Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-30 / 255. szám
1982. október 30. NÉPÚJSÁG 9 Tények, adatok A Német Demokratikus Költő rsaságban az állam és a társadalom nagy gondot fordít az ifjúság nevelésére, anyagi jólétének és szellemi fejlődésének biztosítására. Az NDK megalakulása óta három ifjúsági törvény született, köztük a legutóbbi 1974-ben. Ennek a megalkotásában 5,4 millió állampolgár vett részt, s a megszövegezéséhez az FDJ, a Szabad Német Ifjúság 'közvetítésévéi csaknem 5 ezer javaslatot tették a fiatalok. Ma az NDK-ban több mint 6 millió fiatal él, közülük 3 milliónál több a 14-25 éves. Az ifjú dolgozók több mint 83 százaléka az iparban, s csaknem 14 százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedik. A keresőképes korú dolgozó fiatalok 87,9 százaléka szakmunkásbizonyítvánnyal, 9,5 százaléka szakiskolai és 2,6 százaléka főiskolai végzettséggel rendélke- zik, s napjainkban még mintegy félmilliónyion tanulnak. A fiatalok alkotó kedvét egy — évek óta bevált és közkedvelt — rendezvénysorozat, „A holnap mestereinek vására” bizonyítja. A bemutatókon évről évre több és több ifjú újító és feltaláló vesz részt. 1970-ben 615 600 fiatal tehetség mutatta be 128 300 alkotását összesen 11 207 kiállításon. 1975-ben már több mint kétmillió ifjú kiállító szerepelt 23 ezer kiállításon csaknem 525 ezer pályamunkával ; 1980-ban 43 100 vásáron csaknem 2,5 millió fiatal vett részt 740 300 alkotással. A termelés korszerű szervezeti formái gyorsan terjednek a fiatalok körében. Egyre többen vesznék részt az ifjúsági brig á d mozgalom ban. Jélen leg az ipar és a mezőgazdaság 39 200 ifjúsági brigádjában 446 630 fiatal dolgozik. Azökon az építkezéseken, amelyék FDJ- védnökségnek számítanak, egymillió fiatal vállalt munkát. Százéves muzsikus Dísznövényként kezdte' sem éltek még 50 évet sem. (Életüket megrövidítette az uraság érdekében végzett nehéz munka, az éhség, a különböző járványok, a nélkülözés. Akkor úgy vélték, hogy a falu, ahol most lakom csakúgy, mint sok más környező település, kihalásra van ítélve. Az egészségére vigyázó orvosok csodálkoznak jó kedélyén és munkaképességén. Egyetlen percig sem tud dolog nélkül ülni. Mind a mai napig nehéz, paraszti munkát végez. Ezenkívül hegedűket és más zeneszerszámokat készít. Kukoricatermesztési kutatóintézet A Balti-tenger nagy kikötője A grúz tea pályafutása Bulgária egyik leghíresebb mezőgazdasági intézménye a Knezsai Kukoricatermesztési 'Kutatóintézet, amely elsősorban kukoricdhibridék előá11ításában és új termelési technológiák kidolgozásában jeleskedik. Az eredmények egyik titka, hogy az intézet kutatói széles körű nemzetközi kapcsolatokat építették ki, és így nemcsak ót- adtják tapasztalataikat, hanem sókat hasznosítanak mások sikereiből is. Szoros szálak fűzik az intézet dolgozóit a krasz- nodari, dnyepropetrovszki, odesszai, leningrádi és fcubá- nyi kutatókhoz. Megbecsült és nagytó értékelt partnerük a Mahtonvásá ri Mezőgazdaság i Kutatóintézet kollektívája is. A bolgár kutatók jó munkáját bizonyítja, hogy intézetük 1976 óta tagja az ENSZ Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Szervezete, a FAO mellett működő Európai Tudományos Csoportnak. Részt vesznek a francia agrotechnikai kutatóintézet, az INRA programjában, és kapcsólatot tartanak néhány amerikai egyetem hasonló jellegű intézetével is. A knezsai kutatóintézet évente 2-300 fajta kukoricahibrid minőségvizsgálatót végzi el. Gdansk mellett, a híres Westerplattétól északra található a Balti-tenger legnagyobb kikötője, az északi kikötő. A szénátrakodó bázis mellett a kikötő egyik legfontosabb berendezése a kőolajszállítmányok foga dósára szolgáló csővezeték. iPável Rozsnyatovszkij ukrán népi dalszerző betöltötte 100. életévét. A neves dátumot szülőfalujában, Zavadkában adott szerzői koncerttel ünnepelte, úgy, hogy hegedűn kísérte a 100 rokonából álló kórust, majd énékeket adott elő. Ezék földijeinek - egy kis etnikai csoport, a hegylakó boj- kok - sorsáról szólt. Hosszú életének titkairól Pú- vei Rozsnyatovszkij ezt mondja : — Sokan úgy vélik, hogy a hosszú élet titka a tiszta hegyi levegő, a forrásvíz. De hisz mindez a burzsoá rendszerben is megvolt, a parasztok még— A grúz teáról elöljáróban annyit, hogy ízletes, hasznos ital — mondja Vahtang Kutu- bidze, a csakvai szubtropikus kutatóintézet igazgatóhelyettese. - 1981-ben Grúziában rekordtermést szüretelték a teából, 524 ezer tonnát. A hektáronkénti átlagtermés nálunk magasabb, mint Indiában és Sri Lankában, ahol az éghajlat kedvezőbb a teatermesztésre. 1985-re a termést 600 ezer tonnára kívánjuk növelni. Jelenleg a Szovjetunióban a teatermesztés a szükségleteknek csak 80 százalékát fedezi. Az átlagos teatermés a Szovjetunióban több mint 8 tonna hektáronként, ugyanakkor a tea termesztésére csak az ország egyes részéi alkalmasak, elsősorban a Kaukázus tengerparti részei és a krasznodári terület. De van lehetőség arra, hogy a tea termőterületét növeljék Szocsi mellett, valamint Grúziáiban a Kolh id szi-síkságon. A kis hozamú fajtákat pedig nagyobb terméshozamú fajtákkal helyettesítik. Nyugat-Grúzia tengerparti területéin van a Szovjetunió legtöbb teatermesztő területe, az ország összes teaültetvényeinek 95 százaléka. PÁRIZSBAN MUTATKOZOTT BE A múlt század közepén kezdték a teatermesztést Grúziában. Akkor még dísznövénynek tartották. A grúz tea először az 1900-as párizsi világkiállításon (mutatkozott be, ahol aranyérmet nyert. Ez nagymértékben fellendítette a teatermesztést Grúziában. Nagyüzemi termesztését mégiscsak az 1920-as évékben kezdték meg. 1926-ban alapították a csakvai kísérleti állomást, amelynek az volt a feladata, hogy különböző fajtákat próbáljon ki és azokat honosítsa meg, amelyék legjobban alkalmazkodnak a zordabb helyi időjárási viszonyokhoz. Csakvában mintegy 200 teafajtát próbáltak ki. Az állomáson 1927-től kezdett dolgozni Kszinja Bahtadze akadémikus. Nyolcfajta grúz teát kísérletezett ki, melyeknek jellemzői a magas terméshozam, a kellemes aroma és a hidegtűrés. Ezek a fajták az indiai és kínai fajták keresztezéséből származnak. A GYŐZTES KOLHIDA A nemesítők legutóbbi munkája a Kolhida. Nagy termőhozamú fajta, hatalmas, azonos méretű levelű, alkalmas a Bulgária A plovdivi vásárváros 90 esztendeje Pável Rozsnyatovszkij 100 éves kora ellenére megőrizte munkaképességét és jó kedélyét Pável Rozsnyatovszkij unokájával, Okszanával Itt még kézzel szedik a grúz teát Teaszüret géppel a hatalmas táblákon gépi szüretelésre. Jelenleg Grúziában a tea egyharmadát már gépekkel szüretelik. A Kolhida aromára, ízre nem marad el a ceyloni és az indiai tea mögött. Most az a legfontosabb feladat, hogy a nagyüzemi teatermesztés mellett a tea minőségét javítsák. Ehhez szükséges, hogy a tealevelek szünetelésékor és feldolgozásakor pontosan betartsák a technológiai szabályokat. A köztársaság gazdaságaiba már eljuttatták a Kolhida palántáit. Grúziában évente 6-8 millió palántát nevelnek. — A Kolhida — a grúz tea (jelene — mondja befejezésül Vahtang Kutubidze. - Arra törekisZürVk, hogy olyan fajtát kísérletezzünk'' k'i, amelyik még a Kollh'idát is felülmúlja. JEVGENYIJ JEGOROV Kilencven évvél ezelőtt rendezték meg az első nemzetközi vásárt az ősi, patinás város, Plovdiv központjában. Az 1892. augusztus 15. és november 1. között nyitva tartott vásáron a hazai kiállítókon kívül 24 ország, köztük Magyarország, Ausztria, Belgium, Görögország, Németország, Törökország és az Egyesült Államok vett részt. A 36 kiállítási csarnokot 162 ezer látogató tekintette meg, s a vásáron mintegy 4 ezer terméket díjaztak. Ezután csak 1933-ban népesült be újra a plovdivi vásárváros. Ebben az esztendőben 424 kiállító részvételével nyitották meg a vásárt. Ezt 1940-ig még négy kiállítás követte, majd a háború — mint annyi más területen - a kereskedelemben is megbénította az életet, s a vásárváros hosszú időre bezárt. A felszabadult Bulgáriában 1947-ben rendezték meg az első nemzetközi vásárt. „A köztársaság első vására" néven megnyitott plovdivi kiállításon 510 ezer négyzetméternyi területen 1980 hazai és 16 országból számos külföldi cég mutatkozott be. A plovdivi vásárváros azóta sokat változott. A kiállítást ma a világ tíz legnagyobb vására között tartják (számon. A vásárváros 29 óriási kiálíítócsarno- Iká'ban évente kétszer mutatják be termékeiket a nagy bolgár és külföldi cégek. Az idei tavaszi vásáron tömegfogyasztási Cikkeket, élelmiszeripari és élvezet iaikk-újdonságokat Iát ha - tott a közönség. A 38. őszi vásár pedig a tudományos-technikai haladás jegyében zajlott. A vásárváros lassan kinövi régi területét. Már elkészültek a felújítási tervék. A jövőben az eddiginél nagyobb területen, a korszerű követélményeknek jobban megfelelő környezetben nyitja meg kapuit a vásárváros. wmammam
