Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-17 / 244. szám

A KÉPÚJSÁG 1982. október 17. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Még most sem számít a nyugdíjba özvegy Hovodzók Lajosnétól Felsőnyékről kaptuk a levelet: „Férjem, aki 1974-ben el­hunyt, 1959. óta volt a felső­nyéki termelőszövetkezet tagja, én családtagként dolgoztam ugyanott. A belépése óta dol­goztam, először mint tehenész, később éjjeliőr. Amikor férjem a községből Aladár-pusztára került, én is mentem vele, ahol a teheneket láttam el, kapál­tam, majd keverő is voltam. Semmiféle munka elől nem tér­tem ki. Szeretném, ha az itt végzett munkámat, munkaidő­met beszámítanák a nyugdíjba, s ez a sok-sok év nem menne veszendőbe." A SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóságának megyei igazgatóságáról Nagy Zoltán igazgató az alábbi választ adi tó : „A termelőszövetkezetben csa­ládtagiként eltöltött idejének „megvásárlására" nyugdíjazása előtt lehetősége nem volt, mert nem rendelkezett a jogszabály­ban előírt feltételekkel. A 17/1975. M. T. számú ren­delet 127. paragrafusa szerint osak az a családtag kérhette szolgálati idő beszámítását, utólagos járulék megfizetése ellenében, aiki később a ter­Telefonszámunk : 12-284 melőszövetkezetbe tagként be­lépett. Az 1982. január 1-től hatá­lyos rendelkezések szerint azok a családtagok is kérhetik a nyugdíjév megvásárlását, akik később nem léptek be tagként a termelőszövetkezetbe, de nem engedélyezhető annak az év- vásániás, akinek már korábban nyugdíjat állapítottak meg. A panaszos 1979. december 20-tól öregségi nyugdíjban ré­szesül. Nyugdíjának összegét a nyugdíj alapját képező átlag- keresetben kellett megállapíta­ni, mert az átlagkeresete nem érte él a minimum nyugdíj ösz- szegét. így tehát özv. Hovodzák Lajosné esetében az esetleges szolgálati idő beszámítása nem befolyásolná a nyugdíj össze­gét, mert a nyugellátás nem lehet magasabb az alapját ké­pező átlagkeresetnél1. (17 1975. M. T. számú rendelet 71. parag­rafus (3) bekezdés.)" Már nem gyártják N. Gy-né alsótengeiici olva­sónk kérdezte, hogy miért nem lehet nagyiméretű zománcozott kúpos üstöt vásárolni? A kérdésre a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osz­tályának vezetője, Sólyom Zol­tán válaszolt: „Hazánkban a termékszerke­zet korszerűsítése kapcsán már évekkel ezelőtt megszánta nagyméretű zománcozott kúpos üstök gyártása. Jelenleg az 51 és 56 centiméter átmérőjű, kö­rülbelül 60 literes üstöket gyárt­ja az ipar, amit a kereskedelem­ben kapni is lehet. Előrelátha­tóan ennél nagyobb űrtartalmú üstök gyártását nem tervezik a gyárak." Elcserélném... Több olvasónk fordult szer­kesztőségünkhöz olyan kérdés­sel, hogy mi a teendője akkor, ha családi házát szeretné taná­csi bérlakásra elcserélni? A választ a Tolna megyei Fő­ügyészségről dr. Deák Konrád adta : „Lakásügyi jogszabályaink szerint a bérlő a lakását másik lakásra elcserélheti. A lakáscsere-szerződés akkor érvényes, ha a lakáscseréhez a) ál lom i laká s esetében a lakással! rendelkező szerv, b) nem állami lakás esetében a bérbeadó, c) tartási szerződés esetében pedig az eltartó is hozzá­járult. A lakáscseréhez olyan taná­csi bérlakás esetében, amelyre közületi szervet többszöri bérlő­kiválasztási jog illeti meg, a kö­zületi szerv hozzájárulása is szükséges. Ha a bérlő tanácsi bérlakást nem tanácsi bérlakásra kíván elcserélni, a lakásügyi hatóság a hozzájárulás és a kiutalás kérdésében csak a- tanácsi bér­lakás vonatkozásában határoz. A Magyar Közlöny 1981. évi 3. számában, de a Tanácsok Közlönye 1981. évi 2. számában is megjelent a lakásügyi jog­szabályok egységes szerkezetbe foglalt szövege. Azért utalunk erre, mert a közlönyben olvas­ható, itt azonban hosszadalmas lenne felsorolni, hogy a lakás­ügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulást mély esetek­ben köteles megtagadni, s mely esetekben tagadhatja meg azt. A hivatkozott Magyar Köz­lönyt, vagy a Tanácsok Közlö­nyét a lakóhely szerint illetékes tanács betekintésre, áttanulmá­nyozásra — minden bizonnyal — szívesen rendelkezésre bo­csátja. Ha a lakásügyi szerv úgy döntene, hogy a szóban forgó tanácsi bérlakást kiutalja, és a lakáscseréhez hozzájárul, úgy a következő lépés lehetne a jelen­legi ház eladása annak a csa­ládinak a részére, amelyik je­lenleg a tanácsi bérlakásban lakik. Mindezekre figyelemmel azt javasoljuk, hogy a jelenleg tanácsi bérlakással rendelkező jövőbeni vevővel együtt fordul- ; janak a lakóhelyük szerint ille­tékes tanácsihoz (lakásügyi ha­tósághoz), s az ott kapott tájé­koztatástól függően és után tegyék megfontolás tárgyává a cserét és a ház eladását." All VÁLASZOLUNK A százéves Petőfi-szobor vők dalßgyU'etekikel az élükön a zászlódiíszlbe öltözött Du.na-ikor­Az egyszerű emberek hódolata késő estig tartott Petőfi emlékének méltó meg­örökítésére már n,çm sokkal a szabadságharc befejezése utón gondoltaik;, de erre a Bach-kor- szaik'bain nem nyílt lehetőség. 1860-lhan az önkényuralom eny­hült, a külföldre menekülőik kö­zül soíkiaa Hazatérhettek. Köztük volt Reményi Ede, Göngey. ked­venc hegedűiművlésze, aki virtu­óz játékával külföldön már vi­lághírt szerzett. A Petőfii-szobor felállító sáin'alk tervéit ő hangoz­tatta először egy KiiSkunlhalásan tartott hangversenyén. Hatásági támogatós na. természetesen nem számiílthlaltotlt, ezért nyilvános gyűjtésire hívta fel az ország népét. Jó példával maga járt élöl, mert erre a oéírta összes koncertje jövedelmének felét felajánlotta■ Decemberiben Ke­mény Zsigmond lakásán a szo­borbizottság is megalakult. Tag­jai közüli említsük meg Arany János, Barabás Mlilkilós, Egressy Gábor, Jóikkal Mór, Pákih Albert, Tótth Kálmán nevét. Elnökké Re­ményit választatták meg. A bizottság működését az ön­kényuralom betiltotta, s így csak a kiegyezés után, 1867 novem­beriében kezdhette meg újira te­vékenységét. Az elnök isimiét Re­ményi Ede lett, az allelmök pedig Toth Kálmán költő. Folytatták a gyűjtést, eredményét azonban károsan befolyásolta, hogy ugyanakkor Széchenyi Istvánnak is szobrot akartaik állítani, s a gazdagabbak, az arasiztifcrácia, a főípáipság, a pénzem bér ék liin- kálbb amná' adtaikoztlalk. 1871 vé­géig így is 27 000 forint gyűlt össze. A kor kiváló szobrászát, Izsó Miklóst bízták meg a min­tázó ssal. Feltételű! szabták, hogy tervét kivitel előtt mutas­sa be a bizottlsógolak, és az em­lékmű talapzatával együtt ne kerüljön 40 000 forintnál többé. Izsó 1870-h7'1 telén külföldi tainiullimányutlait tett a köztéri szobrok tanulmányozó sóra, az­tán nekilátott a munkának. Több tervet készített. Ezek közül az egyiken, alme'lytet ő a legjobb­nak tóirtott, Petőfi magasra emelt jobbkézzel a szabadság­ra esküszik. A bizottság azon­ban. ehelyett azt a mintát fo­gadta el1, amely a költőt szívre tett kézzel ábrázolja. Az emlékművet Petőfi 50. Sziü- létésnbipj’áni, 1873-lbao akarták leleplezni. Erre az időpontra azonban ástak a szobor helyét tudták megái'ilbpítoinii a pesti Duina-ipairton. A kivitelnek két nagy akadálya volt: Izsó be­tegsége és egy alkalmas mű­terem; hiányai A művész véqül a Rózsb utcában egy kezdet­leges, de megfelelő nagyságú műtermet épített.1 Dolgozni az ómban már nem tudott ben­ne, mert 18Í75. május 28-án el­hunyt lEzután- a munka folytatásá­val Huszár Adolfot bízták meg, a kor egyik legkeresettebb szobrászát. A bizottság úgy dönött — korábbi álláspontja t megváltoztatva hagy a szob­rot Izsó először elutasított terve szeriint kell elkészitem. Huszár a mintázással 1879- ben készült el. Bronzba öntésiét egyetlen magyar gyár sem vál­lalta1, ezért ezt a munkát a1 be­csli Kori Tuirbalínira bízták. A kész szobor 48 mázsát nytom. Petőfit magasba emelt jobbal', bajijá­ban írOttekerccsel ábrázolja. 'Az oldalán függő kord azt jelké­pezi, hogy fegyvernél iS küzdött o szabadságért. A 12 láb ma­gas alakot köpeny fedi, amely elől szétnyílik és láttatni enge­di zsináros dolmányát. Talapza­tát 1881 -bem Ybl Mlilfclíós tervez­te meg, és Pose hooker Antal szürke maiuitlhauseni grántiból faragta kit. A költségekhez az állaim egyetlen krajcárral sem1 járult hozzá', egyedüli a főváros adott szerény összeget, 4000 forintot. Valóban nemzeti adakozásból készült, amint a> talapzatán lévő felirat iS Hirdeti1. A leleplezésre 1882. október 16-ién került sor. Az ünnepsé­get az Akadémia dísztermében tartott ülllés nyitotta meg. Az emelvényen, a szoborbizottság tagijai ültek, mellettük sok élő- kelőségi, mlagOs rangú katona­tiszteik, grófok, bárók, olyanok, akiket nem lelkesítettek Petőfi szaibadSágesZméi. Általában az eglész ünnepségen. - mint a Vb- sámbpi ÚljSág egykori tudósí­tója megjegyezte - „hivatalos mérséklet” uralkodott. A megnyitó beszédet Ráfh Károly főpolgármester mondta; majd Jókaii Mór elevenítette fel hosSzlabban az elhunyt költő és barát emlékét. Ezután a nésztve­zón a szoborhoz vonultak, a lombokkal díszített, fel lobogó­zott térre, melyet később Pető­firől nevezetek1 el1. Ott isimét Róth Károly beszélt és megem­lékezett miiin denlkílről1, akinek az emlékmű elkész Késében része volt. Beszéde közben Hullt le a lepel a szoborról, s ezt a bi­zottság jegyzője, Reményi Antal, Reményi Ede bátyija adta át megőrzésire a fővárosnak. .Nagy Imre színész Endirődi Sándór díj­nyertes ódáját szavalta el, a dalárdák Petőfi Honfidalát éne­kélték, az ünnepség végén, pe­dig a Himnuszt. A talapzatot 101 atlasz- és selyemszalaggal díszített koszo­rú borította. Egy újságíró ki­számította, Hogy 10 000 forint­ba kerültek. Ha a szobor he­lyett koszorúra gyűjtöttek volna, egy Hét alatt összejön a költsé­gek fele. A nagyközönséget kordon és lovas rendőrök tartották távol az emlékműitől. GsOlk a Hivata­los ünnep után lephették el a teret, a lelkesedés csak ekkor vált igazán naggyá és benső­ségessé. Az egyszerű emberek hódolató késő estig tartott. A tér lombdíszét szétszedték, hogy mindenkinek jusson emlékül legalább egy-egy levél. lEste a Viadóban ünnepi ban­kettet tartottak nagyon magas, 10 .forintos belépődíjjá!. Ezen máir a kormány Is képviseltette magát Tisza Kálmán miniszter­elnökkel és Tirefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszterrel. Ide az írók és művészek nem voltaik Hivatalosak, ők eg.y ol­csóbb vacsorát rendeztek ma­guk közt. Az ünnepségen két ember Hi­ányzott: Reményi Ede, aiki 1878 utón Amerikában élt és a költő legjobb barátja, Arany János, aki súlyos betegen feküdt és egy Héttel, a szoborleleplezés után elhunyt. A budáipesiti Petőfi-szo.bor nemcsak Petőfinek, hanem az általa hirdetett szalbadságesz- ménék is hódol. Március 15-én ezért zairándóktoillnblk oda sokam, litt rendezte meg, 1942-lben a Történemli Emlékbizottság is há­ború- és fasiiSztóeifenes tünte­tését, amelyen többek közt Ba.j- csy-lZsiilliinszky Endre, Ságvá.ri Endre, Szakosíts Árpád és Szelk- fü Gyula is részt vett. A szobrot ma iS minden évben megkoszo­rúzzák. VÉRTESY MIKLÓS A mezőgazdasági őr­szolgálatról szóló ko­rábbi szabályt módo­sítja a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszternek a Ma­gyar Közlöny 1982. évi 59. szá­mában megjelent 18/1982. (IX. 28.) MÉM számú rendelete, amely szerint az állami vagy szövetkezeti gazdálkodó szerv vezetője, a személyi és magán- tulajdonban levő földterületek esetében az illetékes tanács végrehajtó bizottsága állapít­ja meg - a helyi adottságok, domborzati viszonyok és az őr­zési feladatok hatékony ellátá­sának figyelembevételével —, hogy milyen nagyságú földterü­leten kell legalább egy me­zőgazdasági őrt foglalkoztatni. Az állami vagy szövetkezeti gazdálkodó szervek egymással és a községi szakigazgatási szervekkel közösen is foglalkoz­tathatnak mezőgazdasági őrt. Lehetőség van társadalmi me­zőgazdasági őrök megbízására is, akik tevékenységüket társa­dalmi munkában végzik, s a megbízó által évente egyszer, a szolgálatban eltöltött időtől függően, 4000 Ft-ot meg nem haladó összegű tiszteletdíjban részesíthetők. Módosult termé­szetesen a korábbi rendelet mellékletéként kiadott mező- gazdasági őrök szolgálati sza­bályzata is, s a módosult sza­bályzat szerint a mezőgazdasá­gi őrrel a munkaszerződést írásban kell megkötni és ebben a megállapodásban meg kell határozni a működési területet, az őrzési feladatokat, a munka­bért és a próbaidőt. A mező- gazdasági őr a munkaviszonyá­nak kezdő napjától számított 60 napon belül vizsgát köteles tenni. Kilhangsúlyozandónak tartjuk, hogy a mezőgazdasági őr a működési területén köte­les, illetőleg jogosult - a többi között - a mező- és erdőgazdasági terményeket és termékeket, a gépeket, a fel­szereléseket és eszközöket, az erdőket és a fásításokat, a há­ziállat-, a vad- és a halállo­mányt, a mező- és erdőgazda­sági létesítményeket, a geodé­ziai építményeket, illetőleg je­leket, valamint az üzemi vízilé­tesítményeket és üzemi utakat Országos néptó.ncos találko­zó kezdődött tegnap Szekszá.r- don mintegy ötszáz szereplővel. A Biabüts Mihály Megyei Műve­lődési Központ színpadán Bara­nyai Bács-IKlísIkun, Gsbngirád, Fe­jér, Tolnia, Vas és Veszprém me­gyéből tizenegy együttes nép- tá.noos.aii és zenekarai mutatták be válogatott vensenyiműsoru- Icat. Az idei könyvtermés egyik szenzációjának ígérkező kiad­ványa kerül a napokban a köny­vesboltokba; a huszonnégy iro­dalmi és könyvművészeti remek­művet közreadó Monumenta li­terarum. Az alapításának 100. évfordulóját ünneplő Kner- nyomda és a Magvető Könyv­kiadó lepi meg az olvasókat a — téli könyvvásárra szánt - ha­sonmás-kiadás közreadásával. A magyar és a világirodalom huszonnégy kis terjedelmű re­mekét két sorozatban, 1921-22- ben tervezte, nyomta és adta ki a gyomai Kner-nyomda, ala­pításának 40. évfordulóján. E gyönyörű sorozat azóta is könyvgyűjtők és irodalomkedve­lők féltve őrzött kincse, antikvá­riumokban ritkán felbukkanó, drága ritkaság. A Monumenta literarum könyvtörténeti előzménye, hogy Kner Imre még 1911-ben a lip­csei betűöntöde legújabb kol­lekciójából megszerezte az úgy­nevezett Universitates antikva teljes betűcsaládját. Kner Imre elgondolása alapján Kozma Lajos alkotta meg a nagy könyvművészeti kísérletek teljes és összehangolt díszítő garni­túráját: a fejléceket, • a záródí­szeket, az iniciálékat, a vignet­tákat és keretdíszeket. E két fontos elem — a nem túl deko­ratív, igen könnyen olvasható, szép nyomásképet adó lipcsei károsító cselekményt, eseményt elhárítani, illetőleg az általa el nem hárítható cselekményt, ese­ményt haladéktalanul jelenteni. A szolgálati fegyver személy el­leni használatáról, vagy kutya személy elleni alkalmazásáról a mezőgazdasági őr az illetékes rendőrhatóságnak, valamint a foglalkoztató szervnek haladék­talanul részletes írásbeli jelen­tést köteles tenni. A jogszabály kihirdetése napján - 1982. IX. 28-án hatályba lépett. Az OKISZ Értesítő idei, 16. számában olvasható a közleke­dés- és postaügyi miniszternek az autójavitó-ipari szolgáltatá­sok szervezeti tormáinak kor­szerűsítéséről szóló tájékoz­tatója, mely tájékoztató szerint a jelenlegi szervezeti összetételben alapvető problé­ma — többi között — a kisebb települések, lakótelepek igé­nyeit kielégíteni tudó kisüze­mek, műhelyek hiánya, a nagy javító-szolgáltatók munkájában tapasztalható érdektelenség, az indokolatlan alkatrész-felhasz­nálás és a nem megfele­lő minőségben vég­zett munka. A tájékoztató­hoz csatolt függelék részlete­sen leírja az autójavítás új szervezeti formáinak alapvető jogi és gazdasági szabályozási jellemzőit, a különböző kisüze­mi vállalkozási formák önálló­ságának mértékét, tevékenységi körét, a foglalkoztathatók ma­ximális létszámát, a szükséges induló vagyon mértékét és biz­tosítósának módját stb. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Kereskedelmi Érte­sítő f. évi 26. számában megje­lent közleményre, amely a szellőztető és klímaberendezé­sek üzemeltetésével és a kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos feladatokról szól, s amely sze­rint a széntüzelésre való átté­rés nem jelentheti az ezzel kapcsolatos eredmények veszé­lyeztetését.” A szenes kályhákat és kazánokat úgy kell fűteni, hogy az minimális szennyező­déssel járjon." Eligazít a közle­mény a vízminőségvédelmi fel­adatok végrehajtása érdeké­ben teendők tekintetében is. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke A bemutatót este tánpHáiz kö­vette., almelyen a közönség is gyakorolhatta a néptáncok lé­péséit. iMa délelőtt szakmai tanács­kozással és az együttesek zene­karainak Hangversenyéivel foly­tatódik a találkozó, majd dél­után eredte ényihliirdetésisel1, díj­kiosztással1 és góJa'műs'crral zá- rull. betű és a széles skálán alkal­mazható díszítőelem-sorozat - adta az inspirációt a könyvmű­vészeti összegzésre, a Monu­menta literarum elkészítésére. A kiadvány irodalmi anyagá­nak szerkesztője Király György volt. Az Énekek énekétől kezd­ve, a világirodalom remekeiből válogatta a sorozat tematiká­ját. Ebből állt össze a bravúros könyvművészeti teljesítmény, a huszonnégy korhű kötet elkészí­tése. Tizenkét-tizenkét füzet ke­rült egy-egy gyűjtőbe, 21x30 centiméteres méretben, s 660 példány készült belőlük, külön erre a célra előállított papíron. A huszonnégy irodalmi alkotás között szerepel egyebek között Bölcs Salamon király énekeinek éneke a Heltai Gáspár-féle, 1552. évi, Kolozsvárott megje­lent fordításban, a XII. század­ból származó ófrancia széphis­tória az Aucassin és Nicolette, a német népkönyv szövege alapján régi magyar nyelvre fordított Doktor Faustus histó­riája, Vörösmarty Mihály Cser­halom című hőskölteménye, Tolsztoj Leo A két zarándok cí­mű elbeszélése. A most ötezer példányban ki­nyomatott facsimile-kiadvány­hoz, az idén ugyancsak jubilá­ló, alapításának 200. évét ün­neplő Diósgyőri Papírgyár állí­totta elő a speciális, bordázott, Kner-vízjeles, az eredetit meg­közelítő papírt. Országos néptánctatálkozó “------------—-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­M onumenta literarum

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents