Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-13 / 240. szám

©NÉPÚJSÁG 1982. október 13. Ma délután: MNK-forduló Ma délután kerül sor a lab­darúgó MNK országos döntő­jének első fordulójára. A 128 együttes között pályára lépnek az NB l-eselk is, vdlamennyi- en idegenben kezdenek. A tét: a legjobb 64 közé jutás. Megyénk három csapata ér­dekelt az MNK mai fordulóié­iban. A Dombóvári VMSE Pét­re utazilk, aboi a területi baj­nokság Bakony-csoporfjában szereplő Péti MTE ellen kísérli ■meg a továbbjutás kiharcolá­sát. A „főpróba" egyik csapat­nak sem sikerült valami fénye­sen: a vasárnapi bajnoki for­dulóban a dombóváriak 2-0-ra, a pétiek — pályaválasztóként 2-1-re kikaptak. Legutoljára az NB II-ben találkozott a két csapat. 'A Paksi SE legénysége is idegenben lép pályára. A Du- na-parti csapat Tordason ven­dégszerepei, a házigazdáik lab­darúgói a megyebajnokságban kergetik a labdát. A PSE esé­lyesebb, ám kérdés mennyire heverik ki a bonyhádi 1-4-et... A Tamási MEDOSZ nehéz 90 perc ólőtt áll — még pályavá­lasztóként is. A tamásiak 14 órakor a területi bajnökságban szereplő - NB l-et is megjárt — Székesfehérvári MÁV Előre csapatát fogadják. A vendégek vasárnap 1-1-es játszottak ott­honukban a Várpalota ellen. Labdarúgás Serdülő- és Kerékpáros terepbajnokság Halász Zoltán győzött A Magyar Kerékpáros Szövet­ség Fát határában rendezte az országos terepbajnokság I. for­dulóját. Kár, hogy a verseny- száim újraélesztése előtt a szö­vetség vezetői nem beszélték ezt meg az edzőkkel, így még a versenykiírás sem tartalmaz­ta egyértelműen, hogy milyen kerékpárt szabad használni, így aztán több élvonalból! ver­senyző nem indulhatott a baj­nokságon. A döntés értelmében az idei kerékpárosszezon kez­detén rendezett terepkupán használt, úgynevezett téli ke­rékpárral lehetett indulni. A szekszárdi versenyzők a helyszí­nen átszerólték kerékpárjukat, Halász László pedig kölcsön- géppel startolt. Először az ifjúságiak mezőnye indult, ott rajtolt Hettich János, akinék átszerelt gépe menet közben felmondta a szolgála­tot, ennék ellenére a hibás ke­rékpárral is befejezte a ver­senyt, megszerezte a hetedik helyet. A felnőttek mezőnyében Ha­lász László, UiSka Pál és Halász Zoltán indult. Liska rajtja si­került a legjobban, Halász László kerékpárja — mint me­net közben kiderült — alkal­matlan volt a versenyzésre, egyre nagyobb hátrányba ke­rült, majd a második kör után feladta a kilátástalan harcot. Halász Zoltán klasszis ver­senyzőhöz méltó, jó erőbeosz­tással versenyzett, a harmadik körben átvette a vezetést és nagy fölénnyel nyerte a baj­nokság ólső fordulóját. Liska a sorozatos aépmeghibásodás el­lenére a kilencedik helyet sze­rezte meg. Halász Zoltán, az I. forduló győztese ifi bajnokság Serdülők: Dombóvári VMSE—Komlói Bányász 1-1 (0-0). Dombóvár: Pólyák — Korvicska, Takács, Marton, Marosi, Koszticza, Du­dás, Tóth, Nagy Zs. (Szabó, Ripszki), Pászti, Verczli (Végh). Edző: Varga László. Küzdelmes 90 perc, igazságos döntetlen. G.: Pászti. Bonyhádi MSC—Boly 5-0 (2*0). Bonyhád: Genzler — Rit- tinger, Keresztes, Nagy I. (Ta­más), Móczi, Boross, Gőg, Ba­bai, Farkas, Fekete (Baráth), Nagy Sz. Edző: Göltz János. A végiig fölényben játszó BMSC biztosan nyert. G.: Farkas 3, Móczi, Babai. Paksi SE—Kisdorogi ME­DOSZ 12-0 (11-0). Paks: Haaz — Weller, Szaffenauer, Kovács l„ Muklli, Blatt II., Horváth (Pinczés), Danizs (Stadler), Farsang, Lacza, Meixner. Edző: Váczi László. Kisdorog : Lech- mann — Jónás, Kerekes, Do­mokos, Asztalos, Beming I., Benning II., Dallas, Kosztár, Mé­száros (Jakab), Hamnpíi. Edző: Klein Márton. A két csapat ez­úttal nem tartozott egy „súly­csoportba". A második félidő 10. percében a játékvezető ko­molytalan játék miatt lefújta a mérkőzést. G.: Horváth 3, Da­nizs 2, Farsang 2, Mukli 2 (egyet 11-esből), Lacza, Szaf­fenauer, Meixner (11-esből). Szekszárdi Dózsa—Siófok 4-0 (0-0). Szekszárd : Száraz — Gabi, Kvanduk, Fodor, Bottyán, Sebestlén, Freppán, Fertőszöai, Varga Cs. (Varga L.) Novák, Horváth (Oszter). Edző: Bors István. Az egy kapura játszó dózsás serdülők akár megdup­lázhatták volna góljaik számát. G.: Freppán 2, Varga L„ Se­bestyén. Ifjúságiak: Kisdorogi MEDOSZ—Paksi SE 5-2 (1-1). Kisdorog: Jergler — Galambos, Spiel, Simon, Csíki, Kubis, Fábián, Újvári (Kiszler), András (Jókai), Papp, Csongrádi. Edző: Kerekes Ágos­ton. Paks: Fritz II. — Trapp (Szailai), Fritz I., Nyesev (Bre- zovszky), Klein (Rácz), Blatt I., Laták, Szakter I., Osztermajer, Mészáros, Dallos. Edző: Le­hoczki Tibor. A helyzeteiket jobban kihasználó vendégek megérdemelten győztek. G.: Kubis 3, Csíki, Fábián, illetve Mészáros, Osztermajer. Komlói Bányász—Dombóvári VMSE 2-1 (2-0). Dombóvár: Csipák — Zádori, Ács, Helme- czi, Farkas, Varga, Palánk! (Horváth), Szűcs, Csanádi, Nagy Cs. (Keresztes, Ughy), Péter. Edző: Egyed Lehél. A szünet utáin erősen feljavult DVMSE legalább döntetlent ér­demelt volna. G.: Péter. Szekszárdi Dózsa—Siófok 4-2 (2-2). Szekszárd: Pesti — Stumpf, Varga, Bencze (Bogos), Tóth, Dénes, Kiss Molnár, Ki- Ivén (Haqymási), Répási, Ju­hász (Hargitai). Edző: Scheffer István. A helyenként durván játszó siófokiak ellen nehezen találta meg az ellenszert a ven­dég Dózsa. G.: Tóth (11-esből), Hagymási, Juhász, Répási. További eredmény: Bonyhádi MSC—Boly 2-0 (1-0). Sportpályáról sportpályára ELŐBB A PÉNZT iBonyhá don a sporttelepre egyszerre érkeztünk a két játék­vezetővel. Nagy vitájukra let­tünk figyelmesek: — Addig ném kezdjük el a mérkőzést, míg nem fizetnek ki bennünket. Többet nem lesz olyan, mint a múltkor, hogy az elnök szabja meg azt, hogy ne­künk mennyi jár. A két bíró 'könnyen megegye­zett, hogy így lesz, imajd el­mondták a történetet: - Talán egy hánaipljia, hogy vezettek itt Bonyhádon mérkőzést, de az edzőnek csak 500 forintosa volt, így nem tudtak visszaadni. Megiegyezltek vele, majd más­nap megkapják tőle a pénzt. A számlát otthagyták, az edző át­adta az ügyvezető elnöknek, alki sokallta az összeget és „ímeg- álilapítoMa”, hogy mindegyük játékvezetőnek csak 100—100 forint jár a 165 helyett. Szabó Andrásnak volt még egy sérelme : korábban az egyik bátasZéki jójtékost kiállította, mert őt hülyének titulálta. Ezért a fegyelmi bizottság mindössze egy mérkőzésitől tiltotta el. A bonyhádi öltözőben a ser­dülő 1. csö,pat edzője, Göltz János éppen a versenyjegyző­könyv kitöltésével volt elfoglal­va. Miután azt befejezte, be­szélgettünk. Kiderült, hogy a bonyhádi serdüiő- és if­júsági — csapat összeá IJftá - sa, sőt, sokszor az eredmé­nye, miért nem jelenük meg la­punkban. A fiatalleim be” el­mondta ; szívesen vállalja a hét­fő reggeli eredményközlést, il­letve játékosainak a felsorolá­sát, sőt még azt Is, hogy az if­júsági osopatét is közli. Ehhez természetesen az kell, hagy megkapja, die maijd beszél ed- zőkoHágájával '(ígéretét betar­totta, de az ifliidsapat edzőjétől nem ka'pta meg a kért összeál­lítást, így az ezúttal sem jelen­hetett meg lapuinkban.) A. két játékvezető Göltz Já­nossal tárgyalt, aki a mérkőzés egyetlen nézőjéhez, Veszprémi Imréhez ment és pénzt kért tőle. Mindketten kiforgatták zsebei­ket és összejött az összeg. Ne­vetve mondták: még szerencse, hogy nem kell tíz forinttal' töb­bet adni, mert akkor bajban lennénk. A játékvezetők a pénzt zseb­re tették és elkezdődött a Bony­hádi MSC—iBályi MiEDOSZ or­szágos serdülörnérkőzés. Arra gondoltunk, mi lenne, ha a já­tékvezetőik nTiindenibsn ragasz­kodnának az előíró sokhoz. így például! a 12 kairszailagos ren­dezőhöz, aimilkor mindössze egy néző akadt, Veszprémi Imre, de ő is azért, mert a fia ezúttal játékos is volt.------------------------— | TÉVÉIÉN NEM VOLT JÁTÉKVEZETŐ Éppen elkezdődött a második félidő Tevelen a Bonyhád elle­ni megyei serdülőbajnoki mér­kőzés és n.em volt nehéz ész­revenni, nincs játékvezető „ci­vil” bíráskodik. Wéber László, a helyibelli serdülőcsiapat edző­je elmondta, nem az első eset, hogy szükség-játékvezető van. Ezen a mérkőzésen nincs külö­nösebb ok az izgalomra, hisz a második félidő első perceiben már 5-0-ira vezetett a Tevel. Vi­szont amikor a paksiak voltaik náluk, 15-0 volt a végered­mény, de úgy, hogy az első fél­időiből 10, a másodikból 15 per­cet rövidített a szűk ség-játék­vezető, alkii ezúttal paksli volt. Most Läufer István, a bonyhádi serdüli őcsapat ed zője tényleg úgy bíráskodott, hogy mindkét fél elégedett lehetett vele.- Az csak az egyik pana­szunk, hogy ritkán van játék­vezető. De ami még ennél is nagyobb gond, nem tudjuk, mi a helyzet a bajnokságban. Két éve a iNépújságiban már a ked­di számban olvaslhlattuk az ered­ményeket, rendszeresen megje­lent a táblázat. Most, hogynem vállalta ezt a pluszmunkát ma­gára a szerkesztőség, fogalma sincs egyetlen csapatnak sem, tulajdonképpen hányadik he­lyen is áll, milyen eredmények voltak. I EGY NAPOT KÉSTÜNK Iá........... ........ . V__________ Hőgy észen a bitumenes kézi­labdapályán nagy fooicsata dúlt. Vagy tíz gyerek rúgta a bőrt, és amikor az a reklám­feliratokat találta el, nagy volt a csattOinás, zaij. A gyerekek­nek szemmel lóthaitáain tetszett a mérkőzés, élvezték egymás át cselezését és azlt, ki találja él jobbam a reklámtáiblákat. Lé­legzetvételnyi s tünet állt ‘be, s megkérdeztük : miikor kezdődik a Závod elleni mérkőzés, mert azt látjuk a háláikat már fel­rakták.- Egy napot késtek, mert a mérkőzés tegnap vált - vála­szolták nevetve a gyerekek és folytatták a játékot. Elővettük a küldési határo­zatot, kétszer is elolvastuk, mely­ből kiderült egyértelműen: Ko- váds, Varga, valamint Krézli já­tékvezetők vasárnapra kapták a küldést. Hla már elkéstünk, hétfő reg­gel megkérdeztük Dombávárt, mi történt tulajdonképpen. Megtudtuk: a h ág y ősziek a szo- kályiblkhoz Hasonlóan szeretnék szombatonként játszani mérkő­zéseiket, Ha az ellenfél is hoz­zájárul. Gyakran osütörtökön, pénteken jön létre az egyezség a szombati mérkőzésre. Ilyenkor aztán ők értesítik a játékveze­tőket is. A GERJENIEK PANA5ZA A gerjenii oslapat vasárnap Gyünkön játszott. Régi ismerő­sünkkel Földesi ígináccal is be­szélgettünk, maijd bekapcsoló­dott a társalgásiba néhány já­tékos is. Földes! Ignác hosszú éveken át volt szakosztályveze­tő, vagy 25 éve társadalmi mun­káját, lelkesedését méltató írás jelent meg lapunkban. Ö mond­ta el - melyhez a többiek bó­logattak - a panaszt. — Minket tönkretettek, szét­szedtek bennünket. Tessék osak végiggondolni, hány játékost vittek el tőlünk. Aztán volt olyan is, almikor az egy évre el­tiltott játékost átigazolták más­hová. Tudja, hisz a maguk lap­jában jelent meg, hogy Pesti ki­kapta a játékvezető kezéből a piros lapot, amikor azt felmu­tatta neki és mérgében széttép­te. Egy év volt az eltiltás, köz­ben jött Paks és hogy el tudják vinni, hamar visszaadták a já­tékjogát, így egy mérkőzést még játszott Gerjenlben aztán irány a PSE. — Nem kél! ilyenről beszélni - szült közbe az egyik vezető —, mi szükség magiunkra haragíta­ni a sportvezetőiket. — Miiért, igaz ez vagy sem? — erőlködött Földes« Ignác, de lehetett látni az arcokon:mind­az amit elmondott, megtörtént, de akkor is jobb hallgat ni, mi­nek ellenséget szerezni... — Miért nem írnak arról, hogy a nagy csapatok meggondolat­lanul igazolnak, 10—<15 játékost is elvisznek, aztán közülük egy ha beváltja a hozzáfűzött re­ményt. A többi meg elkallódik, vagy a klispadot koptatja. Ami a legnagyobb boj, ha egy kis csapattól elViiSzrtek 3—4 embert, azt nagyon megérzik, mert a falusiak nem tudnak olyan könnyen igazolni, játékost sze­rezni, mint ott, ahol számolat- ianul van pénz. 'Míg beszélgettünk a két csa­pat felöltözött, bemelegített és a játékvezető percnyi pontos­sággal elindította a játékot. PINCEHELY: HÁROM JÁTÉKVEZETŐ Amikor egy labdarúgóasapat alacsonyabb osztályba kerül, a mérkőzések iránt megcsappan az érdéklődlés. Pincehelyen, ahol korábban nem volt ritka az 5— 600 néző sem, ezen a vasárnap dél utómon az ifjúságii mérkőzés második félidejében, melyet Madocsö ellen játszottak, talán ha húszam voltaik. A száradásra kiteregetett ruhák arról árul­kodtak; Pincehelyen nem anya­giak Hiánya miatt kellett a megyébajino'klságbál a körzeti­be kerülni. Ezt szóvá is tettük és a szertáros megerősítette:- Bizony így vön, mert szere­lésben itt mûmes hiány. Tele van­nak a szekrények, hisz nemrég kaptunk isimét három garnitúra új mezt. Elkészült már az új pá­lyánk is, Pestről hoznak kapu­fát, a legiúljOlbbat. Egy Hazai támadás fut a pá­lyán. Szabó Ferenc, a csapat edzője joggal ideges a kispö- don, mert mezőnyben a gyere­kei szépen játszanak, okosan adogatnak, csak hát a befeje­zéssel van még baj. — H'airaigiszöm erre a Borbély gyerekre - mutat a szertáros a pályára —, aki ebben a pillanat- bam duinrantott a kapu mellé. Tudja, állandóan elégedetlen, olyanokat mond, hogy ilyen sze­mét, ócSka ruhában kell ját­szani. Hót nézze meg, olyan rossz ez a ruha, hogy nem le­het abban játszani? Még'NB li­es ősapáitoknál is felvesznek ilyent. Ezen a mérkőzésen nem lehe­tett panasz, Hisz már az ifjúsá­gi találkozón ketten bíráskod­tak, míg a felmőttmérikőzést h á r- men vezették. Jóleső érzés volt látni az iifimnérkőzés játékveze­tőjét Szegi Mihályt, aki ható - rozott fellépésével, megjelené­sével, magatartásával tisztele­tet, tekintélyt parancsolt, har­colt ki magámaik. Biztos, hogy rövid időn belül magasabb osz­tályban találkozunk majd vele. NAGYDOLOG: KIÁBRÁNDULÁS Az újonc Koosola játszott Niagydoragon. A bajnokság ele­jén a koasolialiülk sorozatban okozták a meglepetéseiket. Ezt sejteni lehetett előre, hlisz az átigazolási időszakot jól kihasz­nálták és 'megerősítették osa- patulkat. Az ötödik forduló után ai újonc KocsOla állt a táblá­zat élén, de aztán néhány ki­siklás és megindultak a táblá­zaton lefelé. A nogydotogiaik ebben bíztak, úgy gondolták, könnyű mérkőzés lesz Kocsola ellen. (Az ifjúságii és felmöttmérkőzés rövid szünetében mondták a játékvezetők; a nögydorogi ifís- ták nem- isimerik 'kellően a sza­bályokat, hisz büntetőrúgásnál a kapufáról visszapattanó lab­dát a nagydorogii fiú másod­szorra már a hálóba lőtte és csodálkozott, hogy ebből nem lett gól. Különben az iíi'mérikő- zés nem hozott sok izgalmat, 12-0-ina nyert a Niagydorog, a Kocsolából volt egy kiállítás, egy másik játékos sárga lapot kapott, ezzel szemben a nagy- dorogi iffeták még két bünte­tőt is kihagytak. — A kapu előtt áll a víztácsa, nem tudnának azzal valamit csinálni ? - j ött a feltnőftmérkő- zés előtt az öltözőbe az egyik kacsokul vezető. Hát bizony azzal nem sokat tudtok csinálni, 'mpradt a sár, az iszap. Az élső 30 pereiben a nogydomogiiOk ‘kitűnően alkal­mazták a lesitalktikát és ezalatt legalább tizenötször aikad't öl a kocsola! csatársor. Különösen a jobbszélsőt igyekeztek labdával tömni, de eredménytelenül. Mi tagadás, a mérkőzés mindkét részről 'kiábrándító volt. A nagy- dorogiak épp úgy, miint a ko- csollaiialk olyöm szinten játszot­tak, mellyel a körzeti bajnok- ságiban is melhíezen tudnának pontot szerezni. — Sajnos nem szeretik a focit már úgy, mlint mi korábban — mondta ifjú Csilléd Gyuílö, aki a Pécsi Dózsa ifigárdájóban is játszott, megjárta a Szekszárdi Vasast is, maijd visszatért Nagy- dorogira. A nögydiarogi csapat­ban azoníbOin feltűnt egy fekete Hajú, rendkívül ügyes játékos, akii 'jól kezelte a labdát és az adogatásai is pontosak voltak. — Kollár László, Pécsett dol­gozik, mérnök. Édesapja min­den idők legnagyobb kapusa volt Nagydanagon - adta a fel­világosítást idős Qsiilllléni Gyula, árki negyedszázada áll a niagy- doro-gi sportkör élén, A második félidő elején szü­letett a nagydorogii vezetés, ek­kor valamelyest élénkült pz iralm, de a színvonal maradt. Ekkor viszont már a koasalaiiok iS megpróbálták a lestaktikót alkalmazni. Gyakori volt: arra rúgták o labdát, amerre érték. No. persze nemcsak a koosolaii- aik, hanem a nagydorogiinik is. És ilyen a labdarúgás: a hazai­ak kihagytak 3—4 helyzetet és befejezés előtt két perccé! Ko- osdlla büntetőből kiegyenlített. Mi tagadás 'két rassz napot ki­fogó csapat összecsapása nem is érdemelt volna más ered­ményt.-kas

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents