Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

2 rtÉPÜJSÀG 1982. október 2. Gromiko beszéde az ENSZ-ben A wiilá giközvéleményt nyugta­lanító legfontosabb nemzetköz» kérdéseket tekintette át, s a biztonsági helyzet további rom- lásánialk megállítását, célzó ja­vaslatokat terjesztett elő pén­tekien New Yorkban Andrej Gromilko szovjet külügylmtniisz- / tér, az ENSZ közgyűlésén. — Mindenki egyetért abban - álllíaipitotta meg a szovjet kül­ügyminiszter —, hogy a viliág- eseményeik menete aggasztó. Az emberek jogos kérdéseket tesznek fel arra vonatkozóan, hogy meg lehet-e álHítam a fegyverkezési hajszáit, mieg le­helt-e védelimeznii az igazságos békét? A Szovjetunió hisz eb­ben a lehetőségiben, s ez ért ra­gaszkodik mindenekelőtt ahhoz, hogy az alliamok nyilvánítsák ki : nem a'l'kiaillrrtazniaik erőszakot és nem fenyegetőznek erőszak­kal. Az Oimenilkai kormány politi­káját erélyesen bírálva a szov­jet külügyminiszter rámutatott : Washington súlyosi-m megsérti a más országok belü a veibe való be nem avatkozás elvét, ame­lyet az ENSZ alapokmánya is tairtoilirrtaz. — A Szovjetunió soha nem engedte és nem is fogja en­gedni, hogy bárki is beavatkoz­zék bélügyeibe — jelentette ki Andirej Gromilko. - Ugyanezt az álláspontot képViise'flk a szocia- . lista közösség országai és mind­azok az országok, amelyek be­csülik függetlenségüket és ra­gaszkodnak törvényes jogaik­hoz. — A világ minden tisztességes emberéiben haragot és felhábo­rodást keltett az a véres orgia, amelyet az agresszorok Nyuq'at- Bejrút palesztin menekülttábo­raiban rendeztek - jelentette Helmut A nyugatnémet parlament pénteken 256 szavazattal elfo­gadta a keresztény uniópártok és a Szabaddemokrata Párt ál­tal közösen beterjesztett, úgy­nevezett konstruktív bizalmat­lansági indítványt, s Helmut Schmidt helyére Helmut Kohlt, a Kereszténydemokrata Unió elnökét vláálasztotta meg az NSZK kancellárjának. Az indítvány ellen 235 képvi­selő szavazott, négyen tartóz­kodtak. A 497 szavazásra jogo­nemzetközi helyzet más kérdé­seire térve. Rá mutatott, hogy Iz­rael nem hajthatta volna végre agires sziláikat és a népirtást az Egyesült Állaim okkal létrehozott úgynevezett stratégiai egyezmé­nye nélkül.- A Közel-Keleten nem lehet tartós béke a független palesz­tin állam kérdéséinek megoldá­sa nélküli — szögezte le a szov­jet külügyminiszter. Andrej Gromlilko ezután rész­letesen ismert ette Leonyid Brezsnyev hatpontos közel-kele­ti rendezési tervét. Gromilko kormánya támoga­tásáról biztosította az el nem kötelezett országok eszimiéjét az Indulat-óceán térségiének béke- övezetté változtatásáról és a békés egymás mellett élés jó példájaként említette a szov­jet-indiai kapcsolatok alakulá­sát. Vietnam, Laosz, Kambodzsa népeiről szólva leszögezte: A Szovjetunió erélyesen síkraiszáM ezek mellett az országok mel­lett, továbbra is segítséget fog nyújtani nekik. A nukleáris fegyverekről fo­lyamatban lévő tárgyalásokról szólva Giromilko rámutatott: a genfi hadászati fegyverzetkor- látozásii tárgyalásokon a Szov­jetunió egyelőre nem látja a másik fél megegyezési készsé­gét. 'Az európai közép-hatótávol­ságú rakéták korlátozásáról száló tárgyalások helyzetét ele­mezve Gromilko rámutatott: a nulllia változatként ismert ame­rikai javaslat egyoldalú szovjet engedmények követelésére épüli, ezért nem elfogadható a Szov­jetunió számára. - Washing­ton mialklacs ragaszkodása eh­hez a változathoz kételyeket tá­sult képviselőből 495 járult az urnához. Kohlnak 249 szavazat­ra volt szüksége megválasztásá­hoz. Ezzel a szociáldemokrata koalíció majdnem 13 éves és a kisebbségi szociáldemokrata kormány pontosan kéthetes hi­vatali ideje után a Kohl—Gen­scher vezette keresztény-liberá­lis koalíció vette át a hatalmat az NSZK-ban. Kohl közvetlenül a megvá­lasztása után elhangzott televí­maszt az iránt, hogy valóban törek'SZilk-e megegyezésre. A szovjet külügyminiszter kor­mányának a nemzetközi bizton­ság megszilá rdításóval kapcso­latos őszinte szándékait illuszt­rálva két kérdésnek a. közgyűlés napirendijére való felvételét kér­te, a nukleáris kísérleti robban­tások teljes betiltásáról1 pedig részletes szerződéstervezetet ter­jesztett elő a leszerelési bizott­ságban való megvitatás céljá­ból. Javasolta továbbá, hogy vi­tassák meg a nukleáris háború veszályénék csökkentésiét és az atomeniergietiíkla biztonságos fej­lesztését célzó erőfeszítések fo­kozásé nlak kór dósát. A Nyugat álláspontjának me­revsége akadályozza kilenc éve a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalások sikeres befejezését - állapította meg a külügyminisz­ter. Az Egyesült Államok és partnerei nem hiaijillandók elfo­gadni azt a szocialista indít­ványt, hogy Közép-'Eu ropó boa mindkét fél egyenlő szintre csökkentse fegyveres erőit. En­nél is rosszabb, hogy a tárgya­lásokon kívül' kísértetek történ­nek az erőviszonyok megváltoz­tatására. — A Szovjetunió kezet nyújt minden országinak, amely jó kapcsolatokra törekszik vele — jelentette ki be'fejezésül Andrej Gromlilko, hangoztatva, hogy ez az Egyesült Államokra is vonat­kozik. - Az amerikai nép — mon­dotta - aligha különbözik más népektől' abban, hogy békében kíván élni. Egy hosszabb távú, elvi alapokon nyugvó politika szempontjából tehát a szovjet— amerikai kapcsolatok bomlasz- tá'sának politikája az Egyesült Államok érdekeinek sem felel meg. ziós nyilatkozatában megerősí­tette: 1983. március 6-án idő előtti, országos választást kell * tartani. Hasonló szellemben foglalt állást Wolfgang Misch­nick, az FDP parlamenti frak­ciójának elnöke. Karl Carstens államfő még pénteken késő délután felmen­tette Helmut Schmidtet és kine­vezte Helmut Kohlt. Az új kancellár ezt követően a Bun­destag esti ülésén letette a hi­vatali esküt. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ahmed Sékou Tourét, a Guineái Népi Forradalmi Köztársaság el­nökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. * Losoinczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Várkonyi Józsefet, hazánknak a Zimbabwe Köztársaságba akk­reditált rendkívül» és meghatal­mazott nagykövetét, aki a közel­jövőben utazik állomáshelyére. * Lsonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke búcsúlátogatáson fogad­ta Dorothy Jane Armstrong-ot, Kanada rendkívüli és meghatói, mázott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. * Az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására szeptember 17. és október 1. között látoga­tást tett hazánkban a Kongói Munkapárt küldöttsége. A dele­gáció tanulmányozta a pártirá- nyítással összefüggő kérdéseket, s látogatást tett mezőgazdasági és ipari üzemekben, valamint kulturális intézményekben. * Pénteken elutazott Budapest­ről az ausztrál parlamenti kül­döttség, amely a magyar or- száqgyűlés vendégeként hivata­los látogatáson tartózkodott ha­zánkban. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Pé­ter János, az országgyűlés alel- nöke. BÁBOLNA Pénteken befejeződött a VI. bábolnai napok programija. Az utolsó napon ta irtották meg a mezőgazdaság legkiválóbb fel­tolta lámák, újítóinak országos tanácskozását. Az idei bábol­nai napokat, amelyen 170 kiál­lító vett részt, csaknem 70 ezer látogató, kereslte fel. Több ál­lami és páirtvezető is megtekin­tette a bemutatót, köztük Hava­si Ferenc, az MSZMP Politika« Bizottságának tagija, a Közpon­tig Bizottság titkaira és Marjai József müiníisiztiereUnök-helyettes. ÚJ-DELHI India és Vietnam gazdasági együttműködési közös bizottsá­got hozott létre a két ország közti kapcsolatok előimlozdításá- ira. A bizottság első ülését az indiai fővárosban tartják. ki a ' szovjet külügyminiszter a Kormányváltozás az NSZK-ban Kohl a kancellár ....................../............... ... .......... A magyar-afganisztáni kapcsolatok Afganisztán függetlenségét 1919-ben kiáltották ki, s a ko­rábban angol érdekszférába tartozó ország szuverenitását - a fiáltaJ szovjet állam diplomá- öiaii-és politikai támogatása ré­vén — Nagy-Britanniáva! is si­került elismertetni. Az 1930-las évektől az ország belpolitikáját burzsoá reformtörekvések jelle­mezték, külpolitikáját pedig a pozitív semlegesség.. Afganisz­tán nem vett részt a második viJágih á'bo ruban. A monarchiáit 197,3-lban a ha­ladó erők és a katonaság tá­mogatósával Mohammed Daad döntötte még, kikiáltva a köz­társaságot. Daud alapvető gaz­dasági, társadalmi változásokat, forradalmi átalakulást ígért, Mindezek megvalósításával azonban, adás maradt. Miután a hadsereg támogatását is el­vesztette, 1978. áprilisában az Afganisztáni Népi Demokrati­kus Párt vezetésével megdöntöt­ték hatalmát, létrejött az Afga­nisztáni Demokratikus Köztársa­ság. A vezetés radikális változ­tatásokba fogott, de program­ja nem számolt az ország tár­sadalmi, gazdasági körülmé­nyeivel1. Súlyosbította a helyze­tet, hogy megbomblott a forra­dalmat irányító párt egysége, az április« fordulatban részt vett több haladó politikust eltávolí­tottak a közvetlen irányításból. 1979. szeptemberében Hafiz ul- lalh Amin átvette a hatalmat és a belső feszültségeken diktató­rikus eszközökkel próbált úrrá lenni, nem kímélve a párt tag­jait sem. Ezzel - megtört a for­radalom lendülete, meggyen­gült a párt és a tömegek kap­csolata. 1979. december ,27-én az ország irányítását Babrak Karmai vezetésével a párt le­nini alapokon álló, realista po­litikát folytató része ragadta magához, amely az ország for­radalmi vívmányainak és füg­getlensége megvédése érdeké­ben sürgős segítségért fordult a Szovjetem ólhoz. A szovjet'kor­mány az 1978-as kétoldalú egyezmény alapján teljesítette a kérést és az országba szovjet cső.pótegységek vonultak be. 'Afganisztán népe napjaink­ban — az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt vezetésével - az eHleniforraidialimii bandák is­métlődő tárná dósai közepette az ország belső rendjének meg­szilárdítását, a társadalmi -gaz­dasági felemelkedés megvaló­sítását, a kizsákmányolástól mentes társadalom felépítését tártjai legfőbb céljának. Bár a mag yar—afga nisztá n i államközi kapcsolatok története 1956-ra nyúlik vissza - a két ország ekkor vette fel a dip­lomáciai kapcsolatot —, a két­oldalú kontaktusok csak- a het­venes évek végién váltak rend­szeressé. Losonczii Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke 1977-ben hi­vatalos látogatást tett Kabul­ban. Az 1978-ias forradalom új alapokra helyezte a két ország kapcsolatát. Az Afglaa'i'sztàni Demokratikus Köztársaságot Magyarország az elsőik között ismerte el, s ezután került sor 1978-bam Kabulban, majd 1980- bam Budapesten naqyikövetsé- qek létesítésére. 1979. decem­ber 29-én, a forradalom máso­dik szakaszának kezdetekor a magyar párt- és állami vezetők táviratban üdvözölték Biabralk Karmo t, majd 1980. január 10- én hazánk kormánynyiJatlkozait- bain biztosította szolidaritásáról és támogatásáról az afganisz­táni nép forradalmi ügyét. A miagyar külpolitika azóta is arra. törekszik, hogy elősegítse az Afganisztán körül kialakult helyzet rendezését, az Afganisz­táni Demokratikus Köztársaság 1981. augusztusában közzétett korma nynyilatkozata, valamint az e kérdéssel foglalkozó szov­jet javaslatok szellemében. Ha­zánk az Afgiaoiisztánbam zajló forradalmi folyamat megerősö­dését elsősorban a két ország közötti sokoldalú együttműkö­dés fejlesztésével támogatja. A tömegszerveztetek közötti kap­csolatok erősödését jelzi, hogy a KISZ, a SZOT, a Hazafias Népfront és a Magylar Nőik Or­szágos Tanácsía delegációikat cserélt aifgdnisztáni partnerszer­vezetével, s ennek nyomán egvüttműk öd'ésl meg á H a o o dá ­sok is születtek. Most került sor a kapcsolatfelvételre a két or­szág írószövetsége között, s a közvetlen együttműködés kere­teinek meoteremté'sén munkál­kodik a TOT és az Afgán Szö­vetkezetek Országos Tanácsa is. Az anvalgi lehetőségekhez mérten 'társadalmunk seaé'lvék- kel is támopattja a ka'buti kon­szolidációs folyamatot: a Ma­avar Szolidlariltálsi Bizottság évente küld seaéflyszállítmányo- kat Afqlanlsztánbd. A maqvtair^aifaainli'sztáni gaz­dasági kapcsolatok alaoiát az 1974-lben aláírt kereskedelmi megállapodás képezi, amely rögzíti a legnagyobb kedvez­mény elvét. A behozatali jó ré­széit a juhibél teszi ki, de nö­vekvő az aránya más, elsősor­ban mezőgazdaság» eredetű terméke kinek, így példáiul a ma­zsolának és az írhakaibá tolok is. A magyar kivitel eddig fő­leg giyágyszerékfoől, fotóanya­gokból és izzólámpákból állt, de idén műtrágyával és alumí­nium nyílászáró szerkezetekkel i's bővült. A gazdasági kapcso­latok további fejlesztésének igé­nye kölcsönös, s e szándék* megvalósítását segíti, hogy idén augusztusban magyar ke­reskedelmi képviselet kezdte meg munkaiját Kabulban. A két ország kulturális érté­keinek kölcsönös megismerteté­sében, a művelődési és a tudo­mányos intézmények együtt - munkálkodó s álba n is a z utóbbi években váltak szélesebb körű­vé a kapcsoltaitok. Jelenleg is mintegy száz afganisztáni illa­ta! tanul a magyar felsőoktatá­si intézményeikben, s az idén aláírt kétéves kulturális megál­lapodás alapján megtörténtek az első lépések a művészeti szövetségeik, Valalmliot a tudo­mányos akadémiák közötti kap­csoltait felvételére. Küllőn együtt­működési ropqál'apodást kötött a két ország hírügynöksége, rá­diója és televízióiig. Babrak Karmol közelgő láto­gatása, amely a miagyar és az űi, legfelsőbb szintű afg'aoiisz- támi vezetés első közvetlen kap­csolatát jelenti, lehetőséget te­remt a két Dárt és állaim együttműködésének elmélyítésé­re, a további közös feladattok kijelölésére. Bip.. . bip ... bip... Levél egy évfordulóról A baijkonuni űrrepülőtéren, a'z egyik indítóasztol közvetlen kö­zelében szerény emlékoszlop áll. Felirata kicsiny - de ami­nek az emlékét idézi, korsza­kos esemény volt az emberiség életében.: a világi első mester­séges holdjának indításáról, 1957. október 4-rőiI emlékezik, „innen indult útnak az első szputnyik - hirdeti a felirat. ...(Moszkva azon a napon nem várt különösebb eseményt. A szovjet fővárosban dolgozó, akkor még v.iiszonyiláig kisszámú tudósító-gárda sem volt, nem is lehetett felkészülve a beje­lentésire, amelyet Juirij Levitán, a szovjet rádió híres bemondója olvasott fel, s amelyet ezzel egy időben a viliág minden tá­jára eljuttatott a TASZSZ szov­jet hírügynökség. S nem várt ilyen bejelentést Moszkva lakos­sága sem. Mégis percekkel a rádió híre után ezrek voltak az utcákon, ismeretlenek gratulál­tak egymásnak, s mind többen és többen gyűltek össze, az ün­nepeik szioik'ásia szerint, a Vörös téren, a Kreml follánál. A hét­köznap ünnepbe fordult, s ha az „utca embere” nem is tud­ta pontosan, miit is jelöl tulaj­doniképpen a „iszipuitnyik" szó, azonmlal megértette, hogy va­lami gyökeresen úij kezdődött el az emberiség' életében. Az újság írók persze tudták, hogy a szovjet kozmikus tech­nika rohamléptekkel fejlődik. Alig néhány hónappal koráb­bam adhatta kii az első szovjet interkontinentális,, ballisztikus rakéta sikeres kipróbálásáról, hallották tudósok aylilaitkoziata- it arról, hogy ezzel elvileg le­hetségessé vált az első kísérlet mesterséges hold indítás ára. De akkoriban erről részletes terve­ket csupán az óceán túllsó part­járól lehetett hallani: az ameri­kai sajtó bőségesen írt W.a>- shlington terveiről, s olyan kom­mentárok is napvilágot láttáik, hogy a Szovjetunió m'ég évekig nem lesz képes hasonló tudo­mányos eredményre... Moszkva hallgatott — hölgy azután bz egész világot meglepje az ok­tóber 4-1 bejelentéssel, a szov­jet szputnyik hi-biip jelzéseivel. Akik tanú» lehettek ennek a napnak a szovjet fővárosban, tudják mekkora vollt az öröm, a büszkeség. A Szovjetunió ek­kor, a hidegháborús korszak kellős közepén embargóiktól és szankcióktól! sújtva bizonyította, hogy képes miagai mögött hagy­ni e teljesen új területen a vi­lág legerősebb tőkés államát, képes olyan eredményekre, amelyek minőségileg újat jelen­tenek a tudomány és a teohni- ka meghatározott területein. A szovjet szputnyik neim túli erőtel­jes rádlöjte'lzései ezért jelentet­ték örömet minden szovjet em­bernek, s Szovjetunió barátai­nak', s ezért váltottak ki Valósá­gos sokkot azoknál, aikik az ál­Az első szputnyik líitóllalgos technikái fölényre ala­pozták az akkori eirőpoiitikáit. A folytatást ma mór minden­ki ismeri. Azon a napon, s a következő napokban teljesen új fogalmiakká! kellett megismer­kednie a moszkvai tudósítók­nak., új szavaikat kellett megltb- núlniok, nem egyszer saljáitnyel- vüíkön megöllkötnioik - ma eze­ket a kifejezéseket általános iskolás gyerekék is jól ismerik. A Moszkvai Repülésügyi Főis­kola diák'jlai ma bonyolultabb, sokkalta több feladatot megol­dó mesterséges holdakat készí­tenek szakkörükben - s juttat­ják azokat pályára - mint ami­lyen a világ első szpultnyikja volt. Nem' telt el három év, s elindulhatott az első ember is a világűrbe — ismét csak a Szovjetunióból1, a bajlkomuiri űr- repülőtérről. Megkezdődött a világűr meghódításának, az ember szolgá-Hatólba állításának korszaka1, amely alig negyed­század alatt izgalmas kaland­ból rendszeresen Végzett napi munkává változott. Megismer­tük azoknak a nevét, akiket ak­kor csak főkonstruktőrként, fő- szakértőként emlegettek - Ko- roljovét, Jiangelét, Gluskáét, s a többi szovjet tudósét. Tudjuk, s nem is nagyon figyeljük, mi­kor indul a következő, immár, „menetrendszerű" űrhajó, egy- egy mesterséges hold indítása pedig legfeljebb, ha egy-ké-t soros hírré vált az újságokban. De azon. az estién, 1957. ok­tóber 4-ének estéjén ott áll­tunk — moszkvaiak és más or­szágbeliek, tudósítók és „civi­lek" — az utcán, s aimikior az égbolton felfedezni véltük az aprócska fénypontot, együtt tapsoltunk - együtt tapsolt a viliág az űrtkarszak kezdetének. Az akkor megtanult új szó, a szputnyik ma minden világnyelv állandóan használt szava lett. KISS CSABA „Pajzs-82” Díszszemle Erőt sugárzó, impozáns tábori díszszemlét tartottak pénteken Burgaszban, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek a „Pajzs—82” hadgya­korlaton részt vett csapatai, köz­tük a Magyar Néphadsereg ki­jelölt alakulatai. A díszszemlét megtekintette Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár ál­lamtanács elnöke. Ott voltak a taaállamok katonai küldöttsé­gei, köztük a Czinege Lajos ha d se reg táfoomo k, honvédé I mi miniszter álltai vezetett magyar delegáció. A díszszemlén Dobri Dzsurov hadseregtábornok, bol­gár nemzetvédelmi miniszter, a gyakorlat vezetője, és Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnoka mondott beszédet. Dobri Dzsurov beszédében ki­emelte: a „Pajzs—82" hadgya­korlat nem irányult sem Bulgá­ria szomszédai, sem pedig bár­Burgaszban méh más ország ellen. A világ haladó és józan gondolkodású emberei mind jobban meggyő­ződhetnek arról, hogy a Varsói Szerződés az emberiség legna­gyobb jótéteményét, a békét szolgálja. A Varsói Szerződés szervezete nagymértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy Európa né­pei negyedik évtizede békében élnek. Viktor Kulikov marsall elisme­réssel szólt a gyakorlaton részt vett törzsek és csapatok magas fokú felkészültség érői, és hang­súlyozta, hogy az egyesített fegyveres erők a jövőben is őr­ködnek a szocialista országok vívmányai és az egyetemes béke védelmén. Czinege Lajos hadseregtábor- nok, honvédelmi miniszter, aki katonai küldöttség élén részt vett a „Pajzs—82" hadgyakorla­ton, pénteken hazaérkezett Bul­gáriából.

Next

/
Thumbnails
Contents