Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

1982. október 9. Képújság 3 Megalakult az új libanoni kormány •--'----■■■■. ' ■ --■■ ' ■■ 11 -------! ... "f ■ ■.■..■■■-----'----- ■ •-----• •• ­A rafat üzenete arab vezetőkhöz Safi'k el-Vazzon, Libanon újonnan kinevezett, egyben ko­rábbi miniszterelnöke csütör­tökön késő este bejelentette tíztagú kormánya megalakulá­sát, miután több mint 13 órán át tanácskozott Amin Gemajel elnökkel. Az új kormányban — a libanoni hagyományoknak megfelelően — az ország vala­mennyi vallási csoportjának képviselői helyet kaptak. Sajá­tossága, hogy egyetlen minisz­ter sem tagja a parlamentnek és egyikük sem viselt eddig miniszteri tárcát. A szunnita mohamedán Vaz- zan a miniszterelnöki tiszt mel­lett magának tartotta fenn a belügyi tárcát. Miniszterelnök- helyettes és egyben külügymi­niszter a görögkatolikus tile Szalem lett. Ű eddig a politi­kai tudományok professzora volt a bejrúti amerikai egyete­men. A hadügyi tárcát Isszam Khoury, a libanoni ügyvédi ka­mara elnöke kapta. Az új kormány az egykama­rás parlament jóváhagyásával kezdheti meg működését. Nyi­latkozatában Vazzan azzal in­dokolta az aránylag kis létszá­mú kabinet gyors megaltakítá- sát, hogy mielőbb be akarta tölteni a legutóbbi fejlemények következtében keletkezett poli­tikai űrt. A korábbi kabinet 22 miniszterből állt. Gemajel elnök a bejrúti rá­dió és tv jelentése szerint azt ígérte, hogy „megzabolázza" a Kelet-Bejrútot több mint hét éve ellenőrző, véle szövetséges jobboldali keresztény erőket, köztük saját falangista pártjá­nak milicistáit A bejelentés azután hangzott el, hogy a jobboldali kereszté­nyek által1 ellenőrzött kormány­hadsereg több napos, nagysza­bású „átfésülési hadműveletet" hajtott végre a mohamedán li­banoniak és palesztinok lakta Nyugat-Bejrútban. A razziák során több száz embert — zö­mükben palesztinokat — tar­tóztattak le. A törvénytelen le­tartóztatások és túlkapások mi­att még a nemzetközi felügyelő erőkben képviselt három or­szág — az Egyesült Államok, Franciaország és Olaszország — nagykövete is aggodalmá­nak adott hangot. Jasszer Arafat, a PFSZ vb-el- nöke az arab uralkodókhoz és államfőkhöz intézett sürgős üzenetében csütörtökön azzal vádolta a Libanonban állomá­sozó nemzetközi ellenőrző erő­ket, hoqy „részt vesznek a pa­lesztinok elleni, szervezett meg­semmisítő kampányban", ame­lyet a libanoni hadsereg foly­tat letartóztatások és kínzások formájában — jelentette a WAFA palesztin hírügynökség. Arafat rámutatott, hogy a liba­noni hadsereg az amerikai kor­mány jóváhagyásával és támo­gatásával indította ét „az új terrorhullámot, azzal a cél Ibii, hogy kiűzzék a palesztinokat Libanonból". Arafat arra kérte az arab országok vezetőit, hogy azonnal tegyenek lépéseket a libanoni hadsereg megfékezé­se érdekében. Bejrútban megkezdődött az újjáépítés. A nemzetközi repülő­térről eltávolítják a bombázások által elpusztított géproncso­kat. A repülőtérre ismét közlekednek a MALÉV járatai is. (Telefotó — AP — MTI — KS) Bolívia Hernán Siles Zuazo - másodszor Aligha akad még egy állam­fő a világon, aki megválasztott elnökként általános sztrájkot robbantott ki országában. Her­nán Siles Zuazo, akit vasárnap újra államfővé iktatnak be, 1980. júliusában ezt tette. Siles Zuazo, Bolívia legnagyobb bal­oldali irányzatú politikai párt­jának alapitója, az ötvenes évek közepén négy évig volt már az államfői bársonyszék birtokosa. Legalább ötször kényszerítették száműzetésbe a különböző katonai kormányok, most is Peruból várják vissza. Életrajza egy kicsit az ország legújabb történelmének tükre. 1913-ban született. (Apja, Hernado Sites Reyes ugyancsak elnök volt 1926 és 1930 között.) Őrmesteri rangig küzdi fel. ma­gát a Paraguay elleni, 1932— 1935-ös háborúban. Jogi dok­tori címét a La Paz-i egyete­men szerezte. 1941-ben laká­sán gyűlnék össze azok, akik demokratikus változásokat akartak Bolíviában, és megala­pítják a baloldali, reformista irányzatú Nemzeti Forradalmi Mozgalmat, az MNR-t. Ezért kényszerül Siles Zuazo első száműzetésébe. 1947-ben tér vissza hazájába, s még abban az évben Victor Paz Èstensso- róval együtt újból életre hívja a Nemzeti Forradalmi Mozgal­mat. Az 1951-es választásokon pártja győz, a katonai állam­csíny eltörli a választási ered­ményeket, 1952-ben nemzeti forradalom tör ki Bolíviában — egyik vezetője Siles Zuazo. A forradalom elsöpri a katonákat, Paz Estenssoro lesz az ország elnöke, az aleinök — Siles Zua­zo, aki egyben átveszi az MNR vezetését is. 1956-iban ő követi Paz Estenssorót az elnöki posz­ton. 1952-től 1961-ig az MNR a legmélyrehatóbb szociális re­formokat hirdeti meg Dél- Amerika legszegényebb orszá­gában. A földreform keretében megkezdik a nagybirtokok fel­osztását a nincstelen indián parasztok között, választói jo­got adnak a lakosság zömét kitevő írástudatlanoknak, de legnagyobb vívmányukN a szén­bányászat államosítása. Az MNR paraszt- és munkásmilí- ciát szervez, hogy ellensúlyoz­za a jobboldali, s államcsínyre mindig kész hadsereget. Ugyan­akkor számos reformelképzelé­sük — köztük a földreform is — papíron maradt. Sem Paz Es­tenssoro, sem Siles Zuazo nem tudott ellenállni a társadalmi és gazdasági változásokat rosz- szallóan néző Egyesült Államok nyomásának. Az a vád is érte mindkettőjüket, hogy kiárusítot­ták az 1952-es forradalom vív­mányait Washingtonnak. Kettő­jük kapcsolata is megromlik, Paz Estenssoro jabbratolódása miatt. Paz Estenssoro következő elnöksége idején „diplomáciai szolgálat” ürügyén eltávolítja az országból Silas Zuazót, az viszont a katonákkal szövetke­zik, akik kijátsszák: Paz Es­tenssorót 1965-ben megbuktat­ják, Siles Zuazót kitoloncolják az országból. 1970-ben tér vissza Bolíviá­ba, a rákövetkező évben hívei­vel együtt kilép a Paz Es­tenssoro irányítása alatt jobbra- itoiódott MNR-ből és megala­kítja a baloldali Nemzeti For­radalmi Mozgalmat, az MNRI-t. A következő katonai hatalom- átvétel ismét emigrációba kényszeríti, 1978-ban visszatér­het, ekkor tartja első éhség- sztrájkját, tiltakozva a válasz­tási csalások ellen. Ezt az ak­ciót 1979-ben megismétli. Az 1980. június 29-én megtartott vá la s ztá so ko n a D em ökr a t i k u s Népi Egység (UDP) koalíció - amelynek tagja Siles Zuazo párt­ja, az MNRI, a szociáldemok­rata irányzatú Forradalmi Bal­oldali Mozgalom és a Bolíviai Kommunista Párt is — megszer­zi a szavazatok 34,4 százalékát, a parlament Hernán Silez Zua­zót nevezi ki elnökké. A hadsereg nem ismeri el a választási eredményeket, hat nappal később a trinidadi hely­őrség fellázad, a Bolíviai Mun­kásközpont és a Demokrácia Védelmére Alakult Bizottság — amelynek Siles Zuazo is tagja - általános sztrájkot hirdet. Az ellenállást a katonák leverik, katonai junta veszi ót ismét a hatalmat, vezetője Luis Garcia Meza tábornok. Siles Zuazo új­ra száműzetésbe vonul, ezúttal Peruba, ott jelenti be az ille­galitásban működő kormány megalakulását, amelybe meg­hívja valamennyi demokratikus párt és mozgalom képviselőjét. A következő két évben az egymást követő katonai kor­mányok nem tudtak megbirkóz­ni a gazdasági bajokkal, a növekvő társadalmi nyomás ar­ra kényszerítette őket, hogy óvatos lépéseket tegyenek a polgári kormányzat bevezeté­sére. Fél is szólítják Siles Zua­zót, térjen vissza Bolíviába, és kezdjenek „párbeszédet". „Ha- zafiságom, a demokráciáért harcoló munkás és politikai szervezetek hazafisága megkér­dőjelezhetetlen. Ez kényszerít árrá, hogy határozottan szem- beszálljak az 1980-as puccsal és minden következményével. Visszatérek Bolíviába, ha a kö­rülmények ismét lehetővé te­szik, hogy népemet szolgáljam, s itt lesz az alkalom, hogy kö­zös erőfeszítéseket tegyünk a szilárd demokrácia megterem­tésére" - üzente vissza egy hó­nappal ezelőtt Siles Zuazo. Az új alkalom vasárnaptól követ­kezik be. POGÁNY IRÉN HÍRRŐL Csúnyáin becsapott bennünket az idő. Éve­kig ahhoz voltunk szokva, hogy októberben még iröviidiujijú ingben járu.nlk-ikeIünik. Az idén nem így van. Didergünk, N,em férfias dolog bevallani, de ha egyszer fázunk, akkor fázunk. Nem is ez a fontos. Solkan vártaik a szürettel még „ipát" hetet. Vártak azért is, mert .remény­kedtek: az éltető Nap, még egy Ikis cukorfo­kot belop a fürtökbe. De cukorfok már nem­igen lesz . .. Az elmúlt héten a legfontosabb fel Oldataink közé tartozott a betakarítás, sőt, már egyre jobban követelte a helyet lapunkban a- vetés­ről szóló tudósítás. Ez egyben jelzi is: az élet folyamatos, ma kell vetni, hogy holnap arat­hassunk ! Ez jutott eszembe kedden, amikor híreink között olvastam: a BHG szekszárdi gyárában több sziaikkör kezdte meg működését. Fontos dolognak tartom: a gyárban törődnek, foglal­koznak a közművelődéssel. Nem önzetlenül te­szik ezt, mint ahogy az életben semmit sem teszünk csupán azért, hogy csiaik múlljlé'k az idő. Mindennek megvan a maga ki:s története. Ve­gyük például la BHG díszítőiművészeti szakkö­rének történetét. Odáig élj ütöttünk már, hogy Nagy sikere volt ezen a héten is a Skála- EXPO-nak majd minden üzemben rendeznek vetélkedőt, vagy kiállítást a dolgozók „szabadidős termé­keiből". Falra vagy asztalira kerülnek a kézi­munkák, a különféle horgolt térítők, díszek. A legtöbb esetben a sárközi népművészet .keve­redik a kalocsaival, s ebből fura egyveleg, ke­rekedik ki. A BHG-lban is rendeztek tavaly ilyen kiállítást. Meghívták a zsűri elnökének az országos hírű díszítőművészeti szakikönvezetőt. Az összecsapta a tenyerét: ennyi gliccset nem tudott „ímegemésztenii” . . . Ettől az időtől kezd­ték el szervezni a szakkört, ahol szakképzett irányító segítségével a sárközi párna, Vagy a köiloasai valóban az lesz, nem pedig g-iccs. jHiaszonellvű" Világban lélünk. IKii kell szá­mítanunk — máskor is kellett volna - mi meny­nyit lér. Ebből adódik a kérdés: imegéni-e a iBlH'G szekszárdi gyárának — a Bonyhádi Cipő­gyárnak, a Símen tornyai Bőrgyárnak... -, hogy jelentős összeget fordítanak kulturális óéira? Ki lehetne számolni — főkönyvelőik ki is számol­ják —, hogy mennyit költenek. De, vajon le­het-e lázit mérni, hogy milyen hasznot hoz a vállalati szakkör, a könyvtár, a fotóklub...? Nem liehet! Anra azonban egyre inkább rájö­vünk: já munkát ások az tud végezni, ak:i ki­egyensúlyozott, jól megtervezett életet él. Eh­hez pedig la klub, a szakkör iis hozzásegít. Ha a gyár biztosítja ezt. .. Például nagyobb a kö­tődés az üzemhez ... Az meg már kiszámítható, hogy egy-egy úij „munkaerő" betanítása, le­gyen bámennyire jó Szakember, súlyos -tízez­rekbe Ikerül. Manapság divatos téma a kultúra áráról be­szélni. Sőt, osOlk mostanában kezdünk iráéb- íredmi, hogy a kultúra gyűjtőfogalom körébe nemcsak a komoly zene, színiház, irodalom tar­tozik, hanem van lakáskultúra, munkakultúra, tótáslcuiltúna, sőt még kereskedelmi kultúra is. Ezt azért hozom fel, mert sokon megmosolyog­ták 0 dombóvári művelődési házat pár éve, almikor bevitte a „kultúra házába” laz üzeme­ket, a súlyos vasokat, s egyéb „oda /nem illő” tárgyaikat. A héten Tamásiban a TA-lLUX ipari szövetkezet mutatkozott be a kultúra házában. Igenis, b nagyközönségre tartozik, hogy milyen a munkáik oltára ebben a szövetkezetben, hogy milyen az általuk gyártott termékeik /minősége. S nemcsak d használati értékről vOn szó, ha­nem arról is, hogy mit ttudintalk mutatni a szem­nek. Mert egy-egy tárgy — erről éppen a mlai lapunkban van képriport — rengeteg szempont­nak kell hogy megfeleljen. Vegyük sorra ... Először imiit jelent a vevőnek: Ijó árut a /pénzé­ért, laz áru működőképességét, tOrtósSáqát, biztonságossá gólt, 'könnyű kezelhetőségét, kel­lemes iküliső formát, a tulajdon és a használat örömét. S mit jelent la termelőnek: a helyes tervezést, la irataiomáillis kivitelezést, ésszerű baybafellhiasználást, miagyoihb kelendőséget, a termék reklámját, jobb üzleti hírnevet /és elé-1 gedeitt fogyasztókat. A nagy őszi-télii leértékelések idején jut eszembe ... Furcsa példákat hallani. Színes televíziót adnak háromezer forinttal olcsóbban. Gsak fogyjon ! Rosszabb leset ben áfufcOiposo- llással történik mindez. A Színes tévé mellé ad- nlalk ajándékba japán lemezjátszót. Olyat, aime­HÍRRE ilyért /egy éve még nyolcezer forintot kértek. Ha olcsóbban adják, örüljünk neki. Ilgen! Ebben az „árváltozás" világiban minden könnyítésnek örülnünk kell. 'Csakhogy a sok Száz — lingyért elkótyavetyélt, valutáért vásárolt — lemezjátszót meg kellett venni. S íkli is /kellett fizetni - s nem győzöm Hangsúlyozni — kemény valutá­ban. Ugyanokkor üzemekben gondot okoz az egy-lkét filléres alkatrész hiánya, /mert nem volt rá valuta ((Például Tolnán, a G'ÉM-ben tíz­milliós tételben állt „/készáru” egyetlen 'ötvem- forintos alkatrész Hiánya miatt). Azt akarom bizonyítani : /nem /mindig kell örülnünk annak, hla olcsóbban /kapuink vala­mit az árleszállítások során. Mán dóim: nem mindig. IA szekszárdi Skála -/EXPO-ban árulmak- áruitak két megyebeli gyár -termékeiből. A Bonyhádi iGipőgyár 1300 'pár lá'bbelit küldött, a zomá-ncárugyár /pedig mégy teherautónyi edényt. Mind kettő örvendetes dolog. De csak akkor, hta inem /ráfizetéssel adják el. Miegérdeklődtülk. Mindkét gyár a biztonsági tartalékot adta* el a Skála Szemfüles üzletikötőjéniek. A /biztonsági tartalék azt jelenti, hogy mindem szériából töb­bet gyártanak, hiszem keli tartalékolni a ké­sőbbiekre. Mondjuk ki nyíltan: a Seleíjfet is kalkulálni kell. Exportra — egyre inkább a hazai (piacra is — ások első osztályú árut lehet küldeni. Tehát -ebben az -esetben a másodosz­tályú áru már 'selejt. De Ihásznál ható! Sőt... (Közbevetől-eg : természetesem ez (is veszteség, főleg akkor, ha sok van /belőle.) Szóval a- 'cipő­gyárból másodosztályú árut adtak, olyat, amely alkalmas használatra-, de van némi /hibája — szín vagy anyagminőség. Ezért 100^200 forint­tal olcsóbban - Valós értékének /megfelelően — árulják. 'Az előbb említett negatív -példára - színes televízió plusz ingyent japán lemezjátszó — azt kérdezhetnénk: A 'kereskedő nem volt érde­keltté téve a vásárlásiban annak idején? Az érdekeltségről is 'essen akikor pár szó! A Héten beszélgettem Balogh Jánossgl, -a városgazdálkodási vállaltait műszaki igazgató- helyettesével. A fűtésiről volt szó '(Próbafűtés Szekszárdon, szerdtai lapunk nyolcadik olda­llá'.) Én automatikusam mondtam, hogy a nyí­lászárók szigetelése a lakóknak, a hőfogytasz- tóknak nem érdeke. Egyébként tényleg nem az. Átalánydíjat fizetünk. Balogh János a következőket mondatta : — Arra nlimas lehetőségünk, hogy mindem -la­kásban -elvégezzük O szigetelési munkákat. Er­re az Omyaglilaik sem állnak 'rendelkezésünkre. Két éve minden lakást elláttunk temmoStop szi­getel őanydggal. Véleményűink szerint a látók feladata a szigetelési munkák elvégzése. Az új lakásoknál meg a kivitelező vállalatakié. íNyiílit beszéd. Az előbb már „eldöntöttük”, hogy a lakóknak mem .érd-eke szigetelni. A vá­rosgazdálkodási váIlelátnák meg nincs pénze. Patthelyzet. De 'mégse engedhetjük iki az ab­lakom a meleget! Azt Hiszem, az 'érdekeltségi szemléleteken keltene változtatnunk. Pénztár­cánk most 'nincs veszélyben. De mégis mi fi­zetjük a szélinek engedett hőt. Közös érdekelt­ségiről van iszó, ta társadalom tagjainak együtt­gondolkodásáról. Tudom, hogy nehéz megva­lósítani . . . Maradjunk a fűtésnél ! Szigetelni kell. -Anyagot 'két 'éve adtaik (van olyan lakás, Csehszlovák ügyészi delegáció a műszergyár­ban blhova nem j-utott el). Az a gond: vainmtak idő­sek, „balkezeseik”, akik nem tudják felszerel­ni a szigetelőanyagot. 'Helyettük kellene vala­kinek Vállalni. Akár egy ügyes Wsiipta-rosnok, vagy a Szóban forgó vállalat szűkem-berei/nek, csekély térítés ellenóbe-n, olyan összegért, amit a lakó — lérdékéltség nélkül iis — vállalni tud. Október első mOlpjiaiibain Tolna megyében mozgalmas 'élet volt. A múlt hét végén eluta­zott megyénkből a szovjet testvérmegyei kultu­rális küldöttség. Tamásiban a TA-'LUX i-patri szövetkezet bemutatkozott a nagyközönségm-ek. Megnyílt a műszaki Ikönyvinapo'k eseménysoro­zata. -Pakson az taltomeírőmű építői beruházási szintű vetélkedőt tartottak. Megkezdték megye- szerte a búza vetését. Csehszlovák ügyészi de- legódió járt Szekszárdon. Eletm-entőket tüntet­tek Iki 0 megyei tanácson. A Ihlét végére kisü­tött a iNtaip, és helyenként esett az eső ... H. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents