Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-02 / 231. szám
1982. október 2. "nÊPÜJSÂG 9 Sumen A Bolgár-Magyar Barátság Múzeuma Miért csökken a születési arányszám ? Kuba Fekete ritmusok - dobvariációk A szovjet család nagy fia Sumenbe érkezett, miután kénytelen volt hazáját elhagyni. Akkoriban nehéz időket élt a bolgár nép is, amely még mindig az oszmán rabság alatt sínylődött. Kossuthot Sumenben a bolgár közösség vezetőjének, Di- mitraki Hadzsi Panovnak a házában szállásolták el, amely abban az időben az egyik legszebbnek számított. Eredeti szobabeosztásával, nagy erkélyeivel, csodaszép faragott meny- nyezeteivel és ajtóival a megújhodáskori bolgár nemzeti építészet értékes műemlékének mondható. 1948. november 21-én múzeummá alakították át, Kossuth és háromezer követője Sumenbe érkezésének 100. évfordulója alkalmából. Az értékes tárlatot a budapesti Nemzeti Múzeum munkatársai rendezték el. Fegyverek, térképek, litográfiák, személyes holmik, használati tárgyak, újságok, levelek és egyebek láthatók itt. Háromezernél több tárgy került kiállításra. A Damkó József magyar szobrász által készített bronz mellszobor talpazatán Kossuth szava olvashatók: „Hazám boldogulásán kívül nem ismerek más kívánságot." A múzeumot minden évben több tízezer - köztük több ezer magyar — látogató keresi föl. A fiatal tárlatvezető bolgárul vagy magyarul magyaráz az emigránsok sumeni napjairól. A bolgár közélet szívélyesen fogadta őket, de a török hatóságok, az osztrák diplomácia nyomására, kénytelenek voltak megosztani és szétszórni a magyar szabadságharcosokat. 1850. február 16-án Kossuth elbúcsúzott bátor katonáitól, mert 75 társának kíséretében tovább kellett mennie Kisázsiába. A magyar emigránsok hamarosan bekapcsolódtak a város gazdasági és kulturális életébe. 1850. március 18-án egyik csoportjuk bemutatta a Szökevény című darabot, ami hallatlan eseménynek számított a helyi értelmiség körében. Ezen felbuzdulva, 1856-ban Száva Dobroplodni tanító rendezésében bemutatták a Mihály című színművet, s ezzel létrejött a bolgár nemzeti színház. Sáfrány Mihály magyar emigráns vezetésével 1851-ben zenekar alakult Sumenben, A sumeniek nemzedékről nemzedékre ápolják Kossuth Lajos és derék „ungurjainak" — ahogy akkor nevezték őket — az emlékét. A múzeum kertjében új épület látható, amelyben a Magyarország a szocializmus útján című állandó kiállítás kapott helyet, amely az ország legújaibbkori történelmét, valamint a bolgár^magyar barátság egyes mozzanatait tükrözi. A barátság kiállítási teremben lehetőség van összejövetelek és előadások megtartására is. Itt szokták megrendezni a Barátság költészete országos szavalóversenyt, amelyen a résztvevők bolgár és magyar költők verseit adják elő. A. DREMSZIZOVA Az utóbbi években a szovjet családmodell bonyolult belső változásokon megy keresztül: egyebek között növekszik a válások száma, csökken a születési arányszám. KÉTHÁROM GYERMEK a kívánatos — Mindenekelőtt tömeges méretűvé váliik az a jelenség, hogy kevés a gyerekek száma a családokban - mondja Igor Besz- tuzsev-Lada professzor, szovjet szociológus. — A Szovjetunióban a családok 80 százalékában egy-ikét gyenrndk van. Ha ez sokáig így marad, akkor a lakosok száma lényegesen csökkenni fog. Igen gyors ütemben növekszik a nyugdíjasok hányada. Hamarosan több ember megy nyugdíjba, mint amennyi beáll a termelésbe. Pedig a nyugdíj á rufedezete teljes mértékben az új nemzedékek munkájától függ. S van itt még egy érdekes körülmény. A demográfusok nemcsak a családokban lévő gyerekek számát jegyzik, de a szülők véleményét is megkérdezik az óhajtott gyerekszámról. S kiderült, hogy az anyák, apák csaknem 100 százaléka két-há- rom gyeréket szeretne, éppen annyit, mint amennyire a társadalomnak szüksége van. A társadalom feladata, hogy segítsen ennek az óhajnak a meg Va I ás ítá s á ba n. A NŐK MUNKAVÁLLALÁSA — A születési arányszám csökkenése objektív folyamat, amelyet történelmi okok, az országban végbemenő szociális változások, a nők helyzetének, az életmódnak, a szociális értékek szerkezetének változásai határoznak meg - véli Andrej Volkov demográfus. - A 'második világháború idején kevés gyermek született, majd számuk évről évre növekedett, csúcspontját 1960-ban érte él. Ezután csökkent a születési arányszám. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a hatvanas években a nőknek már 60, a hetvenes évek elejére pedig csaknem 85 százaléka dolgozott. A munkát vállaló nőknek általában kevesebb gyerekük van, mint azoknak, akik otthon vannak. A tendencia a közeli jövőben valószínűleg nem változik, öt-tíz esztendő túlságosan rövid idő ahhoz, hogy a születési arányszám ugrásszerűen megnövekedjen. Kétségtelen viszont, hogy ha a társadalom mindent megtesz ezért, a kedvezmények előbb-utóbb meghozzák a maguk gyümölcsét. KEDVEZMÉNYEK A NAGYCSALADOKNAK — Csupán néhány esztendő alatt körülbelül tíz olyan pártós kormányhatározat született, amely közvetlenül a népesség növekedését érinti - mondja Alekszandr Szmirnov, az Állami Tervbizottsáq szociális és népesedéspolitikai osztályának helyettes vezetője. — Tavaly november óta folyósítják a gyermekgondozási segélyt az anyának, addig, míg gyermeke be nem tölti az egy évet. Ezután az anya hat hónap fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. Bevezetik az első, a második és a harmadik gyermek születése esetén járó egyszeri segélyt, korábban csak négy gyermek után folyósították. Mostanában sokat beszélnek a nők kettős megterheléséről. A háztartási munkák megköny- nyítése végett, ma lehetőség van arra, hogy a munkaidőt a nők egy-két órával megrövidítsék. A családnak a gyermeknevelésben konkrét segítséget nyújtanak az iskola előtti gyermekintézetek, ahol jelenleg 15 millió férőhely van, s a jelenlegi ötéves terv idején további két és fél millióval gyarapodik. Az állami kölcsönök felvételénél is élveznek előnyöket a gyenmekes családok. Házépítésre a vállalati alapból 1500 rubel összegig terjedő kamatmentes kölcsönt kap az egy- gyerekes család. Ha időközben második gyermek is születik, a visszatérítés összege 200, harmadiknál 300 rubellel csökken. Ezek a szociális-gazdasági jellegű intézkedések tovább bővülnek, s remélhetőleg kedvező hatással lesznek a népesedési probléma megoldására. Jegesmedvék szülőföldjén A Szovjetunióban csaknem 100 ezer km2-es területet foglalnak el a természetvédelmi területek, számuk 127. Mindegyiknek megvan a maga szépsége, egyéni sajátossága. Az egyik természetvédelmi terület az Északi-Jeges-tengerben, a Vrangel és Gerald szigeteken található. Földrajzi érdekessége, hogy a keleti és a nyugati félgömbön is fekszik: a 180-as hosszúsági vonal áthalad rajta. A szigeteken szinte kivétel nélkül megtalálható a sarki növény- és állatvilág minden fajtája — itt van a jegesmedvék szülőföldje is. A jegesmedve az Északi-sark szimbóluma, a föld legnagyobb ragadozója: néhány példány eléri az ezer kg-ot is. Furcsa paradoxon: ez a hatalmas állat tud a legkevésbé alkalmazkodni az életfeltételek változásaihoz. A jegesmedve nősténye háromévenként hoz utódokat a világra, és sok nőstény pusztul el szülőképes korának vége előtt. Kipusztulásuktól tartva hozták létre a 70-es években az első sarkköri természetvédelmi területet. Ősszel 250 nőstény medve vonul barlangjába, a sarki tél elől. A hosszú heteken át tartó tél közepe táján születnek meg az apró bocsok. A két-három bocs április táján látja meg a „napvilágot", amikor anyjukkal először elhagyják a vermet. Másfél-két évig anyjukkal maradnak, megtanulják a vadászat fortélyait. Főleg fókákkal táplálkoznak. A szovjet, kanadai és amerikai tudósok sokéves erőfeszítései ellenére, még mindig nem megnyugtató a jegesmedvék sorsa. A Vrangel-szigeten van a rozmárok legnagyobb pihenőhelye. Nyaranta a Bering-szoroson keresztül úsznak ide a Csendesóceánból ezek a lomha, másfél tonnás állatok, hogy télre vastag zsírréteget szedjenek fel magukra. Hét éve új lakók, alaszkai pézsmaökrök jelentek meg a vadvédelmi szigeteken, és jól érzik magukat új hazájukban. A rezervátum madárvilága is jelentős. Különösen értékes a fehér lúd, amelynek egyedüli költőhelye a Szovjetunióban van. ANASZTASZIJA PISZAREVSZKAJA Kuba egykori kiváló néprajz- kutatója, Don Fernando Ortiz (1881—1969) hívta fel a figyelmet „a fekete ritmus komplex metrikus elemeire”, amely ritmust a dobok közvetítik a. legjobban, miközben mágikus hatást gyakorolnak a táncosokra. A karib-tengeri szigetvilágban az afrikai dobot mindig is nagy becsben tartották. Kubaii karnevál ma sem képzelhető el dob nélkül, s a dobszólóra járt kon- ga-tánc nélkül. A konga a bantu eredetű nkunga szóból ered. Jelentése: dal, tánc, zene. S a konga-táncos valóban egyszerre zenél, táncai és dalol teste minden porcikájával a dob fantasztikus ritmusát követve. Noha kubai feketék körében lassan már feledésbe merül a dob szakrális, rituális tartalma, a zene, a tánc eszközeként — mint egykor — ma is szívesen használják. A híres kecskebőr dob készítése egykoron „szent titok” volt. Manapság nem az. Bárki házilag is elkészítheti, ha kicsit ügyes, s tölgyfa deszkát hajlít, vagy megszerzi a kiselejtezett rumoshordók dongáit. A hangolás is egyszerű, ha ősi módon végzik: a dobot tűz fölé tartják, majd a dob „fejére" feszített „fülekkel” vagy fémabroncsokkal elérik a megfelelő hangszínt. A dobkészítés valaha kézműipari mesterség volt, ma már Kubában is hangszergyárban állítják elő a dobokat. A Don Fernando Ortiz Hangszergyár 1978-ban alakult meg Havanna Cerro negyedében több kisebb műhely összevonásával. Jelenleg 114 mester dolgozik az üzem négy, ütő- és húroshangszereket, hangszerdobozokat és gitárhúrokat előállító részlegében. A gyár készít menyeinek alapanyaga többnyire keményfa, a nálunk is jól ismert mahagónin, cédruson és tölgyfán kívül ma- jagua, dagame, baria, sabicu, acana és teak-fa. A dob részlegen többfajta kongadobot, azonkívül tumbadorákat, timba- leáikat, bongo- és batádoboikat, kubai és afrikai csattogtatókat és dobverőket készítenek. De gyártanak itt kiváló minőségű húros hangszeréket is, például gitárokat, requin tusnak nevezett kis gitárokat, lantokat és a trésnek nevezett lantszerű hangszereket, a hagyományos kubai triók és szextettek hangszeréit. Kongadobokat ugyan másutt is gyártanak a világon, s ezek tetszetősek, igen jó hangzású- ak, de komoly zenei értékük csak a nemes fából, ősi módszerek felhasználásával készített kubai doboknak van. Mint ahogy a dobok nagy művészei is e földről szármáznák, s itt nevelkedtek az ütőhangszerek avatott mestereivé. Nagy hírük van a világban a kubai dob- művészeknek. A „fekete ritmus" legismertebb képviselői: Tata Guines, Nino Alfonso, a Los Pa- pinos együttes, Gujlérmo Barreto, Pello el Afrocan, a „mozambiki ritmus” megalkotója és Changuito, a Van Van csoport tagjai. Sumen Bulgária egyik legrégibb városa. Az ország északkeleti részén terül el, ott, ahol 1300 évvel ezelőtt megalapították a bolgár államot. A város központjától nem messze található a Kossuth Lajosról elnevezett Bolgár—Magyar Barátság Múzeuma. A magas kőfallal körülvett házban majdnem minden úgy maradt, ahogy annak idején volt, amikor az 1848-1849. évi polgári forradalom után a magyar nép Láthatóan élvezik a jeges vizet A Kossuth-múzeum Sumenben Kossuth Lajos mellszobra, Damkó József szobrászművész alkotása
