Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-26 / 251. szám

2NËPÜJSÀG 1982. október 26. Komszomol­küldöttség Budapesten Magyar-román gazdasági tárgyalások Bútorésitiben hétfőn befeje­ződtek a tóirgyöílósolk Flaikuvétgi Lajos, a Magyar Népköztá’rsa- sá g miiinbzittere'táök-ihelyettese, nz Országos Tienvihlivatail' elnöke és Emíliám Dolbnesou, a Romám Szocialista Köztársaság Állami Teirwbizottsáigá'niaik elinölke kö­zött. A tárgyalások söröm átte­kintették ö nmagyatiwomáh gaz- dlasálgii kapcsoltatok helyzetét. Megó'lüiapítolltálk, hogy a két or­szág gazidlaiságii együttműködése alapvetően o közösen' meghatá- rozoitt délolklkial' és lehetőségeik­kel összhiaingibain fejlődik. Köfl­csöinösen tájékoztatták egymást a két ország Hőbb gozdiaságipo- lltikiaii délljlaíróil és kijelölték az együttműködés további kiszéle­sítése érdiekében végzendő fel­adatokat. A kommálnyifőik július 13—‘14-én tartott trágyailásaii ailapjáinimeg- vizsgálitá k az álruforgialltam bőví­téséinek' lehetőségeit és az 1983 -1985-ös évekre eilőlröinyozható úíjlalbb kölcsönös szállításokról jegyzőkönyveit írtaik a:lá. A fe­lek véíiemléinyoserét folytattak a termielliéisii kooperáció é's a. gyáir- tá'ssziaikio'síitás fejlesztéséről és szükségesnek tartották, hogy fokozzák tevékenységüket ezen a- itérenj Megállapodtak az 1986-1990- es népgazdasági tervek egyez­tetésének előkészítés érői és meghatározták annak 1983-:ra szóló muinkaireind jlélt. 'Fiailuvégii tojást búikaresti tar­tózkodása soráln fogadta Cans - tantim Dascelesoj, a 'Román Szocialista Köztársaság imínisz- •terelnölke. Tà-rgyaillâlsaii befejeztékel Fa- lu'végi Lajos hétfőn visszaérke­zett Butíüipe'stre. A KISZ Központi Bizottságá­nak meghívására Viktor Mak- szimovics Misin, a Komszomol KB titkára vezetésével hétfőn hazánkba érkezett a Lenini Komszomol küldöttsége. A de­legáció maoyarországi tartóz­kodása során tárgyalásokat folytat a KISZ vezetőivel, is­merkedik a KISZ, valamint az állami és a társadalmi szervek munkakapcsolatával, a magyar fiatotok élet- és munkakörül­ményeivel, a KISZ munkájával. Az izraeli hadügyminiszter megteszi tanúvallomását a jeruzsá lemi különbíróság előtt. PANORÁMA Ariel Sarcin izraeli hadügymi­niszter hétfőn a bejrúti véreng­zés körülliményeit vizsgáló iz­raeli bizottság élőtt elismerte : az izraeli kormány egy koráb­bi döntése állapiján személyesen ő adbltt engedélyt a> keresztény- libanoni mfJliidHstáikinak a. szlabra. és satilla palesztin táborokba valló belépésre. Sáron elmondta: az izraeli kormálny málr június 15-én úgy döntött, hogy a harcokba fo­kozottan be kell vonni a Hblai- inoni fegyveres oillalk'Uiliaitolkat. „,En­A görög helyhatósági válasz­tások vasárnapi második for­dulójában a Pámhéttén Szocia­lista Mozgalom (iPrasck) és a Görög Koimimiunkstiai Fórt újabb sikereiket ért ei. A 'kiét forduló végleges ered­ménye egyelőre csők a vóíro- solkirólli ái'l- 'rendelkezésre. A 276 város közül 167-ben a 'Fások, 49­nek alapiján' úgy határoztam - jelentette kii Sáron —, hogy a két palesztin menelkülllttáibo.r „áttfé- süilését" a 'llilbainoiniaikina bízom, mindeinekelőltt azért, hogy így csökkentetem az iziraéli hadse­reg veszteségeit”. Az 'izroéS Ihlad'ilgymiiniiiszter merv- tege.tőz'éslkléppen' kijelentette : a keresztény millíiciiák parancs­nokai személyesen neki tettek ígéretet amrai, hogy csapáé pa­lesztin fegyvereseik' után kutat­nak imialjid'’ a merfekiüilttáborok- bain. ben az ellenzéki Úij demokrácia, 43-iban a 'kommunisták, míg 17- ben mais kisebb oso'portok je­löltje 'lesz a polgálrmester. Athéniban, Pipeuszbain és Szalo- nlkiilbain a kolmmuniista párt áll­tai is tálmogaíotit Pas ok-ij elölt nyerte el a palgámmiesteri posz­tot. BUDAPEST Losomczl Pál1, az Elmök'i Ta­nács elnöke tá'viiratban üdvö­zölte *dir. R'udölf KÜirsdhsdhilügert, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi élinökét, Ausztria nemzeti ünnepe alllkia'imófeáli. Lázáír György, a Miinisztertanács elnö­ke, dr. Bruno Kreisky szövetsé­gi IkaipaélPárnak, Apró Antal, az orszáiggyű'líéls elnöke Anton Be- nyainalk, a Nemzeti Tlanács el­nökének küldött üdvözlő távira­tot. * A Közlekedés- és Postaügyi Míiimsztóriulm'bam hétfőn Puilíai Arpá’r miniszter elnökletével ak- tívaiértekezléten vitatták meg a tárcáihoz tartozó vállaltatok, in­tézményeik gazdiasági, tá'rsadal1- mii és politikai vezetői a jövő évi terveik küdolgolzásávall' kap­csolatos feladatokat. Az ülésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMlP 'Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkárai. * Horváth István belügyminisz­ter meghívására hétfőn hivata­los baráti látogatásra Budapest­re érkezett a Szovjetunió bel­ügyminisztériumának küldöttsé­ge Nyikolaj Anyiszimovics Scso- lokov hadseregtábornok, bel­ügyminiszter vezetésével. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Horváth István belügymi­niszter fogadta. Jelen volt Vla­gyimir Nyikolajevics Bazovsz- kij, a Szovjetunió ir\agyarországi nagykövete. * Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter meqhívására hétfőn Budapest­re érkezett Borisz Bakin, a Szov­jetunió szerelő- és szakipari építési minisztere. A Ferihegyi repülőtéren Abrahám Kálmán és Vlagyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió budapesti nagykövete fogadta. RÓMA Hétfőn egyhetes látogatásra a Vatikánba érkezett Jozef Glemp érsek, Lengyelország prímása. Még a tegnapi nap folyamán fogadta őt II. János Pál pápa. SALVADOR Vasárnap folytatódott a sal- vadori partizánok két héttel ez­előtt megindított ellentámadási offenzívája. A hazafiak rádió­jának bejelentése alapján az AP hírügynökség közölte, hogy e két hét alatt a kormány 313 katonáját ölték vagy sebesítet- ték meg, s 107-et fogságba ej­tettek. A felkelők az offenzíva két hete alatt halottakban és sebesültekben körülbelül 30 em­bert veszítettek. NEW YORK Az E’N'SZ-közgyűlés gazdaságii és pénzügyi kérdésekkel foglal­kozó bizottságé bam felszólalt d r. Domonkos iMáltyás, a magyar küldöttség' tagijio. A nemzetközi kereskedelem helyzetével- fog­lalkozva szót emtelt a terjedő­ben levő protekcionista é's meg­különböztető Intézkedések gya­korlata ellen, amely Magyaror­szágot is kedvezőtlenül érinti. Az ENSZ környezetvédelmi tevé­kenységével értékelve -Domokos Mátyás kiemelte, hogy a- nyolc­vanas években- előtérbe keli ál­lítani az erőforrásokkal valló ész­szerű gazdálkodásit, valamin t a környiezetivédieleminiek a gazda­ságii tervezés és fejlesztés folya­matába való szerves .beilleszté­sét. Görögországi választások Távol a csúcstól 'Évti'Zedéik óta alapvető igaz­ság, hogy a nemzetközi közér­zetnek a. fokm émőjie a szovjet— amerikai viszony. Alakulhatna k kiüllöinbözőlkiéppen az egyes ál- flamiok kapcsolatai, tanúi tehe­tünk időleges -és helyi válsá­goknak a. világ más-lmás pont­jain, de ha Moszkva és Wa­shington vliszoteylllaig rendszere­sen szót vált, és különösen ha szót IS ért egymáSsIall, ezt neve­zik igazi enyhülésnek, lehető­séginek a viszályok tárgyalőisos megoldására. 'Hg viszont ebben van föninalkadáS, ai nemzetközi légkör tehűlll, ezt o viliág közér­zete is megsínyli. Az utóbbi hónapokra éppen az eltávolodás a Ijéltemző, és ez, hla nem its vóilltozitatjlai fa­gyossá a kiörzérzetet, d.e minő­ségileg milnidenlképpen próbáira tesz« az enyhülésit. A szovjet- aimierilkali ka'pdsoJlatok mindig is többszaikaszosalk, ipomtaisalbblan többszínűtek voltaik. Dofaninyfin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete .rendszeresen beljá - ra.tos volt a State Departmemit- be, a küliügymiiniisztériiuimba, báirmíilkor taygyailhteltott aninrak mindenkori vezetőijével. Gromi- koi, ha New Yofklba érkezett az ENSZ-közgyűlés ülésszakáról, meghívót kapott a Fehér Ház- bai, az elnök várta. Végül szin­te' rendszeresek voltak a csúcs­értekezletek, Leonyld Brezsnyev tallá'lkozott Rlidhlaird iNixonnok Gerald 'Focddlait, Jimmy Carteir- relf. 'Kiélt éve, Ronald Reagiam hli- Vata Ibailépésie óta minden meg - változott. Dobrinyiiin előtt bezó^ ruillt a State Deportment föld alatti parkolójának az ajtaja1, Giromiilko nem utazik New York­ba! Waisíhiiingtoinbai, hanem ENSZ-ügyeinek az elintézés ével egyenesen Moszkváiba tér Visz- szo, és már intem is téimai a cs úostaláilikozá előkészítései. Illllletve a meglloglal'lmazás pon- taltlain. Hiszen 'iitti is, ott is, az enyhülést féltő fávákoSokban, Sohimidt idején Bonniban, néha Párizsban szávátesziilk, 'hogy az­zal lehetne jelentősen javítani a nemzetközi állllaipotokon', ha Leonyi'd' Birezsinyev és Ronald Reagan végire tailálllkozna-, és közösen' kijelölné a kliibontaiko- zás menetrendjét. Hosszá ide­ig a- szovjet dliiploimábia is ha­sonló véleményen volt, mindad­dig, amíg teljesen egyértelmű 'lett; az amerikai külpolitika mai merev m(aglailairtáSa', dogmati­kus 'bezárkózása más utat indO'- ko'f. Vagyis eredményre kell jut­ni a részleitkérdéselklben, fokoza­tos megáWO'podősokat kötni. És csak ha. a kedvező 'körülllmények bizitosítvai vannak, mintegy a lehetőségeik összegzésére kell a kiét leamagiasialbb rendű vezető­nek taülálkoizinlila. Ezt oz állapotait legutóbb megerősítette Zjagliagyiin is, az SZKP nemzetiközi osztállyánaik hélyettes vezetője, Kifejtette, hogy a. Szovjeltunió változatla­nul a> csűasértekeizllet híve, de a találkozónak értelme csak ak­kor van, ha 'jal előkészítik. Amíg ez a diplomáciai munka nem jutott eredményre, nem idősze­rű maga a csúcsértekezlet sem. Zagiögyiin véleményét tények támasztják állá1. A szovjet szak­emberek négy fórumon tartják a kapasoiltatot az amerikaiak­kal: Genf ben a 'SALT-folyamiam tat folytató eszimeosenéikeo, ugyanitt az úgynevezett rakéltd- tárgyail'áSokom, Bécsiben a- kö- z ép -euir ó pal f eg yyerzetcsökk en- tésí konifenendián és Madridban az európai biztonsági fórumon. Ezék közül, a- 'két genfi az iga­zán próbáraitevő ; nemcsak azért, mert itt ósdik ketten' van­nak, máSok nélkül, hanem mert itt kell dűlőre jutni a nemzet­közi fegyveHkezléSii stratégiai egyensúly meghatározó ügyé­ben. Noha a kettős pá rbeszéd za- vantaliamu'l folytatódik, betart­ják a menetrendet, az megint nem ígér gyors és igazi ered­ményt. Az eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy Washington mindkét fórumom1 voltaképpen az időhúzásra törekszik. Nem alkatija valójában sem. az álta­la lefékezett' SALT-folyamatot folytatni, és még kevésbé, komp- ramiisszuimot keresni a. rakétavi- táiban. Szilnte egyiélnteillműen> az a szándéka;, hogy otídlig 'húzzla a tedhmiiikaii jellegű Vitákat, amíg lejár az 1979-es NATO-hatálro- ztotban megjelöl határidő, és akkor, 1983-lb)am' Nyugat -Euró­pában megkezdheti a Szovjet­uniót fenyegető rakétáknak te­lepítésiét. Ebiben az esetben vi­szont szinte elkerülhetetlenül elkezdődik a fegyverkezési ver­seny úlj szakasza, s tovább sü'ly- fyed az eddig, is lehűlt nemzet­közi légkör hőfoka. A asúastáJ1 valló távolodó snalk a jele uigyamosiaik, hogy Ronaild Reagan a lengyel belső viszo­nyak alakulására hivatkozva to­vábbi szianlkdiólkat helyez kilá­tásba a' szociiailiStai országok el­item. Egyelőre nem tudható, mennyiben' vezérlik ezt a takti­kát amerikai bélpolliltikai meg­fontolások, a 'közelgő részleges kongresszusi választások, és — ha belkövetkezne november ele­jén' o megjövendölt köztársa- ságipárti vereség - ezek meny­nyiben módosíthatják a Fehér Ház álláspont iát Ezt követően majd ' klidterü'f, Hogy továbbra síincs-e nalpiirenden a csúcsérte­kezlet, vagy csuipáin átmenteti megtoirpamásirál van szó. VÁRKONYI TIBOR Hétfő esti kommentárunk. Drámai hangú interjúban jelentette be Ebmed Sekou Toure gutáéi államfő, az úgynevezett iszlám békéltető bizottság elnöke a szaúd-aráb'iái fővárosban, hogy az Irán és Irak közötti háború beszüntetését célzó közvetítés holtpontra jutott. A drámai hang, sajnos, minden vonatkozásiban indokolt. A magyar nyelv „holtpont” kifejezése kiválóan alkalmas annak ér­zékeltetésére, hogy miért. A közeget, a körülményeket, a szün­telen mozgásban és változásiban lévő világot tekintve az ugyan nem biztos, hogy a közvetítő kísérlet utolsó mondatának végére valóban pont kerül, az azonban igen, hogy a Háború elhúzódása még nagyon sok „holt" katonát jelenthet. Ez a háború szomorú modell. Két fejlődő, súlyos örökséggel küszködő ország pusztítja - immár huszonöt hónapja ! - jobb ügyhöz méltó buzgalommal a saját és egymás anyagi, és ami en­nél is sokkal fájdalmasabb, emberi erőforrásait. A gutáéi elnök bejelentésével egy időben látott napvilágot az a statisztikai köz­lemény, amely szerint ennek az áldatlan Küzdelemnek már több halálos áldozata van, mint az összes eddigi arab-izraeli hábo­rúnak. A súlyos örökségből mindkét országban az következik, - hogy rengeteg szociális és egyéb gonddal keli szembenéznie. Mindeh­hez sok pénz .kell. .És lenne is, .hiszen mind Irán, mind Irak az olaj- kinccsel bíró szerencsések közé tartozik. De a vérontás elapasztja az olajjövedelmet, mert jórészt megbénítja a termelést, miköz­ben a maradék sokszorosát emészti fel. A háború tehát árt a két országnak, de árt, nagyon sokat árt, a világnak is. Vessünk egy pillantást a térképre. A színhely a világ egyik legveszélyesebb, hagyományos feszültséggóca, a közel- és közép-ikélet mezsgyéje. iTrojanovszkij szovjet ENSZ-delegátus azért emlékeztetett arra, hogy kormánya az első pillanattól kezdve a tárgyalásos rendezé­sért szállt síkra és figyelmeztette a világot: ezt az elhúzódó .konflik­tust bizonyos erők katona palit ilkdi manipulációra használják ki a térségben. Ma már — a mozaikdk összeálltak — egyértelmű, hogy oz arab világ megosztottságát tovább mélyítő iraki—iráni há­ború mennyire megkönnyitette Izraelnek és támogatóinak a véres libanoni kalandot. Egy huszonöt hóntapja izzó zsarátnok bármiikor lángralobban- hat a széleken is, különösen ott, alhól ennyi az olaj. HARMAT ENDRE Banktanácskozások A Nemzetközi Berulhózálsi Bank és a Nemzetközi Gazda­sági Együttműködési Bánik ok­tóber 26-28. között tartja soron következő rendes tanácsülését Bérűmben.. A magyar küllidöttsiég Tímár Mátyásinak, a Miagyar Nemzeti Bainlk elnökének veze­tésével hétfőn elutazott az NDK főválrosálba. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. október 26-tól Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Anqo! font 6 563.15 6 569,72 6 576,29 Ausztrál dollár 3 635,77 5 639,41 3 643,05 Belga frank 70,71 78,79 78,87 Dán korona 43*1,79 432,22 432,66 ■Francia frank 539,68 540,22 540,76 Hal'kmd forint 1 399,92 1 401,32 1 402,72 Japán yen (fi 000) 140,77 '140,911' 1141,05 Kanadái dollár 3 1156,94 3Í 160,10 3163,26 13 185,25 13 1198,45 13 211,65 Norvég korona 533,74 534,27 534,80 NSZK márka 1 524.89 1 526,42 1 527,95 Olasz líra (i1000) 26,79 26,82 26,85 Osztráik schilling 217.00 217,22 217,44 Portugál escudo 43,' 10 43,14 43,18 Spanyol peseta 33,35t 33,38 33,m Sválj ci frank 1 778,03 1 779,81 1 781.59 Svéd korona 523,44 523.96 524,48 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 864,09 3 867,96 3 871,83 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­Ionul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényűén. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. október 26-tól Pénznem Vásárolható legmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6 372,63 6 766,81 Ausztrál dollár 50 3 530,23 3 748,59 Belga frank 5 000 76.43 81,15 Dán korona 1 000 419,25 445,19 Finn márka 100 683,94 726,24 Francia frank 500 ^ 524,01 556,43 Göröq drachma 500 52,55 55,81 Holland- forint 1 000 1 359.28 1 443,36 Japán yen (1000) 10 000 136,68 145,114 Jugoszláv dinár 1 000 50,67 53,81 Kanadai dollár 100 3 065,30 3 254,90 Kuvaiti dinár 10 12 802, 50 13 594,40 Norvég korona 100 518,24 550,30 NSZK márka 1 000 1 480,63 1 572,21 Olasz líra (1000) 50 000 26,02 27,62 Osztrák schilling 1 000 210,70 223,74 Portugál escudo 5 000 41,85 44,43 Spanyol peseta 5 000 32,38 34,38 Svájci frank 1 000 1 726,42 1 833,20 Svéd korona 100 508.34 539,68 Török líra 1 000 20,95 22,25 USA dollár 100 3 75í',9e 3 984,00 Sáron a vizsgálóbizottság előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents