Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-09 / 211. szám

1982. szeptember 9. KÉPÚJSÁG 3 Exportáló építőipar (2.) Háború és építés Az arab földrész ma a legnyugtalanabb része világunknak. Mégis e forró, tragikus összeütközésektől feldúlt földrész iránt a legnagyobb a nemzetközi gazdasági érdeklődés, s ez érthető. A közelmúlt politikai, gazdasági harcainak eredményeként napjaink­ban itt új, s több helyütt haladó politikai, társadalmi, állami rend alapjait teremtik meg, ideértve az ezzel járó gyors ütemű gazda­ságfejlesztést is. A hiányzó vagy csak nyomokban fellelhető egész­ségügyi, kulturális ellátás színvonalának emelése, a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása, a védel­mi képesség növelésének szükségessége rengeteg építési feladatot jelent. Ezek - a hatalmas olajvagyon és az értékes nyersanyagok bázisán — biztos piacot jelentenek az építőipari vállalkozóknak, közöttük a magyaroknak is. Elsősorban azokban az országokban vagyunk esélyesek, ahol már korábban is végeztünk építési, ter­vezői, szakértői munkát, így Algériában, Irakban, Líbiában. Más fejlődő országban is vannak lehetőségei építőiparunknak, például Nigériában, Indiában. Az infrastrukturális igények és a kielégítésükre tett erőfeszí­tések talán sehol sem olyan szembetűnőek, mint Irakban, és há­rommilliós fővárosában, Bagdadban. Itt a megszokottnál is több az építkezés. A közel-keleti arab országok legnépesebb országá­ban, ahol a lélekszám évente 3,2 százalékkal emelkedik; igen nagy figyelmet fordítanak a lakásépítésre — még az eddig hátrányos helyzetben lévő vidéken is. A mostani tervidőszakban mintegy 150 ezer lakást kívánnak tető alá hozni a helyi ízlésformának, élet­vitelnek megfelelő egyszintes épületekben. Az olaj által lehetővé vált látványos nyitás a világkereskede­lem, a nemzetközi munkamegosztás felé, éppen az iraki kormány kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködési politikájának ered­ményeként igényli a szocialista országok segítségét, közreműkö­dését is Irak úi történelmi korszakának gyors kibontakoztatásá­ban. S bár a fejlett tőkés országok konkurrenciája mind erősebb - elsősorban Japán, az NSZK, Olaszország, Franciaország, Anglia vállalatai, cégei versengenek egymással — egyre jelentősebb a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és az utóbbi időszakban Bulgária részvétele is az iraki gazdaságfejlesztésbe!}. Hazánk és az Iraki Köztársaság közötti kedvező politikai kap­csolatok talaján és azzal kölcsönhatásban természetesen a mi gazdasági együttműködésünk is évről évre erősödik. A magyar és az iraki gazdasági kapcsolatok kiegészítő jellege, a magyar ipar és a mezőgazdaság különböző ágazatainak fejlettségi szintje, a két kormány közötti tervszerű együttműködés, továbbá a nagysza­bású iraki gazdaságfejlesztési programok kedvező általános hát­teret nyújtanak a kapcsolatok dinamikus fejlődéséhez. Erre utal, hogy a kétoldalú árucsere-forgalom értéke 1972 és 1981 között tizenkétszeresére nőtt, s tavaly elérte a 240 millió dolláros eddigi legmagasabb szintet. Az elmúlt években hűtőházakat, vágóhidakat, folyékonycukor-üzemet, vegyipari berendezéseket, autóbuszokat, telefonközpontokat szállítottunk. Részt vettünk olaj- és gázvezeték építésekben, villamos alállomások bővítésében, tervezésében, hogy csak néhányat említsünk a legjellemzőbbek közül. Az Iraki Köztár­saság ma egyike hazánk első számú gazdasági partnereinek a fej­lődő országok között; a nem szocialista országok közül pedig — az NSZK, Ausztria, Olaszország és Svájc után — az előkelő ötödik helyen áll. A kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatok, a zavartalan ál­lamközi együttműködés elősegítik a magyar építőipari exportot is. Ennek tudatában hozott létre Bagdadban műszaki irodát a Veszp­rém megyei Állami Építőipari Vállalat, közös vállalkozásra lépve a NIKEX Nehézipari Külkereskedelmi, valamint az Általános Épület- tervező Vállalattal. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megbíza­tásoknak a VÁÉV legyen a fővállalkozója — ha bírja a versenyt. ANDRÁSSY ANTAL (Következik: A bagdadi biznisz) Idegenforgalmi eredmények Az Országos Idegenforgalmi Hivatal most adta közre tájé­koztatóját az év első hét hó­napjának idegenforgalmi ered­ményeiről. Az adatok szerint a forga­lom legfontosabb minőségi vo­násai kedvezőbbek a tavalyi­aknál, az idegenforgalomból származó bevételek 7 százalék­kal nagyobak az előző évinél, s csaknem két és félszeresen haladják meg a kiadásokat. Jellemző az idei szezonra, hogyt a külföldiek valamivel hosszabb ideig tartózkodtak nálunk, mint az elmúlt évek­ben, s nőtt a szervezett kere­tek között idelátogatók száma. Kedvező az is, hogy javult a kereskedelmi szálláshelyek — s ezen belül a szállodák — kihasználtsága; a tavalyinál nagyobb vendégforgalmat bo­nyolítottak le. A tőkés országokból össze­sen 1,4 milliónyian látogattak Magyarországra, egyötödével többen, mint tavaly ilyenkor. Ennél valamivel kisebb ütem­ben nőtt a turisták száma, de lényegesen gyorsabban, 41 szá­zalékkal a kirándulóforgalom. Ez utóbbi nagysága elérte a fálimiiM'fóit A forgatom ez évi megélénkülése szinte vala­mennyi partner tőkés országra jellemző, a meghatározó sze­repet azonban továbbra is Ausztria és az NSZK játssza: a turisták mintegy háromne­gyed része ebből a két or­szágból érkezik. A vendégek 20 százalékkal több időt töl­töttek nálunk, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A tőkés forgalomból származó ed­digi összes bevétel meghalad­ta a 4 milliárd forintot — változatlan árfolyamon számol­va körülbelül 40 százalékkal emelkedett a tavalyihoz ké­pest. Ezen belül egy-egy lá­togató átlagosan 22 százalék­kal többet költött, mint tavaly ilyenkor. A rubelelszámolású országok forgalma a Szovjetunió kivé­telével csökkent az elmúlt év­hez képest, a turisták átlagos tartózkodási ideje azonban meghosszabbodott. Kedvező, hogy a rubelelszámolású or­szágokból érkező turisták lé­nyegében ugyanannyi éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szál­láshelyeken, mint tavaly, s többet is költöttek az elmúlt évinél, mintegy 30 százalékkal. A közlekedés fejlődése a statisztika tükrében A személyforgalomban I,I millió magángépkocsi A Statisztikai Kiadó gondo­zásában megjelent a Közleke­dési, lés hírközlési évkönyv, amely az 1981 -es évibén elért eredményeikről tájékoztat, visz- szatekintwe az elmúlt évtizedben bekövetkezett fejlődésire. Az adatok szerint a MÁV és a GYSBV vonatain az elmúlt év­ben, csaknem 273 mliilliórtytaa utaztak., 5 százalékkal keveseb­ben,, mint a megelőző eszten­dőiben. A csökkenés tíz év óta folyamatos : 1970-lben az elszál­lított utasok száma, méq több minit 390 millió volt. Érdekes megfigyelni!, hogy az utasoknak alig több, mint 20 százaléka utazott teljesárú menetjeggyel, a többiek mindannyian igény­be vettek valalmiilyenf aj ta ked- vezrrjényt. A legtöbben — 254 miiiMiónyiani — másodosztályon utaztak, óiig 20 millió utas tar­tott igényt a, magasabb színvo­nallá — első osztályú kiszolgá­lásinál. Növekedett az átlagos utazási távolsági, amíg 12 évvel ezelőtt egy utas átlagosain: 38 és fél íkiiiioiméteres távolságra utazott, tavaly csaknem 50 kilo­méterre. A Volán Tröszt távolsági autóbuszain tavaly ugyainany- nyian utaztak, mint 1980-ban, összesen. 710 milliónyian!, át ta­gosán. csaknem 20 kilométeres távolságira. A táwolsáqi bálázás hívei tíz százalékkal' szaporod­tak, tavaly l1 200 000-en hajóz­tak O' Dunán, s ai többii folyón,, több mint kétmillió,an, pedig a Balatonon,. A légi személyszál­lításban tavaly haladta meg először az utasok száma az egy­millióit. A helyi személyiszállí­tásban az, autóbuszok vívták ki maguknak az első helyet: ta­valy összesen 1,8 milliárd utast fuvaroztak. Villamost 7i10 mil­lióan vettek igénybe, metróval pedig több mint 310 miítónyian utaztak. Alig több mint eqy szá­zalékkal mérséklődött a, taxi­közlekedés.: összesen 56 és fél millióan taxiztak, tavaly a>z or­szágiban. A személyforgalomból jelentős részt vállaltak a ma­gán személygépkocsik: 1981­ben 1,1 millió futott az ország útjain. A közúti gépjárműforgalom nyomon kísérésére rendszere­sen tartottak forgalomszámlá­lást. A legtöbb megfigyelési ponton nőtt a napi forgalom,, például az M 1-es autóúton Bu­daörsnél az 1980-as naipi 8700 gébjárművel szemben tavaly átlagosan 10200-at figyeltek meg. Az 5-ös számú főútvona­lon, Szegednél több mint ezer gépjárműivel nőtt a napi: forga­lom. A budapesti hidak forgal­ma eltérőlen alakult: a Petőfi - hídé erőteljesen növekedett, az 1980-lban ' Imegfiqyelt 47 000 gépjármű helyett tavaly átlago­san több mint 62 000 haladt át rajtai naponta. Ugyancsak nőtt a Marqiitlhfid forgalma.: 55 000- ről 59,7 ezerre, a Lánchíd é, s az Erzsébet-hlídé azonban csök­kent. "* A statisztikai adatok hlírt ad­nak a közlekedési pályákról is: a MÁV és a GYSlEV vágányai­nak hosszai összesem 8600 kilo­méter voit az elmúlt év-végén (mellékvágányok és kitérők nélkül). Ebből körülbelül kétezer kilométernyi sínt tíz éven beliül, csaknem ugyanennyit 1(1—20 éve fektettek le. Vonnak még 60 évesnél is „öregebb” sínek, ezek hossza meghaladja oz ezer kilométert. A közúti pályák hossza az ehmúlt év végén 29 és - fél ezer kilométer volt. Eb­ből 160 kilométer beton,, 25 ezer kilométer aszfalt és bitu­men, 3600 kilométer makladám, csaknem 100 kilométer kő,- és ke ramit-burka la ttal készült, a kiépítetlen (föld-) utak hossza — 600 kilométer — eqy év alatt közel 109 százalékkal csőikként. A közlekedés biztonságát a balesetek tükrében vizsgálja a kötet. 1981-ben javult valame­lyest a helyzet, minden közle­kedési a lá gazaiban, csö kke n t a balesetek számai. A közúton 23 000-en sérülteik meg, az elő­ző évihez viszonyítva, csaknem három százalékkal kevesebben, ötvein százalékkal csökkent a villamos- és HÉV-balesetek so­rán, megsérültek száma. Bár a vasúti baleseteik számai is csök­kent, valblmiiveí többen, sérültek meg, mint korábban. A legtöbb közúti baleset — 1500 — Pest megyében történt, de Borsod­ban sem volt sokkal jobb a helyzet, itt is meghaladta a 11 400-át. a balesetek száma. Egyébként hosszú évekre vi,sz- szamenőleq is ez a két megye áll a, baleseti statisztikák élén. (E kiét meqyébeni a -leghosszabb a közúthálózat.) A megfigyelé­sek szerint a, legtöbb baleset augusztusban, szeptemberben és októberben történik, legtöbb­ször a járművezetők hibájá­ból. (MTI) Atomerőmű-építkezés Az ütőképes brigád Talicskázás helyett csak irányítani kell a lapáttal Az idő sürget. Azzal, hogy el- Hely van, így aztán „szerez­nek" egy Volvo rakodógépet, Körmöczi József, o 22-es Ál­lamit. Építőipari Vállalat műve­zetője „öreg, motoros” az épít­kezésen, Itt dolgozik az első naptól1 kezdve. A szaikimáb'an ugyanilyen, elismerés, övezi K'li- bán Henriket és brigádját. Ki­csit 'hihetetlen, de ez ai brigád 1953 óta járja együtt az orszá­got. Kubikosok. A törzs közel harminc évé „él" együtt: Klii- bán Henriik, 'Lakatos Lajos, Da­rák Pál és Madaiczkli István. IRóIuk szól így o művezető: „Ez egy ütőképes brigád".. Ez a mondat majdnem mindent el­mond ráillik. Miért ütőképes a brigád? Válaszoljon erre a ibi- gá övezető : — Azért vagyunk itt, hogy dol­gozzunk ! IMiindenki - vagy maijjdinem mindenki — azért van a' mun­kaihelyé ni 'hogy dolgozzon. Te­hát még imiiindiig. nem ez az- iga­zi, — Nekünk mindegy, mikor dolgozunk. Amikor szólnak, fel­vesszük a' munkát. Ez már közelebb van a lé­nyegihez. (Csak itt meg az a gondja az embernek, hogy ha ők mindent vállalnak, akkor csak ai vezetőiknek kellemes, hiszen a Klibánék. .mindent meg­csinálnak. Naimáfmost ho ez igaz, akkor Körmöczii József asak őzért dicséri őket, mert neki nagyon jó, hogy van, egy ilyen ezermester brigád.) — Két évig voltunk éjszaká­sok, — mondja, a brigádvezető. — Elváltanunk mii kőműves-, ácis- áHványozómankát, vagy ha. ép­pen arra van, szükség, akkor betonozunk. i(Ez még mindig az első ka­tegóriáiba, tartozik: ezermeste­rek a maguk terüle,tén. A vál­lalat vezetőinek ez óriási előny.) INe kiötözködljünlk tovább. KIS- bán Henrik és brigádja Balas­sagyarmatról, Jászboldoqlházá- rál és Mohácsról, jár Paksira. Azért, mert szeretnek vastagabb borítékkal odaállni az asszony elé fizetéskor. A vastagabb bo­rítékot ,többnyire csak akkor adják, ha azért többet tesznek. így érkezünk el végül a, lé­nyéghez. A brigádot megbízta a 22-es ÁÉV vezetősége — Körmöczi Jó­zsef művezető személyében —, hogy két műszak alatt hordjon ki: 250 köbméter homokot a ket­tes blokk lokalizációs tornyából. Az természetes, hogy aki közli velük ai feladatot, az azt is mondja.; ezért o munkáért jár a brigádnak 9600 forint. A továbbiakban már nem, lé­nyeges,, hogy Kíiibán Henrik és nyolctagú csapata mit csinál. A pénz rendben,, a feladat egy­értelmű. (Egyszerű, szóban meg­kötött szerződés ez, egyetlen alkalom, rai szól,.) A továbbiak,ban, már nem lenne lényeges a, művezető sze­repe. De azt mondja : .— Az ember előbb gondolko­dik, s utána kezd a munkának. szó l iftjük a homokot, seg ítjük az Országos Szakipari Vállalói­tól. Folyamatosam, tudják feste­ni a, lokalizációs tornyot. Ez pe­dig, ha1 jál. meggondoljuk, nem kis anyagi megtakarítás, — Miért kell ez a töméntelen mennyiségű homok? - kérdez közbe a, .riporter. — A tókatiizácrá.s torony fém- szerkezeteit nagynyomású ho­mokszórás sál tisztítják meg a rozsdától és egyéb szennyező­déstől - mondja, a, művezető. A homokot többféleképpen lehet elszállítani. Talicskával, lapátolva1. Ez azonban, két mű­szak ail'att nem lesz meg. Má­sik módszer: 'készíteni kell egy kiskocsit a, sínekre és azzal el­szállítani. Gyorsabb módszer, de mégsem elég a> két nap, Van még egy komoly okunk a lehetőségek keresésében: egyösszegű bérutaillvány van, azaz 9600 forint. Kliibánéknak csak akkor érdemes távol élni a családtól, ha a munkát úgy végzik el, ’hogy az kifizetődő legyen - ez természetesen, a salját zsebükre értendő. Tehát gondolkodni kell. Hogy a, mű­vezető azt mondhassa: „Ez egy ütőképes brigád”, ahhoz .neki is gondolkodni, kell. Tehát egysze­rűbb, ha közösen teszik ezt meg. vezetőstül, ez esetiben Farkas fsitivá,nőstől. Egy Kató darut is, amely féléméi,í a halt méter ma­gas pódiumra a rakodógépet. Ez mind meg is történ i k. Akkor odahívják a munkavédelmi fe­lelőst, az bólint a. dologra1. Ez­után - azt ne feledjük, hogy vasárnap este - készítenek egy csúszdát’. Ezzel imár túl is jutot­tak ai dolog nehezén. Tehát ott tartottunk, hoqy fel­emelték a, rakodógépet a pó- diiuimira:. A gép pillanatok alatt megimerítl kanalát,. a csúszdá­hoz manőverez, kiborítja az eqy köbméternyi, homokot, a, brigád tagjai segítenek, hogy,a homok az éppen lent álló — ezt is, meg­szervezték — teherautó platójá­ra folyjon. lEzzel be is fejeztük. A homok hétfőn és kedden „eltűnt” a. lo­kalizációs toronyból. A brigád pedig szerdán, tegnap, haza­utazott pihenni. A kubikosok és a művezető semimi, világraszólót nem- hozott létre, de mégis, 'hogy azt mond­hassuk rájuk: JEz eqy ütőképes brigád", el kellett mesélnünk a 250 köbméter honnak történetét. H. J. - G. K. A helyszín : a kettes blokk északi oldola

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents