Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-20 / 246. szám

A NÉPÚJSÁG 1982. október 20. Orgonakoncertek műsorában gyakran szerepel Peskó György neve. A nyilvánosság előtt — sajtóban, tévében — alig ta­lálkozni vele. Pedig napjaink­ban gyakorta nagyobb a hírve­rés egy-egy művész körül, mint maga a produkciója. Szerény, de sorsához és ze­nei instrumentumához mérten meglepően vígkedélyű, köny- nyed. A laikus zenekedvelő leg­alábbis úgy képzeli, hogy az or­gonához, ehhez a méltóságtel­jes, áhítatos hangszerhez — ha titulálható hangszernek az or­gona, amely inkább egy tömb­ben megtestesült nagyzenekar —, csak súlyos kedélyvilágú ember nyúl. Sorsot említettem. Mert első pillanatban meghökkent sérült keze. Az orgona óriási fizikái erőfeszítést követel (később ő maga mondja : egy kőfejtő tes­ti erőnlétét'igényli), s aki vala­ha zenét tanult, tudja, hogy az éppen csak oktávot átfogó kéz alkalmatlan a billentyűs hang­szerek megszólaltatására. És éppen billentyűs hangszert és éppen orgonát tanult, s azt műveli magas fokon. Emberfe­letti akarat, kitartás kellett hoz­zá. Vagyis: elég hozzá öt perc, hogy az ember megbánja fel­színes ítélkezését. Ez a derű szívből jövő, megszenvedett de­rű. Édesapja is orgonaművész volt. Most éppen az abban a templomban — a budai vár­beli Bécsi kapu téri evangélikus templomban — adott koncertje után beszélgetek vele, amely­nek orgonáját édesapja tervez­te. — Zongoristát szerettek vol­na nevelni belőlem, ötéves ko­romtól tanítottak, de akkor még nem akartam zenélni, egy órá­ért egy pengő „célprémiumot" kaptam. 1945-ben, tizenkét esz­tendős koromban, felrobbant egy gránát a kezemben. Apám beleőszült. Zongorista hát nem lesz a fiábóll Egyszer csak elhatározta, hogy orgonista lesz. Felvették a Zeneakadémiára — a kar­nagyképző szakra. Vonzotta a vezénylés is, bár legalább any- nyira közéi érezte magához az instrumentális muzsikálást. 1955-ben kapta kézhez a kar­nagyi diplomát. 1959-ben meg­szerezte az orgonaművészit; 1961-ben pedig a zongoramű­vész-oklevelet is. A kérdésre, hogy miképpen győzte le azo­kat az akadályokat, amelyek ellenében ezer ember közül ha egy jut el az elszánásig is — magától értetődően mondja : — Minden orgonaművet aka­raterővel játszom el. Szó sincs arról, hogy speciális helyzetem­hez transzportálnám vagy vá­logatnám, amit előadok. Én or­gonista vagyok, nem lehet meg­oldhatatlan számomra, amit-or­gonára írtak. A karnagyi oklevél után két évvel idehaza megrendezett nemzetközi orgonaverseny har­madik díjasa; utána München­ben szerepelt, kitüntető diplo­mával tért haza. Ez 1957-ben történt, huszonöt esztendeje. Negyedszázad alatt bejárta Eu­rópát, rendszeresen meqhívjálk Skandináviába, Ausztriába, az NSZK-ba, az NDK-ba, a Szov­jetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Romániába, Jugoszláviába, Svájcba ... Zongoratanár a Bartók Bélo Zeneművészeti Szakközépiskolá­ban. — Nagyon közel áll a szí­vemhez: tizenöt év óta vezetem a vakok Homeros énekkarát. Csodálatos dolog, hogy milyen magasságokba emel a zene, a közös éneklés. Harmóniát, mi­ért kerülgetem a szót: boldog­ságot jelent a zene, nekem, aki tanítom őket, nekik, akiket taní­tok. Talán nem cserélnénk — én sem, ők sem — ép fizikumú, de csökkent lelkületű emberek­kel. Számomra e három terület — a zongora, a kórus és az orgona — így, együtt, a teljes­séget jelenti. Számomra a ba­rokk muzsika az, amit legköze­lebb érzek magamhoz. Nem véletlen, hogy mostanában egy­re több a híve. Tisztaság, nyu­galom, békesség sugárzik be­lőle. Bach muzsikája emellett lüktetés, dinamika — és pon­tosság. Gyógyír a mi zilálton, esztelenül loholó korunkban. Gyakorol-e az orgonista any- nyit, mint a pianista? A válasz: felsőfokú zongoratudás kell. Tö­kéletes zenei stílusismeret. Jó hangszer. Az orgona : mind más és más. Bensőséges ismeretség után árulják el lényegüket. At­moszférájuk van. Nemrég a tur- kui dómban játszott. Micsoda akusztika! — lelkendezik. Külön izgalom, külön feladat a sok­sok orgona kiismerése. Az orgo­nakészítés minden történelmi korban nyomon követte a hang­szerek fejlődését, hogy ki ne hagyja színei közül — a teljes zenekar hangzásából — egyiket se. Meggyőződése, hogy a kora­beli, vagy korhűen rekonstruált hangszereken való előadás, az archaikus tolmácsolás igyeke­zete csak didaktikai célokat szolgálhat, kuriózum érdekessé- gű lehet — de nem kerülhet közel a ma élők érzéki-érzelmi világához. A barokkban példá­ul instrukciókat sem jelöltek, Bach maga karcolta kottáin nincs dinamika, hangszín, azt is ritkán jelezte, milyen hang­szerre szánt egy-egy szerze­ményt. A dirigensek pedig az idők folyamán mind több meg­jegyzéssel, észrevétellel látták el a régi kottákat. Bach kortár­sai — természetesen — perfekt értettek és beszéltek „Bachul”. A ma játszott Bach a mai habi­tusunknak szól. — Értő, érző, é I ő emberek­nek szól minden igazi zene, ré­gen, ma és mindörökké. Szá­momra Bach mindenekfelett. Kétszer játszottam végig összes orgonaműveit, h á romszá z h a t­vannól többet. Dédelgetett ter­vem, hogy Bach születésének 300. évfordulóján, 1985-ben is­mét adok egy teljes Bach-orgo- nasorozatot. PERELI GABRIELLA SOMOGYINöw Kétmillió forint beruházással; RTA 602-es répaszedő gépsort vásárolt a gyékényes« termelő- szövetkezet. Ezt a technikát francia licenc állapján a szek­szárdi Mezőgép gyártja, A gép­sor egyszerre hát répdsor ki­fordítását végzi, az ezt követő felszedő pedig koosiíra rakja a terményt. Kocsá László főag.ro- nómusisial a süppedő talajon közelítjük meg a munkaterüle­tet. — Szeptember 20-án kezdtük a répaszed'éist, és a hét végére végzünk a 200 hekitár felével. A hétfői 51 mlillilliméteres eső né­hány napra leállította a> felsze­dést. Ezzel a gépsorral azonban pótolni tudjuk a kiesést, hi'szen egyszerre hát sorból fordítja kii a répát, S a levele sem pazar- ládliik el, egy ügyes szerkezet talktammánynak széli fel. A mos­tani sáros taHaij - sajnos - kézi muiákaerő bevetését is igényli, a felszedőnlk 'nem tudja' hibát­lanul felgyújtani a répát. A gyékényes« cukorrépa át­vevője a Sárvári Cukorgyár. Hagyományos, jó kapcsolatunk van a gyárral'. Az idén az új gépünk mitaltt azonban többször is egyeztetnünk kell szállítási terveinket. A gépnek nagy a teljesítménye és előfordult, hogy a gyár nem tudita fogadni a szállítmányt. PETŐFI NÉPE Bajának nincs a hősi harco­kat idéző váró, míiin.t például Egernek vagy Kőszeg városá­nak. Nincsenek olyOm - híres építészek keze nyomát őrző — műalkotásai, mint a jaki temp­lomi, a pécsi székesegyház vagy a szegedi dóim. A XX. század épltőművlészetie sem ajándékoz­ta meg olyan produkcióval, amelynek dsodájá 'messzi föld­ről csalogathatná, a látogató­kat. iMiégils Balja az o város, ahol há ro m évenként összese regie- nek a városépítők legjobbjai, s a téma iránt érdeklődő más szakemberek, politikusok, szo­ciológusok, orvosok. Az első találkozóra 1979-ben került sor, miután a Magyar Építőművészek Szövetségének és Baja városának vezetői elhatá­rozták: teremtsen ez a város olyan építészeti fórumot, amely alkalmas minid az építőművé­szet szűkebib értelmében vett szakmai problémáinak, mind pedig az átfogóbb, társadalom- politikai kérdéseinek megvita­tására, továbbá bizonyos ter­vek, tervpályázatok elbírálásá­ra. A hétfőn kezdődő találkozó fő témája: a kisvárosi város­központok rekonstrukciójának a korszerű építéstechnológiáival való megújiPtása. Kiállítás ad ké­pet - 'Hódlmerővásáinheily építé­szetéről, a Városközpontok című film pedig Kecskemét, Salgótar­ján, Szekszárd és Zalaegerszeg eredményeitől számol be. Dunántúlt napló Rohamosan nőtt az utóbbi években a szív- é;s érrendszeri megbetegedés miatt rokkanttá nyilvánítottak száma hazánk­ban. A keresőképes korú lakos­ság 3,6 százaléka rokkant­nyugdíjas, közülük megdöbben­tően magas arányú — 41 száza­lék — a tanti megbetegedés mi­att történő leszázalékolás. Sajnos, o környező szoaíafis- ta és a legtöbb kapitalista or­szágéhoz képest nálunk a leg­kedvezőtlenebb a rehabilitált betegek aránya', pedig megfe­lelő munkakörben teljes értékű munkát végezhetnének. A prob­léma gazdaságilag ott jelentke­zik, hogy szűk a- megfelelő mun­kalehetőségek köre, a vállalat nem érdekelt a foglállkoztatái- sukibam, s az érvényben lévő nyugdíjijog.szalbá'lyok sem hat­nak ösztönzőleg a reüikttivá-lás- ra. Többek között ezeknek a gon­doltatoknak jegyében nyitotta meg dr. Bohenszky György oí,m>- zetes egyetemi tanár, a PAB kardiológiai 'munkacsoportjának vezetője a Pécsett megtartott rehabilitációs ankétet. A leg­elismertebb házai szaktekinté­lyek tartottak előadásokat a re­habilitáció jelentőségéről, or­vosi feladatairól. Az ankét je­lentőségét aláhúzza az Egész­ségügy! Minisztérium ama tö­rekvése, hagy a: meglévő bala­tonfüredi és budapesti rehabi- l'itóaiós centrumok mellett ct megyékben is létrehoznak ilyen speciális osztályokat. Az ainlkléton hangzott el az is, hogy már nyomdában van egy ‘hézagpótló, s a szákma számára1 nélkülözhetetlen mű, amely átfogó képet ad a re- halbillitádióival kapcsolatos sok­oldalú igényről, tennivalóról. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A működésének huszonöt éves jubileumához közeledő Ve­lencei-tavi Intéző Bizottság a velencei-tavi fejlesztési prog­ram htarmadüik ütemében elő­irányzott feladtatok végrehajtá­sának helyzetéről és a jövő évi fejlesztési elképzelésekről, ten­nivalókról tárgyalt. Mintegy 60 esztendeje figyel­tek föl először a tó üdülésre, fürdésre, vízi sportokra alkal­mas, kellemes vizére. A déli part mentén a htairmínCas évek­ben nagyarányú parcellázás, majd strandépítés kezdődött. Már ekkor felmerült az össze­hangolt komplex fejiltesztés igé­nye. 1932-lbtem létre is hozták a Velencei-tavi Országos Szövet­séget. E társadalmi szerv fi­gyelemre méltó éleslátással — sok tekintetben máig is érvé­nyes állápéi vek szeriint - fogal­mazta meg a kezdetleges üdü- lőkuilitiú ra tóvá bbfe illesztésének feltételeit, és olyan koncepciót. dolgozott ki, amely alkalmas lett volna, hogy a táj az ország egyik __ jelentős idegenforgalmi körzetévé fejlődjék. Mindez azonban aiz akkori társadtalimi és gazdaságii Viszonyok között nem valósulhatott meg. Az egykori és az idővel kor­szerűsödött elképzeléseik meg­valósítása a huszonöt évvel ez­előtt megblalkuit Velencei-tavi Intéző Bizottság feladata tett, a velencei-tavi üdülőkörzet pe­dig ez idő alatt hazánk máso­dik számú, mindjárt a Balaton után következő üdülőterületévé vált. Az 1981—82-es tervben to­vábbra is első helyen szerepelt a tó vízmi nős ég ének, valamint la közlekedési feltételek javítása. A tájrendezésre és környezet- védelemre etőiiráinyzatt összeg­ből a jövő év tavaszán fejezik be az északi partra tervezett fásítást. Játék a számokkal A régmúlt eseményeit több­féle úton-módon fel lehet idéz­ni. Fontosságuk szerint éppúgy, mint valamilyen önkényesen választott számsorrendben, amiként az alább történik. Az 1982-es évet írjuk, tehát jó­részt maradtunk a 82-es szám­nál és 9 évszázadon keresztül azt kísértük figyelemmel, hogy mi történt hazánkban a 82-es években. A tizedik évszázad­ban azonban már kissé szűkí­tettük a léptéket. Ez később ki­derül. 982 körül, vagyis mintegy ezer éve II. Henrik bajor herceg, aki valószínűleg nem minden ok nélkül kapta a „Civakodó” melléknevet, megszállta a bé­csi medencét és arra kénysze­rítette hódító természetű elein­ket, hogy ürítsék ki • a Lajtán túli területeket. 1082-ben az I. László király ellen lázadó Salamon fogságát „élvezte” Visegrádon, de ko­rántsem a mai „Salamon tor­nyában”, hanem egy régebbi erősségben. 1182-ben III. Béla visszafog­lalta Bizánctól Nándorfehér­várt, vagyis a mai Bel g rá dot és Barancs várát. Ugyanebben az évben megkoronáztatta Im­re fiát. 1282-ben Kun László a Hód- tó menti csatában tönkreverte ugyan Oldamur kun fejedelmet, de ez nem gátolta meg abban, hogy még ugyanabban az év­ben eladja az éhínség elől cseh és lengyel földről hozzá menekülőket — ugyanazoknak a kunoknak. 1382-ben, szeptember 10-én, éjfél körül meghalt Nagy Lajos királyunk. 1482-ben, vagyis éppen fél­ezer éve, viharos idők jártak. Kinizsi Pál megverte a törökö­ket a Torontói megyei 'Becsé­nél. Maga a király, Mátyás pedig 9 havi ostrom után be­vette az Aisó-Auszthiában lévő Hainburg várát és visszavette 111. Frigyestől Kőszeget is, mely 1445 óta volt a császár kezé­ben. 1582 XIII. Gergely pápa máig érvényes naptárreformjáról lett emlékezetes. Ugyanebben az esztendőben tízévi fegyverszü­netet kötött Báthori István len­gyel király és Rettenetes Iván. 1682-ben lett Felső-Magyar- ország fejedelme Thököly Imre gróf, aki feleségül vette I. Rá­kóczi Ferenc özvegyét, Zrínyi Ilonát. 300 éves exporthír: 8000 mai liternek megfelelő bormennyiség került külpiacra, pontosabban ‘Lengyelországba a Hegyaljáról. 1782-ben kezdődött meg a Mecsékben a szénbányászat. Hont megyében rablás, gyil­kosság és emberevés vádjával kivégeztek 42 személyt, köztük 17 asszonyt. Valamennyien ci­gányok voltak. Az ítélkezés erő­sen felháborította II. Józsefet, aki egyébként ebben az évben oszlatta fel a szerzetesrende­ket, 134 kolostor 1484 papját és 6 zárda 190 apácáját ereszt­ve szélnek. 1882-ben (öktóber 22-én) halt meg Arany János. November­iben megindult a közvetlen vasúti összeköttetés a főváros és Pécs, decemberben pedig Budapest és Szabadka közt. Száz esztendeje — ez csak egyetlen év adata — pontosan 17 520 emberünk „tántorgott ki” az USA-foa. Ezek után szűkítsük kissé a léptéket : ÖTVEN É\?E, 1932-ben nagy tüntetések voltak a fővárosban a munkanélküliség miatt. A pacsai csendőrsortűznek két halálos áldozata lett. A rend­őrség letartóztatta Martos Fló­rát, Sa Mait, Fürstöt, Karikás Frigyest és Killián Györgyöt. Saliait és Fürstöt szinte egész Európa tiltakozása ellenére jú­lius 28-án kivégezték. Hivata­los becslés szerint mintegy 560-610 ezer munkanélküli ke­resőképes volt az országban, családtagjaikkal együtt a mun­kanélküliség legalább 2 millió embert sújtott. December 11-én a nagyhatalmak elismerték Né­metország fegyverkezési egyen­jogúságát. NEGYVEN ÉVE, 1942-ben napi 25 deka volt a hazai ke­nyér- és havi 2 kiló a liszt- fejadag. Keltei tábornagy kö­vetelésére január végén elha­tározták a 200 000-es létszámú II. magyar hadsereg felállítá­sát és áprilisban ennék első alakulatai már el is indultak a frontra. Június 5-én az USA hadat üzent Magyarországnak, öt nappal később volt a lidi- céi vérengzés. A július 6-án le­tartóztatják Schönherz Zol­tánt. November 23-án be­zárult a németek körül a sztálingrádi gyűrű. HARMINC ÉVE, 1952. feb­ruár 18-án megszűnt Magyar- országon az élelimiszerjegy- rendszer. Májusban életbe lép­tették a munikakönyv kötele­zettséget. Sportolóink Helsinki­ben a XII. nyári olimpián 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronz­érmükkel elérték a nem hivata­los Hl. helyet. Szeptember 22-én megnyílt az újjáépült Boráros téri híd, mely Petőfi nevét kap­ta. HÚSZ ÉVE. 1962-ben hozták haza Károlyi Mihály hamvait Londonból. Áprilisban befeje­ződött a Béke villamossági és a Barátság kőolajtávvezeték mdgyarországi szakaszának építése. Szeptember elején át­adták a kabhegyi tv-adót. No­vember 20—24. között volt az MSZMP Vili. kongresszusa. TIZENÖT ÉVE, 1967-ben Bu­dapestre látogatott — február­ban — Josziip Broz Tito. Már­cius 6-án meghalt Kodály Zol­tán. Március 19-én országgyű­lési képviselőválasztások és ta­nácsválasztások voltak. Április­ban tartották a termélőszövet- Ikezetek első országos kong­resszusát a Parlamentben. A közel-keleti események miatt hazánk megszakította diplo­máciai 'kapcsolatait Izraellel. Szeptemberben a Brezsnyev- Koszigin látogatás során alá­írták a két ország új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. O. I. Találkozás Peskó György orgonaművésszel Peskó György koncertezik Történelmi tabellák

Next

/
Thumbnails
Contents