Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-23 / 249. szám
1982. október 23. KÉPÚJSÁG 5 Költségek, árak Országos és helyi normák Az építőipari árképzésnek könyvtárnyi szabály az útmutatója. Az ÉKN, azaz az Építési Költségelszámolási Normatívák, az alap minden építőipari elszámoláshoz. Ezekben a könyvekben minden munka megtalálható, s az is természetesen, hogy mennyit lehet érte elszámolni. A sima vakolástól, az elemek beemelésének módjáig különféle elszámolható tételek vannak, tehát a helyi viszonyokhoz, az adott építési adaptációhoz lehet alkalmazni a felszámítandó árakat. A maximált árrendszert természetesen nem lehet túllépni, azaz az építővállafatok nem számlázhatnak többet az ÉKN normatíva által megállapított ösz- szegnél. A szabadáras munka esetén is mindent tételesen kell felsorolni, és számításokat adatokkal igazolni, mert az elszámoláskor a beruházó is ellenőrzi a kivitelező számláját, ugyancsak tételesen. Csaknem tíz éve alakítottak a Tolna megyei Tanácsi Építő és Szerelőipari Vállalatnál árosztályt. Azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a termelő részlegekben a munkát, a gazdasági vezetés döntéseit jobban előkészítsék, és ezen felül elkerüljék a vitát a beruházóval, aki fizeti a kivitelezési munkát. Amint Himmel Mihály, az árosztály vezetője elmondta, a tíz év alatt háromszor is átszervezték munkájukat. A mai felállásban, miután elkészítették a vállalat árrendszerét is, alkalmazkodva az ÉKN-hez, könnyebbé vált az egyes építkezések lezárásának ügye. A tervezői munkával kezdődik tulajdonképpen az árképzés, hiszen a beruházó által megadott programot a tervező csak úgy tudja kimunkálni, a tervezett bekerülési költségnél maradni, ha ismeri az árakat. Az árak változása azonban sokkal gyorsabb, mint egy tervdokumentáció elkészítése, gyorsabb mint az objektum kivitelezési ideje. Ebből következik, hogy az árosztálynak naprakészséggel kell rendelkezni a használatos anyagok, eszközök - azaz az objektumba beépítésre, szerelésre kerülő minden tárgyból, legyen az szeg, zár, cement, betonelem, parketta, ragasztó stb. Az árképzés egyben azt is jelenti, hogy nemcsak a megbízható partneri kapcsolatot teszi lehetővé beruházó-kivite- lező-tervező között az objektum építésének ideje alatt, hanem lehetőség nyílik arra is, hogy összehasonlító munkát végezzenek, hogy más vállalatok, hasonló épületet hasonló körülmények között mennyiért építenek meg. A vizsgálódások azonban értelemszerűen nem terjedhetnek ki minden munkára. Hiszen a TOTÉV sajátos helyzetben van, a munkák 95 százaléka maximált áras. Szabadáras munka alig van. S éppen ez a tény adja a rendkívüli nagy feladatot: adott összegből kell felépíteni az épületet. Tehát nem számíthatnak többet egy köbméter betonozásért, egy négyzetméter vakolásért, ajtó, ablak beállításáért, mint azt a norma előírja. Ebből következik, hogy a vállalat „keresni", azaz nyereséget elérni - a szabályos módszeren felül - csak úgy tud, ha a költségei az ÉKN normánál kisebbek, tehát a megtakarításnak ki kell terjedni arra is, hogy az idővel miként gazdálkodnak, hogyan szervezik a munkát. Az ÉKN kilenc kötete valóságos katekizmusa az építőipari művezetőknek, építésvezetőknek. Ha megkapnak egy objektum felépíté- sére-szerelésére jól kidolgozott programot, az még nem jelenti, hogy nem lehet rajta változtatni - éppen a gazdaságosabb munkára való törekvés miatt. A tervdokumentáció ilyenkor módosítható. Tehát ha kedvezőbbé teszik az anyag szállítását - az árképzésnél igen jelentős a szállítási költség - máris van megtakarítás. De amíg eljutottak a TOTÉV építkezésein addig az állapotig, hogy mindenki keresi —■ saját érdeke, hogy köny- nyebben dolgozzon, gyorsabban végezhesse a munkát - az ÉKN-en belüli költség elérését, sok változás, a helyi, azaz a vállalati normatívák és az ártörvény is több módosításon ment át. Általában minden év áprilisában végzik el a módosításokat, és a következő évig ezek az árak az irányadók - az időközben előforduló országos méretű ármozgást azonban csak nehezen, sok utánjárással, van rá eset, hogy per útján tudják csak követni. Éppen az árképzési munka eddigi tapasztalatai alapján a jövőben is nagy figyelmet szentel a vállalat vezetése az árképző munkára. Balogh Lajos gazdasági igazgatóhelyettes több alkalommal tartott már munkamódszerükről előadást Pécsett, és másutt, a tanácsi építőiponri kivitelező vállalatok vezetőinek.-PjA Dalmandi W Állami Gazdaság tapasztalatai A hazai állalmi gazdaságok részére megjelenő folyóirat az „■Álil'a.mi Gazdaságok Tapasztalatai” ez év második számaiban Vais István,, a Dalim a-ndi Állami gazdaság áflalmi díjas iaaizga- tójjla megírta tapasztailata'ilküt. E számot teljes egészében o daUimandii módszerek ismertetésére szántóik. Joggal. A dialliman- d,i gazdiaságbain ugyanis a ter- meliélsli follyamiatok vállalaton belüli# szervezése sajátos, és fölöttébb eredményes. iKönüiIbelül 10-J12 évre tehető az az idő, amelyet az igazgató dolgozata tárgyal', természetesen olyan alapról, indulva, hagy a DÁG- ban már 1968 lelőtt iS állandóan keresték az újat, s az innova diós folyamatok maii divatos időlszakb ebben a gazdaságiban már 11968 előlit kezdődött. A dal'mandli gazdaságiban az elmúlt éveik alatt jelentősen nőtt az egy főire ljutó eszközérték, megközelítőién 800 ezer forint napjai nlkba.ni, ugyanakkor a se rtésáigaz,atban pedig több miint egymillió forintot ítész ez ki. Tehet a válla,falton belüli „területi gazdálkodás”, azaz egy vállalaton' belüli ágazat önállósága, elszámolási rendszere a kapcsolódó szervezeteikkel lehetővé tette a 'nagyobb mélységű elemző munkát. IEgy helyen így ír az igazgató : „A korábbi években kialakított, illetve megvalósított termelési pólyák változása inem egyszerű dolog. A 'termelési pálya megváltoztatása komplex folyamat, amely beruházásokkal', műszaki fejlesztéssel', új szakismereteikkel együtt valósítható meg.” Tehát ebből feltételezhetjük, hogy az embernek sokkal nagyobb a jelentősége ezen új termelési ifolyaimatoik, illetve rendszerek 'létrejöttlében, létezésében, mint gondolnánk, illetve mint ennek tárgyi — pénzügyi, műszaki stb. — oldala. VlaS István dolgozata Iránt meglehetősein nagy az érdeklődés. A diailimandü módszert tanulmányozni kellene minden gazdasági vezetőnek. Sajnos a folyóirat korlátozott példányszá»- ma miatt nem jut el imiímdenlho- va ahova kellene. Tengernyi tengeri-ács.
