Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-17 / 244. szám

1982. október 17. ^ÈPÜJSÀG 3 Beszélgetések a lakásgazdálkodásról (3.) Gyermekélelmezés Az igénylés szabályai Soltész Lászlótól, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium lakás- és kommunálisügyi főosztályának vezetőjétől első­ként arra a sokakat érdeklő kérdésre kértünk választ, hogy a Minisztertanács ismert döntése nyomán melyek hazánkban a lakásigénylés szabályai. — A tanács áItal elosztandó lakásra, tehát tanácsi bérlakás­ra, vagy taináasii értékesítésű és tanácsi vevők ijel öles ű lakásra az igénylést vagy az igénylő áll - liamdó talköhiefye vagy az állan­dó munkaihelye szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnál kelil brenyiúljltlainii - mondta. — A fővárosban a lakásigény! és csőik akikor vehető nyilvántartásba, ha az igénylő igazoltja, hogy az állandó lakóihelye 1'egialább öt éve Budapesten van, vagy leg­alább öt éve Budapesten áll munka-, illetve szolgálati vi­szonyban, vagy szövetkezeti, il­letőleg közösségi tagsági vi­szonyban. Más város esetében a fővárosra vonatkozó rendel­kezések nem alkalmazhatók. Azt azonban a tanácsrendelet előírhatja, hogy mérsékeljék a városokba áramlást azzal is, hogy a tanácsi elosztású laká­sok kiutalásánál legyen felté­tel! a megbatározott időtartamú (például ötéves) helybenía'kás vagy állandó rmjnkoviszonv. — Az úi jogszabály szerint mi­ről kell nyilatkoznia az igény­lőnek kérelme benyújtásakor? — Az új jogszabály előírja; nyilatkoznia kell arról:, hogy la­kásigénylést másik lakásügyi hatáságnál nem nyújtott be, volt-e korábban olyan tanácsi vagy vállaltait# bérlakása, amelv- neik a lakásbérleti jogviszonyá­ról pénzbeli térítés ellenében léímóndott, továbbá korábbi ta­nácsi bérlakás kiutalásaikor ka­pott-e, illetőleg mely szeimélvek után kopott szociálpolitikai kedvezményt? — Meqtagadható-e fiatal há- zasoár iaénylésének nyilvántar­tásba vétele? — Nagyon fontos tudni, hogy a lakásügyi hatáság a fiától há­zaspár Italkásigényléséinek nyil­vántartását nem tagadhatja meg, illetőleg a nyilvántartásból nem törölheti, még ha a fiatal házaspár az igénye kielégítésé­ig — ideiglenesen - a lakásügyi hatóság működési területén ki- vüili településre (például szülei, hozzátartozói tulajdonában lé­vő hétvégi házba) költözik. — Ugyancsak iqen sokakat foglalkoztató kérdés, hogy mek­kora lehet a lakásigény mérté­ke? — Nagy jelentősége van a jo­gos lakásigény mértékének akár a tanácsok útján kívánják ki­elégíteni, akár a magániakás- építéssel. A tanácsi lakásügyi hatóság csak olyan szobaszámú tanácsi bérlakást utalhat ki, amely a' lakásigény mértékét nem hlaltadljü meg. A lakásigény mértékének alsó, illetőleg felső htatóna az együttlakó személyeik szia mától függően a következő; Két személyiig: egy-lkét lakószo­ba — három személy esetében : másfél-két és fél lakószoba —, négy személy esetében: kettő- három lakószoba —, őt személv esetében : két és fél - három és fél lakószobai -, hlat személy esetiében: három-négy lakószo­ba —, hét személy esetében : három és fél, négy és fél lakó­szoba -, nyolc személy eseté­ben': néav-löt lakószoba. — Mikor lehet valakit a bér­lővel eavütt lakó személynek tekinteni? — Az új jogszabály kimond­ja, hogy a tanácsi bérlakás ki­utalására irányuló kérelemben a bérlővel együtt lakó személyt csak akkor lehet figyelembe venni, ha a lakás kiutalását megelőzően már legalább egy éve állandó jelleggel együtt laktak és a bérlővel együtt köl­tözik a lakásba. — A fiataloknál a születendő gyermekeket is így minősítik? — A fiatal házaspárok szá­mára kedvező az a rendelke­zés, mely szerint az együttilakó személyek számának megálla­pításaikor legfeljebb két szüle­tendő gyermek is figyelembe vehető, ha tanácsi bérlakást a fiatóil házaspár emeletre építés, tetőtér-beépítés, toldailé'k építés, műszaki megosztás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség­nek lakássá való átailaMtásá- vail vagy más módon létesíti, il­letőleg a bérlő halála esetén a l aká s bérleti jogviszonyt a' fi atal házaspár folytatja. Abban a kér­désiben, hogy a lakást igénylő milyen mértékben elégíthető k.i, a neindellkeziésre álló lakások, továbbá az igénylők száma és összetétele, stb. figyelembevé­telével - a rendeletben foglal­tak alapján — a lakásügyi ha­tóság jogosult dönteni. — A szóban forgó intézkedé­sekkel került a köztudatba ez a kifejezés, hogy: „igénylési le­tét". Mit jelent ez? — A tanácsoknak kelül gon­doskodniuk arról, hogy a min­denkori lakásig énylésekrő! meg­bízható ismereteik, adataik le­gyenek. Ez űsalk megfelelő, ptíntois nyilvántartó ssal biztosít­ható. Ehhez szükség van arra, hogy a bérlők eleget tegyenek kötelezettségüknek, s a- lakás- igényléssel kapcsolatos változá­sokat a tanácsoknál bejelent­sék. Ez azonban gyakran elma­radt. Ezért a lakásigényléstek pontosítása céljából, a Minisz­tertanács rendelete lehetővé te­szi, Hogy a városi (fővárosi, me­gyei városi), illetőleg a' községi tanács rendelete a lakás! gény- lés benyújtása, illetőleg az 1983. január 1. napiját követő megújítása esetére egyszeri igénylési letét fizetését előír­hatja. Vagyis a tanácsaik ren.de- üeteilkben az igénylmeg újítást, illetőleg az új igénylés beadá­sát (nyiilvá ntoírtásba vételét) igénylési díj letétibe helyezésé­hez köthetik. A letét eíatalkaré- kosságul is szolgál', almit kama­taival együtt a lakásba színá lat- baVétell díj, illetőleg az elő- törleszitésTnegífizetéséire kell' fel­használni. A llakásig.énylés visz- szavonáislakor az igénylő a le­tétbe helyezett összeget kama­taival eavütt visszakapja. — Mekkora lehet az igénylé­si letét? — Ennek mértékét, továbbá a megfizetésével, illetőleg elen­gedésével, stb. kapcsolatos részletes szabályokat is a tanács rendelete állapítja meg. Az igénylési letét az igénylő jöve­delmi, vagyoni és szoaiáls hely­zetéből, továbbá az igényért la­kás jellegétől, szobaiszámától és komfortfokozatától függően — eltérő mértékű lehet. Az igény­lési letétet - az e célra nyi­tott számláin. - az Országos Ta­karékpénztár kezeli és ha egy éven belüli felhasználják évi 2 százalék, azon túl pedig évi 5 százalék kamatot térít. — Mi történik, ha valakinek akár csak átmeneti időre is, de szüksége volna az Így letétbe helyezett pénzre? Kiveheti-e úgy, mint más takarékbetétet az OTP-től? — A letéti számlát megszün­tetni vagy a számláin lévő ösz- szeget időközben más célra fel­használni csak a liakásligényléS- nek a tanácsi nyilvántartásból való törlését kővetően lehet. Fontus tudni tehát, hogyha a letéti összeget más célra hasz­nálják fel, a lakásiigénylés meg­szűrniük. — Mikor kell a lakásigénylé­seket megújítani? — A lakásellátás új rendsze­rének kialakításához a taná­csoknak pontos adlatokika! kell rendelkezniük a takáSigényüé- sekről, illetőleg arról', hogy a lakosság — a lakáshoz jutás új igénylési, pénzügyi és egyéb feltételeit megismerve - fenn­tartja-e lakás igénylését, s ha igen, milyen lakó sellátó síi for­mára? Ezért az új rendelet elő­írja, hogy az 1982. december 31-lén fennálló igénylések ese­tében 1983. január 1-ie és júni­us 30-a között a' lakásigényié- seklet meg kell újítani. A meg­újítás gyakorlati lebonyolításá­nak módját a tanácsok hatá­rozzák meg. — Tehát elképzelhető, hogy az úgynevezett letéti dij révén az igénylés puszta megújítása is pénzbe fog kerülni? — Ott, ahol az illetékes ta­nács így htatózoz. Énről a ta­nács jogosult dönteni Az álla­mi lakások körébe a jövőben is 3 taináasii bérlakások, a vál­lalati bérlakások, a szolgálati lakások, továbbá - 1985 végé­ig — a tanácsi beruházásban ál­lami támogatással értékesített, úgynevezett tanácsi értékesíltésű lakások tartoznak. 1985 után a tanácsi beruházásban épülő la­kásokat állami (központi) tá­mogatós nélkül — a pénzügyi feltételeikre vonatkozó általános rendelkezések szerint - értéke­sítik. A tanácsi bérlakásokért az arra való jogosultság állapján différencia lit összegű — a' laká­sok alapterületiének figyelembe­vételével megállapított - 1981- től érvényes fakáshlasználatbla1- vétell díjat kell fizetni. — Hogyan érvényesül a lakás­elosztás és -gazdálkodás új rendszerével szemben a jogo­san támasztható követelmény, hogy összhangban legyen tár­sadalmi és gazdasági fejlődé­sünkkel, életszínvonal-politi­kánkkal? — A lakásügyi jogszabályokat a Központi Bizottságnak é's a Mjmiilsztertaoádsmak az 1982. április 7-i határozatával jóvá­hagyott Irányelvek alapján vizs­gálják felüli és egészítik ki. Az elműt időszak tapasztalatai indokolttá tették a lakásügyi jogszabályok egyes rendelkezé­seinek felülViizisgálatóit, a jogal­kalmazás gyakorlatának egysé­gesebbé tételét, s ai lakásügyi hatósági eljárás egyszerűsítését. A tánsadtailimi igazságosság szel­lemében alapvető követelmény, hogy elsősorban a csalódafopí- tó fiatal1 háztaSpárok és a több- gyermekes asaládok juthassa­nak jobb fettételek mellett la­káshoz. Ezért a tanácsi Itaikás- elosztásban általánossá kell tenni a lépcsőzetes lakáskiuta­lást. CSERHALMI MRE Meliorációval több gabona A korábbi évek néhány bal­sikerét féledtetve jól hbiltad a VI. ötéves terv időszakára elő­irányzott mezőgazdasági melio­rációs — ttalltaijjbvítáisli - terület- rendezési — program teljesítése; amint a MÉM összesítéséből ki­derüli, a fejlesztés időarányos része az idén megvalósul. 1982- ben két térségben került sor át­fogó munkáira ; a Maros Gsong- rád megye ball parti szakaszán és a máirtéilyli térségiben az úgy­nevezett Tiszai-Maros-zugban. Mindkét tájegység az ország belvizes területei közé tartozik, ahol az állandó vízveszély ihosz- szú évek óta bizonytalanság - ban tartotta’ a termelőket. A mezőgazdaság intenzív fej­lesztési szakaszában a talaj termőképességének növelése kí­nál újabb lehetőségieket a ho­zamok fokozására.. Korábban is viszonylag ntaigy ősiszegeket for­dítottak melorá'diára, a munkál­tatok azonban gyakran csak egy-egy gazdaság területére korlátozódtok és így nem volt teljes értékű a beavatkozás. A kedvezőtlen tapasztaltatokat fi­gyelembe véve kiét év óta más < rendszert ailktaíllmazmak ; főleg nagyobb térségekben dolgoz­nak, nagyabb összefüggő terü­leteken javítják a termelés fel­tételelit. Lényegesen kisebb arányban dolgoznak egyedi, többnyire csak egy-egy gazda­ság határában zajló melioráci­ón. AV:I. ötéves teirv Időszakában tizenöt térségben, összesen töibb mint hétszázezer hektáron ja­vítják fel, hozzávetőleg 6,7 mit- liárd forintos költséggel a tala­jokat. Az egyedi jellegű beavat­kozás százlbaitvainezer hektárt érint, és a tervek szerint 2,9 milliárd foriintbai kerül. Az or­szágiban több helyen öná lló ké­miai talajjavítást végeznek. Eze­ken a vidékeiken átfogó beavat­kozásra nlimos szükség, viszont a sziikesedés vagy más kedve­zőtlen tatajtadloittiság megváltoz­tatása sokat javíthat ai termés- eredményeiken. (Hetvenezer hektárt jelöltek ki ilyen jellegű beavatkozásra.) A meliorációs munkálatoktól mindent egybe­vetve területenként alkar meg- kétszerezlhetiilk a hozamokat, ez országosain azt jelenti : 1—1,2 millió tonnával több gabonát ta­karíthatnak majd be. A környezet is termelje az embert A fülsiketítő fémes csattanás. ra a két másodikos forma kis- lány alaposan összerezzen, egyik föl is visít. A szekszárdi Garay táncos előterében az egyik konyhai alkalmazott do­bott a földre egy meglehetősen nagy, kiürült alumínium lábast, s mint aki jól végezte dolgát, mosolyogva sétál a tálalókony­hába. Eszébe sem jut, hogy az edénynek csöppet sem tesz jót a dobálás. Arra meg pláne nem gondol, hogy ezekkel a várat­lan csattanásokkal sok, ott ét­kező kisgyermeket ijeszt meg. A Garay táncosban pontosan 650 gyermek ebédel naponta az 1-es és a 3-as általános isko­lából. Ugyancsak a Ga-rayból szállítanak 280 tanuló részére ebédet a Béri Balogh utcai is- íkolába. Amikor a Táncosban jártunk, mindössze négyen dol­goztaik ott, mosogattak, osz­tották az étéit, illetve felszol­gáltak. Persze, a felszolgálás csigalassúsággal történt, s ezért, mint annyiszor máskor, a gyerekek csetlettek-botlottak a piros bárszékekkél körülbástyá­zott pult előtt, a szűkre szabott kiadóablakná'l, hogy az asztal­hoz vigyék maguknak a máso­dik fogást. (Sült véreshurka, krumpli és vegyes savanyúság.) Az első osztályosok a krumplira szórt savanyúságot igyekeztek félreválogatn-i, „mert nagyon erős”. Vallóban az, megkóstol­tuk. — A leves sokszor hideg — mondja egy szösz! kislány — azért nem esszük meg. — Gyakran félórát is ácsor­gónk a gyerekekkel az épület előtt — így az egyik napközis nevelő, majd hozzáteszi : — Vagy élW-s-szülk sétálni őket, hogy mégis levegőzzenek a délutáni tanóra előtt. — A múltkor hatvan gyerek­nek nem jutott rántotthús, s majd egy órát kellett várniok, míg a hússzeleteket bepaníroz- ták és kisütötték — mondja egy másik tanár. — Az a helyzet a rántotthús­sal, hogy azon a napon is ki­adagolta a mennyiséget a hen­tes, viszont sok gyerek kétszer is ebédelt — magyarázza Pfumdtner Alajos üzletigazgató. — Nem akarom megkérdő­jelezni szavait, de képtelenség­nek érzem, hogy hatvan gyerek kétszer merészkedjen a kiadó­ablakhoz második fogásért. — Pedig ez így von — hang­zik a válasz. — Ennyi gyereket nem ismerhet -még arcról- sem a személyzet, akiről el kell mon­danom, -hogy egyikőjük sem szakképzett, és nincs gyakorla­tuk. Az -egyik kislány, akit nem vettek fel idén felszolgáló-ta­nulónak, -mindössze 14 eszten­dős, és négyórásként dolgozik. Azoknak, aiki-k nem jártak mostanában a Táncosban, el­mondjuk, hogy az csöppet sem emlékeztet olyan helyre, ahol kulturáltan -lehetne étkezni. A parkettát a táncos lábak jócs­káin kikopta-tták, s az évek alatt alaposan be is mocskolódott. A lakkozásnak nyoma sem lát­szik. — Kértünk PVC-barítást, de eddig sehol semmi... — mondja keserűen az üzletigazgató. A Zrínyi utcai iskola éttermében ... A gyerekek és a pedagógu­sok egyaránt panaszkodnak. Többször nem kapnak kenyeret az ebédhez, a szőlőt a darás- tésztás tányérokra teszik, de előfordul olyan is, hogy a bab­főzelékbe csúszott az édes lin- zenkarika. 'Szóval sók a panasz a peda­gógusok, a szülők és a gyere­kek részéről egyaránt. Viszont az éremnek másik oldala is van, s a kép csak azzal együtt teljes. A lényeg az, hogy a Tol­na megyei Vendéglátó Vállalat összesen 8 ezer diák étkezésé­ről gondoskodik, ötezer-ötszá­zéról Szekszárdon. A Táncos­ban - ahol szerda kivételével minden éjszaka bár van - az étkezés tulajdonképpen kény­szermegoldás. Mint már emlí­tettük, oda a vállalatnak nem sikerült szakképzett felszolgá­lót felvennie, sőt, takarítónő­jük is csak egy van. Hogy ke­vés a hús? Kilenc forint 72 fil­lér a napi nyersanyagköltség. Például egy adaghoz 6 deka (csonttal együtt) karajt számol­nak, amelynek a sülési veszte­sége 30 százalék. Az „ebédlő” két tanári asztalát kivéve nin­csenek abrosszal leterítve az asztalok. Az üzletigazgató ezt azzal magyarázza, hogy egy te­rítő kimosása 6 forintba kerül, s a gyerekeknek naponta kelle­ne váltani még a színes abroszt is. (Az utóbbiban nem vagyok biztos, mert tény, hogy a kör­nyezet formálja az embert. Ha pedig kést is adnának a szé­kelykáposztához, nemcsak vil­lát, biztosan hamarabb szokná­nak hozzá a késsel-villával va­ló és emberhez méltó étkezés­hez.) A -szekszárdi Zrínyi utcai Ál­talános 1-skóláfoan jó példákkal szolgálhatnak. Ők a helyi ta­nítóképző főiskoláiról kapják az ebédet, 1100 adagot. A ta­nítóképző konyháját ugyancsak a vendéglátó vállalat üzemel­teti. Egyöntetűen azt mondják, hogy a minőség és a mennyi­ség kifogástalan, az étrend vál­tozatos, az ételek pedig v'ita- mind-úsak. Az elmúlt évhez ké­pest sokat javult a koszt. A paksi Bezerédj iskola igaz­gatója, Török László szintén panaszkodik. Az iskolának volt egy jól működő konyhája, ame­lyet három évvel ezelőtt egy NEB-vizsgálat alapján fölszá­moltak, -illetve átadtak a ven­déglátó vállalatnak. Igaz ugyan, hogy három évig abban a szervezettségben működtette a vállalat a konyhát, amelyet az iskola biztosított. Addig -nem is volt probléma. Viszont idén a hatszáz gyerek szinte rend­szeresen (hidegen kapja az ebédet, s az étkezésük -körül­ményei s-em nélkülözik a hiá­nyosságokat. — Nékem tulajdonképpen mindegy, hogy ki étkezteti a gyerekeket - -mondja az igaz­gató —, az a fontos, hogy kul­turált körülményék között egyék meg a megfelelő adagokat. * (Mint már említettük, me­gyénkben a vendéglátó válla­lat 8 ezer, a -Mecsekvidék-i Ven­déglátó Vállalat 4430, az áfé- sze-k pedig 313 diák étkezteté­séről gondoskodnak. Az álta­lános iskoláink egy része sóját konyhával rendelkezik. Ezekben 16 087 gyerek étkeztetéséről gondoskodtak tavaly, a csak ebédelő gyerekek száma 2463 volt, a kollégisták pedig 575- en voltak. A középiskolai ada­ték ugyancsak az elmúlt tan­évre vonatkoznak: a menzások száma 1775, a tanulószobások és egyben ebédélők száma 896, a kollégistáiké pedig 1144. Er­re a tanévre emelkedett az ál­talános és a középiskolai diák­étkezők száma. V. HORVATH MARIA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS De csípős a savanyúság! A Táncos kapujában

Next

/
Thumbnails
Contents