Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

8 ^fepÜJSÀG 1982. október 2. NDK Atomerőmű futószalagon Viborgi harangok A legendás történelmi neve­zetességű Viborg óvárosában újra hallható az öt évszázada épült őrtorony órájának ha­rangjátéka. A több évtizede néma óraszerkezet ma ismét mutatja a pontos időt. A restaurátorok munkájának eredményeként újjáélednek a Baltikum e régi városának épí­tészeti emlékei. Az eredeti ál­lapotában helyreállított piac­téren réai alakját öltötte a hajdan a várfalhoz tartozó négyszáz éves keréktorony is, amelyben most étterem és presszó kapott helyet. A XVII. századbeli lovagi kastély új birtokosai a képző- művészeti általános iskola ta­nulói. Az épület belső kiképzé­se az Hja Repin nevét viselő festőművészeti főiskola végzős hallgatóit dicséri. Az ő kezük munkái a Viborg történelméről mesélő, egész falat beborító festmények, mozaikképek, go­belinek is. Helyet kaptak ter­mészetesen a fiatal mesterek­nek a város mai életét bemu­tató alkotásai. A viborgi várban látható a tájmúzeum. A vár ötven méter magas tornyából csodálatos ki­látás nyílik az öbölre, a város­ra és a XVIII. századbeli park­múzeumra. A dendrológusok a régi fák és növényzet védel­mén túlmenően különleges terv alapján új fasorokat, virág­ágyakat és ligeteket telepíte­nek. Jugoszlávia Harmincmillió pár cipő exportra Jugoszlávia 65 cipőgyára több mint 42 ezer dolgozót foglalkoztat. A cipőgyárakban az idén 70 millió pár lábbelit készítenek, s ennek 40 százalé­kát - 30 milliót - exportálják. Legnagyobb megrendelőik a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok. A jugoszláv cipőknek jó híre van a világban. Legismertebb gyáraik - a Borovo, a Planika, az Astra, a Peko, a Léda, a Cik és a Kostana - mellett a kisebb üzemek is kiváló minő­ségű árut gyártanak. A cipőgyárak ügyes üzlet- politikát folytatnak, eredménye­sen együttműködnek a nemzet­közi hírű külföldi cégekkel. így például a trzici Peko az Adidas- szal, a knjazevaci Léda a Kickersszel, a borovói kombi­nát a Salamanderrel áll üzleti és kooperációs kapcsolatban. Atomerőművek építése és a futószalag — első hallásra egy­mást kölcsönösen kizáró két fogalom. Hiszen a világon egyelőre nincs két olyan atom­erőmű, amely teljesen azonos lenne, építésük minősége iránt pedig különösen nagy követel­ményeket támasztanak. Mégis: van ilyen! A zaporozsjei atomerőmű el­ső energiablokkjának építése 1980 áprilisában kezdődött meg. Ezt be sem várva meg­indult a munka a többi blok­kokon. így sajátos konvéjei (fu­tószalag) alakult ki: az első blokkban hozzáláttak a reak­torrészleg aknájának építésé­hez, a másodikban alapoztak, a harmadikban a földmunká­kat végezték, a negyedikben megkezdték a munkagödrök ki­ásását. Fjodor Szapozsnyikov, a fo­lyamatos építkezés eszmei irá­nyítójának, a Szovjetunió ener­getikai és villamosítási minisz­terhelyettesének tájékoztatója szerint az egyik blokkban a soron következő szakasszal vé­gezve a szakosított brigádok megkezdik ugyanezt a szakaszt a következő blokkban. Ezáltal folyamatossá válik az építke­zés. Jelenleg - mint mondotta — a világ 22 országában mű­ködnek atomerőművek. A Nem­zetközi Atomenergia ügynökség adata) szerint ezek az erőmű­vek állítják elő a világon ter­melt villamos energia több mint 8 százalékát. A Szovjet­unióban nagy figyelmet fordí­tanak az atomenergetika fej­lesztésére. Az ország európai részén már a tizenegyedik öt­éves ten/ben (1981—1985) az energetikai kapacitások csak­nem teljes növekményét az atomerőművékben érik el. Nap­jainkban egységesített tervek alapján, mindinkább a folya­matos atomerőmű-építkezést alkalmazzák. A zaporozsjei atomerőmű a tervezett sorozat első tagja. Építési technológiá­ját több mint 40 szervezet dol­gozta ki. Minden energiablokk csaknem önálló erőmű, saját épületben. Ez a monoblokk. Kapacitása egymillió kilowatt (1000 megawatt). A szíve a víz-víz típusú atomreaktor. — Ilyen reaktor már működik a novovoronyezsi atomerőmű­A novovoronyezsi atomerőmű látképe ben. Az itt szerzett tapasztalat alapján ezek a reaktorok szé­leskörűen elterjedtek az euró­pai szocialista országokban és mindenütt jól beváltak. A Szovjetunió területén a kólái, az örmény, a rovnói atomerő­műben működnek ilyen reakto­rok, méghozzá valamennyi az­zal az igénnyel, hogy Európa „legtisztább” reaktorának ne­vezzék. — Az atomenergetika egyik nagyon fontos sajátossága, hogy környezeti szempontból a legtisztább. Például a novo­voronyezsi és a kólái atomerő­mű radioaktív kilökődései mindössze ezredrészét teszik ki a maximálisan megenged­hető mennyiségnek. Gyakorlati­lag észrevehetetlenek a termé­szetben. Ezt igazolják a leve­gőt, a talajt, a vizet, a fenék­iszapot, a növényeket, állato­kat hosszú éveken át rendsze­resen ellenőrzött kutatások, és természetesen a lakosságnak és az atomerőmű kiszolgáló személyzetének rendszeres or­vosi vizsgálatai. Ami pedig a radioaktív vizeket és a szellőz­tetésre használt levegőt illeti, azokat gondosan megtisztítják és visszavezetik a termelési cik­lusba. A miniszterhelyettes végeze­tül elmondotta, hogy a terve­zés stádiumában előirányozzák azokat az intézkedéseket, ame­lyek valamennyi üzemmódban veszélytelenné teszik az atom­erőműveket. Ám Novovoro- nyezsben ezen felül a reaktoro­kat feszített vasbetonból készült védőburoklba is öltöztetik. A za­porozsjei energiablokkok mind­egyike ugyancsak védőburkola­tot kap. LENINA KAJBISEVA A novovoronyezsi atomerőmű irányítópultja Egy régi könyvtár a modern tudomány szolgálatában Több mint. 320 évvel ezelőtt, 1661-ben kezdte meg működé­sét az a régi és nagyhírű in­tézmény, amelyet ma az NDK Állami Könyvtára néven ismer a világ. A könyvtárban 1939-ben há­rommillió kötetet őrizték: német és külföldi tudományos irodal­mat, értékes kéziratokat, nyom­tatott művöket, nagy tudósok, írók és muzsikusok hagyatékát. A II. világháború pusztításai ezt az intézményt sem kímélték, az NDK kormánya azonban jelen­tős összegeket fordított újjá­építésére, bővítésére és állomá­nyának restaurálására. Ma az NDK Állami Könyvtá­ra 4,9 milliós könyv- és kézirat- gyűjtemény tudajdonosa. Meg­található itt az NDK-ban meg­jelent valamennyi kiadvány, de őrzik , a legfontosabb külföldi tudományos és irodalmi műve­ket is. Ugyanúgy, mint az NDK többi könyvtára, ez az intéz­mény is díjmentesen bocsátja szolgáltatásait minden 16 éven felüli államipolgár rendelkezé­sére, sőt a könyvek egy része kikölcsönözhető. A könyvtárat az ország minden részéből föl­keresik, de a leggyakoribb lá­togatóik a Humboldt Egyetem tanárai és hallgatói. Nemzetközi kapcsolatairól is ismert a berlini könyvtár. Jelen­leg 86 ország 1274 könyvtárával működik együtt és cserél kiad­ványokat. Partnerei között az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok könyvtárai is megta­lálhatók. Az utóbbi évek új szerzeményeinek mintegy az 50 százaléka a gyümölcsöző és ki­terjedt cserekapcsolatókból származott, A neves berlini intézmény hosszú évek óta az IFLA - a Könyvtáros Egyesületek iNem- zetközi Szövetsége — tagja. A könyvtár dolgozói rendszeresen részt vesznek az IFLA kongresz- szusain és aktívan közreműköd­nek a kijelölt feladatok megol­dásában. Különösen szoros kapcsolatot tart a könyvtár a szocialista országok hasonló intézményéivel. A különböző könyvtártudományi konferenciáik megrendezése és a hosszabb- rövidébb távú egyezmények megkötése mellett kiállítások­ra és kiadványok cseréjére, sőt tudományos publikációk közös megjelentetésére is rendszere­sen vállalkoznak a szocialista partnerintézményekkel. Turbóiét A csehszlovák LET vállalat­ból kikerülő Turbóiét repülőgép- család új taggal gyarapodott, az Aeroflot kívánságai szerint épült L-410 KVP-vel, az L—410 M modellnek nagyobb repülési teljesítményű változatával. Az új kisgép nekifutásához mindössze 400 méter, a leszál­lása utáni kigurulásához pedig 250 méteres pályára van szük­ség. Ezt azáltal érték él, hogy a gép szárnya terjedelmesebb, s a hajtóműve nagyobb telje­sítményű, mint amilyen elődjéé volt. Az új típusú gép füves re­pülőtereken is föl- és leszáll, s jól állja a szélsőséges hőmér­sékletek et. Vietnam Gondok és reformok Mézbegyűjtés Thai Binhben. Vietnamban körülbelül 24 ezer méhcsalád termékét gyűjtik be, s 1982-ben csak az állami gaz­daságokban több mint 200 tonna mézet állítottak elő. Rekordtermést takarítottak be tavaly Vietnamban: 15 millió tonna gabona (elsősorban rizs) került a raktárakba a távol-ke­leti baráti államban. A csúcs- eredmény elérése nem csupán a valamivel kedvezőbb időjá­rásnak volt -köszönhető, hanem a hanoi vezetés tudatos intéz­kedéseinek, reformjainak is. A tavaszi pártkongresszus elfogad­ta a mezőgazdaság és élelmi­szer-termelés elsődleges fontos­ságát .Az idei célkitűzés az itt hozott határozatok nyomán még feszítettebb: 1982-re 16 millió tonnát irányoztak elő. A „KHOAN” RENDSZER Egyre szélesebb körben veze­tik be a szerződéses rendszert. E „khoan" nevű rendszer lénye­ge, hogy a terményfelesleget a parasztcsaládok szabadon ér­tékesíthetik — akár az állam­nak, megemelt felvásárlási áron —, akár a szabad piacon. A lé­nyeg a termelési kedv növelése, hiszen a gyorsan szaporodó la­kosság ellátásának biztosítéka, a jegyrendszer hiányosságai, el­leni küzdelem nehéz feladatot jelent. Pedig nem a munkabírásban van a hiba. Akit hivatása vagy érdeklődése, utazási kedve egy­szer is elvezérelt a délkelet- ázsiai szocialista országba, so­ha nem felejti azt a tiszteletre méltó, szinte emberfeletti tevé­kenységet, ami a vietnami föl­deken folyik. Az elárasztott rizsföldek aprólékos gondozása, a combközépig vízben végzett palántázás, a lomha bivalyok­kal való nehézkes szántás azon­ban kevéssé hatékony. S akad más gond is elég: az elmara­dottság ezernyi nyűgével, a kényszerű, állandó katonai ké­szenlét terheivel harcoló Viet­nam az élet minden területén nehézségekkel küzd. Kínzó az energia-, alkatrész- és műtrá­gyahiány, alacsony a szakkép­zettség, szállítási és tárolási hiányok csökkentik a termést. Nem problémamentes az új gazdasági övezetek programja sem .A nagyvárosok zsúfoltsá­gának enyhítésére az előző öt­éves tervben körülbelül 1,5 mil­lió embert költöztettek át új körzetekbe, s 1981—85 között hasonló célt tűztek maguk elé. A kiköltözők rendkívüli juttatá­sokban részesülnek, de a spár­tai életkörülmények sokukat visszarettentenek. A DÉL FONTOSSÁGA Vietnamban rendkívüli erőfe­szítésekre van szükség az elő­relépéshez. A déli körzetekben népszerűsíteni kell az említett „khoan” rendszert, hiszen adottságaik folytán elsősorban a Mekong vidéke válhatna az ország éléstárává. Igaz, ehhez nélkülözhetetlen a fogyasztási cikkek termelésének fokozása, mert különben a kistermelők nem lennének érdekeltek na­gyobb pénzbevétel elérésében. Baromfinevelde Tam Gaóban. A vietnami fővárostól körülbe­lül 60 kilométerre fekvő település szövetkezetében sikerrel ol­dották meg egy kubai eredetű tyúkféleség honosítását. Most már évente 150—200 ezer csirkét nevelnek vágósúlyig; egy ré­szüket Laoszba és Kambodzsába szállítják. rnmmmmm

Next

/
Thumbnails
Contents