Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-12 / 239. szám
1982. október 12. NÉPÚJSÁG 3 > Van-e jövője az értékelemzésnek? Beszélgetés dr. Scholcz Rezsővel, az Értékelemzési Tanács elnökhelyettesével Több évvel ezelőtt egyik mag yvél lia Intunik értékelemzési faipaszfaloltasenére hívott meg. Az előadók derűlátóan arról számoltok be, hogy a gyártmánytervezésben széle« köriben tó maszkodnak az lérté kelem zés módszerére >és a viszonylag szerény ráfordító sóik várhatóan nagy eredményt hoznak. A hatvanas években -, de különösen az 1973—74-es nyersanyaga r- robbanást követően — világszerte előtérbe Ikerült annak a vizsgálata, 'hogy a tenmék- fuinlköiólk imiegőrzése, illetve bővítése miként oldható meg kevesebb anyagi, energia- és.mun- fcairá fordítással, bzaz hogyan közelíthető meg egy termék, tevékenység műszaki-gazdasági optimuma. E vizsgálat a szakirodalomban értékelemzés címszóval került be. Az értékelemzés módszere a tőkés országokban — különösen a nyersanyagokban szeglény államokban — futótűzként terjedt el. .Hazáinkban az értékelemzési módszert közDointilag „importáltuk” és az OMiFiB és a szak- mii nteztériumoik a hetvenes évek elejétől ajánlották a vállalatoknak. 'Ügy tűnt. hoav a vállalatok gazdálkodásában e módszer ihomairoslain qvökeref ver. Ezt erősíteni látszott, hoav a taioosztolotaseréken különböző sikerheszámolák hangzottak el. — Mii történt e módszerrel bz elmúlt 10 év során? — Erre kerestem választ az értékelemzés koordiinádiió'át irányító dr. Scholcz Rezsőnél, a PénZüav- mí'niisztérium főoszfálvwezetőié- niél, akii a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Elnöksége mellett működő érték- elemzési tanács elnökhelyettese. — Az értékelemzés! módszer a lka Ima zásá ra hazánkban is számos eredményes példát lehet említeni. 'Például a Tbunus Gumliiipad Váltalolt minimális ráíoípdíitáislsldr 40 müfllSó forintot spórolt azZall, hogy a termékek funlkdióját megvizsgálta, s gyártási folyamatban felkutatta á megtakarítás lehetőségeit. Ennek ellenére a módszer inkább csak az értekezleteken, a tanácskozásokon vált divatossá, gyakorlati elterjedése lassúbb a vártnál, a szükségesnél — mondta a Pénzügyminisztérium értékelemzésli Jfönöké". — Mi az oka a szavak, a lehetőségek és a tettek közötti jelentős különbségnek? — Eme csak salját véleményemmel válasza libátok. Testületi álláspontot nem tudok kép- viselinii - mondotta Sdholcz Rezső. Ez pedig nem a teljes és talán vitatható is. Az érték - elemzés elterjedésének korlátja, hogy a vá liolataiiinkná I a mai nehéz gazdaságii feltételek ellenére sem alakult ki olyian kényszer, amely rászorítaná a vezetőiket az elemzésire. Arra, hogy a termékeket, a gyártástechnológiát, a szervezést vizsgálat alá vesSIék, ennek alapján 'módosítanák. A kényszer hiánya azonban szorosan ösz- szefügg azzal is, hogy a vállalatok vezetői jobbára elégedettek az elért eredménnyel, b különböző ainytag- és energiafelhasználási mutatókká l;, sőt, a termékminőséggel is. Ezt támasztja alá, hogy általában nem ütköznek lényeges gazdasági nehézségeket okozó értékesítési nehézségeikbe, s ha igen, akikor azt igyekeznek vállalaton kívülálló objektív okokkal magyarázni, a közgazdasági szabályozásokra hivatkozni, s nem érdekeltek kellőképpen a várható megtakarításban sem. Az értékelemzés vélkaitati módszer és bármilyen aktív is legyen az Értékelemzési Tanács, mindaddig nincs remény a széles körű gyakorlati alkalmazásra, amíg abhoz nem fűződnek vállalati létérdekek. (A termék- szerkezet alakulására vonatkozó vizsgálatok bizonyítják, hogy a Hazai gyáirtmányszerkezetben az új termékek szórna mjnimá- Hs, a gyártmány életkora predig igen magas.) — A módszer terjedésének útjába ói! oz is, hogy kevés a vállalatoknál a szakképzett értékelemző. A személyi és szervezeti feltételek megteremtése nélkül aligha várható az érték- elemzés gyors elterjedése. — Sok vállalat a módszer alkalmazását „csodafegyvernek" tekinti és attól azonnal óriási, látványos eredményt vár. Pedig az értékelemzés csak akkor adia a többleteredményt, ha az a vá Halotti gazdálkodás szemléleti rendszerébe beépül, s Ha az a gyártás minden szakaszában megjelenik. A részleges és inem következetes alkalmazás Haimar csalódást okozhat. — Mi a kiút ebből a stagnáló állapotból? Az Értékelemzési Tanács munkája nyomán központilag vezérelhető lesz-e az értékelemzés gyorsabb elterjesztése? — A kiút olyan gazdasági közeg kialakítása, amelyben a piaci kényszer, a vezetők érdekeltsége fokozottabban szorítja a vállalatokat a módszer aHcalmozó sána. Ennek elősegítésén fáradozik a testület. — A széles körű alkalmazás egyik akadályozó tényezője a személyi és a vá Hatalti érdekeltség nem kielégítő szabályozottsága. A vállalatok többsége nem él még a jelenlegi szabályozás adta lehetőséggel sem. Némely vezető nem vállalja azt sem, hog yaz értékelemző csoport tagijait, akik többleteredményt hozó javasltatokat dolgoznak Jdi, az átlagtól eltérően nagyobb anyagi- és erkölcsi elismerésiben részesítse. Ehelyett a főhatóságoktól várnak utasítás jellegű pénzügyi szabályozást. Az értékelemzés bevezetése és aUkaiimozásla a vállalatoknál az önkéntesség, és önfinanszírozás elvének betartásával és nem Hatósági utasításra történik. Az ehmúllt évtizedben több vófta tatgOzdá llkodási módszer született, vált a szakirodalom hevesen vitatott, vagy támogatott témájává, s végül elhalt a vállalati gyakorlat konzervativizmusa Imtaitt. Nem kell külön bizonygatni, hogy még ma sem kerül nehéz helyzetbe az a vállaltat, amelyik a vélt, vagy tényleges központi .elvárásoknak” megfelelően tevékenykedik és tartózkodik a kockázatok vállalásától. Ilyen körülmények között az értékelemzés módszerének nincs nagy jövője, s az Éiittékelemzésü Tanács munkája is csak akkor lehet értelmes és hasznos, ha a vá Halatok saját érdekűikből követik e módszert. Népességmegtartó erő: a termelőszövetkezet Kétezer hízó a háztájiból A megye legkisebb termelőszövetkezete ö mucsi Egyetértés. NyolCszáz hektáron gazdálkodnak, a község lakóinak a száma is nyolcszáz. Egy „madzagát" köti össze a külvilággal. Árnyas erdő mellett visz az út Hógyésztől 11 kilométerre, dombok ölelte völgyben a falu. A termelőszövetkezet nem a legjobbak közé tartozik, de azért nyereséges, pedig az itteni föld aranykorona-értéke éppen, hogy meghaladja a 18-at. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az erdők közé ékelt apró földdarabokat kell megművelni. Nincs egyetlen sík darab sem. Ilyen körülmények között kénytelen a szövetkezet úgy gazdálkodni, hogy az eredmény mellett még a falu gond- jaivol-bajaival is törődjön. Ha nincs sör, okkor a téesz, ha kidőléssel denyeget az óvoda fala, akkor is a téesz — Berta János, a szövetkezet elnöke meséli, hogy egy ősszel nem sikerült felszántani la kiskerteket, igaz, hogy a gazdaság földjeit sem, mert olyan rossz volt az ősz, s akkor majdnem lázadás tört ki. Szóval ilyen körülmények között dolgozik az Egyetértés Mu- csifaan.. Nyugodtan mondhatjuk: egyetlen népességmegtartó erő a termelőszövetkezet. Mint nagyon sok helyütt, itt is nagy szerepet tulajdonítottak a háztáji segítésének. A szövetkezet földterülete, annak minősége adott. Tehát csak akkor lehet továbblépni, ha összefognak, ha a közös és a háztáji egy célért dolgozik. KÉTEZER HÍZÓ - BERUHÁZÁS NÉLKÜL Már maga az o tény is, hogy a szövetkezet nem rendelkezik sertésteleppel s 1983-ban mégis 2000 hízót akarnak értékesíteni, érdekessé teszi a kis falut, a szövetkezetét. Az ötlet segítségként jött. A Hőgyészi Állami Gazdaságban dolgozták ki a CGM nedvesku- korica-tárolási módszert és annak hasznosítását. Ennek o tárolási módszernek több irányú a haszna. Megtakarítanak tonnánként 700 forint szárítási költséget. Csökken a betakarítási veszteség, ami eddig ezen a dombvidéken 5—7 százalékot is elért. Hasznosítani tudják a kukorica csutkáját Ss. mivel az a takarmányba kerül, s jelentős tápértékét képvisel. Ezt a nedveskukorica-tárolósí módszert vezette be a szövetkezet, mégpedig úgy. hogy közben a háztájiban is azzal etetnek. Először csak kicsiben próbálták ki. Három szövetkezeti toq nevelt 10—10 hízót hordós CCM-mel. A kísérlet sikerült. Most az idén kiszámították, hogy még takarékosabban lehet a sertésnevelést végezni. Két szövetkezeti tag vá Halta, hogy otthon tárolja o takarmányt. Lőrincz János 100 hízóra szerződött és az 5 udvarába 200 mázsa nedves kukoricát szállított ki a téesz. Födi András pedig kétszáz hízót váflalt. A kísérletet kétfélekéaoen próbálják Iri: Fődiéknél 300 mázsa takarmányt a földbe lesüti vesztve. Lőrinczéknél pedia oalánk- sHót alkalmaznak. Eddig egy mázsa anyaq kiszáll «fása 40 forintba került, ezt az összeget Dimbes-dombos tájakon dolgoznak a CK—5-ös kombájnok kell a tervek szerint a felére csökkenteni. LÖRINCZÉK UDVARÁBAN... Hosszú, keskeny porta Lőrincz Jánoséké. Az udvar legvégén van felállítva a polánksiló. Fóliával bélelték. A téeszből megérkezett az első szállítmány. Gyorsan rakodnak. A darált kukorica a tárolóba kerül, egy traktorral „^pmitik". s majd befedik. Itt az eieség száz hízónak! A jövetelemről beszélgetünk: — Most adtunk le egy negyvenes turnust, 31 ezer forintot koptam értük. És még pluszba kaptam négyezer forintot, hogy a kísérletben részt veszek. — Magának mennyi volt a kiadása? — Semmi. Nem kellett beruházni, az álak megvoltak. A munkadíjra kaptam ezt a pénzt. A téesz adja a malacot és a takarmányt is. Később megnéztük a kimutatást, mert a termelőszövetkezetben elemzik minden tag bevételét. Lőrinczéknél egy kilogramm húsra 11,28 forint nyereség jut A legtöbb nyereséget Fekete László érte el, kilogrammonként 12.66 forintot. — Azt hiszem bajt hoznék a fejemre, ha megszüntetnénk a CCM-et — mondja a szövetkezet elnöke. — Kapunk segítséget a Lőrincz János hőgyészi Agromais vállalkozástól és a gabonaipari vá Ha bot - tái. Azt hiszem, hogy ezt a módszert előbfo-utóbb mindenütt be kell vezetni. Olyan magosak a szárítási költségek, hogy már nem lehet versenyben maradni, ugyanakkor a szállítási költségeket is csökkenteni kell. Ezzel a módszerrel szeretnénk még jövedelmezőbbé tenni a sertésnevelést. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy jó az elgondolásunk. A másik óriási haszon, hogy nem keH beruházni, az meg manapság hihetetlenül nagy összeg lenne. A mucsi Egyetértés Termelőszövetkezet 800 hektárjá bői csak 570 a szántó. Van 85 hektárnyi erdő, 92 hektár legelő- rét. 10 hektár művelésből kivont terület és 10 hektár szőlő, ebből csak kettő az igazi szőlő, 12 hektár nádas és dirib-darab kertek a faluban. — Kötni keM ide az embereket — mondja Berta János -, de csak akkor tudjuk, ha számítunk a háztájira is. Mursibon egyébként a téesz- tagok között sok fiatalt találunk. A legfiatalabb vezetővel, Hahmonn Jánossal, a tehenészet brigódvezetöjével is beszéltünk. A nyáron végzett Palánkon a mezőgazdasági szalcfcözépisko- tábon, most tulajdonképpen gyakornok. — Nem szeretem a gyakornok szót — mondja az elnök. — Az én időmben fuss ide, fuss oda Berta János elnök a szemveszteséget vizsgálja munkát jelentett. Szerintem a gyakornokoknak munkát kell adui, felelős 'beosztást. — .Nem zawonjla a többieket, hogy egy tizenéves fiatal a főnökük? — Eddig, 'még nem vettem észre — monltja a fiatalember. — Ide tartozom a faluhoz, s egy ilyen kis szövetkezetben nagyobb az összetartás, jobban elismerik a fiatalokat. írhattuk volna címnek azt is: Változások Mucsiibam. De, talán nem egészen lenne igaz. Egyszerűen ónról van szó, hogy Mucsi imi.nf község akkor is feon tudott 'moradui, aimiilkor a 'kisfalviak megszűnéséről beszéltünk, amikor házaik álltak üresen. Mucsilbain a termel őszövetkezet összetartotta a falut. Népességmegtartó erővé vált. S, hogy maradjon te, abhoz álila.n- dóain lépni kell. Most ilyen lépés a kétezer hízó a háztájiból egyetlen íilílér .beruházás nélkül... WIESEL IVAN H. J.-G. K. Készül a háztáji CCM Felhasználják a kukorica csutkáját is
