Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-20 / 246. szám

1982. október 20. ^PÜJSÀG 5 Szerszámok és emberek. £dl!Ti£­„az emberi lényeg — írja Marx — nem valami, az egyes egyénekben benne lakozó elvontság. Az emberi lényeg a maga valóságában a társadalmi vi­szonyok összessége. Az eszközök, szerszámok az emberi leleményesség termé­kei, amelyekkel az ember képes a természet javainak kisajátítására, a termé­szet átalakítására. Ugyanakkor ezeknek a szerszámoknak használata vissza­hat az emberi tudatra, fejleszti is azt.” A husángtól a komputerig A lonmfiflowMiikh ■ ■ ■ IWWa ■ .Hosszú volt az út 'altitól a „tna- íjotntóU”, amely a fáiról' a fölld re ereszkedett a mostam! emberig;, amely n-emdsalk 'megfsimernii ké­pes a természetet, hanem kezé­nek, eszének fölhasználásával olytam szerszámokat teremt, amellyel a természet átaüokítá- sá-rö is képes. '(Szkeptikus barátom', ez írás első olvasója itt megjegyzi: Na bumm1, és ha fönnmarad a fán, akkor m'i van? A természetnek talán jobb is lenne.) 'Lehet, hogy a természetnek jobb 'lenne, de az embernek semmiképp. És küllőmben is, ősünk azért kényszerült a fSild­re, mert elhagyta őt az erdő, ki ritkult alóla, héiyiát más nö­vényzet foglalta el. iBngels írja A természet dia­lektikájában : A kéz specializá­lódása - ez a szerszámot je­lenti és a szerszám jelenti a sajátos emberi tevékenységet, az ember áitolUaikító visszáhatái- sát a természetre, a termelést... A munka szerszámok készítését jelenti. (Szkeptikus barátom: De a következőket is írja ám Engels ugyanott, néhány oldblial ké­sőbb: ,,Oe azért ne kérkedjünk túlságosan a természeten ara­tott emberi győzelmeinkkel. A természet minden ilyen győze­lemért bosszút áll rajtunk. Bár mindegyiknek a következmé­nyei elsősorban azok, amelyek­re számítottunk, de másod- és harmadsorban egészen más, előre nem látott hOltásai van­nak, amelyek ezeket az ellső ha­tásokat n'agyon is gyakran megszüntetik.) INo igen, de megint csialk hi­vatkozzunk Engelsre, aki az alábbi aggod'alomra így vála­szol néhány mondattal később: „És ily mádba minden lépiés eszünkbe juttatja, hogy koránt­sem úgy uralkodunk a termé­szeten, mint ahogy a hódító egy idegten népen 'uralkodik, mint olyan valaki, aki a természeten kívül áll, - hanem hogy 'hússal' és vérrel és hogy egész rajta gyakorolt uralmunk abban áll, hogy túltéve minden más lé­nyen, a törvényeit fel tudjuk is­merni és helyesen allkaímázni.” „iMaljom ő'sünk" azzal, hogy két hátsó lábára állt, felszaba­dult két mellső lába1, vagyis ke­ze tett. Meg tudta tehát fogni a botot, és használni is tudta azt, vagy éppen a kődarabot avatta szerszámmá. Ez volt az első szerszám a föld létrejötte óta. (iNem tudok szabadulni szkeptikus barátom megjegyzé­seitől: Nana, álljunk meg egy szára. A mail mdjmok is érte­nek ehhez. Nézd csak meg az állatkerti csimpánzokat. Egyes tudások szerint a majmok még négyig számolni is tudnak, .p;on­Az egyik legősibb szerszám Az egyik legősibb szerszám, az egyik legősibb élelemszerző munkaeszköz — a halászháló. Alakja, formája az idők során nem isákat (változott, és még ma is használatos, nem is ered­ménytelenül. Igaz, hogy természetes vizeink halállománya — éppen az emberi beavatkozás következtében — erősen meg­csappant, de a tógazdaságok pótolják a kiesést. Azok a tó­gazdaságok, amelyeket ugyanaz az ember teremtett eszével, leleményességével - szerszámaival. Képünk a iPaksi Halászati Termelőszövetkezet bárkáján készült, a halász kezében lévő szerszám a merítőszák. Az első ismerkedés Az iparitanuló ismerkedik a szerszámmal. iEIső feladata, hogy elkészíti a kis alumínium lapot, amelybe belevési számát, hogy annak felmutatásával Imás szerszámokat igényelhessen. tosaibban érzékeink azt a meny- nyiséget, hogy négy. Némely ember se tud többet.) (Persze, alkodnak emberek, akik nem képesek ennél többre, de az emberiség túlnyomó több­sége igen. Hiszen az első szer­számot követte a többi. 'Egészen az űrhajáig, az atomerőműiig, vagy hogy a címben foglalt szerszámnál’ maradjunk - a komputerig. Az ember a halaik­tól elleste az úszni tudást, hb- jái révén gyorsabb a leggyor­sabb vízi élőlényeknél, elleste b madaraiktól a repülést, mai re­pülőivel még a kondörkeselyű se kép'es versenyezni, és űrha­jóival megkezdte a titokzatos világáén dienség meghódítását. 'EgyáltaJán nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy éppen nap­jainkban megy végbe egy soha nem látott méretű és minőségű technikai forradalom. Képeink is bizonyságéi ennek. A legnehezebb, a legfárasz­tóbb munkáikat már sikerült gé­pesíteni és olyan termésered­ményeket produkálni minden te­rületen, amelyek a teljesebb, a jobb emberi élet megteremtésé­hez niélíküílözhetetltenek. jó úton vagyunk ahhoz, hogy a szerszámok - az egyre fejlettebb szerszámok — fölhasz­nálásával végzett munka élet­szükségletté, örömet szerző te­vékenységgé váljék. \ Az oldalt írta és össze­állította Letenyei György. A fényképeket Bakó Jenő, Czakó Sándor, Gottvald Ká­roly és Kapfinger András készítette. A Központi Statisztikai .Hivatal Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalata szekszárdi számítóközpontjában fényképeztük le a szovjet gyártmányú R-35-ös számítógépet. Együtt a legősibb és a legkorszerűbb Együtt a legősibb szerszám, az emberi kéz, és ebben a fajtában a legmodernebb, egy szőlő- vesszőoltó szerkezet. Mindenekelőtt a szőlősgazdák tudják értékelni ezt az új masinát, amely egy nehéz és eléggé bizonytalan kimenetelű munkától szabadítja meg őket. Mintegy száz ember helyett Aki részt vett már kukoricatörésen, pláne, ha [morzsolt (egyes vidékeken zsurmolásnak hívják) is a hosszú téli estéken, tudja, hogy milyen fárasztó és korántsem üdítő tevékenység akár az egyik, akár a /másik. Az emberi találékonyság ezen is segí­tett. A határt járva láthatjuk a nagyüzemi itáblákon, a gyalogmenethez képest száguldozó kombájnokat. Törik, fosztják és morzsolják, mojd teherautókba-vontatókba ürítik a kukoricát. Egy-egy 'kombájn — típustól és a termésnagyságtól függően — öt-tíz vagon termést tud egy nap alatt betakarítani, és ezzel mintegy száz ember munkáját helyettesíti.

Next

/
Thumbnails
Contents