Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-26 / 251. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 251. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. október 26., kedd Mai számunkból TERJED VAGY HAMVAD AZ AGROLANG? (3. old.) TOMPA LÁSZLÓ ELŐADÓESTJE (4. old.) A LEGJOBB NYOLC KÖZÖH A TOLNAI VL (6. old.) CSEH GABOR 15. KIÁLLÍT ASA SZEKSZARDON (4. old.) Azt gondoltam, hogy már álmunkból felébresztve is tudjuk a „leckét”. Naív reményemet arra alapoztam, hogy évente több tanácskozáson tűzik napirendre és sok újságcikk választja témájául a belső ellenőrzés fontosságát, nélkülözhetetlen voltát. Bevallom, nehezen tudom elképzelni, hogy bármelyik vállalati és szövetkezeti vezető ne tudná elmondani; az ellenőrzés a vezetés része, segítője, segít feltárni a munkaszervezés fogyatékosságait, tükötbenézésre késztet és ezáltal jobb munkára ösztönöz. És nyilvánvalóan- akár órákig is - bárki képes lenne felsorolni további előnyeit. Tudjuk — tudnunk kell — azonban, hogy az elmélet többé- kevésbé eltér a gyakorlattól. A belső ellenőrzés még sok helyütt nem tölti be azt a gazdálkodást segítő szerepét, amely joggal megilletné. Legalább is ez olvasható ki abból a jelentésből, amelyet a Csongrád megyei népi ellenőrök készítették a közelmúltban. A vizsgálódás során a társadalmi aktivisták mindenekelőtt meghallgatták a termelőszövetkezetek területi szövetségében dolgozó szakembereket, hogy ők miként ítélik meg önmaguk és a termelőszövetkezetekben folyó belső ellenőri munkát. A beszámolóban a területi szövetség ellenőrzési irodájának szakemberei számot adtak saját tevékenységükről, meg arról, milyen jogi biztosítékok állnak rendelkezésükre a közös gazdaságokban fellelhető hiányosságok megszüntetésére és mit' tettek annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetekben is emelkedjen a belső ellenőrök munkájának színvonala. A megyei népi ellenőrök megállapították, hogy a termelőszövetkezetek belső ellenőrzési munkájában — a korábbi vizsgálatot követő időszakban — nem tapasztaltak lényeges fejlődést. A szükségesnél lassúbb fejlődésnek számos összetevője van. Mindenekelőtt talán az, hogy bár - egy kivételével — valamennyi termelőszövetkezet alkalmaz belső ellenőrt, az e munkakört ellátók képesítése azonban korántsem felel meg a követelményeknek. Hiszen aligha hihetjük, hogy egy-egy középfokú végzettséggel rendelkező belső ellenőr előremutató javaslattal képes segíteni a felsőfokú szakképesítést igénylő munkakörökben dolgozók tevékenységét. Márpedig a megye termelőszövetkezeteiben dolgozó belső ellenőrök zömmel középfokú végzettséggel rendelkeznek. És a szövetkezetekben a felsőfokú képesítéssel rendelkező belső ellenőrök alig vannak többen, mint azok, akiknek az iskolai végzettsége mindössze nyolc általános. Nyilván az iskolai végzettség is közrejátszik abban, hogy- képesítésükkel arányban - a belső ellenőrök anyagi és erkölcsi megbecsülése többnyire hiányos. Ezt igazolja az is, hogy némelyikük fizetése messze elmarad hazánk lakosságának átlagjövedelmétől. Aminek egyenes következménye az, hogy a belső ellenőrök gyakran cserélnek munkáltatót, olykor bizony maguk is keresik saját szerepüket, tennivalóikat. Előfordul, hogy azoknak a munkájáról kellene kritikus véleményt mondaniok, akiktől fizetésük és előmenetelük függ. Nehéz elképzelni, hogy ilyen esetekben személyi felelősség re vonásra tennének javaslatot. MárCsak azért sem, mert a szövetkezeti belső ellenőrök tekintélyes hányada kapcsolt munkakörben látja el feladatát. Megesik, hogy a belső ellenőr egyben üzemgazdász, statisztikus, vagy éppen személyzeti vezető, így pedig nyilvánvalóan nem a kevéssé megbecsült ellenőri munka elvégzésére fordítják a nagyobb gondot. Az élet azonban produkál furcsább „tréfákat” is. Akad például olyan termelőszövetkezet, amelyikben a főkönyvelőhelyettes látja el a belső ellenőri teendőket. Elképzelni is alig lehet, hogy az illető a saját hibáit fedje fel, és tulajdon személyi felelősségét feszegető javaslatot tárjon, a termelőszövetkezet vezetősége elé. Ilyen előzmények után pedig úgy vélem, nem nehéz elképzelni, hogy az adott szövetkezet vezetősége döntéseinek meghozatala előtt milyen mértékben támaszkodik a belső ellenőr vizsgálatának tapasztalataira. Pedig tudjuk már jól, hogy napjaink gazdaságában felbecsülhetetlen szerepe van annak, miként tudjuk gazdaságosabbá, jobbá tenni az adott közösségben végzett munkát. Előrelépésünk érdekében tükörbe kell néznünk, minden döntésünk előtt, mert helyesen dönteni csak az eredmények és a fogyatékosságok pontos ismeretében lehet. És ebben a munkában kinek-kinek önmaga érdekében is támaszkodnia kell a belső ellenőrzés okokat feltáró és valóságunk megismerését segítő tevékenységére. Az ellenőrzés az előrelépésnek és meglévő tartalékaink feltárásának egyik fontos eszköze, tán legkevésbé nélkülözhető feltétele. Mert a „leckét" naponta újra és újra feladják. Felelni pedig kell. Jól felelni pedig önmag-unk érdekében szükséges. Cs. N. L. Leszerelési világhét Viasáinnap o világ számos váL rosában nagygyűlésekkel' nyílt meg az ENSZ és a Béke-viilág - tanács álltai meghlirdletett leszerelési világhét, amelyet jlapán kezdemé'nyezésre írendtezne'k meg 1978 óta. minden évben. A mozgatóim szülőhazájában idén a szakszervezeti főtanács, a Sohyo nem, kevesebb mint tíz nagygyűlést szervezett. A legnagyobb Oisakálban volt, Tegnap szakszervezeti küf- dötltlségi érkezett Szék szárára s zovjetumiábeii telstv!é<nmiegy:éník - bőlll, Tamibovbói. A delegáció vezetője Niykolbj Maksziimo- vics LiiSzioia, a Tambov megyei szakszervezeti tanács elnöke, tagija 'Nylikoiaij Alekszejevics Db- nylillbv ágazati megyei bizottsági elnök. 'A vendlégeket Horváth József, a Szakszervezetek Töllna' megyei Tanácsának vezető titkára, fogadta. A küldöttség tagijai megkoszorúzták a szekszárdi fef- szolblaidullásli emlékművet, maljd a. szakszervezeti székhálzibtan találkoztak és beszélgettek orz ahol félmillllió ember jött össze a „Mentsük meg bolygónkat az atomfegyvertőlll és a, háborúktól!” jetezávtall rendezett demons trá dán. Stockholmiban tölbib mint tízezren vettek részt a> különböző politikai szervezeteik közös rendezéséiben megtartott békegyűlésen. A gyűlés résztvevői egymást kézéin, fogivö hét kilométer hosszúSálgú „béke és testvériSZMT és a szakmai megyei bizottságok választott vezetőivel és az SZMT politikiaii főim unka- társaival'. Ugyanokkor tájékoztatót hallgattak meg, a. Tolnai megyei szakszervezeti szervek tevékenységéről. Tamibowi vendégeink ma a Szekszárdi Húsipari Vállalathoz látogatnak, ismerkednek a Ihiúis- koimibiinált m'Uinlkájálvallt elsősorban a szakszervezet ottani tevékenységével. Szerdán Pakson ismerkedés az erőiműépítíkezésen, doiPgozák szociális ellláito,tl6ságáYa1l', at m un- kásszáüássail1, a, bevásárlási köz-' ség láncot" alkottak, amely jelképesen összekötötte egymással a, szovjet és az amerikai nagy- követséget. A két nagykő,1vetet is felkérték a csatlakozásira, amerikai részről azonban megtagadták a- kérést. A nap folyamán csaknem negyedimiilllió gyermék is tömeggyűlést tartott a svéd fővárosban, szintén a béke és a nemzetközi testvériség mellett. ponttá,I, valamint o lakótelepi intézményekllöet. Détutárv aHairrv- bovi vendégeik a Tengelid Állami Gazdaságba látogatnak, aihoi!' egy szakosított szarvas- marha-itefepem dolgozó szocialista, brigád tagijainak élétlkörüjl- ményeiVel ismerkednek. Csütörtökön a megyeszékhely ka mmuhállS szolgáilltatósán|ak helyzetét tanulmányozták, ma jd a megye szakszervezeti vezetőivel tartandó beszélgetésen ösz- szegzik taipasztailátaikat. Pénteken még megtekintik a Deesi HáiSipairi Szövetkezetét, majd befejezik Tolna megyei látogatásukat: Ceausescu Jugoszláviában Hivatalos baráti látogatásra hétfőn délben Jugoszláviába utazott N'ieoJae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő. Ceausescut útjára elkíséri Elena Ceausescu, valamint Ion Din- ca, az RKP KB PVB tagja, első mi nisztere Inökhe Iyettes, N i co lae Constantin, a PVB tagja, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter, Stefan Andrei, a PVB póttagja, külügyminiszter. Az újob'b romga—jugoszláv csúcstalálkozót Bukarestben fontos politikai eseménynek tartják, ami hozzájárul a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez, s előmozdítja a kétoldalú együttműködést. A két ország vezetői rendszeresen találkoznak, s a román—jugoszláv együttműködés sokoldalú. Hétfőn délután megkezdődnek a román—jugoszláv csúcsszintű tárgyalások. Ceausescu Petar Sztambolics jugoszláv államéi nőkkel megvitatja a nemzetközi helyzetet, ezen belül a balkáni országok együttműködésének kérdéseit, valamiint a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Sztambolics este díszvacsorát adott a román vendég tiszteletére. Tambovi szakszervezett küldöttség megyénkben Őszi munkák Tengelicen Az őszi munkacsúcs idején a mezőgazdasági üzemekben minden hektár földet meg keli járni. Szántanak őszi és tavaszi vetés alá, vetik a búzát, szedik a cukorrépát, kukoricát, betakarítják a silókukoricát és szüretelik a szőlőt. Az őszi árpa és a korán elvetett búza kelése, sorolása megindult. A kedvező időjárás következtében gyorsan értek be a kukoricák, a víztartalom is alacsony volt. Tengelicen, a Petőfi Tsz-ben az őszi munkák ideje alatt szükség van minden dolgos kézre, különösen az élőmunkaigényes kultúráknál, így a szőlő szüreténél is. A szövetkezet idős, nyugdíjas tagjai is kinn vannak a szüreten, és nemcsak szednek, hanem puttonyoznak is. Igen sok munkát jelent az 54 hektár magasművelésű Olaszrizling és Leányka szüretelése, hisz szokatlanul magas idén a termésátlag: vannak táblák, ahonnan 80-100 mázsa szőlőt szedtek (e hektáronként. A cukorfok 13-17 fok körül alakult. Az őszi kalászosok magja 1330 hektáron kerül földbe idén a szövetkezetben. Az árpát 140 hektáron, a búzát pedig 1160 hektáron vetik el. Az árpával már végeztek, s a hét elejére mindössze 250 hektár búzavetés maradt. Szépen dolgoznak a Lajta vetőgépek ■J Megbeszélés - két forduló között A nyugdíjasok is szedik az Olaszrizlinget Az ellenőrzés leckéje
