Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-30 / 255. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 255. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. október 30., szombat Mai számunkból VÖLGYZÁRÓ GAT ÉS ÖNTÖZŐMŰ (8. old.) HÉTRŐL HÉTRE - HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) A GRÚZ TEA PÁLYAFUTÁSA MA KEZDŐDIK a III. ORSZÁGOS NÖKONFERENCIA (3. old.) Nemcsak a nőkről van szó A legutóbbi országos nőkonferencia óta eltelt öt eszten­dő alatt a Magyar 'Nőik Országos Tanácsának is több ne­hézséggel kellett szembenéznie, mint a korábbi időszakok­ban. A feszültebb nemzetközi helyzet, a gazdálkodás romló feltételei nálunk is nehezítették azt a fontos tevékenységet, omit a nők teljes egyenjogúsításának megvalósításáért folytatunk. Ha sok minden hátráltatta is ezt, de háttérbe nem szorulhatott. A magyar nőmozgalom az utóbbi öt esz­tendőiben is jól példázta a világnak a nőkérdés szocialista értelmezését és gyakorlatát. Azért is, mert nálunk a nő- mozgalom szükségessége — Leninnel szólva — „nem platói szólam”; e mozgalom valóiban „fontos irésze a párt tevé­kenységének, mondhatni, a fele az általános pártimunká­nak". A nők teljes egyenjogúsítása a Magyar Szocialista .Munkáspártnak is „állandó gondja és köteles munkája”. A XII. pártkongresszusunk ennék széliemében foglalta ha­tározatba, hogy „a Magyar Nők Országos Tanácsa. .. kí­sérje figyelemmel a nők társadalmi helyzetének alakulását, egyenjogúságának érvényesülését, vegyen részt a munka­helyi, lakóterületi szociális, kulturális, gyermek- és család- védelmi felödaták megoldásában”. És ezért kérte a párt a Magyar INők Országos Tanácsát, hogy „bátrabban él­jen javaslattevő és véleményező jogával". Most, a hónap utolsó napjaiban tanácskozó III. orszá­gos nökonferencián voltaiképpen erről a tevékenységről ad Számot az országos tanács; a konferencia résztvevői pe­dig e munka értékelésére 'hivatottak. A résztvevők felelős­ségteljes feladata lesz egyben mérlegelni a nők mai ma­gyarországi helyzetét, megítélni a magyar nőmozgalom ha­zai és nemzetközi szerepét, s megszabni e 'mozgalom teen­dőit. De bármiről essék is szó ezen a tanácskozáson, ami itt elhangzik, az nemcsak a nőkre, hanem valamennyiünk­re tartozik. Az úgynevezett nőkérdésnek ugyanis nincs olyan eleme, amely elválasztható lenne az egész társada­lomtól. íNem mellékes tényező, hogy a nők milyen mértékben és milyen arányban vesznék részt a társadalmilag szervezett munka különféle területein. Mint ahogy a személyi törek­véseken túl népgazdasági és társadalmi igény, hogy a imun'kaváillaíók, s köztük a nők, mind képzettebbek legyenek. Sajnos a jelenlegi érdekeltségi rendszer még mindig nem minden esetben ösztönöz kvalifikáltabb munkára, márpedig ez egyaránt hátráltatja az egyenjogúsítás és a gazdasági fejlődés folyamatát. Sok-sók témakör szerepel majd e fontos tanácskozáson, mint ahogyan napi életünkben is élő problémáikról van szó. Egyebek között változatlanul igen .fontos kérdés, hogy a nők relatív bérhányadát sikerült ugyan az elmúlt években csökkenteni, de az abszolút különbségek változatlanok ma­radtak. Márpedig gazdaságunk nehezedő helyzete csakis a szubjektív eredetű bérkülönbségek megszüntetését teszi lehetővé. Már amennyiben sikerül egyáltalán felderíteni. Vagy egy másik gond a sök közül, ami látszólag speciáli­son nőprofoléma, mégis kihat az egész társadalomra. Ez pedig a több műszóikban dolgozó nők helyzete. Ami azért is megkülönböztetett fontosságú, mivel az újszülöttek ki­lencven százalékát munkát vállaló anya hozza a világra, s 'bár a kormányintézkedések hatására csökkent a több mű­szakban foglalkoztatott nők aránya, éppen a fizikai mun­kásnak csaknem fele még mindig többműszalkos munka­rendiben dolgozik. Az idén január elsejétől éjszakai mun­kakört már nem válla Ihatnak a 18 éven aluli lányok, de sók terhes nő dolgozik még mindig éjszaka. Az ilyen jellegű práblémák mellett változatlanul és fo­lyamatosan előtérben áll, hogy miként tehető még széle- sébb körűvé a nők közéleti aktivitása, művelődése, rész­vétele az állami és gazdasági vezetésben, hogyan növel­hető számuk érdemlegesen a különféle választott testüle­tekben, miiként segíthető elő a családon belüli helyzetük javítása, mert az egyenjogúság gyakran a legszűkebb kör­ben talán még lassabban érvényesül, mint a társadalom más színterein. Ám éppen ez a lassú változás nehezíti a családon kívül is a nők helyzetét... Minden témakörben egyetlen mondatban megfogalmaz­ható politikai feladata lesz a nőkonferenciának: segíteni, még jobban feltárni a társadalom, a család és a lányok, asszonyok közös érdékét. Mindannyiunk harmonikus embe­ri életének igénye követeli meg ezt. És ez márcsak ezért sem csupán nőpolitikái feladat... ACZÉL GÁBOR Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke beszámolt a Por­tugál Köztársaságban tett hiva­talos látogatásáról. Az Elnöki Tainács a tájékoztatót elfogad­ta és megállapította, Hogy a lá­togatás 'időszerű és hasznos volt, előmozdította a kölcsönös megismerést, a két ország kap­csolatainak szélesítését, és elő­segíti az ebben rejlő lehetősé­gék eddigieknél eredményesebb kihasználását. Ugyancsak az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Bob rak Karmainak, az Afga­nisztáni Demokratikus Köztársa­ság Forradalmi Tanácsa elnö­kének baráti látogatásáról. Az Elnöki Tanács a beszámolót el­fogadta, és megállapította, hogy a tárgyalások, s a megkötött barátsági és együttműködési szerződés jól szolgálják a két Véget ért Berlinben a Nem­zetközi Beruházási Bank és a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Bank rendes tanács­ülése. Az október 26. és 28. kö­zött lezajlott tanácskozáson részt vettek: Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam küldöttei. A magyar küldöttséget Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vezette. A kiadott közlemény rámutat, hogy a megbeszélések légkörét a teljes, kölcsönös egyetértés, és a tárgyilagos együttműködés jellemezte. nép közötti kapcsolatok építé­sét, szélesítését. Az Elnöki Tanács törvényere­jű rendeletét fogadott el a nem­zetközi szerződésekkel kapcso­latos eljárásról. A nemzetközi kapcsolataink fejlődése idősze­rűvé tette új, átfogó eljárási szabályok megalkotását. Az új jogszabály célja, hogy áttekint­hetően biztosítsa a hazánk ér­dekeinek megfelelő eredményes szerződéskötési tevékenységet, és a szerződések megalkotásá­val összefüggő munka minden szakaszában maradéktalanul megfeleljen a sokirányú szak­mai és jogi követelményeknek. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 65. évfordu­lója alkalmából adományozan­dó kitüntetésekről. Bírákat men­tett fel és választott, majd egyéb, folyamatban lévő ügyek­ről tárgyalt. Mindkét bank megerősítette hitel- és munkatervét, és meg­vitatta tevékenységének idő­szerű kérdéseit. Ennek megfe­lelően határozatokat fogadtak ei a bankok további tevékeny­ségéről..1 A Nemzetközi Beruházási Bank tanácsa megerősítette az új létesítmények hitelezését és finanszírozását. A tanácskozáson jelen voltak a KGST titkárságának képvise­lői is. A látogatás alkalmából a kül­döttségvezetőket fogadta Willi Stoph. az NDK miniszterelnöke. A küldöttségvezetők több üze­met is felkerestek. LEVÉL A KIKÖTŐBŐL (4. old.) GÉPKOCSIVAL A 'SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT (4. old.) HÉTVÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) HAJRA UTÁN A KONZERVGYÁRBAN (7. old.) KERESTEK HATOT, TALÁLTAK KETTŐT (7. old.) AZ ÉLELMISZER­PROGRAM JEGYÉBEN (8. old.) (9. old .1 KUKORICA- TERMESZTÉSI KUTATÓINTÉZET (9. old.) A GYŐZTES ÓRA (10. old.) MŰVÉSZI KÍSÉRLETEZÉS (11. old.) HASZNOS IDŐTÖLTÉS (12. old.) TENGERSZENNYEZÉS A LEVEGŐBŐL (12. old.) A CSODALATOS PÓKKIRALYLANY (13. old.) A JOBBIK CSAPAT UTAZHAT AFRIKÁBA (14. old.) KGST-banktanácskozás Don Juan árnyéka rajtunk A Győri Balettnek □ Budapest Sportcsarnokban tartott főpróbáját mutatja be képriportunk az 5. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents