Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-30 / 255. szám

a KÉPÚJSÁG 1982. október 30. NDK Minden ötödik... A Nemeit Deimoikraítiilkiuis Kiöz- társasáig egyik legnépszerűbb tömegiszervezete a Torna- és Sportsizövetisiég, amelynek ai'leg­utóbbi felméréseik szerint 3,i2 miil!!liiő tagja van, az ország fo­kossá gánolk 19,2 százoüléka. E népes tábor fete 14-18 éves, rendszeresen sportoló fiatotok­ból ált. A szövetség kezdeményezésé­re az utóbbi évékben (indáit út­jára a Szabadidős .spartmo'Z- gailöm, amelynek keretében egész család okniak nyfflk lehe­tőségűk a közös testedzésre. Haiszinos segítséget ínyúljlt la szervezet alz iskolai testnevelés szervezéséiben' is. Az év végi számadások ide­je agylatn még inem érkezett ek, de a1 szervezet vezetői elmond­hatják: jól ihafiadnak kitűzött céljaik megvalósításla felé. Ter­veik szeriint az idén 90 ezer új tagot — 50 százalékban fibta- lolkat — k íváínltaik toborozni, s ez már eddig (is megközelítő­leg sikerült. Mindemellett 150- nel növefik a sportegyesületek, 1300-ztall1 a szekcióik és 1000-irel az általános testedző csapatok szálmát. A tagság közüli1 1,9 mliill- llió felnőtt 'és 380 ezer fiáitól pályázik az év végéig az „iNDK sportjelvény”-ének elnyerésére. A ‘Tonna- és Sportszövetség gondolt a jövőre is: 1983-iban megrendezik ai VM. tárna- és sportünnepélyt, továbbá a IX. Gyermek- és Ifjúsági Szparta- kiá'd eseménysorozatát. KNDK Gombatermesztés A közismerten magos tápér­tékű goimba régóta ismert és kedvelt élelmiszer a' Koreai Né­pi iDemokratikus 'Köztársaság­ban. Az országban mintegy 150 gomibafajta terem. iKözülük sok aiz ehető, és inem egy fajtát gyógyászati célokra is felhasz­nálnak. Ma már a- gombát a KNDK- bian is nagyüzemi módszerek­kel! termesztik. A tudományos akad’éimikr biol'ógiiai kutatóim té- zefénék tudósai és a gombo- szakértők már kidolgozták a gombatermesztés gazddságos technológiáját. A phenjami Cs'unggu gombaüzemiben rizs- szalllmáVal és egyéb tápanya­gokkal!' dúsiitoltt földdel töltött, hatalmas 'tái'cákon érieülk laz ízes gairvbafajtálkat, 'ügyéivé a megfelelő klímaviszonyokra is. Az élelmiszerprogram jegyében A szovjet tudósok sokat fára­doznak új, nagy terméshozamú mezőgazdasági növényfajták kialakításán, az állatok fajtatu- ilajdonságainak a javításán, a technika tökéletesítésén, a kor­szerű technológiák meghonosí­tásán. Változik a földművelés is. A mezőgazdaságban új ta­lajművelési rendszer terjed el, amelyben az úgynevezett kor­mánylemez nélküli munkaesz­közöket alkalmazzák. Az ilyen művelésnél a tarló a föld fel­színén marad, ami megóvja a talajt a széleróziótól és vissza­tartja a havat a földeken. A talajvédő földművelési rend­szert már mintegy 40 millió hektárnyi területen alkalmaz­zák. Jelentős mértékben éppen ez a rendszer biztosította Ka­zahsztán aszálytól és széleró­ziótól sújtott területén a stabil gabonatermelést. A talajvédő földművelési rendszer módosí­tott változatait Ukrajnában, az Oroszországi Föderáció euró­pai részének központi területe­in és Szibériában is alkalmaz­zák. A rendszerhez új vető- és talajművelő gépeket terveztek, s állandóan tökéletesítik azo­kat. ÚJ NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFAJTÁK Különösen hatékonyan segí­ti a mezőgazdaság fejlődését az új növényfajták és hibridek létrehozása és gyakorlati alkal­mazása. Új nagy hozamú fajtáik nagyobb, jobb minőségű ter­mést eredményeznek, am;i kü­lönösen fontos a Szovjetunió változékony éghajlati viszonyai között, azokon a területeken, amelyeket a visszatérő aszályok, a rövid tenyészidő, a kemény telek és a korai fagyok jelle­meznek. A különböző éghajlati és ta­lajviszonyokhoz alkalmazkodó fajták birtokabirm a. kolhozok és a szovhozok stabil termést ta­karítanak be. Ezenkívül a kár­tevőkkel szemben ellenálló faj­ták meghonosítása jelentősen csökkenti a növényvédő vegy­szerék alkalmazását. A lequtóbbi ötéves tervidő­szakban a szovjet növényneme- sítők két és fél ezer új növény­fajtát és hibridet kísérleteztek ki, közülük mnitegy 800 már megjelent a földeken. Emellett a tudósok figyelme nemcsak a nagy terméshozamú, hanem a betegségekkel és a kártevők­kel szemben ellenálló fajták ki­nemesítésére is irányult. E faj­ták létrehozására fordított ki­adások 3—4 év alatt megtérül­nek. Az állattenyésztésben a sze­lekció eredményeként öt év alatt mintegy 20 új állat- és baromfifajtát és tenyészcsopor- tot hoztak létre. Különös gon­dot fordítanak az olyan fajták szaporítására, amelyek az egy­ségnyi termékre jutó takar­mánymennyiség csökkentésével tartósan állandó hozamot biz­tosítanak. GENETIKAI, BIOLÓGIAI MÓDSZEREK Az új növény- és állatfajták létrehozásának folyamata nap­jóinkban a genetika, a moleku­láris biológia, o bibkémia és más tudományágak legújabb eredményeinek felhasználásá­val jelentősen átalakul. Egyre megszokottabbá válnak az olyan -módszerek, mint a fizikai és a kémiai génmutáció, vala­mint a gén-mérnöki tudomány alkalmazása. A genotípusok örökletes tulajdonságainak ér­tékelésénél elvileg új, a fehér­jemolekulák összetételének ku­tatásán alapuló eljárásokat al­kalmaznak. Új műszerek, elekt­ronikus számítógépek, fitotro- nok (mesterséges éghajlatú ál­lomások) állnak a nemesítők rendelkezésére. A jó terméseredmény eléré­séhez igen fontos, hogy a nö­vényeket -megvédjék a beteg­ségektől és a kártevőktől. Olyan módszert dolgoztak ki, amely meghatározza a gabonafélék, a zöldség- és a gyümölcsfélék számos kártevője elleni harc időtartamát. Kidolgozták a kis vízmennyiséget igénylő öntözés technológiáját, valamint a nö­vényvédelem biológiai módsze­reit. Különös figyelmet szentel­nek az agrotechnikai és g bio­lógiai módszerek kombinált al­kalmazásának. Az állattenyésztés fejlesztésé­nek egyik fontos tényezője a takarmány. Sokat tesznek azért, hogy biztosítsák az elegendő mennyiségű és minőségű takar­mányt. Az utóbbi években jó eredményeket értek el a ter­mészetes kaszálókon és legelői kön az új fűtermesztési techno­lógia kidolgozásával és meg­honosításával, valamint a félsi­vatagi és sivatagi legelők pro­duktivitásának javításával az­által, hogy egy sor értékes va­don termő növényt vontak be a termesztésbe. A nagy állatte­nyésztési telepek mellett öntö­zött kaszálókat alakítanak ki, amelyeken felhasználják a ház­tartások szerves hulladékait. SZOROS KAPCSOLATBAN Az élelmiszerprogram meg­valósításában fontos szerepet játszó tudománynak a legszo­rosabb kapcsolatban kell állnia a termeléssel. Ez a kapcsolat leginkább a tudományos-ter­melő egyesülésekben és a sze­lekciós központokban biztosí­tott, amelyek a tudományos-ku­tató bázisokon és a tervező szervék bázisain létesülnek. Napjainkban 31 egyesülés, mintegy 50 növénytermesztési és több mint 20 állattenyésztési szelekciós központ működik si­keresen. A tapasztalat szerint ezekben a szelekciós közpon­tokban jelentősen csökken az új mezőgazdasági növényfajták Icinemesítésének és kipróbálá­sának, valamint az új gépek és haladó technológiák kidol­gozásának és kipróbálásának időtartama. Lehetővé teszik a tudományos-műszaki' vívmányok bevezetésének meggyorsítását a termelésben, ez pedig fontos feltétele az élelmiszerprogram megvalósításának. ALEKSZANDR KONOHOV, a Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériumának osztályvezetője Nagyobb teljesítménnyel — gazdaságosabban Üj BELAZ gépkocsik, dömperek A szovjet bányászatban a szó lllíitá'so'k több mint felét a Mii'niszk környéki Zsogyinóbain gyártott BELAZ dömperek bo­nyolítják te. Jeteinteg1 új gyár épül. a' régi melllett, s ilyen mó­dom tehetővé válllik a 110 és 180 'tóninás dömperek, vafaimimt a 240 tomina teherbírású gépkocsi - vonlaitok1 gyártásának a meg­szervezése. A zsogyiinói gépkocsikat tíz országba exportálják. A gyó'r fő szerelőszalagjáról' eddigi több mint 30 módosított változat ke- rülllt lie. A 180 tonmóls, 15 méter hosszú, 5 méter magas óriáshoz új szerelőszalag. készült. Az úij gyàlr ta tudomány és a tedhimiikta' legújabb eredményei­nek a felhasználásával épül: a nehéz munkaműveleteket roibo­toik és outolmatók végzik majd, korszerű gyártástechnológiát vezetnek be. Mlimdtez tehetővé tebzli, Ihogy intagyoibb teljesítmé­nyű, gOizdlaságostaiblb, megbíz­hatóbb gépkocsikat gyártsanak. A gyár 'konstruktőrei új, hidrá­mé dhamiiiku's, ötfolkoztatú hajtó­műveit dolgoztaik Iki, amely 25 százalékkal növeli a gépkocsik teljesítőképességlét, és egy mű­szóik alllatt 40-50 literrel' csök­kenti az üztemainy|agi-fo,gylaszitást. A termelőüzemek ímeített a tervező-kutató központ, épül' a kísérteti üzemmel' és a próba­pályával. il|tt ta intaigy teljesítmé­nyű igíépkoicsliik és szerkezeti részegységeíilk a korá'bbilnál sak- kiail irővfdtebb idő alatt mennek végiig' a próbái téljes szakaszán. APN-KS Statisztika a szabad időről Gsehsztovâkiâlbari egy sze­mélyre a munkainia,pokor> átla­gosom 3 ára 20 pe rc, munka - szünteti napokon pedig 6 óra 30 perc szabad idő jut. A tegtöibb szabad időivel, 5 óra 11 perc­cel 0 ifé'rtfiilalk, a legkevesebbek napi 2 óra 30 perccel a. kis­gyermekes dolgozó nőik ‘rendel­keznek. A férfiak muintalheiyü- kön — a túlórázást is 'beleszá­mítva - naponta' átlagoson 8 óra 46 percet, a nők viszont 8 óira 4 percét dolgoznak:. Szabad idejűkben' az emibereik Gsehszilb- váíkiiábam is 'legszívesebbein a tévé előtt ülnek. A műsorokat az ország llakosságárnak 82 száza­léka mindennap megnézi. Csak ezután következik az újság- és foüyóiiratoiUvasás és a találkozás a barátokká1!'. A lakosság 7 szá­zaléka fogiltaillkioz'ik amatőr mű­vészeti tevékenységgel. (Kiélt szá­zaiék szenvedélyes gyűjtő. Mongólia Óvodák, napközik Mongóliában' egyetlen esz­tendő alatt: — a Nemzetközi Gyermek évben — 3,4 millió tug- ri'kot adományoztak a váJllallü- tofk, intézményiek és mezőgazda­ságii termelőszövetkezetek a gyermekiiinitéizmény-lhátóziat 'bőví­tés éré. Ez azonban nemcsak a „gyer­mekévben” volt így. Mongóliá­ban mindig nagy gondot for­dítottak a gyermekek jóllétének megteremtésére. Az első óvodáit például már alig néhány évvel a forradalom győzelme után, 1930-lban ímegnyliltO'tták. Ezt kö­vette a többi, s időivel' a gyeir- meklintézmény-lhálüózat kiterjedt az egész országra'. A termelő­szövetkezetek 1970-li|g 236 óvo­dáit építettek a dolgozók gyer­mekei számára. Szovjet segít­séggel! 4500 kisgyermek részéire 30 óvodát adtaik át az utóbbi 15 évben. 1976 és 1980 között összesen 90 óvodát létesítettek az országiban, ameiyeikiben 5400 gyermekiét tudtak elhelyezni. Ezzel az elmúlt tervidőszak vé­gére megiklétszereződiötlt az óvo­dák 'Síálma IMongóliában. Az igények azonban tovább növekednek. 'Nem véletlen te­hát, hogy az 1981 imáij'uisábaa össze hívott 16. pártkongresszus haltározutaiiiban fontos helyiét ka­pott az óvodák, napközik bőví­tésének és további korszerűsíté­sének feladlaifo. Jelenteg IMongóliában három óvodaltlí'pus működik. A napkö­zis intézményekben a kisgyer­mekeik maxim uim tíz órát tölt­hetnek ell. Az úgynevezett fo­lyamatosam - napi 24 árában - működő 'óvodákban az éjsza­kai műszakiban dolgozó szülők gyermekeit veszlik feli Az idő­szakosan nyitva tartó gyermek­intézményeik ‘pedig főként nya­ranta üzemelnek a városokban. Vannak ezenkívül speciális óvodák lis, az egészségileg káro­sult gyermekek részére. iMia, mindéin' nagyobb telepü­lésen és járásiban 1—3 óvoda üzemel. Az óvodáikat nem csu­pán állalmi segítséggel! tartják fenn. Felszerelésükhöz, torban- tartásukhoz, folyamatos működ­tetésükhöz az ország vállalatai, szövetkezetei többfajta módom is Iho'ZzáijáriÉnok, Vietnam Völgyzáró gát és öntözőmű A Vietnami Szocialista' Köz­társaság eddigi legnagyobb vízügyi 'beruházása a Taii Nlimh tartom árnyban épüllő öntöző- vízirenidszer. A 'Saigon folyót átszelő völgyzáró igát, valltaimint a' part­védő gátak és 0 vízmű -Iberen - dezések melléit 'két öntözőcsa- tonnát iéls egy kiterjedt szivaty- tyúinend'szert is magában fogilO'l a 'Daiu Tiie.ng öntözőimű. Építé­sét 1981 tavaszán' kezdték meg. Elkészültté után' 172 ezer hektár földterület öntözése válik lehe­tővé. 'Ezenkívül ez o rendszer lóltja majd el a helyi üzemeket és a környék lakosságát is víz­zel. A későbbiekben haltenyész­tő áillltoimás létesítésére is imád nyílik az öntözőrendszer révén. A berulházáls nagyságára jel­lemző, 'hogy létesítéséihez 40 millió köbméter föld 'megmozga'- tásáira és 100 ezer köbméter vasbeton:, továbbá' 400 ezer köbméter kő beépítésére 'lesz szükség. Az építkezés első ütemének költségeire o Világbank, az OPEC küllőn alapjai, 'Hiolltaind'ia és a kuvaiti Aralb 'Gazdaságfej­lesztési Alap nyújtott összesen 90 millió dollár összegű hlilteiiit. A rendszer első szakaszainak megépítését 1985-re tervezik. Ekkor helyezik részlegesen üzembe a1 fő ‘berendezésit, s így máris 42 ezer hektárnyi föld kaip maiid éltető vizet. Talajjavitási munkák a Karakum-sivatagban Növényvédő erdősávok a Volga vidékén Szibériai kolhozlegelőn Száznyolcvan tonnás önjáró BELAZ-gépek dolgoznak a polta- vai bányászati kombinátban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents