Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

2 MÉPÜJSÀG 1982. október 9. Az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. olralról.) gálám fenntartható, a belügyi szervek a jövőben is képesek és készek teljesíteni felelősség- teljes feladatukat. Ezután megkezdődött a napi­rend vitája. PAPP JÁNOS (Veszprém m. l. vk.), az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első tit­kára szorgalmazta a lakosság és a rendőri szervek mind szo­rosabb együttműködését, annál is inkább, mert — véleménye szerint - az utőbbi időben meg­növekedett azoknak a száma, akik magukra nézve nem tart­ják kötelezőnek a jogi normá­kat, s megsértik törvényeinket. DOBOS JÓZSEFNÉ (Heves m. 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet minőségi ellenőrének tapasztalatai sze­rint a bűncselekmények elköve­tését leginkább a jogtalan nye­részkedési törekvések, a szocia­lista tulajdonosi szemlélet hiá­nya, az ellenőrzés lazaságai, a vagyonvédelem fogyatékossá­gai, a számviteli és bizonylati rend hiányosságai motiválják. BORBÉLY GÁBOR (Budapest, 13. vk.), az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára felszóla­lásában megnyugtatónak ítélte a főváros közrendjét és közbiz­tonságát, ugyanakkor megálla­Kovács Antal: pította: Budapesten szaporod­tak az erőszakos és a garázda jellegű bűncselekmények, ezért is ért egyet a lakosság a köz- biztonságot veszélyeztetők elle­ni határozottabb fellépéssel. DR. SZÍJÁRTÓ KÁROLY leg­főbb ügyész felszólalásában hangsúlyozta: a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek a maguk eszközeivel törekednek a bűncselekmények visszaszorí­tására, a jó állampolgári köz­érzet biztosítására. Ennek egyik feltétele, hogy a bűnelkövető­ket gyorsan vonják felelősség- meg álfa pította: a társadalmi tulajdon kezelői sem anyagi­lag, sem erkölcsileg nem érde­keltek eléggé a vagyon védel- re, s velük szemben megfelelő­en differenciált szigor érvénye­süljön. HAVASI BÉLA (Borsod m. 2. vk.), a Borsod megyei pártbi­zottság titkára elmondotta: az embereket nyugtalanítja a ga­rázdaság, az erőszakos bűncse­lekményeik szaporodása. Hiba, hogy többségük elítéli a jog­sértéseket, de nem lép fel az elkövetőkkel szemben. SEBESI LÁSZLONÉ (Békés m. 6. vk.), a kétegyházi magyar- nyelvű általános iskola tanító­nője hangsúlyozta: az ifjúság elleni sérelmek — úgy tűnik — gyarapodóban vannak. A közlekedésben súlyos bün­tetést szabnak ki arra a veze­tőre, aki cserbenhagyja áldo­zatát, de ki vonja felelősségre azokat a — többnyire italozó életmódú — szülőket, akik a gyermeküket hagyják cserben? — tette fel a kérdést. SZŰCS JÁNOS (Szolnok m. 7. vk.), az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottságának titkára mében. A bűncselekményeknél például a legtöbbször csak az elkövetőt vonják felelősségre, a va gyó n kezelésbe n m u lasztó kát nem büntetik. KACZMANN FERENCNÉ Győr-Sopron m. 7. vk.), pan­nonhalmi körzeti ápolónő saj­nálatosnak nevezte, hogy az erőszakos és garázda bűncse­lekmények mintegy 75 százalé­kát szeszes ital hatása alatt követik el. Figyelmeztető ta­pasztalat, hogy az alkohol mel­lett lassan megjelentek ha­zánkban is — elsősorban a fiatalok körében — más, ká- bultságot okozó szerek, szoká­sok. A beszámolóhoz több hozzá­szóló nem jelentkezett. Horváth István zárszava következett. A belügyminiszter válaszában megállapította: a felszólalá­sokból, az elhangzott vélemé­nyekből is kitűnt, indokolt volt az országgyűlés előtt szólni a közrend és a közbiztonság helyzetéről. Az észrevételekben is megfogalmazódott, hogy az ország életét nem a szabályta­lankodók, bűnözők határozzák meg, hanem a becsületesen élő, dolgozó, a szabályokat meqtartó, követő emberek mil­liói. A miniszter az elhangzott bí­rálatokat, észrevételeket helyt­áll Iának, megalapozottnak, megszívlelendőnek értékelte. Azokat körültekintően megvizs­gálják, megteszik a szükséges intézkedéseket és tájékoztatják az érdekelt képviselőket — mondotta. Az országgyűlés a belügymi­niszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott vála­szát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután Kovács Antal állam­titkár, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke tartotta meg be­számolóját a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. Horváth István belügyminiszter beszél (Telefotó) A vízgazdálkodás eredményei, feladatai süli a vízgazdálkodás dolgozái­Az állaimltitlkár bevezetőiben elmondta., hogy a legutóbbi - öt évvel ezelőtti — országgyűlés# Ibeszámoló óta a vízügyi szol­gálat eddigi legnagyobb fej­lesztéséit, állóeszköz-óiilomáinyá - inak 39 százalékos bővítését hajtotta végre. Mindezek együt­tes hatásaiként lényegében za­vartalan volt a népgazdaság vízlhbisználotai, egymillió lakossal nőltt az egészséges vízzel ellá­tottak 'száma, 300 községben épült vízmű és olyan nagy vá­rosokban ‘sikerült kiegyensúlyo­zottabbá tenni a vízellátást. Mint ‘Miskolc, Debrecen, Pécs, Kaiposvár. INagy biztonságot nyújtó partfalaik épültek Szeged és Gyár 'belvárosainak Védel­mére. Ugyanakkor megállapí­totta : a vízgazdálkodási infra­struktúra viszonylagos elmara­dottságát még nem tudtuk fel­számolni. Kovács Anitái 'szólt vízkincsünk ésszerű hasznosításának teen­dőiről, a vízgazdálkodási köve­telményekről, s la beruházási lehetőségekről is. Ez 'Utóbbiak­ról elmondotta : almikor a nép­gazdaság szinte valamennyi .te­rületén csökkentek a beruházási lehetőségeik, ;a lakosság vízel­látására szánt állóeszköz-fej­lesztési előirányzatok 'lényegé­ben azonos szinten maradtak. A VI. ötéves terv erre la Óéira 22—123 milliárd forintot irányzott elő, s ez a vízqazdálkodásii ág összes beruházásának több mint 40 százaléka. A kormány Ismeri és elismeri a lakosság vízellátásának társadalmi indo­koltságát, S ezért támogatja a program változatlan folytatását. A VI. ötéves terv idején körül­belül 200 000 lakás bekötésé­nek iéhet megteremteni az anyagi feltételeit, nem csökken tehát lényegesen az ivóvízzel és csatornával ellátott lakások közötti arânytalbnsâg. Gyorsabb változást hosszabb távon attól remélhetünk, hp minden érin­tett anyagi erejét fokozottabban bekapcsoljuk la csatornázás és szennyvíztisztítás megoldásába.. Kovács Antal, az OVH elnöke beszámolóját mondja (Telefotó) Az á.liloimiitlkár beszámolójá­ban .részletezte a 'környezetvé­delem, a 'belvízvédelem problé­máit, a vízrendezés egyre sür­getőbb feladatait is. iBefejezé­nak áldozatos munkáját mél­tatta. CSELÖTEI LÁSZLÓ (Pest im. 2. Vk.), a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem tanára, a mező­gazdasági bizottság elnöke fel­szólalásában képviselőtársai vé­leményét is összegezte. Mint mondotta., a vízgazdálkodást a társadalom széles körének ér­deklődése kíséri. ‘Emlékeztetett rá, hogy a képviselők már az előző beszámoló elhangzásaikor is utaltak a takarékos vízhasz­nálat fontosságára1, azóta ta­pasztalható lis a szemléletvál­tás, de változatlanul kiemelt -fel­adat, hogy a- kedvező folyama­tok Iklíbonitakozását megfelelő szo‘bályőkka! és technikai fel­tételeikkel' is segítsék. A imái kö­rülmények között a helyi adott­ságokhoz alkalmazkodva min­denütt keresni kell a kisebb költségeikkel elérhető megoldá­sokat. VADKERTI MIKLÓSNÉ (He­ves m. 12. vk.), a feldebrői Rá­kóczi Tsz szociálpolitikai elő­adója szóvá tette a visontai külszíni fejtés víztelenítéséből származó káros hatásokat. Föl­hívta az illetékes bányászati szervek figyelmét az eddigi kár­okozások következményeinek ki­javítására. DOBOCZKY ANTAL (Baranya m. 11. vk.),- a Cserkúti MEZŐ­GÉP Vállalat villányi gyáregy- ségénék villanyszerelője szor­galmazta: az aprófalvak lakói­nak olyan víztársulási feltétele­ket állapítanak meg, amelyek jobban igazodnak az emberek teherbíró képességéhez. Haté­kony intézkedéseket sürgetett a szemetszúró vízpazarlás fölszá­molására, a fogyasztók anyagi érdékeltségére a takarékosság­iban. NAGY SÁNDORNÉ (Hajdú- Bihar m. 18. Vk.) arra figyel­meztetett, hogy a Berettyó és a Körösök térségéiben gazdál­kodó mezőgazdasági nagyüze­mek legnagyobb gondja az ál­landó belvízveszély. Javasolta, hogy a települések belvízmen­tesítését a mezőgazdasági terü­letek komplex meliorációjával összehangoltan oldják meg. FERENCZI JÓZSEF (Csongrád m. 16. Vk.), a földeáki Egyet­értés Termelőszövetkezet trak­torvezetője a jövő feladatai kö­zé sorolta a külterületek, a ta­nyaközpontok vízellátását. FÁBIÁN MÁRTON (Szolnok m. 10. Vk.), a karcagi Május 1. Tsz elnöke elmondta, hogy a vízgazdálkodás növekvő fel­adatainak megoldásában jelen­tős szerepet töltenek be a vízi­közmű társulatok. A tapaszta­latod szerint ez a forma Szol­nok megyében bevált. ÁDÁM IMRÉNÉ (Bács m. 15. Vk.), a garai Vörös Csillag Tsz állatgondozója elmondta, hogy egyes tavak hasznosítása jelen­leg tervszerűtlen, nem fordíta­nak kellő gondot felújításukra. Szólt arról is, hogy a szenny­vizek szabálytalan elhelyezőivel szemben szigorúbb szankciók­ra lenne szükség. DR. HARMAT LÁSZLÓ (Sza­bolcs m. 4. Vk.), az újfehértói Gyümölcs- és Dísznövényter­mesztési Kutató Intézet igazga­tója rámutatott: időszerű a szabolcsi talaj vízháztartásának felülvizsgálata és átfogó sza­bályozása. DR. TÓTH DANKÓ ISTVÁN (Borsod m. 17. Vk.), encsi kör­zeti orvos véleménye szerint Észak-'Magyarország folyólnak védelme érdekében még konst­ruktívabb együttműködést kell kialakítani a szomszédos orszá­gok vízügyi hatóságaival. Meg­említette, hogy választókerüle­tében a falusi lakosság szíve­sen vállalja az anyagi hozzá­járulást, ha életkörülményeinek javításáról, az ivóvízellátásról van szó. Több felszólaló nem volt. A Vitában elhangzottakra vála­szolva Kovács Antal a gondok megítélésében egyetértett a képviselőkkel. Ugyanakkor rá­mutatott, hogy csak a rendel­kezésre álló eszközökkel gaz­dálkodhatunk, ezek csupán az ismert programok megvalósítá­sát teszik lehetővé, a fejlesztés jobb szervezéssel gyorsítható, de költséges új beruházásokra ma nem vállalkozhatunk. A víz- gazdálkodás ár- és díjviszonyai­ról kifejtette: a társadalmi ra- fordításoktat jobban tükröző rendszert kívánnak bevezetni, ám e módosítást, csak életszín­vonal-politikánk egyéb elemei­vel összhangban lehet végre­hajtani. Az államtiffcár szerint az ár­vízvédelemben a nagyobbik gondot nem a további védő- művek építése, hanem a már meglévők állapota jelenti. Az árvízvédelem biztonságát válto­zatlanul kiemelkedően fontos szerepének megfelelően kezeli. A képviselők más észrevételéi­re - mint például az ipán te- rületék rekultivációja, az állat­tartó telepék szennyvízgondjai — több tárca és főhatóság ve­zetőivel konzultálva adnak ‘majd választ. Az országgyűlés az Országos Vízügyi Hivatal elnökenék be­számolóját, valamint a hozzá­szólásokra adott válaszát jóvá­hagyólag tudomásul vette. Ezután interpelláció 'követke­zett, majd az országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János — be­fejezte munkáját. Lázár György fogadta Gerhard Schürert Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke pénteken a Parla­mentben fogadta Gerhard Sch űrért, a Német Demokrati­kus Köztársaság miniszterelnök­helyettesét, az Állami Terv­bizottság elnökét. Az elvtársi légkörű találkozón részt vett Faluvégi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, és Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete. Kiváló vöröskeresztes aktivisták kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa alkalmából kitüntetésben részesítette a Magyar Vöröskereszt 22 kiváló aktivistáját, a vöröskereszt moz­gatómban kifejtett eredményes tevéken y ség ük éli s mérésé ként. A kitüntetéseket pénteken, a Parlament Munkácsy termében rendezett ünnepségen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Beszédében hangsú­lyozta : a Magyar Vöröskereszt, amely több mint egymillió ön­kéntes társadalmi munkást tö­mörít, a mostani kongresszussal fejlődésének újabb határkövé­hez érkezett. Helytállásával, szerényen végzett, eredményes munkájával, semmivel nem pó­tolható önzetlen segítséget nyújt a rászorulóknak, ugyan­akkor sajátos erkölcsi értékek­kel gazdagítja mindennapi éle­tünket. Külön is említésre méltó a szervezetnek a népek közötti barátság és szolidaritás javá­ra kifejtett tevékenysége. Pár­tunk és államunk vezetése mél­tán értékeli nagyra az önök szorgalmas, a hétköznapi fel­adatok megoldását szolgáló fáradozását. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Horváth Jenő, a Tolna megyei Tanács egészségügyi osztályának főor­vosa, a Vöröskereszt Tolna me­gyei vezetőségének elnöke. PANORÁMA BUDAPEST Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Olaf íRalime imlinliszterelnö- köt az új svéd 'kormány hiva­taliba lépése alkalmából. KABUL ‘Péntekie n Ihlazlaé rkezett Kabul - ba az afganisztáni párt- és ál­lami küldöttség, aMely Babnak Karmainak, az Afganisztáni Né­pi IDémokratilkiuS ‘Párt KB főtit­kárának, az 'Afgán Demokrati­kus Köztársaság Forradalmi Ta­nácsa elnökének vezetésével hivatalos baráti látogatást tett a IMagyar Népköztá rsa ság ban. VARSÓ Varsóban pénteken délután megkezdte kétnaipos ülését a szejlm. A tanácskozás első 'nap­ján terjesztették elő a nagy ér­deklődéssel, sőt feszült iftigye- 1‘e.mmel várt törvényltervezetet 0 szakszervezetekről. iEflifogadásla esetéin megszűnik a szükségál- lalpat bevezetése előtt létezett összes szakszervezet, és létre­jönnek a jogi keretek az 'egész szakszervezeti mozgalomnak az alapoktól, vagvlis a munkahelyi szintről történő teljes újjászer­vezésére. MEXIKÓVÁROS Mexikó és Nicaragua meg­állapodást írt alá a Imezöaaz- dosáa'bán Itörténő eqvüttműkö- désről. Vegyes bizottságot hoz­nak Hétre, amely ‘évente felül­vizsgálja a megállapodás vég­rehajtását. Az egyezmény alá­írására a mexikói fővárosiba ér­kező Joliimé Wheelock Roman nicaraguai mezőgazdasági mi­nisztert fogadta. Jósé Lápez Por­nóik.' PÁRIZS Ohtarles Hernu francia had­ügyminiszter ismertette a had­ügyi tárca 1983. évi költség- vetését, s hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is a nukleá­ris fegyverzet fejlesztésén ék biz­tosítja az elsőbbséget. WASHINGTON Kína újaib'b 110 ezer tonna búzát vásárolt az USA-dál, s ezzel 8,12 millió tonnára emel­kedett az idei szállításra lekö­tött gabona - 6,55 millió tonna búza és 1,57 millió tonna kuko­rica — mennyisége. Kína és az USA között hosszá lejáratú ga- bonakereskedelml egyezmény van érvényben. OSLÓ Oslóban 10 fejlődő és 11 fej­lett ország képviselői találkoz­nak október 9-én és 10-én, hogy az úgynevezett Észak- Dél párbeszéd keretében a fej­lődő világ adósságának kérdé­seiről tárgyaljanak. A fejlődő világ országai a hetvenes évék­ben teljes évi exportbevételük­nek még csak egytizedét, je­lenleg már csaknem felét kény­telenek a korábban felvett hi­telek visszafizetésére fordítani. Eínsteín-díf Robert MCNamara, volt ame­rikai hadügyminiszter, Mc- George Bundy, volt nemzet- biztonsági főtanácsadó és Ge­rard Smith, az amerikai SALT tárgyaló küldöttség egykori ve­zetője kapta idén az Albert Einstein-lbékedíjat a nukleáris háború veszélyének csökkenté­sét célzó kezdeményezéseiért. A három amerikai politikai személyiség — George KennOn- nal együtt, akit tavaly tüntet­ték ki az 1979-ben alapított Einstéin-díjjal - idén tavasszal a Foreign Affairs című folyó­iratban az első atomcsapásról való lemondás elvének elfoga­dására szólította fel a Reagan- kormányt. Bár indítványukat a kormányzat elutasította, foly­tatják meggyőző hadjáratukat egy józanabb amerikai atom­stratégia érdekében. Szerdán a három kitüntetett újabb felhívásokat tett közzé, amelyek „az elsietett második csapás" elutasítására szólítják fel a nukleáris hatalmakat. Az 50 ezer dolláros Einstein- díj átvételekor a három politi­kus józan értékelést és magas szintű kapcsolatfelvételt sürqe- tett a nukleáris hatalmak kö­zött, mielőtt az atomfegyver bármifélé alkalmazására utasí­tást adnának. Rámutattak: az első csapásról való lemondás mellett az amerikai nukleáris stratégiának biztosítékokat kell nyújtania az elsietett második csapással szemben is. Azt szor­galmazzák, hogy a politikai vezetés más országok által mért első atoimcsapás hírére ne in­dítson útnak automatikusan atomfegyvereket, mielőtt meg­győződött volna arról, hogy az atomtóm'adás szándékos és irányzott volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents