Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

/tolnaN A NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 22. Egy kiadó - négy Szeptemberben a könyvkiadás slágertémája a tankönyv. Az idén sem volt ez másként, még akkor sem, ha néhány ki- aoó érdekes és szép könyvet jelentetett meg. Az is igaz, hogy a könyvpiac igazi fellendüléséhez még egy szűk negyedévnyi idő hátra van, de az okos - és az ajándékozásra szánt tár­gyak rejtegetéséhez elegendő hellyel és persze önuralommal rendelkező - szülő nem teszi rosszul, ha már a karácsonyi szemüvegen át is nézi a könyvesboltok választékát. Mert az újdonságok jönnek. A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata például az elmúlt néhány hétben több olyan köny­vet is megjelentetett, ami ajándékozási célra kitűnő lehet. SZILAGYI GABOR: A fotóművészet története A fotózás népszerűsége az elmúlt évtizedben hihetetlenül megnőtt. A Képzőművészeti Zsebkönyvtár sorozat frissen megjelent tagjában először ad magyar nyelven tudományos igényű áttekintést és összefog­lalást e témáról. A könyv a fényképészet tech­nikai fejlődése, az eszközök, anyagok és eljárások története mellett a fotóművészet műfajai­nak rendszerét is nyomon kö­veti, s felvillantja a legjelentő­Egy évvel a művésznő halá­la után, 1978-ban jelent meg a harmadik — és most néhány napja a negyedik kiadásban a modern magyar kerámia egyik vezéregyéniségének életét, mű­vészetét bemutató kötet. Kovács Margit munkássága korszakot jelöl, az új szellemű iparművész-kerámiát többek között ő honosította meg Ma­gyarországon. Hogy művészete mennyire sajátosan magyar, azt az is igazolja, hogy a hazánk­ba látogató - és a mi művé­szetünk iránt érdeklődő — kül­földi államfők, politikusok kö­zül számosán örömmel vették a szentendrei Kovács-múzeum megtekintésének programba ik­tatását. Életműve a kerámia minden ágában jelentékeny: keze alól figura és edény, falicsempe és relief pazar bőségben kerül elő. Alkotói pályája - amely­nek felfelé ívelésében hazai és nemzetközi sikerek, elismeré­sek mérföldkövei jelölték — tö­retlen volt. Ez nem is csoda, hisz a mű­vészete eszközéül szolgáló anyagról ő maga így beszél: „...Az agyag mindennapi ke­nyerem, örömöm, bánotom. Már az első érintésekor életem ele­AZ ELSŐ oklevél, mely Tol­na megyei, helységekkel jelent­kezik, a pécsi egyházmegye alapítólevele 1009-ből, itt Föld­vár még kis falu, annak neve­zik, vagyis, hogy ott kezdődik a határ, Tápé falu fölött húzó­dik tovább (mely ma puszta), majd az Ozora vize, utána a Lápa nevű víz határolja az egy­házmegyét, és a Kapós és az Almás vize. Az 1015-re keltezett pécsvá­radi oklevél, helyesebben alapí­tólevél már többet beszél a megyéről, bár ezt az oklevelet egyes nagyobb történészeink is kifogásolhatónak találták, ti. i. hogy nem eredeti, hanem több másolatban maradt ránk, a szi­gorú Szentpétery Imre végül nagyobb és fontosabb részle­teiben elismeri valóságosnak. Mivel itt jelentkezik először Szekszárd neve és szűkös ha­tárleírása, meg kell magyaráz­nunk valamit az első átiratról. Ez II. Géza király korában kelt, 1158-ban, ez a legterjedelme­sebb, legrészletesebb átirat, he­lyesebben a többi csonkának mondható. — Szentpétery Imre szerint a nevek és helynevek le­írása, a foglalkozások felsorolá­sa I. László korára emlékeztet, - mondja is az átirat, hogy a pécsváradi bencések eredeti alapítólevele elégett -, ilyen­formán egy Szent László kora­beli másolatból Íratta volna át ez az oklevelet II. Géza. sebb fotográfusok portréit is. Hatalmas bibliográfiával ad segítséget annak, aki még ala­posabban, részletesebben kí­ván elmélyedni a témában, aki az egyes részkérdésekről bő­vebben akar tájékozódni a kül­földi és a hazai szakirodalom­ban. A könyvet kétszáznál több fényképpel tették teljessé, ezek illusztrálják - igen érzéklete­sen - a fotográfia egyes mű­fajait. mévé vált. És azóta ez az elem belekerülve létem áramába, hol az öröm hullámhegyeire, hol az ijedt reménytelenség hullámvölgyeibe sodor, emel, buktat. Azt kívánom, hogy ez a hullámverés utolsó lélegzete­mig elkísérjen. Mert csodálatos ez az ősi mesterség. Az élet hajnalán vette kezé­be az ember az agyagot. És amikor az első fazekas elkészí­tette az első hasznos edényt - játszott, örült is bizonyára: belevésett hát valami szép ha­szontalant. És azóta kézről kéz­re adja ezt a szép játékot. És már nemcsak edényt - figurát, domborművet is készít. Gyúrja, korongolja az agyagot. Keresi durvára, égeti szabad tűzben, égeti elektromos ke­mencében fémkeménységűre. Élvezi kísérleteit: az anyag nyers szépségét vagy a színek, fények káprázatát. Ahány al­kotó, annyi változat. Mindenki beleleheli lelkét, jókedvét, örö­mét, bánatát. És milyen csodálatos: a fa­zekas már rég nincs sehol, de jókedve, humora, pajzánsága, öröme, gyásza ott duruzsol to­vábbra is cserepeiben és me­sél az utána jövőknek..." Azonban mi azt látjuk: Szek­szárd neve nem ugyanaz, mint a későbbi másolatokban, sőt inkább azok közül emlékeztet valamelyik a László király­kori leírásra. Egy későbbi át­iratban így jelentkezik Szek­szárd ^neve: Zaczard, vagyis Szakzárd. — De lássuk magyar nyelven a pécsváradi alapító- levél számunkra fontosabb ré­szeit: „HASONLÓKÉPPEN István Magyarország királya, midőn a Vas hegyen, máéként Pécsvára­don Szent Benedek rendi mo­nostor létesült, megerősíti ezen Egyház oklevelét, annak közös­sége számára. Ezen monostornak adományt tettünk, és megerősítjük ado­mányunkat földekről, erdőkről, halászóhelyekről és falukról, úgy szabad népeiről, mint.szol- gáiról. Tudni illik szabad kétszáz vitéz, úgy mint a (monostor) vá'ltságul szolgáló katonasága, ha úgy kívánja az ország sorsa, ha viszály támad: a monostor­hoz tartozó őrködő seregként gyülekezzen; és az Apátság az országból kiválaszthat kívánsá­ga szerint 12 lovas szolgát, ki­állíthatja őket a saját külön­váló szolgálatára; - szolgál mint lovasszolga 156, kocsisként 469, szőlőművesként 110; 36 szántóvető; ... - Az apátság­nak adományozott 41 faluból szerepelnek még méhészek, vá­sári vámszedők, halászok, ková­könyv VÉGVARI LAJOS: Tudod-e mi a művészet? A szerző arra a nem könnyű feladatra vállalkozott, hogy olyan fogalmakat tisztázzon a gyerekek életkori sajátosságait, gondolkodásmódját figyelem­be véve, mint a jel, a kép, a fénykép közötti különbség; a színek kifejező ereje, térhatá­sa; a térábrázolás különböző módjai. Mindezt egy oldott, párbe­széd jellegű, csevegő stílusban adja elő, bőségesen illusztrál­va mondanivalóját nemcsak a hazai és az egyetemes művé­szet történetének kiemelkedő műalkotásaival, hanem nagyon ismert irodalmi példákkal is. A tíz éven felülieknek aján­lott könyv végén a szerző — a mű célját egyebek között - abban jelöli meg, hogy rádöb­bentse ifjú olvasóját a művé­szet nélkülözhetetlenségére. URBACH ZSUZSA: A régi képtár németalföldi képei a népművészeti múzeumban „Az én múzeumom” 1963- ban indult sorozat negyvene­dik kötete, egyben a leghíre­sebb hazai és külföldi múzeu­mok egy-egy nagyobb gyűjte­ményegységét bemutató rész kilencedik száma. A szerző nagy tanítókedvvel magyarázza a népművészeti múzeum e részlegének kialaku­lását, fejlődését és mai álla­potát. Mindemellett elmagya­rázza a gyűjtemény jelentősé­gét, értékét, megismerteti a fiatal olvasókat a „németalföl­di festészet" fogalmával, kor­szakhatáraival, legfontosabb mestereivel, A szöveget kísérő képelem­zésekben módját ejti, hogy részleteibe menően tájékoztas­son egy-egy mű jelentőségéről. A kötethez tizennyolc színes képmelléklet tartozik. És ez a megfogalmazás nem véletlen, ugyanis a képek külön vannak. Félkész könyvet kap az olvasó. A képek beragasztása a he­lyükre az olvasó dolga, de ezt csak akkor teheti meg, ha a szöveget gondosan áttanulmá­nyozta. csők, „előkészítők a kamrához”, esztergályosok, kenyérsütők és szakácsok, malmosok és őrlők, alkuszok, gyertyaöntők, fazeka­sok és hírvivők, még aranymű­vesek és ispotály] szolgálatte­vők is, a juhászokkal, kanászok­kal, ökörhajtákkal és agará- szokkal együtt — tehát elég gazdag a foglalkozások skálá­ja. Körülbelül 1170 személyt, családfőt sorolnak föl a 41 hely­ségben. - De lássuk az itt je­lentkező helységeket: „A harmadik Zomba, napke­letről határolja a. Nagy Árok, délről pedig Ravaszluk, nap­nyugatról Bukanzona, északról a Nagyút. A negyedik Sagarth nevezetű: alatta a Nagyszeg helyezkedik el; és a közösség többfelé tartozik teljes egészé­ben, mindazonáltal a földje, vagyis (többfelé tartoznak) er­dők, szőlők, és halászóhelyek, nádasok és kaszálók. Ami jár: valamiképpen természetben sze­dik, amint szokás a szomszé­dos helyeken, Szent Benedek Egyháza területén. „A HATODIK Bátatő nevezetű, mely alatt napkeletre a Duna, tőle délre Árokszéle; továbbá napnyugatra Útkő, északról Pe- zecs..." A Zomba után jelentkező Sa- ganth látszólag inkább Agrád nevéhez hasonlít, azonban a birtokviszonyok inkább Szek- szárdot bizonyítják: több a bir­tokos, és nincs a helynek szán­tóföldje, csak szőleje, erdeje. TflMEDBCKflfl npoBfln Testvérmegyénk lapjából ez alkalommal is egy csokor hírt nyújtunk át. A Fritz Hekkert lakótelepen jelenleg 61 ezren élnek. Ez húszezer család. A telep épí­tése nemrég fejeződött be, ám a lakók nem elégedtek meg a hivatalos tervekben szereplő lé­tesítményekkel, hanem társa­dalmi munkában máris hozzá­kezdtek a bővítéshez. A leg­utóbbi időszak eredményeként két sportcsarnokot, játszóteret, éttermet és ifjúsági klubot hoz­tak létre társadalmi munkával. Gisella Fechner szülésznő. 19 éve dolgozik a zschopaui kór­házban. Az elmúlt héten szüle­tett meg a 2600. olyan ember­ke, akinek a világrajötténél jelen volt és segédkezett. Szeptember közepén ünne­pelték a gépgyártók napját Karl-Marx-Stadtban. Az ünnep­ség . rendhagyó színfoltja volt, hogy a gépgyártók gyermekei­nek esti, lampionos felvonulása nyitotta meg a rendezvények 'sorát. Ez a hét viszont a munkás- fiatalok hete testvérmegyénk­ben. Az előzetes hírek szerint több kiugró teljesítínényre és számottevő takarékossági ered­ményre lehet számítani. Dunántúli napló Rövidesen megnyugtatóan megoldódik Pécsett, az idős korú és a krónikus belgyógyá­szati betegek hosszabb idejű kezelésének, rehabilitációjának korábbi gondja. A Baranya megyei Tanács Kórház pécs- bányatelepi intézetében egy új profilú osztályt szerveztek. Az új osztály már fogadja a be­tegeket, első lépésként 20 kró­nikuságy beindításával. Mint dr. Hazafi Klára osz­tályvezető főorvos elmondta, az intézet 90 ággyal rendelkezik majd, melyhez kis laboratórium, röntgen, EKG, fizikoterápiás labor és geriátriai ambulancia csatlakozik. Az osztály szemé­lyi és műszeres ellátottsága az akutbeteg-felvételt nem teszi lehetővé, de nem is ez a cél. Azt szeretnék elérni, hogy a hosszabb ápolási időt, rehabi­rétje és nádasa, Agárdon pe­dig szántóföldet sejtünk, erdőt nem, és itt Szekszárdnál van a régiek szerint a hegylánctól al­kotott Nagyszeg - Báta felé. És a Béri Balogh Ádám Múzeum igazgatója fölhívta figyelmün­ket arra az igazolható tény­re, hogy hiányozhat a névleírás­ból egy s betű, amint hiányzik egy vagy két betű a zombai Ra­vaszluknál. László királyunk korában, már úgy írják le Szekszárd ne­vét, mint egyes olyan helysége­két, ahol nem magyar törzsek­ből való katonai segédnépek laktak. Ilyen Polgárdi (Bolgár- di!) elődje Nándurdi néven — és a Veszprém fölötti Kálózd], a kabar káJizokról elnevezve. Ezek már Géza fejedelemhez hűséges törzsek lehettek, a Sárvíz-menti besenyőkkel együtt, kiket még Taksony fejedelem telepíthetett ide, mert részt vet­tek István Koppány elleni har­cában, bizonyítja Györrfy György „Koppány lázadása” cí­mű művében. Az 1036-ban kelt bakonybéli alapítólevelet hamisnak- tartják, de egyes, főbb részleteit elis­merik eredetinek. Itt István ki­rály ezt írja : „MIUTÁN a fönti adományt megfontoltuk, a magunkéból az elmondottakból kiválasztjuk: tudniillik Regina (vagy Reqe- nye) vásárja vámját, ... Adjuk Madocsa (Modusa) révjét, és adunk ott szabad halászatot, amit közönségesen Tanyának litációt igénylő betegeket az egyéb belgyógyászati osztá­lyokról ide irányítsák, az így felszabaduló ágyakat az akut- beteg-éllátásra fordíthassák. Ez az utókezelés 50 ágyon törté­nik majd. Az első húsz ágy már fogadja a betegeit, akiket az Egyesített Egészségügyi In­tézmények Pécs II. kerületi be­tegei közül utalnák be. A to­vábbi 30 ágy kialakítása folya­matban van. « Ez tehát az osztály egyik pro­filja. A másik a geriátria, amely a sajátos, időskori betegségek speciális kezelésével foglalko­zik. Ez merőben új, ilyen célra specializált egészségügyi in­tézmény. Ide 60 éven felüli, krónikus betegségben szenve­dők kerülnek, részükre 40 ágyat tartanak fenn. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Székesfehérvári Ingatlan- kezelő Vállalat távfűtési szak­emberei gyakorlatilag befejez­ték a nyári karbantartási, fel­újítási munkákat, csupán né­hány apróbb korrigálni való maradt. Idén a megyeszékhelyen már tizenhat és fél ezer otthon la­kói élvezik a távhőszolgáltatás kényeimét - legújabban a nemrégiben átadott Lenin vá­rosrész új lakásainak bérlői, tulajdonosai. Mint korábban már hírt ad­tunk róla, a fűtési idény kez­detét megelőző karbantartási, felújítási munkálatok mintegy ötmillió forintot emésztettek fel. A megyeszékhelyen befejező­dött az energia-megtakarítást eredményező hőszabályozók szerélése is. Mikor kezdődhet a fűtés? Az eddigi gyakorlathoz hasonlóan három napon át tizenkét fokos - vagy egynapi, ennél alacso­nyabb - átlaghőmérséklet szükséges az induláshoz, a ka­zánok „begyújtásához”. SOMOGY!^ Az idén szeptember 23-án kezdődik meg a hathetes őszi nagytakarítás Kaposváron. A városi tanács szervezte ez évi neveznek.." - A királyné nevé­ről nevezett helység Regöly elődjének látszik, amely ekkor már főesperességi székhely, Tolna mellett. Az 1055-ben kelt tihanyi ala­pítólevélben I. András tesz ado­mányt még három közeli ispán­sági helyen, egyben főesperes­ségi székhelyen: Tolnán, So- mogyváron és Segesden. Tolnát itt Telena néven találjuk: „és a hasonló harmadrészt adjuk át Telenán a révvel és a vám­mal.” — Meglepő, hogy a hely­név így majdnem magát a vár­helyet jelenti, azonban lehet ez latinos ferdítés is. Tolnát 1093- ban már Tolnavárnak nevezik, a tihanyi alapítólevél 1120 kö­rüli átiratában úgyszintén. Egyébként Szekszárd környéke, a Sárvíz-mente is szerepel a ti­hanyi alapítólevélben: „Ezenfelül van a Martos ne­vű hely, melynek határa a Sár­főnél kezdődik, mely tart az ita- tó-érig, innen az óút kútjáig, innen egy halomig ér, utána a nyíres vége halmáig megy - és ezután Martos vására kútjáig, magy a Nagyárok fejéig, aztán a Kesztölcre és a Fehérvárra menő hadiútig, utána a Petre- szénája hely következik, miután kezdődik egv másik falu, melyet Fotudinak (Faddnak) neveznek, melynek szántóföldjeit azon Eqyház a következő határok közt bírja: a Tagyút, aztán az Árok­tő, majd egv völgvön haladva Kangerez (Tengelic) útiához érünk, ahonnan továbbhaladva jutunk a Leánv-sírig, utána pe­dig az Árokfőhöz. Ezután Lo­vászhalmához. "tana eav út­hoz, mely Kesztölcre vezet". ECLI RÉVJÉBEN talán Ecsénv révje rejtőzik, és a Födémesi akció kissé eltér majd az előző évek gyakorlatától. A háztar­tási hulladékon kívül minden­féle limlomtól meg lehet sza­badulni. A szervezők körzetek­re osztották a várost. Minden körzetben - egy hét időtartam­ra - tizennyolc konténert he­lyeznek el.. A lakosok olyan fe­leslegessé vált holmikat is ki­tehetnék, melyek nem férnek el a szeméttartályokban (pél­dául vaskályhát). Ezeket a tár­gyakat a konténerek mellett érdemes elhelyezni. A tanács nem tudja megoldani, hogy ezeknek a hulladékoknak - mint a vas - az ellenértékét biztosítsa, de már az is nagy segítség, hogy a felesleges hol­miktól szállítási költség nélkül megszabadulhatunk. PETŐFI NÉPE Ezen az őszön a megye fő­iskoláin tanuló, több mint más­fél ezer diák vesz részt a gyü­mölcs- és szőlőszedésben. Hoz­zájuk csatlakozik az ország kü­lönböző felsőoktatási intézmé­nyeiből érkező 18 ezer fiatal, akiket építőtáborokban helyez­nek el. Ezek a diákok hetente hat napot dolgoznak, vagyis szombatokon is - ez a „normá­juk". A szakmunkástanulók, az általános és középiskolások — mintegy 34 és fél ezren — is segítenek a még mintegy két hónapig tartó szüretben. A ki­sebbek egy, a nagyobb diákok két hetet dolgoznak. A kecskeméti Petőfi Sándor Általános Iskola tanári kara és úttörőcsapata úgy határozott, hogy szombaton is szüretelnek, mégpedig ugyanannyi bérért, mint a többi napon. A kecske­méti Katona József Gimnázium diákjai októberben vesznek részt hasonló munkában. A tanári kar és a KISZ-szervezet együttes határozatára, a szülők és a tanulók egyetértésével, ugyancsak vállalkoztak arra, hogy szombaton is dolgoznak. A két oktatási intézmény kez­deményezése példamutató, kö­vetésre méltó. Az önkéntes vállalás egyben felhívás is. A megye valameny- nyi általános és középiskolájá­nak, szakmunkástanuló intéze­tének szól. A diákoknak most alkalmuk van megmutatni cse­lekvő- és segítőkészségüket. név mögött a későbbi Mézes, maga Mözs. Az Aszuágnak ol­vasható hely Ózsák elődje Szek­szárdiéi délkeletre, túl a Bogát- mezején, a Duna partján. A szántóföldek fele után — az utóbbi helyeken — a királynak szolgálnak, a halászatból pedig egyharmad a tihanyi apátságé, két rész a királyé Szent Mihály harmadnapjáig, amit az erdő elhatárol, az pedig többeké. LÁSZLÓ király 1086-ban kelt megerősítő levelében a bakony- béliek újra megkapják Mado­csa halászóhelyét. Földvár itt már erősebb helység lehet, mert András veszprémi püspök, a bakonybéli apát és a főu.rak itt tárgyalnak egyes helységek bir­tokügyéről, többek között Szek- szárdról is, mely itt Zaczardi néven jelentkezik. Azt írják a vele együtt felsorolt helységek­ről, s így róla is, hogy elegyesek a birtokok, vagyis Szekszárdnak most is több birtokosa van, valószínűleg ekkor már az it­teni bencés apátság is. Bátán, melynek monostora van, szabad embert jelentenek: Kupon vagy Koppány ispánt említik, Pál or­szágbíró fiát. „Regine" vásár­vámja még a bakonybélieké. Már előbb, a veszprémi püs­pökségnek 1082-ben írt meg­erősítő levelében Fadd újra je­lentkezik: „Rész Tolnában: Fo­kúd helységben van az Egyház­nak halászata, nyolc háznépnyi halásszal, és hozzá van eqv ekényi föld.” - Ez Mezey László szerint még öt családot jelent. A falu másik fele, mint láttuk, a tihanyi apátságé, tehát élhe­tett már ekkor itt legalább har­minc család. Fordította és lejegyezte: HEGEDŰS LÁSZLÓ P. BRESTYANSZKY ILONA: Kovács Margit Tolna megye a XI. században Első okleveleinkben jelentkező helységeink nyomában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents