Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-11 / 213. szám
1982. szeptember 11. tsHÉPÜJSÀG 7 Milyen lesz Szekszárd 2000-ben? A kérdés korántsem költői, s egyben azt is leszögezhetjük : megválaszolása méqcsak ne,m is sci-ifi íróik feladata., hiszen a megyeszékhely tanácsa — más települések hasonló testületéivel megegyezően - rendelkezik rövid-, közép- és Hosszú távú tervekkel. A szekszárdi Városi Tanács nemrégiben foqadta el azt a koncepciót, amelyben mór kirajzolódnak az ezredforduló városképének körvonalai is. Természetesen a távlati elképzelések az előre nem látható, új követelményeknek, igényeknek és nem utolsósorban lehetőségeknek meqfelelöen részleteiben, árnyalataiban módos,ulhatinak, de alapjaikban minden valószínűség szerint változatlanok, maradnak, érdemes tehát eqy kis képzeletbeli sétát tenni a majdani városban. Ötvenezren felül A tervek szerint újabb nagyméretű iparfejlesztésre nem kerül sor a városban, s ez kihat a lakosság lélékszámóra is: további ugrásszerű növekedésre nem kell számítani, -Ennek ellenére 2000-ré várhatóan ötvenezernél is többen mondhatják majd magukat szekszárdinak, s e szerint szükséges felmérni és kielégíteni a későbbi lakásigényeket. Az egyik célkitűzés a.z, hogy a,z ezredfordulóra minden háztartásnak önálló lakást kell biztosi tain i, s íqy adódik is a kérdés: — Hol és milyen formában? Nos, a Béri Baloqh Ádám utcának a városból kivezető, jobb oldalán: befejeződik a közeljövőben a telepszerű, többszintes építkezés, viszont az utca másik, keleti oldalán az ide érkezők a jelenleg beépítettnek szinte a tükörképét találják majd, alacsony, középmagas és magas lakóépületek formájában. Ez lesz egyébként a 10-es szóimmal jelölt városrendezési körzet, amelyekből a társközségekkel együtt összesen 16 szerepel a területfelhasználási koncepcióban. S ha már a tömeges-lakásépítésekről' szólunk, feltétlenül meq' kell említenünk - a szervezett magánlakás-építés növekvő jelentőségéből adódóan — azt is, hogy a családiház- építési igényeket telkeikkel főképpen Parásztán, Csatáron elégítik majd ki, illetve a Bocs- kay utcával párhuzamosan is kijelölnek területet e célra. Hangulatos centrum A városközpont hanqulatát, csendjét, nyugalmát jelenleg még kedvezőtlenül befolyásolja a nagy átmenő forqalom, ám 2000-ben már nyugodtabb körülmények uralkodnak majd itt, ugyanis keleti irányban kettőis kerülő „félgyűrűn" haladhat majd az ipartelepi, illetve az átmenő forqalom. A Garay és a Béla teret, sőt a Babits utcát is mentesítik a gépjárművek okozta kellemetlenségektől, s remélhetőleg olyan miliő alakul ki, amelyben az eddigieknél is harmonikusabban ötvöződnek a történelmi értékek és az új létesítmények. A Mártírok tere közelében, így az Arany János utcában is — az OTP-től az ön kiszol qá I ó éttereimig - új üzletsor, illetve vásárólutca, bazárok foqadják az arrajárókat, kínálatukkal jót kiegészítve a naqyobb áruházakét. Vezetékes gáz Az ezredfordulón mór vezetékes qázzal fűtik a megyeszékhelyen mind a lakásokat, mind az üzemeket, intézményeket. A vezetéképítés úgynevezett első lépcsője néhány év alatt befejeződik: előreláthatólag 1985-ig gázfűtésre állítják át a város hőéi látását biztosító fűtési központokat, vala'min.t azokat az ipari létesítményeket, amelyeket a távfűtésbe még nem kötöttek be. Ezt követően kerül sor — a következő lépcsőben — a város olyan lakótelepeinek, intézményeinek gázzal való fűtésére, amelyekben jelenleg nincs kiépítve a távfűtőhálózat. Zöld város A címben foglalt kérdésre az egyik válasz, hogy zöldebb lesz Szekszárd, mint jelenleq, de ez egyáltalán nem az épületek felelőtlen színezése miatt következik be, hanem a zöldterületek jelentős megnövekedése révén. A következő években fokozottabban érvényre juttatják a városképi és kilátásvédelmi szempontokat, s javítják a zöldterületek arányát, amely egyébként jelenleg sem rossz. Most mintegy 45 hektár kiépített park található Szekszár- don, s 2000-re ez minteqy a duplájára nő. Ami pedig a közműveket illeti: regionális vízellátás lesz a Duna kavicsteraszán telepítendő vízbázisról, s szennyvízfő- qyűjtő is készül. A csapadékvíz-károkat további övárokiháló- za.t létrehozásává;! csökkentik. Nem feledkeztek meq a város- építési koncepció készítői és jóváhagyói — természetesen — azokról a műemlékekről sem, amelyeket a végleges vizsgálar tok, kutatások és párhuzamosan az adott területekre készítendő részletes rendezési tervek megállapításai szerint kívánnak a mű em lék jeqyzék be felvétetői.. Az ezredfordulón, a Szek- szárdra jövők kibővített vasút- óllomás-épiiletet, illetve nagyobb, északi irányban kiterjesztett buszpályaudvart talál- nalki s kibővül addigra a jelenA város sok részéből ma íem hiányoznak az árnyat adó fák s a zöldövezetek légi strand is, mégpedig a tőle nyugatra eső teleksor rovására. Tizenhat körzet A területtel, haszná lási koncepció már említett tizenhat körzetének fejlesztéséről részletesebb tervek is rendelkezésre állnak, így például ezek Ismeretében Palánkról elmondhatjuk: úgynevezett tartalék lakóterület. Ez azt jelenti,, hogy beépítése a 60 ezres lélekszám- hoz való közeledéskor válik Időszerűvé. A bottyán-heqyi lakótelep a korábbi, érvényben maradó részletes rendezési, terv szerint telepszerű, többszintes és korszerű csoportos társasházépítéssel fejleszthető a későbbiekben, fe. A 16 körzetben benne lévő társközségek — Sióaqárd, Harc, Öcsény, Szálka — remélhetőleg a többi körzettel' szoros összhangban fejlődnek, értve ezen kereskedelmi, kézmű- és szociális ellátottságuk javulását is. Szálkát a megyei településfejlesztési tervvel összhangban üdülőfaluvá alakítják. Emellett 2000-lbe<n nyilvánvalóan, a jelenleginél kedvezőbb kép fogadja, majd a Sötétvölgyibe vagy a Csörge-tához kirándulókat is, és a gemenoi tájvédelmi körzet idegenforgalmi fogadóbázisa Keselyűs helyett a Duna-erdő melletti terület lesz. Milyenné válik Szekszárd 2000-re? A tervek, elképzelések készek,, de további csiszolásuk, majd megvalósításuk a város lakóinak nem könnyű dolga, ám ugyanakkor érdeke is. És minden bizonnyal jó lesz maijd visszapillantani 18 év múlva az eredményekre, s látni a régi hagyományokat is megőrzött, de sok úijíjal is gazdagodott Szekszárdot. VITASZEK ZOLTÁN Fotó: iKapfinger András. Orvhorgászok Aparhanton Halászlé helyett büntetés — Nincs kedved egy kis éjszakai horgászáshoz, haver? — Vili, hogy van... De őket se hagyjuk ki — mutat a. huszonöt év körüli fiatalember a mellette dolgozóra. Meghallva ezt M. L., ő is nyomban, csatlakozik : — Micsoda buli lesz . . . Jöhetek én is? — Miért ne? - így az egyik értelmi szerző válasza. — Majd legalább megtudod, mi az a romantika!, meg az izgalom. Lehet részed a javából. A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalatnál lezajlott párbeszéd négy „pecást" hozott össze. A toborzottak létszáma este kilencre már tizenegy lett. (Szinte kibogozhatatlan,, hogy számuk miként duzzadt föl eny- nyire; s ugyancsak az is, hogy k‘i kinek adtai le a „drótot”. Az viszont tény, hogy három Zsiguli, illetve Lada személygépkocsival együtt indultak Apar- hantra. Persze, sötétedés után.) — Gondoltuk, főzünk eqy kis halászlét — mondja egyikük. — És bezsebelnek néhány százast a „fölösleges" halak eladásából ... — mondom én, de választ nem kapok. Még a,z egyik fő „horgász” is titokzatosan burkolódzik Pali Mall-je füstjébe. Az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezetnek öt halastava, van. „Valahol Maijos után, Csöcskepuszta előtt.” Ezt eqy aparhanti ember mondta íqy, s hozzátette, hogy még a helybéliek is nehezen ..vergődnek” el a tavakhoz, „annyira el vannak. bujtatva”. — Már jó eqy hónapja rendre jelezte a téesz halőre, hogy a tavak környékén gyakran, lel tolvajok nyomaira — mondja Török Tivadar főkönyvelő,. - A letaposott fű, az elhagyott ku- kacosdobozok, csikkek, az üres sörös-, néha pálinkás üvegek . . . mind, mind árulkodtak. Csakhogy az őrnek sehogy nem sikerült elkapni gazdáikat. Elbújtak:, kitapasztalták az őrök1 szokásait, jeleztek egymásnak, nem tudóm . . . — Aztán elhatároztuk, véqet kell' •Vetni az egésznek! Már nem babra ment a „játék” - teszi hozzá Paliké Ferenc, a téesz biztonsági megbízottja, aki a főikönyvelővel együtt ugyancsak tagja a községi szabálysértési bizottságnak. — Megmondom,, némi fondorlathoz folyamodtunk. i(Hogy milyenhez, azt természetesen nem áruljuk, el„ csupán annyit, hogy ezek után nem valószínű, hogy Apaihanton sikerül jogtalan, halzsákmányra bárkinek is szert tenmife. És amennyiben, a, többi „hafasqaz- da követi az aparhanti példát, bizonyára elveszik a — sajnos — mostanában, elszaporodott izgalomra és halászlére vágyók kalandozási és lopási kedvét!) ■ ■■■ ■■■■ iir Szóval elérkezett az a bizonyos éjszaka, amire Cseke József törzszászlós, körzeti megbízott így emlékszik vissza: — Ahogyan a hailtolvajok, mi is felkészültünk. Ahoqyan ők is ‘zsákmányra vártak, azt tettük mi is. A termelőszövetkezet munkatársaival együtt — ki air- ra, ki amarra — lesben voltunk. A GAZ-t odébb hagytuk. Apró zajokra lettünk figyelmesek. Lassan közeledtünk. A mezőőrrel az ötös halastó sarkához mentünk. Látjuk ám, hogy többen, is „szorgoskod,maik” egymástól néhány méterre szétszóródva. Megfogom egyikü'k vállát és kérdem : — Kapnák ? Kapnak? — Fogd be a szád! Még elriasztod . . . Erre foqom az elemlámpát és az arcábö világítok. — A rohadt életbe! Maradj magadnak1. .. De mire ezt kimondta, a páciens, már föl is ocsúdott „horgászó Imából”, s iszonyatos jajveszékelésbe foqbtt: — Jaj, istenem., csak most az egyszer segíts ,meq ! — Két tolvajt azonnal elfogtunk — folytatja Cseke József. - A többiek pedig, mint a, vad- kacsák, be a kukoricásba. Utánuk szóltam. Néhányon visszajöttek. Azután, a levegőbe lőttem. Akkor elkezdtünk a többiek és a kocsik után kutatni. Az egyik járművet ágakkal álcázták. A jegyzőkönyvek felvétele után a termelőszövetkezet feljelentést tett a bonyhádi városi re ndőrkápitá n,y,sá gra. iKét-lhárom, hét múlva pedig összeült Aparthant község szabálysértési bizottsága'. A tárgyalást Kereke's László, v.b-titkár, a bizottsáq elnöke vezette. A tizenegy följelentett közül heten érkeztek meq Apa-rhantra. Ügy tűnt, most már csökkent közöttük az egyetértés. A 22 éves R. Gy. karjára egyetlen: szó van tetoválva: „APÁM”. — Tisztelem és szeretem apáimat. Amikor megtudta, hogy mibe keveredtem, nagyon haragudott. Egyébként én nem pe- cáltam. Csak a kocsimmal vittem ki néhá nyakat. A harmincnyolc esztendős K. J. heqesztőszokímunkás. Két kisgyermeke van. Havi keresete ötezer forint. Három horgász- botot foglaltak le tőle. — Én akkor voltam, ott először... Igen. Én is a Zsigámmal mentem. De' az utat T. JP. mutatta .. . Nem tudom,, hogy ő és két testvére miért n,em jött el a tárgyalásra. A következő, akit a terembe szólítanak, a szőke fiatalember: M. F. Havi, jövedelme 4500 forint. Ö volt az egyik, aki éjjel „meglépett”. — Nagyon meqijedtem. Akkor nem érdekelt semmi és. senki. Csak futottam ... és eltévedtem a kukoricásban. Jó hosszú idő utón, találkoztam. M. L.-lel. Együtt bóklásztunk tovább. Akkor meg alig tudtunk kikeveredni. a. napraforqótáblából. Hajnali 5 ára volt, amikor Naqy- mányokra értünk. Sajnos, az utóbbi időiben igen elszaporodtak az orvhal ászok. Jelentős kárt okozva népgazdaságunknak — szervezkednek, s bandába verődve indulnak tolvaj Ió körútijaikra. Nyilván nem a folyókban:, hanem a, halastavakban próbálnak szert tenni a zsákmányra,. Hiszen ez a „biztosabb”. Már ami a, fogást illeti. Persze, ezután a zsákmányt, amely néha ötven, eset-' leg száz kiló, el is kell adni. S nyilván., nem bolti áron kínálják a pikkelyes portékát. Vajon annak, aki tőlük vásárol, nem gyanúsak a körülmények? iR. Gy. és társait az aparhanti tavak dézsmál ói a tárgyaláson úgy tűnt megbánták tettüket. És váltig állították, hoqy mindannyian először jártak azon az éjszakán a téesz tavainál... Halászlét viszont nem ettek. Helyette 25 ezer forint büntetést fizettek. V. HORVÁTH MÁRIA Az elmúlt évek iparfejlesztésének egyik legjelentősebb eredménye Megőrzésre váró régi és új - madártávlatból
