával a gyakorlatban is foglalkoznak. Itt, a II. számú iskolában elhatározták, hogy újságot alapítanak, amelyet ők maguk szerkesztenek, írnak. Szerkesztő bizottságot alakítottak, és egy év altt háromszor meg is jelentették a lapot, aminek a GYERMEK — VILÁG címet adták. —- A kísérlet annyiban kommunikációs, amennyiben az egymással kapcsolatban levő szem é I yek in forrná ci ó cseré j ét vizsgálja. A közlés szavunk erre nem a legmegfelelőbb, ezért már e'fogadottabb a kommunikáció terminus. A kommunikációs tényezők köziül legfontosabb a nyelv, aztán a közlendő. Természetesen a feladó és vevő közötti ka peso latnaik, no 'meg a körülményeknek is szerepük van.. Mint minden új, ismeretlen, így ez a kísérlet is számos kétkedőt, olykor ellenzőt állított magával szembe. Az eddigi tapasztalatok viszont azt igazolják, hogy különösen a második és negyedik osztályban ugrásszerű a fejlődés. Már tény az is, hogy a hat-hétéves gyerek felfogóképessége vetekszik a húszévesével. Az eddig megjelent tankönyvek — amit csak a kísérteti osztályokban használhatnak — olyan tantervhez adnak segítséget, amely bátran beépít eddig csak felső tagozatban használt elemeket is. — A Zsolnai-koncepció „pénzes kísérlet", eszközigényes. Az Országos Oktatási Központ által kiadott tankönyvek szerves kiegészítői a diafelvételtek, magnószalagok, tehát az audiovizuális eszközök, szépirodalmi könyvek, kéziszótárak, lexikonok. Sajnos nem minden iskola- tudja ezeket biztosítani. Megyénkben igazán jó megértéssel és támogatóssal fogadták a kísérletet, amely 1983 szeptemberétől belép a felső tagozatba. A Tolna megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet ezért fontosnak tartja tájékoztatni az osztályvezetőket, igazgatókat a kísérlet 5. osztályos bevezetésének pedagógia! és szervezési kérdéseiről, ezért tanácskozást szervez október végén, amelynek tellőadó'i dr. Zsolnai József kísérletvezető és dr. Bánréti Zoltán, az MTA tudományos munkatársa lesznek. DECSI KISS JÁNOS Fotó: KAPFINGER ANDRÁS entekieles előkészítése, a földárSertéstartás - másképpen Háztartási hűtőgép-újdonságok Gyorsolvasás
