Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-26 / 251. szám

1982. október 26. ^fePÜJSÀG3 Terjed vagy hamvad 9j||j Nyáron a mezőgazdaságban többnyire gond ha tűz, láng van valahol. De az Agroláng olyan láng, amelyet nem kell oltani, sőt, ter­jeszteni kellene. — Eddig e sorok rejtvénynek, vagy reklámnak is tűnhetnének. De mi van mögötte? Egy magyar berendezés, amely üs­tökösszerű karriert kezdett befutni az elmúlt két évben - azután utolérte a sors, amely a prófétákra saját hazájukban vár... Pontosabban: 1980-ban kezdték a LÁNG Gépgyárban tervezni, és 1981-ben már gyár­tották azt a mezőgazdasági maradványtermé­kek, hulladékok hasznosítására alkalmas be­rendezést, amelyet Agroláng-nak neveztek el. Ez tulajdonképpen egy olyan hőtermelö be­rendezés, amely a litomasszát, azaz a növény­maradványokat, a búzaszalmát, a kukorica­szárat, a szőlővenyigét és hasonlókat hőener­giává alakítja. Nem is akárhogyan : szárítva 4300 kilókalóriát lehet egy kiló ilyen hulladék­ból kihozni, de még 40 százalék nedvességtar­talom mellett is 2400 kcal/kg a hőtermelő ké­pesség. (Csak összehasonlításul: a gyongyös- visontai lignit égetésekor 1300 kcal/kg hő ke­letkezik ...) A számítások szerint a magyar mezőgazda­ság saját hulladékai egyharmadának elégeté­séből már fedezné saját hőszükségletét, bele­értve a szárítók, a hőközpontok, a melegvíz és fűtésszolgáltatás igényeit is, A berendezést 4 megavatt teljesítményre tervezték, mert ennyi a legelterjedtebb, B-15- ös bábolnai szárítóberendezés igénye. És a B-15-ösökből az 1300 magyar termelőszövet­kezetben 800 működik. Az Agroláng segítsé­gével évi 300 ezer tonna fűtőolajat lehetne megtakarítani. No, akkor halleluja! - vélné bárki -, kell-e ennél több? A gyakorlat - sajnos - mást bi­zonyít. Azt tudniillik, hogy nem ennél több, de még ennyi sem kell — legalábbis a konzerva­tív felfogású mezőgazdasági szakembereknek. Lássuk miért? A történet: Balmazújvárosban szerelték fel az első, még csak másfél mega­watt kapacitású Agroláng-ot. 50-60 négyzet- méter csak a helyigény, sima betonaljzat is jó neki, építési-szerelési nehézségek tehát nincsenek. Nemsokára Abonyban debütált a 4 megawattos típus is. A gyakorlat bizonyította : a berendezés, a korszerű pernyeleválasztóval a környezetet sem szennyezi. Á kőművesmunka házilag is végezhető, a szerelést a LÁNG sze­relői végzik — tájékoztat dr. Bátyi Béla, a LÁNG Gépgyár műszaki igazgatója. Eddig 9,2 millió forint volt egy berendezés ára, most kalkulálják, hogy a sorozatgyártás­sal hogyan lehetne ezt csökkenteni. Néhány ötletes megoldás biztosítja, hogy a ferde ros­téllyal, levegőátfúvással működő berendezés saját magának előszáritja a nedves mező gaz­dasági hulladékot. A termelt hő ha nem szá­rításra használják, 400 kétszoba-összkomfortos lakás hőközpontját is működtetné. Üzembe is helyezték Dombóvárott, Gyomán, Bábolnán, Csárdaszálláson, Pápán, Mezöszent- györgyön az első Agroláng 4001, illetve 4002 típusú berendezéseket. Az NSZK-beli GEKA- Warmetechnik céggel közösen is készített két helyen ilyent a LÁNG: Dalmandon és a Bólyi Állami Gazdaságban kukoricacsutka égetésre. És folyamatban van még három Agroláng sze­relése: Kunszentmártonban, Nakon és Ménfő- csanakon. (Közben az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát 16 milliós importért behozott egy hasonló osztrák berendezést, amelynek kapaci­tása a magyarénak fele, 2 megawatt.) Nos, az agárdival együtt összesen 13 ilyen berendezés működik ez év végére az ország­ban. Gyakorlatilag csak minden századik me­zőgazdasági nagyüzemben. De miért? Olyan sok a pénz fűtőolajra? Vagy ha már a gaz­daságok Így gondolják, annak senki sem szá­mol utána, hogy az országnak az otajimporU mibe kerül. Az idegenkedés oka: a mezőgazdasági ma­radványterméket össze kell gyűjteni, és az Ag- roláng-okhoz kell szállítani. Ez munkaigényes. Legalábbis Így vélik egyes mezőgazdasági szakemberek, mondván: ez nincs benne-a ké­szülék árában, ezt hozzá kell számolni. Igaz-e ez? Mi van akkor, ha nem égetik el a marad­ványterméket? Mi lesz vele? Kérődzik határain­kon belül 1,9 millió szarvasmarha. Ha mind­egyik egész- évben csak kukoricaszárat enne (mert más állat ezt nem képes megemészte­ni), akkor is csak 2,5 millió tonna szárat fo­gyasztana el. És termelődik 8 millió. A mara­dék a földeken marad. És a megsemmisítése önmagában is gond. Újabb ellenérv: ha elhozzák a földről, és nem szántják be, csökken a talaj szerves- anyag-visszapótlása. Igen ám, de ma négyszer annyi kukoricatő esik egy hektárra, mint ko­rábban. Tehát, ha minden szárat begyűjtenek, és csak a töveket szántják be, akkor is ugyan­annyi szerves anyag kerül vissza talajba, mint régen. Hogy begyűjthető-e a kukoricaszár, a búza­szalma? Emeletes adapterrel például igen. És a begyűjtés kimutatható költsége, sajnos, attól függ, hogy kinek éppen mennyit érdeke kimu­tatni.. . Mert a kapott adatok 15 és 150 fo­rint között változnak, egységnyi mennyiségre vonatkoztatva. Nem furcsa? (Ráadásul a 150 forintos begyűjtési-szállítási költség több, mint azonos mennyiségű, több száz méterről felho­zott széné ... Hihető ez?) A lényeg: a LÁNG tudna gyártani évi 100 berendezést is. Most azonnal harmincat szállít­hatna. De nem kell, mert a maradványtermé­kek összegyűjtésével, szállításával munka, gond van. Ami többnyire a mezőgazdászok vállát nyomná. Nekik egyszerűbb a közgaz­dászt utasítani: rendelje meg a fűtőolajat, mert azt tartályautóval odahozzák, másnak fáj tőle a feje. És utána a földeken maradt ma­radványtermék beszántására elhasználnak any- nyi gépi és élőmunkát, üzemanyagot, amivel az Agroláng-hoz való szállítást is megoldhat­ták volna. De ez nem jelent új feladatot, ezt eddig is Így csinálták. Győz a kényelemszeretet, az ország impor­tálja tovább az olajat — és az Agroláng, ahe­lyett, hogy terjedne, egyelőre hamvad. Vajon meddig? Mikor győz végre az egységes köz- gazdasági szemlélet, a rész lelett az egészet is számbavevő látásmód? SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN Taggyűlés tárgyalta A cigányság helyzete Mórágyon (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Ihefyi CigányHakosság éltet- körülllményelnek atokülásájrál ta­nácskozott a márágyi pártszer­vezet taggyűillése. iKnutki IRál, Miőösény közsélg közös tanácsainak elnöke tájé­koztatta a pá rtttaigoikiat o fallá közössége szempontjából! is na­gyon fontos témáiról'. Mórágyon 26 cigánycsalád ét 94 fővel', alkiilk 36 illáik ászabá- ban Kaiknak. Közülük 24-neik von áltondá munkahellyé, 66 sze­mély elltarltotlt, 4-ten nyugdíja­sok. Az élimiúlft 10-115 é:v jelentők fejlődést 'hozott o bélyli és a köizigia.zg.altá'sri1 terülteit! vala­mennyi dgáinyBalkojáíniak életé­ben1. 'Viafaimeninyii cigánycsalád a régi putri helyéit saiját laká­sában illaikilk Mórágyon. Ltakate- körülllményeilk ltováibbi 'javítóba érdiekében a tanács egy cigány- asailtíld :ldlkáiswásárlá'sát segítet­te, s 1982-lben egy cédád Italkás- fellújlíltásáit kéiszíitette elő. Lakás­kultúrájuk fejlődésiét olyan je­liek (is Imutaltjálk, m'int a fürdő­szoba ikiiaülalkÉálsdi, a 'rádió, te­levízió éis más hálzfairtási gépek hlaisznáUaltfa. Munkára1 nevelésük érdeké­ben a helyi tanács a közigaz­gatási területién. '14, Mórágyon 3 cigányszem éfy munkába1 állítá­sát: segítette elő. Az egésziségügyii ellátás tekin­tetéiben' i's van nérnli fejlődés. Igénybe veszik az orvosi ellá­tást, ám a családtervezés tekin­tetében vaninlalk még problémák. Közművelődésük terén is jeltenti- kezneik gondók: az általános iskolában sok a túlkoros, ese­tenként felmentett Cigányta­nuló. Több szülő amiaíifaibétta!, aki képtelen gyermeke «iskolai előkészítésére. Ezt igyekszik pó­tolni ,az óvodla, 'ilskolla, a-tanács a 'digánygyerekelk napközibe való elhelyezésével1, tanszervá- sárl'á'sSal!', sUb. '1981-Ibein 38, 1982-iben s 42 diigáinygyermek részesült 'gyálmügyi segélyben* ami 38 000 forint anyagi támo­gatást jelenített. Több család rendkívüli szociális segélyt is ka­pott. Mindent egybevetve, <vtain,(fie,j- Tődiés a: cigány fokosok éíetikö- rüüményéilbein, dte sok még a negatív hatás, a visszahúzó erő. LOVAK ANDRÁS Kazincbarcika Csökken a porszennyezés Várhatóan a korábbinak kö­rülbelül egy százalékára csök­ken majd a kazincbarcikai bor­sodi hőerőmű porkibocsátása, miután a kazánok re'konstruk- ci ójával egyidejűleg nyolc magy teljesítményű elektrofiltett is felszerelnek. Ezek szinte teljesen lekötik a szennyező anyagokat, megakadályozzák, hegy a ka­zánokból, illetve a kéményekből a korom a levegőbe kerüljön. Az üzem kéményei korábban a környezetvédelmi előírások­ban, a megengedettnél mint­egy hússzor nagyobb mennyi­ségű kormot, füstöt és port pi­páltak ki, szennyezték vele az erőmű környékén lévő telepü­lések, elsősorban Sajószentpé- ter és IKazindbaroika levegőjét, illetve a Sajó völgyében lévő mezőgazdasági területeket. A káros füst és por csökkentésére — á környezetvédelmi alap tá­mogatásával - 1976-ban kezd­ték meg az első elektrofilterek beépítését, s eddig hatot he­lyeztek üzembe. 1983 végéig további két elektrofilter szere­lését fejezik be. és hiány • • W a dombóvári TUZEP-telepen Brikett mindig van a telepen Szerencsiás helyzetiben van 'Dombóvár: imiijveí vasúti góc­pont, a város TÜZÉiP-ttetepe nagy tengelyű vagonokat is tud fogadni, bármilyen áru 'ide szál­lítható. Beszereznek itt mindent, ami létezik, iköjph|ató, itthon és 'külföldön. Volt példáiul' gyönyö­rű olíasz Csempe-, 'szilnte csilla­gászati összegért, de elfogyott volna öit-ször ainnyti 'i;s. IBiőség' és Hiány Van ezen a nOjgy telepeim, valószínűleg ugyanúgy, mint Oiz ország bár­melyük teiltepén’. Cement példá­ul rengeteg volt a ttavasszal', annyi, hogy majdnem a sza­badiba kélHett máir Ikliiraiknli. Per­sze, ki iis keililtett vo-lina, hai nem segít niéhálny környékbeli mező- gazdlaeálgli lüzem: ők átvetitek akkor nagyabb tételt, hónapok­ra yaió mennyils éget a saját é'pítikez é seikhe z, felújítás ok h o z, így sikerüllt megollddini a „ihemin- maradá" cement tárolásait. De elfogyott a rtekordlmemnyiség is. Tóith lajosné telepvezet5-helyet­tes az:t mondja, hogy 'rendkí­vül sokdm építkeznek a város­ban éls környékén. Dombóváron inkább a szőlőhegyen. Sok anyagot vesznek dölhröközi, ka- posszekosői, kdipuísputaii, mágo- csi és idlalmandf lakosok. Szakosra, a tanátes építkezései­hez & sokait visznek. iBőSég és hiány... Tégila min­dig' van', helyi gyártásból' Ss, Bó'- taszékröl1 ii|s, viszont egyáltalán -nem kopható fürdőkád, nincs tetőanyagi, nincs cseréip és pa­la. !Nyergesújfoiiubói|i keltene kapniuk pi ros palát és Hulláim - palát, de valámiilyen ok midit akadozik o szállítók már jáide- je. A hatalmas kereslet azza'l ma­gyarázható, hogy az ország tá­voli vidékeiről: is járnaik Dombó­várra építőanyagért. 'Jellemző eset: Budapestre személykocsi­val! Ültetve utáinfutóvolll vittek régy forduló 'padilÖburkoláHapot, sorház építéséhez. Pedig nem kidsii ó táVolkági. főlteg ahhoz, hogy odtahvisszo négyszer meg­tegye iaz ultait egy kocsi. Építe­nek, sziülksélg- vám mindenre, be­szerzik és fuvarozzák. Rákény- szerüteek münden megoldásra’, csőik 'hozzájussanak 0 szükséges anyaghoz. Dombóvárnak híre van. Padlóburkolóból ilmpo-ft- árut IS Ikaip a dombóvári telep, szép lápokat Jiugos-z'liátv i á'bó!l'. Fagyálló topókat például, te­raszra1 vallóit1. Csempéből' ugyancsak, válo­gathat a vevő, jó az ellátás: amikor ott jártunk, egyszínű csempét oyoJtféíét kínáltak, mintásból1 pedig húsz vagy hu­szonkét 'fékéit. Tulajdoniképpen' négy év óta ilyen nagy itlt a forgalom', ak­kor rendezték meg az állandó bemutatóit a legkülönbözőbb építőanyag ok bál! A tetszetős kiállításon mlilndient közvetlenül szemügyre -vehet az érdeklődő, meg tudja fonlto.llnii a vásárlást. Szívesen nézelődtünk mi iis. Egyébként nem teremben- kez­dődik a 'bemutató, hanem az u-dkaroo; Hétvégi! házak sora­koznak, 'az Unió szövetkezet ko-l- Iteikciájálbál! Kicsit orrább, 0 hosszú épültet termeiben a bő­ség íjiéieiit fedezi fel a-z ember. A Borsodi Vegyi Kombinált' ter­mékeiből! kiállítottak ajtóikat-, ablakokat, redőnyöket, Termé­szetesen iműOnya-glbóiH Van Sitt elfekvőén drágio 'import előszo- baiaijf'ó, kemény fából Szép, de olcsóbban ils kínáltaik már szé­pet, meg a jövőben- i's kínál­nak. A gazdag kiállítás any'agá't igyekeztek úgy elhelyezni,, hogy „otthonos” lltegyen, a fürdőszo­bához Való áruikat például rész­ben összeszerelitek. Egy kád süllyesztve kínálijla- miagát, szép csempével' kirakott fal1 melltett, nem kevésbé tetszetős padló­burkolóval' körüliépíltve. A gaz­dagság, bőség miatt időibe- te­lik, Imire végiig böngésszük a bemutatót. 'Stoilógéin víztaszító festék... Lépcső- és erkélykoflát kemény fából1... Túllőj dónk éppen minden. A TÜZiÉP-inél' természetszerű­en tüzefőOinyagniak is lennie 'kel'l. Van ils, de itt inem hosszú a lliistO. IszaipsZén, ‘mecseki bri­kett, iflelSőgiallllaii diió és koksz. Nem túlságosan nagy mennyi­ségiben'. Valit itt -rengeteg szén, ha az egész évi forgalmat' te­kintjük, dte- inlagyon nagy a- ke­reslet. Sok icsallád visszatér a széntüzellésihez az oldj drága­sága miáÉ, és úgy viisxik a- jó szenet, minit 0 cukrot. Kokszból négyezer mázsa. volt máraius- ban, ami bizony nem kevés. Ala­poson- megicSöikiklent a> készlet, pedig drága, Igüz, hogy csak viszonylag idlrálga. 'Ha a kalória- értékét és 0- súlyát inézzük, már­pedig ezt kei nézni, akkor már nem is olyan dlrága, például a közepes minőségű briketthez vi­szonyítva, aimi porlik i's, kormoz is. Tűzifa bővein van. Sőt, fűré­szelt fa- iis, különösen hitet ele­jém. 'Miit keresnek legjobban, a tü­zelőanyagok köziül1? A darabos szenet1. A késztet, sajnos, mimi- mállijs. iNem győzik hordán« a TÜZÉP-'hez. Még Hőbb keltene. GEMENCI JÓZSEF Kép: GOTTVALD KAROLY Ajtók hosszú sora „Csendélet" az á'landó bemutatóból. A háttérben fürdőszoba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents