Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

1982. október 16. 8 ívÉPÜJSÁG NDK Táplálkozás- tudományi adatbank Az iNOK Tudományos Alkadé- m iá jónak egyik fontos intézmé­nye a 35 'évivel ezelőtt alapított Potsdam -Rehlbsöáké ben m űkö- dő Központi lápiá llkozástudo- imányii Intézet. A II. világháború utón első­sorban az élelmiszerhiány 'le­küzdése volt a feladata. Azt ku­tatták, hogy a meglévő anya­gokkal, eszközökkel hogytan (le­het az ember számaira legszük­ségesebb, latapwető ailkikeket előálliítainii és a fogyasztóikhoz juttatni. E féladat végrehajtá­sában élen járt az intézet. Ma viszont a 29-ről félezerre in övékedéit ilétszáimimol a kuta­tóintézet munkatársai azon fá­radoznak, hogy elméleti és gya­korlati 'munkásságukkal a tűri - tápláltságból eredő károsodá­sok, megbetegedések megelő­zéséhez segítsék hozzá a lakos­ságot. Az élelmiszerek tartalmi összetevőit, szabványait ez a potsdami-'nöHlbrüokéi intézet dol­gozza ki az egész országra ki­terjedően. Az intézet orvosai, biológusai, vegyészei, fizikusai, közgazdái, szociológusai, mér­nökei és más szakemberei a kormányszervek, hivatalos lio- téziményék egész sorával tarta­nak eközben kapcsolatot. lEgyik fő kutatási területük arra irányul, hogy az .élelmisze­re lobén található felesleges vagy éppen .káros anyagok elleni vé­delem széles kiörű allaplaiit«meg­teremtsék. Eddigi eredményeik­ből ajánlásokat dolgoznak loi az illetékes iszervek számára. Figyelemre méltóak az intéz­mény eddigi gyakorlati ered­ményei is. A kyriltzi gyárral közö­sen fejlesztették ki a diétás élelmiszerék előállításához szüikséges keményítőfajtát, ame­lyet ma már nagyüzemi mód­szerekkel állítanak elő. Érdemes megemlíteni a Galbonlakutató és Sütőipari kombináttal közös te­vékenységűiket ás. Kukoricából és rizsből készítettek egy kü­lönleges 'NszHfaljtát, amelyből olyan gyágylkienyeret sütnék, amit veszély nélkül fogyaszthat az NOK-jban élő mintegy három­ezer ilisztérzékeny gyerek. A bé­biételek és -italok, a' ikalóriasze- gény diétás cikkek egész so­rának tömeggyártását is ők ké­szít ették elő. íNemiasiak magúik újítanak, de szívesen veszik át más országok táplálkozástudományi lintézmé- nyeinék is 0 gyakorlatát, ered­ményeit. Jelenleg 21 együttmű­ködési szerződés alapján a szo­cialista országok hlasonló in­tézeteivel kooperálnak. A közös munka eredményeit adatbank őrzi, oimelynék tartalma minden Utazni - sőt külföldi — gyárnak és intézetnek a rendélkezésére áll. Zöldség-, Kazalh kutatók külön leges sziintetikius hártyát fejlesztettek kli, hogy hosszú időre megőriz­zék la tárolásra szánt zöldség­félék és gyümölcsök eredeti frisseségét, tápértékét és ízbeli tulajdonságait. A gyümölcs méhviasszal keze­lése már korábbam ismert mód­szer volt, de 'igen drága, így a tárolásban széleskörűen nem alkalmazták. A szakemberék most azt javasolták, hogy 0 ‘nö­vényi viaszt plasztikáit pa na- fim not helyettesítsék. Az így kép­ződő hártya szilárd- és alacsony hőmérsékleten sem veszíti el ér­tékes tulajdonságait. Olajbányászat a szibériai tajgán Olaj, benzin távoli utakról- / L Vezetőként vagy utasként, napjialnlklblain csaknem vala­mennyien függünk la gépkocsli- közlekedéstőil. Aligha gondolko­zunk el azonban azon, milyen hosszú utat fesz meg a benzin, mielőtt a «gépkocsi üzemanyag - tartályába kerül. A Nyugat-Szibériában lévő olojleJ őrhelyeiket 20 .évi kutatás során átjáirhOtOtlan tajgán, mély Imocsaralk alatt fedezték fel. E távol északi tájakon Oz egyetlen közilekedésl lehetőséget a többségűikben sekély, az .év kis részében hajózható folyók jelentették. A geológusok az első ifúiróbeirendez.ést a folyótól 30 kilométerre fekvő fúróhelyig 30 napig vontatták traktorok­kal, vagyis inlapi egy kilométert, tettek meg. Amikor .a óO-as évek köze­pén 'megkezdték a fyümenyii o-l'aij 'kitermelését, az auíóutakot úgy építették, hogy télen a fa­gyott mocsárban '10—'112 méter mély átkot ástak. Majd tele- Szórtáik a több Száz kilométer­ről odlahordbtt földdel és !k|a- vicdsOl, s erre helyezték a be­tonlapokat. ’A mocsaraikon ke­resztül több száz kilométer hosszan húzódtak g lelőhelye­ket összekötő Hlyen utlalk. VASÚT A MOCSÁRBAN .Tyiuimenytől, a transz-szibériai vasútvonalhoz legközelebb eső várostól az olajlelőihelyekiig mintegy ezer kilométer hosszú ilyen út húzódik. Az itt élő em­berek visszaemlékeznek olyan esetre, amikor |az útépítők nem kotorták ki a mocsarat egész az aljáig, és egy liidő imúlvla a meg­épített vasútvonal úgy eltűnt, mintha nem is lett volna. .El­nyelte 0 madsár. Az így készített vasútvonal miniden egyes kilométere egy­millió rubelbe, |a> betonút egy kilométere valamivel kevesebbe került. IHp az ember az olajbányá­szok városának, íNyizsnyevar- tovszknak világos, 9—11 emele­tes épületeit, tágas iskoláit, kórházait nézi, hihetetlennek tűnhet, hogy 15 évvel ezelőtt ebből még semmi sem volt. Az olajbányászok két új városa, Szurgut és Nyizsnyevartovszk is mocsarakra épült, lakóik száma ma eléri a .15 .ezret. 'Az elmúlt 15 .évben a tywmenyS terület la­kossága 800 ezer fővel növeke­dett. A szakemberek kiszámol­ták, hogy az államnak egy-egy ember itteni elhelyezésére 20 ezer rulbelt kell fordítania. VEZETÉK 3300 KILOMÉTEREN 'Nem elegendő azonban meg­találni az olajat, kiépíteni a lelőhelyeket, de el is kell juttat­A tyumenyi vasútvonal ni az értékes nyersanyagot az olajfinomítóba. Ezek pedig ál­talában a Szovjetunió európai részén, ü lelőhelyektől .több ezer kilométer távolságiban találha­tók. A tyumenyi lelőhelyekről 'je­lenleg több vezeték is húzódik. Nemrég adták át az ország leg­nagyobb línainszikontinentá lis, Szargult-Folock közötti 3300 ki­lométer hosszú olajvezetékét. A tyulmenyi olbljle'lohel y-.komple­xum kiépítésének költségei több tízmitliiárd rubelt tesznek ki. Az olajkiitenmelés ennek elle­nére fokozódik. IMíg a szibériai ölaljlelőhelyek felfedezésétől napjainkig 35 (lelőhelyet tártak fel, addig 1981-85. között a tyumenyi olajbányászok a terv szerint 30 úljobb lelőhelyet ad­nak át. 1985-lben 395 millió ton­na szibériai olajat és gázkon- denzátumot hoznak a felszínire. Ez 1(12 millió tonnával több, mint 1980-ban. MÉG TÖBBET Ahhoz, hogy a fiz>enegyedik ötéves tervben biztosíts óik a fen­ti mutatóik növekedését, a nyu­gat-európai olajipar fejlesztésé­re szánt összeg a ’.megelőző öt­éves tervihez hasonlítva három­szorosára növekszik és eléri a 26 .miiilliiáird rubelt. A szibériai kőolaj- és földgázipar fejleszté­si programijára fordított összeg meghaladja a Bajkál-lAmur vasútvonal, a ikámoi autógyár, az Atommas és Togliatti autó­gyár fejlesztésére szánt együt­tes összeget. (Ilyen, nagy ára van a szibé­riai olajnak! SZTANYISZLAV MALCEV gyümölcskonzerválás hártyával A védőanyagot sok zöldség- és gyümölcsfajtánál kipróbál­ták. Például kiváló szolgálatait tett a cukorrépa .ültetőianyagá- maik megőrzésiében. Az ilyen ve- toanyag használataikor a ter­méshozam lényegesen maga­sabb .és jobb 'minőségű a. (meg­szokottnál Kísérleteztek a burgonyával is. A gumóik hosszú ideig fris­seik és inedvdlúsalk maradtak. A vetőburgonyánál azonban ez a tárolási mód nem alkalma zha­tó. A burgonya ugyanis ültetés előtt erőteljesen „lélegezni" kezd és széndioxidot bocsát ki. A hártya pedig nem engedi ki a széndioxidot és így a bur­gonya tönkremegy. A kazaih szakemberek által Ikikísérletezett egyes ihártyafüj- ták ehetők, így étkezés előtt nem kell íeltételenüi eltávolí­tani. 'Ezeket a hártyákat nem­csak a zöldségek és gyümölcsök tárolásánál alkalmazzák mind több helyen, de öz általuk ke­zelt húsok sem szikkadnak ki (és hosszú ideig megőrzik ere­deti tulajdonságaikat. Az ilyen ihá rtyá ba csomag o 11, geológiai 'expedíaiókoulk 'szánt sütőipart készítmények, a tábori munkák egész ideje alatt frissek marad­inak. Mongólia Beruházások A mon g óta! Adún Chulún szénbánya korszerűsítésével az üzem rövidesen megduplázhat­ja termelését. Más jelentős ipari objektumok műszaki kor­szerűsítése is szép eredményt ígér. A beruházásokra rendel­kezésre álló mintegy 8,2 milli­árd tugrik egyharmadát re­konstrukcióra, mode rn i zá I á s ra szánják, ami már a mostani tervidőszakban, 1980—85 között éreztetni fogja hatását. A ne­hézipari üzemek mellett az élelmiszeripar is részesedik eb­ből az összegből. A villamosítás — két magas­feszültségű vonal építésével — Mongólia északi részein is gyors léptékkel haltaid előre. Csehszlovákia A vizek tisztaságáért 'Csehszlovákia emberi felhasz­nálásra szolgáló víztairtailékait 'a folyók, a víztározók, valamint a lehullott csapadék vízmennyi­sége adja. Az ország 15 im.i.hliiő lakosa naponta mintegy 5 mil­liárd liter vizet fogyaszt. A szá­mítások szerint 'az évszázad vé­géig ez a mennyiség további 50 százalékkal növekszik, mivel az ivóvízfogyasztás a lakosság számának gyarapodásával ará­nyosan emelkedik. Az előrejel­zés már a 'mostani, Vili. ötéves tervben új feladta tok elé állítja ta vízgazdálkodási szakembere­ket. A Ijövő szempontjából leg­fontosabb feltétel a vízkészle­tek ésszerű felhasználása és a vizek tisztaságának, mint az ivóvíz forrásának megőrzése. A vizek tisztaságának meg­őrzése szorosan összefügg a környezetvédelemmel. Az ötve­nes-hatvanas évek iparosodó si üteme - sok előnye mellett - azzal a következménnyel is járt, hogy a természetes vízforrások, a folyók, távok vizei nagymér­tékben elszennyeződitek. A szlo­vákiai folyók szsnnyezetttsége például 38 százalékkal emelke­dett ebben az időszakban. A környezet védelmét, a vizek tisz­taságát célzó intézkedések, az időközben bevezetett (új ipari technológiák, az üzemekben felszerelt szűrő- és tiszfítóibe- írendezések alkalmazása szeren­csére megállította a káros fo­lyamatot az elmúlt évtizedben. Teoh n o I ógus ok, 'hi d r o I ógus ok, környezetvédők és jogászok együttműködésiével sikerült ha­tásos, következetes célprogramot megvalósítani. Szlovákiában például mint­egy 1000 üzemet 'láttak el víz­tisztító berendezésekkel. Bioló­giai és medhtanikai módszerek­kel az évente felhasznált, csak­nem 180 (millió 'köbméter ipari víz egyhürmaidát sikerült rege­nerálni, tehát újra hasznosíta­ni. IKöiömösten nagy gondot for­dítanak a folyók vizének .tisztán tartósára a vegyipari üzemek. Pozsonyban korábban problé­mát okozott a Duna, amely már eleve szennyezett vízzel érke­zett az Alpokból A folyó olyan olaljs ze n n ye z őd Ősöket h oz ott magával, amelyek a nagy“ .víz­gyűjtő medencében tárolt vizek tisztaságát is veszélyeztették. A (pozsonyi iSLOViNAFT petrolké­miai kombinát pedig tovább fo­kozhatta volna a bajt. 'Ezért a kombinátban több nagy hatású berendezést, „fáradtv íz”-tiszti- tót, O'laljlmen.tesítő, kéntelenítő és gáz'elszívó készülékeket sze­reltek fel. Másutt — ígv a .többi között a bulmenméi OHEMiLQN .Művekben — a ikondezvíz elő­tisztításával gátolják meg a vi­zek szennyezését. A szakemberek együttműkö­dése és határozott fellépése 'le­hetővé tette, (hogy a vizek tisz­taságát 'különösen veszályeztető tédhnol ágiakat beszüntessék. (Egész üzemrészek (munkáját 'le­állították, s helyette ezekben más tevékenységibe fogtak. A KGST-bem Csehszlovákia a vegyipari állandó bizottság tagijaiként tevékenykedik, s át­adja partnereinek a víztisztító berendezéseik, biológiai tisztító eljárások, például az 'ultrafil.t- ráció hazai alkalma zá sónak ta­pasztalatait. A szlovák szakem­berek rendkívül jó kapcsolatot tartanak .fenn magyar kollégá­ikkal, s gyakran vesznek részt k öles-ön ö s ta pas ztalatcs ere -iá ­togiaitásókon. Szlovákiában a VII. ötéves tervben, 1980 és 1985 között a vegyi, taz élelmiszer- és á fa- feldolgozó ipar beruh ázásainak 17 százalékát környezetvédelmi, víztisztító berendezésekre for­dítják. Jugoszláviai export JUGOSZLÁV TERMÉKEK EGYIPTOMBAN A ljubljanai ISKRA cég a vi­lág 60 országával áll kapcso­latban. Partnereivel az idén mintegy 236 millió dollár érté­kű üzletet kötött. Exportkötele­zettségeinek teljesítése mellett az ISKRA a piac bővítésével is foglalkozik. Nemrég hosszú tá­vú szerződést kötött az egyip­tomi Rarkalla és IRACO cég képviselőivel különféle műszaki cikkek, televíziókészülékek és telefonberen d ezések szó liítá sá. ra — évi mintegy egymillió dollár értékben. VEGYIPARI TERMÉKEK A SZOVJETUNIÓNAK A jugoszláv—szovjet gazda­sági kapcsolatokban fontos he­lyet foglal el a vegyipari ter­mékek cseréje. A jugoszláv vál­lalatok különböző műanyago­kat, festékféléket, fogyasztási cildkéket szállítanak szovjet partnereiknek, onnan pedig vegyipari nyersanyagokat kap­nak. Ebben az évben a két or­szág között a vegyipari termé­kek cseréjének értéke várható­an 150 millió dollárral lesz na­gyobb a tavalyinál. BELGRÁDI GÁTÉPÍTŐK ALGÉRIÁBAN A belgrádi HIDROTEHNIKA kombinát két völgyzáró gát és zsiliprendszer építését kezdte meg a közelmúltban algériai megrendelésre. A megkötött szerződés szerint a 285 millió dolláros beruházás öt év alatt készül el. Napkemence A huszonöt éve alapított Hanoi Műszaki Intézet fizikai tanszé­kén - kísérleti célokra - napkemencét építettek. A kemencében kétezer Celsius-fokos hőmérsékletet tudnak előállitani

Next

/
Thumbnails
Contents