Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-02 / 231. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 231. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. október 2., szombat Afgán párt- és állami küldöttség érkezik hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Babrak Karmainak, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága főtitkárának, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi tanácsa elnökének vezetésével hétfőn afgán párt- és állami küldöttség érkezik hazánkba, hivatalos baráti látogatásra. Lázár György fogadta a szlovén kormányfőt lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Janez Zemljari- csot, a Szlovén Szocialista Köztársaság végrehajtó tanácsának elnökét. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökihelyettese, Roska István, külügyminiszter-ihelyettes és Milán Veres, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. Az Országiházban befejeződtek a hivatalos tárgyalások Marjai József és Janez Zemljarics között. A megbeszéléseken kiemelt figyelmet fordítottak a Magyar Népköztársaság és a Szlovén Szocialista Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak bővítésére. Különös hangsúlyt helyeztek a kooperációs együttműködés szélesítésére, a kölcsönös áruszállítás növelésére, valamint a határmenti együttműködés minden lehetséges formájának alkalmazására és kiterjesztésére. Janez Zemljarics délután vidéki látogatásra indult. A MAGYAR-AFGANISZTÁNI KAPCSOLATOK (2. old.) VIBORGI HARANGOK (8. old.) GONDOK ÉS REFORMOK (8. old.) JEGESMEDVÉK SZÜLŐFÖLDJÉN (9. old.) FEKETE RITMUSOK - DOBVARIÁCIÓK (9. old.) TESTVÉRMEGYÉNK KÜLDÖTTEINEK TEGNAPI PROGRAMJA (3. old.) HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) A VI. KONGRESSZUS KÜSZÖBÉN (4. old.) A BOLGÁR-MAGYAR BARÁTSÁG MÚZEUMA (9. old.) BARÁTNŐM, A KONYHATÜNDÉR (10. old.) ÜDVÖZLET A BÜKKBŐL (5. old.) UTAK, KERESZTUTAK (11. old.) A CSENDES KATASZTRÓFA (12. old.) TELJESITI-E TERVÉT A GÉM? (7. old.) FEJLŐDŐ ÉPÍTÉSZET (12. old.) FIATAL MŰVÉSZEK FIATAL KÖZÖNSÉGE (7. old.) TAPPANCSKA (13. old.) ATOMERŐMŰ FUTÓSZALAGON (8. old.) (14. old.) MENNYIRE BARÁTAINK AZ IDEGENEK? (4. old.) TOLNAI FONÓGALÉRIA (11. old.) A SZOT elnökségének ülése TOMEGSPORTNAP A FAVÉD-NÉL A SZOT elnöksége pénteki ülésén megvitatta, hogy a szakszervezetek milyen módon segíthetik a gazdaságos anyagfelhasználás javítására és az ésszerű anyagmegtakarítást biztosító technológiák fejlesztésére kidolgozott kormányprogram végrehajtását. E munkához a SZOT elnöksége irányelveket dolgozott ki. Az elnökség a továbbiakban megvitatta a bér- és kereset- szabályozás 1983. január 1-1 módosításáról, továbbá a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést. Mindkét téma a minisztertanács elé kerül. (MTI). A víz kincs Aligha szorul bizonyításra, hogy napjaink egyik féltett természeti erőforrása a víz. Jó néhány évtizeddel ezelőtt, amlikor valójában még a fogyasztás sem szökött olyan magasra, mint a nyolcvanas évek elején, s a különféle források és lelőhelyek feltárása sem bizonyult ilyen költségesnek, senki sem gondolta volna, hogy a víz épp úgy egyenlő lesz a kincs fogalmával, mint a szén, az olaj, vagy éppen az urán. Amióta ugyanis a világ édesvízkészletei — legalábbis az a tömeg, amelyik viszonylag könnyen és elfogadható áron kitermelhető — ismertekké lettek, egyúttal körvonalazódott az emberiség termelő- és természeti tevékenységének határa is. Víz nélkül ugyanis nines élet. Ugyanakkor ma már nemcsak mennyiségi követelmények állnak az érdeklődés homlokterében, mind többet kell szólni a minőségről is. A vízi környezet védelme egyre többször és egyre nagyobb súllyal ikerül a terítékre. így van ez hazánkban is, ahol a vízgazdálkodás még igen bonyolult és sokrétű tevékenységet foglal magába. Többek között erről is szó lesz majd az őszi országgyűlésen. Az ágazat vállalt feladata, hogy a természeti, társadalmi és gazdasági folyamatok zavartalansága érdekében a vízkészletek és vízszükséglet kedvező egyensúlyát kiallbkítsa és fenntartsa. Mindezt hosszú távú népgazdasági terveken alapuló program szerint végzik — kétségkívül eredményesen. Bizonyításul ide kívánkozik, hogy például az elmúlt ötéves tervidőszak állott napi egymillió köbméterrel nőtt az ivóvíztermelő kapacitás, csaknem 7 ezer kilométernyi ivóvíz- hálózat épült meg. S ez egyúttal azt jelenti, hogy kétmillió lakás részesült közműves ellátásban, és naponta csaknem négymillió köbméter vizet szolgáltattak a különféle művek. A jelentős fejlődés ellenére sem nevezhető gondtalannak az ellátás. Különösen alacsony például a közművesítettség még Szabolcs és Nógrád megyében. Ugyancsak súlyos gond, hogy a gazdálkodás, olykor pedig' a hanyagság és nemtörődömség következményeként több száz település kútja elszennyeződött, s többségük vizének fogyasztása a csecsemők részére kifejezetten káros. Csak emlékeztetőül: 1975. óta szinte minden esztendő hozott árvizet, s közülük különösen próbára tette a szakemberek felkészültségét az 1979. és az 1980. évi. Az előbbi, a Tiszán és valamennyi mellékfolyóján, (a Marost kivéve) szólította csatasorba a vízügyieket; velük együtt százszámra a közszolgálatiakat, s természetesen a közvetlenül érdekelt lakosságot. A januártól márciusig tartó igen kemény munka eredményes volt, sikerült gátak között tartani az árhullámot. Ennél is súlyosabb volt a helyzet egy esztendővel később, amikor a Körösök vízszintemelkedése okozott gondokat, s a töltésszakadás miatt egy korábbihoz semmilyen tekintetben sem hasonlítható különleges helyzet állt elő. Ha lehet így fogalmazni, a vízgazdálkodás feladatai csak gyarapodnak az esztendők múlásával. S bár ma már valamennyien tudjuk, hogy a víz nincs ingyen, mi több, egy-egy hálózat kiépítése sok-sok milliót emészt fel, mégis elvárjuk és reméljük, hogy mielőbb minél több lakos élvezi a vezetékes víz kiegyensúlyozott biztonságát; élvezi mindezzel azt a nyugalmat is, ami az életszínvonal és az életminőség jelentős alkotórésze. Terveink szerint 1985-re a lakásállomány csaknem 60 százaléka — ami több mint' 2,3 millió lakást jelent majd — részesül közműves ellátásban. Az igényeknek megfelelően a víztermelés ils számottevően növekszik majd, s ugyancsak arányosan fejlesztik a közcsatornahálózatot is. Az ágazat változatlanul nagy súlyt helyez az élet- és vagyonbiztonság szavatolására. A kormány egy korábbi döntésének megfelelően folytatják a védelmi művek építését és korszerűsítését, különös figyelemmel a legveszélyesebb területekre. Sok gond forrása volt, és gyakorta még ma is az a helyileg nem hasznosítható, úgynevezett káros vizek rendezett elvezetése. Ez idő szerint elsősorban Békés, Csongrád, Szolnok, valamint Borsod és Szabolcs megyék egyes körzeteiben folyik összehangolt vízrendezés, aminek eredményeként számottevően csökken a hasznosíthotatlan földterületek nagysága. Ide kívánkozik: a vízgazdálkodási társulatok a korábbiakban is jelentős feladatokat vállaltak magukra, tevékenységük hasznát mi sem jellemzi jobban, hogy napjainkban, s a jövőben egyaránt nagy szerep jut a társulatoknak a helyi elképzelések megvalósításában. Sáfrán István „...sej, hajtik haza a lányokat” - hangzik a sárköziek szőlőőrző dalában. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy elnéptelenednének a szőlőhegyek. A kádak kongatása a jeladás az esztendő legvidámabb munkájának, a szüretnek a megkezdésére. íMegyeszerte folyik a szőlő szedése és folyik az édes must, a pezsgő, fanyarkás újbor. A kisgazdaságok szü- retelői között készült képek - az 5. oldalon találhatók - próbálták megörökíteni e munka néhány mozzanatát, hangulatát.
