Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

1982. október 1. "népújság 3 Az Afro-ázsiai Szolidaritási Bizottság vezetői megyénkben ■Magyarországi programja so­rán az Afro-ázsiai Szolidaritási Bizottság, az AAPSO három ve­zetője látogatott Tolna megyé­be. A delegációt Nouri Abdul Rázzák, a szervezet főtitkára vezeti, tagjai Facient Bangoura főtitkárhelyettes és dr. Asimel Rayah titkár. A delegációt elkísérte dr. Sü­tő Gyula, a Magyar Szolidari­tási Bizottság titkára. Délelőtt Szekszárdon, a HNF megyei székházában dr. Kolumbusz Lászlóné, a népfront megyei el­nöke, Csajbők Kálmán, a HNF megyei titkára és az elnökség több tagja köszöntötte a ven­dégeket. Jelen volt Szabó Gé­za, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. Csajbók Kálmán és Czank József, a megyéi béke—barátsá­gi és szolidaritási bizottság el­nöke adott tájékoztatót a nép­front tevékenységéről, különös tekintettel a szolidaritási mun­kára. A beszélgetés után a ven­dégek a Nagyvilág moziban megnézték a Tolna megyéről készült filmeket. Délután Báta- székre látogattak, ahol a helyi népfrontbizottság tevékenvsé- gével és a termelőszövetkezet munkájával ismerkedtek. Csajbók Kálmán a népfront tevékenységéről tájékoztatja a vendégeket. Ülésezett a megyei tanács Harmadik negyedévi ülését Szelkszárdon tegnap délei őitt tartotta meg a Tolna megyei Tanács és megtáirgytoilta István József tana csel nők-helyettes írásos és szóbeli előterjesztése ailaipjáin azt a beszámolót, .mely az MSZMP Politikai Bizottságá­nak a nemzetiségi politika vég­rehajtására vonatkozó 1958— 1968 és 1978. évi határozatai állapján végzett munkánkat ele­mezte, összegezve a még vég­rehajtandó feladatokat is. A testület ez alkalommal el­ső ízben tűzte üléséneik napi­rendijére a megyénkben élő nemzetiségiek helyzetének átte­A Hazaifiös Népifront Tolna megyei Bizottsága és a Szak- szervezetek Tolna megyei Taná­csa vendégeként Szekszárdon járt tegnap Ny.iikolaj Frohoro- vics Varain professzor, a köz­gazdasági tudományok doktora, a Szovjet Szakszervezetek köz­Tegnap Szekszárdon, a szak- szervezeti székházban ülést tar­tott az SZMT elnöksége. Az elnökség tagjai tájékoz­tatót hallgattak és vitattak meg a paksi atomerőmű-beruházá­son folyó szakszervezeti mun­káról. Jelentés hangzott el a szocialista munkaverseny-moz- galom helyzetéről az 1981-82. évi tapasztalatok alapján, vala­mint a további feladatokról. Szóbeli tájékoztatást kaptak a jelenlévők az öt munkanapos hét tapasztalatairól a kereske­delmi és vendéglátó egységek­ben. Megvitatta és elfogadta az elnökség az SZMT titkárságának 1982. II. féléves munkatervét, majd a két elnökségi ülés kö­zött végzett munkáról Horváth József vezető titkár adott tájé­koztatást. Az elnökségi ülés munkájá­ban részt vett Hohmann József, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. * Az SZMT elnöksége a tapasz­talatok alapján, a munkaver- seny-mozgalom továbbfejleszté­se érdekében ajánlja, hogy a kiintését. Ennek megfelelő — igen élénk - volt a beszámoló vitája, melyben szót kértek a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége országos választmányának Tolna megyei tagjai: Rilttinger Antal, Bechtel Henriik. Ugyancsak felszólalt Stark Ferenc, a Művelődési Mi­nisztérium nemzetiségi osztá­lyának vezetője és Luxenlbuirger József, Arlany István, valamint Farkas Jánosáé megyei tanács­tag. A I'll, negyedévi tanácsülés napirendjére tűzött beszámoló anyagának részletes ismerteté­sére lapunkban visszatérünk. ponti főiskolájának tanszékve­zető tanára. A HNF megyei szé'kiházábbn a szovjet népgazdaság fejlődé­séről. tartott előadást népfront­ás szakszervezeti titkároknak, alktivistálknlak. verseny szervezői és irányítói fokozott figyelmet fordítsanak a belső tartalékok föltárására. Az elért eredményeknek feleljen meg az erkölcsi és anyagi meg­becsülés, az üzem ügyeibe való beleszólási jog. A munkaverseny-mozgalom- ban kapjon nagyobb szerepet az egyéni kezdeményezés, a személyes kötelezettségvállalás. A kommunista műszakok be­vételeiről és felhasználásáról kapjanak rendszeres tájékozta­tást az érintettek. A teljesíté­seket kövesse az azonnali ér­tékelés és elismerés. A munkaverseny helyi céljait a tervfeladatokkal összehangol­tan határozzák meg, a célfel­adatokat közvetlenül a termelő- egységekig bontsák le. Az újítómozgalmat a munka­verseny szerves részeként kezel­jék, ezzel is elősegítve a műsza­ki, tudományos eredmények üzemszerű alkalmazásának meggyorsítását. A munkaversennyel való fog­lalkozást tegyék a munkahelyi vezetők személyes feladatává és biztosítsák ebben személyes ér­dekeltségüket. Tudományos ülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap délelőtt kezdődött meg a Magyar Gyermekorvos Társaság dél-dunántúli csoport­jának kétnapos tudományos ülése a dombóvári művelődési központban. Az ülésen vendégek is meg­jelentek, többek között dr. Ker- per-Krónis Ödön professzor. A két nap alatt összesen 44 elő­adás hangzik el különböző té­makörökben. Ezek közül is ki­emelkedik az az előadás, amely a gyermekkori kardiológiai problémákkal foglalkozik. Nap­jaink gyermekgyógyászatában fontos helyet foglal el e téma­kör. Az utóbbi 5—10 évben az intenzív centrumok létrejöttével megnőttek a diagnosztikus le­hetőségek, fejlődtek a vizsgálati módszerek, s ezzel egyidejűleg bővültek az ellátás lehetőségei. Az előadássorozat foglalko­zott a krónikus légzőszervi meg­betegedésekkel - mint nép­egészségügyi problémával — és a gabonafehérjével szemben ér­zékeny gyermekek kezelési, ét­kezési gondjaival. A tudományos ülés elnöke dr. Mestyán Gyula, a POTE gyermekklinikájának professzo­ra méltatta a regionális ülések jelentőségét, amelyek összehan­golják a területen dolgozó or­vosok munkáját. Dr. Berger Rezsőné Vietnami művészegyüttes Pakson A patai atomerőmű építkezé­sén dolgozó katonai alakulat vendégeként tegnap délután Patera érkezett a vietnami nép­hadsereg központi művész­együttese. Délután háram óra­kor az egylülttes képviselői fát ültettek el a vlietnaimli barátság- parklblan. Ezt követően négy óraikor ai miuinkáisműivelődélsí központban adott műsort a 35 tagú együttes. A zenés-táncos foliklórösszeálfitás nagy sikert aratott. Szovjet vendégelőadó A munka verse ny-mozga lom ról tárgyalt az SZMT elnöksége Intézkedések a lakásgazdálkodás fejlesztésére Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1982. április 7-én - széles körű társadalmi vita után - irányelve­ket fogadott el a lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztésére. A Minisztertanács csütörtöki ülé­sén megtárgyalta és jóváhagyta az ezzel kapcsolatos állami in­tézkedéseket. 0 A Minisztertanács megállapí­totta, hogy a lakáshoz jutás esélyei egyenlőtlenek. A lakás­építéssel és a lakásfenntartó s- sall összefüggő kiadások arány­talanul oszlanak meg az állam és a lakosság, illetőleg a la­kosság egyes csoportjai között. Jelenleg a lakások 24 százalé­ka bérliaikás. A legnagyobb ter­het azok a. bériből és fizetésből é<lő osiaiiádok viselik, akik saját tulajdonukban levő lakásokban Iáiknak, vagy ilyen lakást építe­nek, illetve vásárolnak. Nem megfejelő a megtevő lakásállo­mánnyal való gazdálkodás, az új lakások építése még nem tud lépést tartani az igényeik növe­kedésiével, ezért a városokban élő fiatal házaspároknak sokáig kell lakásra várakozniuk. A la­káscserék szalma kictsi, s a je­lenlegi pénzügyi feltétetek nem is ösztönzik kellően cserére a lakosságot. A lakásépítésre és -vásárlás­ra, illetőleg a lakásfenntartás céljára adható állami támoga­tás .nem igazodik eléggé' a csa­ládok jövedelmi és szociális helyzetéhez. Az állami támoga­tás csak a települések egy ré­szére, csak bizonyos építési for­máikra és foglalkozási rétegek­re terjed ki, a lakásfenntartás költségeihez pedig csak a bér­lakásban élőik kapnak állami hozzájárulást. O A Minisztertanács az el­lentmondások mérséklése vagy teljes feloldása érdekében 1983. január 1-ii hatállyal módo­sítja a lakáselosztás, valamint a lakásépítás állami támogatá­sának rendszerét az alábbiak szerint: — A lakáshoz jutásban né­hány éven belüli általánossá vá­lik a fokozatosság. A váródban élő fiatal házaspárok első la­kásként szerényebb komfortfo­kozatú és kisebb alapterületű lakást vagy önálló lakrészt kap­hatnak, Következő lakásukat — a család szociális és jövedelmi helyzetéhez igazodó feltételek­kel — tanácsi lakáskiutalás út­ján, cserével, vagy önerőből való építkezéssel, illetőleg vá­sárlással szerezhetik meg. — Az állami lakásellátás ke­retében továbbra is taná osii bér­lakást kaphatnak az erre rá­szoruló kis jövedelemű és több­gyermekes családok. E családok változatlanul az 1981-ben meg­állapított mértékek alapján fi­zetnek használatbavételi díjat. A jövőben korlátozott szám­ban olyan csOládoik is bérla­káshoz juthatnak, amelyek jö­vedelmi helyzetüknél fogva ugyan nem jogosultak erre, de nem kívánnak lakástulajdont szerezni. E családoknak azon­ban vállalniuk kell, hogy meg­fizetik a jogszabályokban előírt használatbavételi díj többszörö­sét és a valóságos fenntartási költségeknek megfelelő na­gyobb lakbért. — A tanácsok csökkentik a szanálás miatt és a népgazda­sági érdekből' Iáutalt bérlaká­soknak a szálmát. Az új és a megüresedő lakásoknak a ko­rábbinál nagyobb részét csere­igények kielégítésére használ­hatják fel. AzOkníak a bérlők­nek, akik nagyméretű lakásu­kat a tanács révén kívánják ki­sebbre cserélni, a használatba­vételi díj kétszeresén ek-három- szorosának megfelelő összeget térítenek vissza. A tanácsok és más szervezetek (pl. az OlíP, az i n ga t lanközvetít ő) fokozottab­ban bekapcsol ódnak a szemé­lyi tulajdonú lakások visszavá­sárlásába és újraértékesítésébe, s ezt a tevékenységüket lakos­sági szolgáltatásként végzik. A lakáscseréket segíti az is, hogy az átírási illeték 12 százalékról 7 százalékra mérséklődik. A Minisztertanács elha­tározta a magánerőből való lakásépítés támogatásá­nak korszerűsítését azzal a cél­lal, hogy mlérsékl'ődljenek a la­kó sépít és pénzügyi feltételei­ben mutatkozó indokolatlan kü­llönibségek a városon, illetőleg a falun élők, a vállalatoknál, intézményiekben és szövetkeze­tekben dolgozók, valamint a különféle építési formáik között. — Az állami támogatás 1983. január 1-től a családok szociá­lis helyzetéhez igazodik, amit legjobban a családtagok, illet­ve a gyermekek és az eltartot­tak száma tükröz. A jövőben a családi házat építők is kapnak gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint Vissza nem fize­tendő támogatást. — A lakásépítőknek és a la­kásvásárlóknak egységesen 3 százalékos kamatra és 35 éves törlesztési időre adható építési kedvezményes kölcsön. A na­gyobb létszámú családok az át­lagosnál több hitelt kaphatnak. Indokolt esetben a hitel-vissza­fizetés első öt évére törlesztési kedvezményt (haladékot) lehet kérni. A többszintes vagy cso­portos telepítésű lalkóházaik épí­tésére adható kedvezményes kamatozású kölcsön a szociál­politikai kedvezménnyel csök­kentett építési költségek legfel­jebb 70 százalékáig, a cSaládi- ház-építés esetében pedig azok 60 százalékaik] terjedhet. Azok­nak, aíkilk az átlagosnál na­gyobb vagy költségesebb, igé­nyesebb lakást építenek, több- lettköltségeik egy részének fe­dezetéül nagyobb kamatterhű, röwidebb lejárati idejű kölcsön is adható. Az építési hitelek összegének felső határát a Mi­nisztertanács évente határozza meg a hitelpolitikai irányelvek­ben. — A jövőben a dolgozók szé­lesebb köre részesíthető mun­káltatói támogatásban. Az ál­lami költségvetésből nyújtott támogatás megszűnik, s a mun­káltatóik (vállalatok, szövetke­zetek, intézmények) maguk dönthetik el, hogy dolgozóik közül kiket és milyen mértékben támogatnak. A lakásépítésre és lakásvásárlásra adható — visz- sza nem térítendő - támoga­tások és a kölcsönök forrásai a vállalati gazdálkodás eredmé­nyességével összhangban ala­kulnak. — A tanácsi értékesítésű (szö­vetkezeti) lakásjuttatási forma fokozatosan csökken. Az állami támogatás 1985 végéig meg­szűnik.! O A lakóházfenntartás ál­lami támogatásának csökkentése érdekében a lak­bérek 1983. július 1-től átlago­san 130 százalékkal emelked­nek. Annak érdekében, hogy a bérlők kiadásai ne növekedje­nek ugrásszerűen, az állami la­kások bérlői - 1988-ig fokoza­tosan csökkenő mértékben — állami hozzájárulást kapnak. E hozzájárulás összege 1983-ban a lakbértöbblet 70 százaléka lesz. A lakbérnövekedés ellensú­lyozására az arra legjobban 'rá­szoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támoga­tást kapnak.- A lakbérek emelésének mértéke a lakások használati értéke szerint eltérő: a komfort nélküli lakások havi bére négy­zetméterenként 2,40 Ft-ról 4,50 Ft-ra, a félkomfortos lakásoké 3,60 Ft-ról 7,50 Ft-ra, a kom­fortos lakásoké 5,40 Ft-ról 12,— Ft-ra, az összkomfortos lakáso­ké pedig 6,— Ft-ról 15,— Ft-ra változik. — A tanácsok legfeljebb az új lakbér 50 százalékáig mér­sékelhetik azoknak a lakások­nak a bérét, amelyeknek az épületen belüli elhelyezkedése, a műszaki állapota vagy a kör­nyezete kedvezőtlen. Az állami tulajdonú szükséglakások lak­bére nem emelkedik. — A jelenleginél nagyobb mértékben lesz mód arra, hogy a lakbéreket — a lakásnak a településen belüli fekvésétől (zöldövezet, városközpont) füg­gően — az új lakbér — 25 szá­zalékáig növeljék. Azokban az egy-két lakásos épületekben, ahol kizárólag a bérlőké a kert­használat joga, a növelés felső határa további 20 százalék le­het. — A lakbért az ingatlankezelő szervezetek állapítják meg, s 1983 március végéig írásban ■közük a bérlőkkel, a bérlőknek az új lakbérekkel kapcsolatos észrevételeit és az esetleges vi­tás kérdéseket a tanácsok bí­rálják el 1983 márciusától jú­nius végéig. A lakibérek rendezése kiter­jed az állampolgárok tulajdo­nában levő, de bérbe adott la­kásokra is. Az úgynevezett kö­tött bérű lakások lakbérét a bérbeadó az állami lakásoké­val azonos mértékben állapít­hatja meg. — A három és többgyermekes családok egységesen havi 150 Ft szociális támogatást kapnak. Ezt azok is megkapják, akik 1983. után válnak nagycsalá­dossá. I — A nyugdíjas bérlők közül azoknak jár szociális támoga­tás, akiknek — eltartottaikat fi­gyelembe véve — egy személyre jutó havi nyugdíja nem haladja meg az 5000 Ft-ot. A támoga­tás az 1983. évi lakbértöbblet mértékéig, de legföljebb havi 150 Ft-ig terjedhet. A lakás­béremelés után nyugdíjassá vá­ló bérlőknek a tanács vagy a nyugdíjintézet — igénylés alap­ján — kivételes szociális támo­gatást adhat. — A nagycsaládos bérlők a családi pótlékkal, a nyugdíja­sok pedig a nyugdíjjal együtt kapják meg a szociális támo- götóst. I — Azok a bérlők, akik jogos lakásigénylésüket nagymérték­ben (két vagy több szobával) meghaladó nagyságú lakásban laknak, sem állami hozzájáru­lást, sem szociális támogatást nem kapnák. 0 1983 júliusától az új és a felújított lakásokban a berendezési tárgyak javításának és kicserélésének költsége a bérlőket terheli. A jövőben a bérlők közvetlenül részt vállal­hatnak lakóházuk fenntartásá­ban. s ezzel a céllal bérlőkö­zösséget alakíthatnak. Ugyanakkor az ingatlankeze­lő szervezeteik szolgáltatásainak színvonalát emelni kell. E szer­vezetek elsősorban házkezelői szolgáltatásokat (karbantartást és üzemeltetést) végeznek majd, továbbá műszakilag és gazda­ságilag előkészítik, lebonyolít­ják a lakóház-felújításokat. O A lakásgazdálkodási el­veik alkalmazásában bő­vül a helyi tanácsok önállósága. A jövőben a tanácsok komplex módon határozzák meg a la­kásszükségletek kielégítésének legésszerűbb módját, vagyis azt, hogy meglévő forrásaikból mennyit használjanak fel állami lakásépítésre, a magántulajdo­nú lakások területelőkészítésé­re, illetőleg félújítására, korsze­rűsítésére, az infrastruktúra (víz-, villany-, úthálózat stb.) fejlesztésére. A lakásigénylések nyilvántar­tásának pontosítása céljából a tanácsok 1983-ban elrendelik az igénylések megújítását. A tanácsrendeletekben az igény- megújítást, illetőleg új igény­lés beadását igénylési díj letelt­be helyezéséhez köthetik. A le­tét elsősorban előtakarékossá- gul szolgál, amit beszámítanak a kiutalt lakás használatbavé­teli díjába, illetőleg értékesítési órába. A lakásigénylés vissza­vonásakor a tanácsok a letét­be helyezett összeget kamatai­val együtt visszafizetik. Ahol a tanácsok igénylési letét elhelyezését rendelik el, annak mértékét a lakásigénylő család jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetétől, továbbá az igényelt lakás jellegétől és nagyságától függően szabják meg, s tanácsi bérlakásoknál a lakás-használatbavételi díj mlinltegy 10 százalékra lebet. A lakáshoz való jutásnak 1983. január 1-től érvényes rész­letes feltételeit s a lakásra vá­rók előtakarékosságának for­máit és mértékét a tanácsok — a helyi adottságoknak megfe­lelően — helyi lakásrendeletek­ben szabályozzák. (MTU)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents