Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

A^ÉPÜJSÀG 1982. szeptember 8. Operaház a mezőn • • • iDé'l-Aingliiótoni, Londontól 90 lei lométerre, Lewes közelében, távol a világ zoljátóil, laikott te­rülettől, vi'nuló mezőben áll a világ mindimáig egyetlen mezei operaháza, a, Glyndeboume Festival Opera. Térkép sem jelzi, mégiis a nemzetközi művészeti élet ran­gos sziínlheilye, leglkülönösebb initéziménye. A íesztiválmező megközelítéséhez Londoniból helikoptert vesznek igénybe, és autóbusszal is elérthető. Az autósok, a gyalogosok keskeny, kanyargós öntvényeken át talál­nak rá. A hatalmas mezőn dom­bok szegélyében. áH a mezei opera épülete. A látvány meg­Hamari Júlia i(Célia), Kath­leen Battle (Nerina) Haydn A hűség jutalma című ope­rájában naigaidó:, különösen az előadá­saik , előtt, a szünetekben;, ugyanis GIyndebourne-ban fű­re lépni - alkar feküdni is — sza­bad,! Sőt, o szigorú angol eti­kett megengedi, hogy az estélyi ruhás hölgyek, ai szmokingos férfiak a pázsiton heverészve elemózsiái kosarakból lakmá- rozzaaalk, pezsgőzzenek. A kö­kéiben binkanyájalk, tehenek le­gelésznek, s teszik idil'liitousa'b- bá a hangulatot. Glyndeboume színpadán ma­gyar művészek is letették név­jegyüket. Székely Mihály 1959- ben ai Fidelia előadó sain arat­ta emlékezetes sikereit, az utóbbi éveikben Melis György, Kováts Kolos, Haimarii Júlia, Csengery Judit, Laiki Krisztina énekelt (főszerepet. A művészeti munkában pedig már nyolca­dik éve részt vesz Péter Szalbó Anikó, a budaipesti Operaház fiatal korrepetitora. Az idei program május 24-étől augusz­tus 12-ig tartott, 64 előadást rendeztek öt produkcióiból. Kinek o gondolatában szüle­tett meg a képtelennek tűnő öt­let, hogy a pusztai mezőn ope- ralhózat építsen,? Uolbn Ghiristie, a gazdag mű­vészetpártoló földibirtokos a harmincas években gyakran volt Bayreuth vendége. Minden vágya' az volt, hogy Angliáiban is megerősítse a Wagner-ikul- tuszt, e célból' építtetett eqy 300 személyt befogadó színiházat Glyndeboumne-iban, a birtoka ni, távol a lakott telpüléstől. Ope­raénekesnő felesége azonban meggyőzte, hogy Bayneutlh má­solásai helyett eredeti, a külö­nös helyi adottságoknak meg­felelő proq rotornál lépjen fel. 1934-lberv nyitották meg a szín­házat Mozart műveivel. Elsősor­ban olyan művészeket hívott meg, akik Hitiér uralma miatt háttérbe szorul talk. A dombok között- meglbúvó, békés farmra emlékeztető operáiban zalvarta- lan atmoszférát teremtettek a felkészülésihez, az előaidásoikr hoz. A fesztivál alapító John Ghris- tie kívánalma az volt, hogy a lehető legmagasabb színvona­lat kell produkálnli. így van ez ma is, nagy súlyt helyeznek a részletek kidolgozására, nagy gonddal 'keresik, választják ki a megfelelő művészeket a világ minden országából. Ez évben például a népes nemzetközi mezőnyben angol, amerikai, franciái, svéd, izraeli, olasz, gö­rög, osztrák, ausztrál, holland, német, sváj.di, jamaicai és ma­gyar művészek lépnek színre. INegyvenmyolc évvél ezelőtt, 1934-,ben az, első előadásira öt­vennégy jegy kelt el, alig ültek a nézőtéren. A szakma, a sajtó,, a közönség szkeptikusán fogad­ta, John, Christie őrültnek vélt Ötletét, hogy Londonból utazza­nak egy opera meghallgatásá­ért a mezőre. A környezet szép­sége, az előadások kiforrott művészi színvonala azonban kí­váncsivá tette az angolokat. Telt házzal fejezték be már az első szezont is. Még néhány évig sikeres fesztivál követte a megnyitót, de a hálború miatt 1950-ig elnémult Glyndeboume. A fesztiválalaípítók, utódai, George Christie és feleségé, Many Christie újították fel a tradíciót. Ipart konszernek, ban­kok támogatóséval 800 személyt befogadó nézőteret, új próba­termeket, éttermet építették. Fejlesztették a, művészi koncep­ciót, megőrizve a,z alapítók hu­manista gondolatát: Glynde­baurne-ban kaput kell nyitni, a tehetséges, fiatal művészeknek. Itt aratták feltűnő sikereiket Teresa, Berganza, Montserrat Calba'flé, Miono Cotrubas, Re­gine Crespin, .Mirella, Firent, Lu­ciano Pavarotti,, valamint Ray­mond Leppard:, Jahn Priildhand diiriqensék. ERDŐSI MARIA A TOLNA ÉS VIDÉKE KÖRZETI ALTALANOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET pályázatot hirdet az alábbi ital-, illetve vegyesboltok szerződéses üzemeltetésére. 6. SZ. italbolt Mözs, Vasútállomás 9. sz. italbolt Fácánkert, Lenin u. 19. sz. italbolt Fadd, Széchenyi u. 20. sz. 25. sz. italbolt Fadd, Sport u. 40. sz. 21. sz. italbolt Dombori, Hajóállomás 37. sz. vegyesbolt Dombori, Hajóállomás 1. sz. vegyesbolt Tolna, Madách u. 18. sz. 3. sz. vegyesbolt Tolna, Marx u. 132. sz. 5. sz. vegyesbolt Tolna, Bajcsy-Zs. u. 59. sz. 9. sz. vegyesbolt Tolna, Magaspart 23. sz. 22. sz. vegyesbolt Bogyiszló, Rákóczi u. 3. sz. 26. sz. vegyesbolt Bogyiszló, Kossuth u. 87. sz. 27. sz. vegyesbolt Bogyiszló, Honvéd u. 20. sz. 28. sz. húsbolt Bogyiszló, Kossuth u. 41. sz. A pályázatokat 1982. szeptember 30-ig lehet benyújtani Tolna, Árpád u. 16. szám alatti köz­pontba. A pályázati feltételekről felvilágosítást ad a főkönyvelő és a kereskedelmi osztály vezetője, szóban vagy írásban. Telefon: 74. A versenytárgyalás időpontja: 1982. október 15. 10 óra. A tárgyalás helye: Áfész, Tolna, Árpád u. 16. sz. (277) § TflMEOBCKfl$l npnBan Testvérlapunkban, a Tam- bovszkaja Pravdában a nyitott kapuk napja alkalmából rész­letesen tudósítottak a tambovi szolgáltató kombinát új szak­munkásképző iskolájáról. Az is­kola eddig is kitűnő munkát végzett. Majdnem ötezer jól képzett szakmunkást adott a Tambov megyei szolgáltató kombinát különböző egységei- nek. A szakmunkásképző intézet­ben tanulnak: a jövő órásai, fényképészei, fodrászai, aszta­losai, műszerészei... A tanulók egész Tambov megyéből ide jönnek tanulni és innen men­nek vissza Tambov megye járá­saiba, városaiba a szolgáltató- iparba. A tanulók itt nemcsak elméleti kiképzést kapnak, ha­nem az intézet saját részlegei­ben elsajátítják a gyakorlati tudnivalókat is. Az itt tanulóknak lehetősé­gük van arra, hogy esti közép­iskolában megszerezzék a kö­zépfokú végzettséget, és aki ezt megszerezte, ha kedve és te­hetsége van hozzá, tovább­tanulhat a technológiai intézet levelező tagozatán. A kiváló, nagy tapasztalatú tanárok az idén 490 kiválóan képzett szakembert bocsátottak ki a megye szolgáltató iparába. PETŐFI NÉPE A baranyai tapasztalatok alapján jégesőelhárító szolgá­latot létesítenek a Duna-Tisza közén. A baranyai kedvező ta­pasztalatok alapján hozta meg a Minisztertanács a határoza­tot még 1979-ben a jégeső­elhárítás rendszerének kiter­jesztésére az ország leginkább veszélyeztetett vidékein. Ide sorolható Bács-Kiskun megye nyugati és déli fele. Bátmonostoron, Dusnokon, Kisszálláson és környékén még élénken emlékeznek arra a pusztító jégzivatarra, amelynek 1981 júniusában új ültetvények és termő szőlők, gyümölcsösök, zöldségkertészetek estek áldo­zatul. A minisztertanácsi határozat megjelenése után a párt- és állami szervek, szövetkezeti ér­dekképviseletek közös kezde­ményezésére Bács-Kiskun me­gyében is kidolgozták a javas­latot a jégesőelhárító rakéta- rendszer felállítására. Az 1983. évi üzembe helyezésre terve­zett rendszer 42 gazdaság 146 340 hektár földjét képes védelmezni. Két terv készült. Az egyik 110 millió forint költség- vetésű. Megvalósításával le­hetséges a felhőzet hőmérsék­letének folyamatos ellenőrzését megteremtő számítógépes adat- feldolgozás. A másik tervből hiányzik a számítógép, ezért 12 millióval olcsóbb. A 110 millió forint egyharma- dát 42 gazdaság teremti elő Bács-Kiskun és Baranya me­gyében. Egy évtized átlagában ennek az összegnek évente csaknem a négyszeresét fizeti növénykárokért az Állami Biz­tosító a Bács-Kiskun megyei termelőknek. A költség másik harmadát az Állami Biztosító vállalja. A harmadik harmadot vissza nem térítendő hozzájáru­lásként, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a műszaki fejlesztési alapból tá­mogatja. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Fejér megyei Tanács Épí­tőipari Vállalatánál a múlt év­ben megváltoztak a tevékeny­ség arányai. A csökkenő beru­házások mellett megnöveked­tek a felújítási munkák. A VI. ötéves terv feladatai szerint az összes felújítások értéke eléri a 375 millió, a lakóház-felújí­tásoké pedig a 148 millió fo­rintot. Ez azt jelenti, hogy a fel­újítások a vállalati tevékeny­ségnek több mint egyharmadát, esetleg negyven százalékát te­szi ki. A felújítási munkák felé való eltolódás kedvezőtlen a vállalatnak, de ez a piaci igény, amit nem szabad figyel­men kívül hagyni. Ezért minden erejükkel arra törekszenek, hogy a felújításokhoz szüksé­ges műszaki feltételeket meg­teremtsék. Gondolva itt a meg­felelő technológiák kidolgozá­sára, az anyagellátás javításá­ra, a gépesítés fokozására. A külső megrendelők részére végzett ipari termelésük másfél- szeresére nőtt, szállítási szol­gáltató tevékenységük pedig 15 százalékkal emelkedett. A jö­vőben is a jelentkező igények kielégítésére törekszenek, le­gyen az a megkevert beton ér­tékesítése vagy a nehézgépek, az állványzatok bérbeadása. Eszközállbmányuk jobb kihasz­nálását szolgálja, hogy gépei­ket, berendezéseiket a külön­böző gazdasági munkaközössé­geknek is a rendelkezésére bocsátják. A tanácsi építők a felújítá­sok mellett úgynevezett alagút­zsalus öntési technológiával — lakások helyett — iskolák, va­lamint könnyűszerkezetes épí­tési módszerrel ipari, m-zőgaz- dasági és kommunális létesít­mények építésével is foglalkoz­nak. A céljuk az, hogy a me­gyei építkezőknek a különböző módszerek széles választékát kínálják. Dunántúlt napló Kiállta a próbát a kísérleti árképzés a Pannónia étterem­ben. Múlt év április elseje óta egy országos kísérlet keretében az árak megállapítása üzlet­vezetői hatáskörbe került. Pé­csett a Pannónia étterem tért át erre a gazdálkodási for­mára. A kísérleti árképzés beveze­tése óta lényeges változások történtek a Pannónia étterem­ben. Egy éve indult — azóta is népszerű - a vasárnapi csalá­di ebédeltetés. A vendég saját ízlése alapján állítja össze a menüt az étlapajánlatból. Há­romféle leves, hat-hét féle hús­étel, többféle köret, négy-öt féle saláta és desszert közül lehet kiválasztani a megfelelőt. Mindezért ötven forintot kellett és kell most is fizetni. Hasonló kezdeményezés a gasztromozi. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat sikerfilmjeit kétheten­te, hétfőnként bemutatják a Pannóniában is, természetesen hozzáillő vacsorával. Téli idő­szakban előbb tálalnak az ét­teremben, utána vetítenek, míg nyári időszakban a kerthelyi­ségben mindez fordítva törté­nik. A mozijegy vacsorával együtt szintén ötven forintba kerül. Két hónapja újabb vál­lalkozásba kezdtek: az autó­verseny ideje alatt kitelepül­tek a Remete-rétre, üdítőket, szendvicseket árusítottak. A bőrgyári pályán bemutatott ro­deó alkalmával szintén felállí­tották vendégváró sátrukat. Augusztusban a kirakodóvásá­ron az ételt-italt árusítók kö­zött tűntek fel. Minden lehetőséget megra­gadnak, mert azt vallják: ma már nem elég a vendég előtt kinyitni, becsukni az ajtót. A lehetőségeket meg kell keresni. Amit a piac diktál, ők igyek­szenek teljesíteni. Eddig 260 százalékos haszonkulccsal dol­goztak. Egy egyszerű három­fogásos ételért elkértek 90 fo­rintot. Most a szabad gazdál­kodás lehetővé teszi, hogy csök­kentsék az árakat. És nincs rá­fizetés. Megtalálják a számítá­sukat. Az új árképzés azt is lehetővé teszi számukra, hogy szabadon vásároljanak zöldsé­get a kistermelőktől, kereske­dőktől és állami cégektől. A zöldséget, tojást, termelői bo­rokat általában a piacon és a náluk jelentkező kistermelőktől szerzik be. lay csökken az ön­költség, jó minőségű áruból jó étel készülhet. A gyárilag elő­állított lecsó kilóját például 15,84 forintért vásárolták, a házilag készített lecsó kilója 5,46 forint. A gyári ecetes pap­rika kilója 21,30, a házilag elő­állítotté 10,50 forint. Ebben persze óriási pluszmunka van — általában az esti, éjszakai órák­ban teszik el a savanyúságot az étterem dolgozói —, de az eltelt év bizonyítja, hogy meg­éri. Módszereiket most már a Nádor étteremben is átvették, néhány hónapja ott is alkal­mazzák. Merjük remélni, hogy Tolna megyében is lesznek kö­vetőik. SOMOG/I^ A gyékényes: kavicsbányával szemben, a vasút másik olda­lán húzódik az új és minden tekintetben kísérletinek számí­tó út. A Kaposvári Közúti Épí­tő Vállalat itt próbálta ki - különböző összetételben - azokat az anyagokat, amelye­két az új hidegaszfalt-keverő telepén készítettek. A berende­zés az NSZK-ból származik. Gyékényes térsége különösen alkalmas volt a kísérletre. Itt a kavicsbánya, helyben van az alapanyag. Az is világos volt, hogy olyan technológiát kell keresni, amely nem túlságosan energiaigényes, és terméke ol­csóbb, mint hagyományos asz­falt. így esett a választás a hidegaszfaltot előállító beren­dezésre. Ez a technológia hazánkban még új: az építők többsége csak a szakirodalomból ismeri az eljárást. A vizes bitumen­emulziót meghatározott arány­ban keverik a kavicshoz és - kiszáradás után - ez adja a megfelelő burkolatot. Felhasz­nálása kényelmesebb: a meleg­aszfaltot ugyanis 120-130 Cel- sius-fokra hevítve lehetett csak elteríteni az úton. Melegítésé­hez jelentős mennyiségű fűtő­anyagot kellett felhasználni, a hőmérséklet tartása miatt csak rövid távra szállíthatták. A mostani új keverőberendezés óránként 60-80 tonna hideg- aszfalt előállítására képes. Egy tonna aszfaltot egy kilowattóra energiával állít elő. Ötvenéves és újra fiatal a velencei filmfesztivál Fél évszázados születésnap­jára a velencei „mostra" — a filmfesztivál — megnyerte a maqa játszmáját: a ma befe­jeződő seregszemlét ismét a nagy nemzetközi filmfesztiválok csillogása vette körül, s ezzel egy időben rátalált sajátos, csak rá jellemző ízére. A hetvenes évek bizonyta­lankodásai után a mostra 1979-ben kapott új lendületet: Carlo Lizzani rendezőnek négy év alatt sikerült a fesztivált ismét a filmesek nagy szep­temberi találkozójává kitelnie. Azóta a benevezettek hivatalos listáján olyan rendezők alko­tásai szerepeltek, mint Woody Allen, Losey, Rohmer, Wen­ders, Bellocchio, Zanucci, Fassbinder, Klimov —, s mel­lettük je'entkeztek olyan ren­dezők, akiknek filmjei az öröm­teli meglepetés erejével hatot­tak. Ez utóbbiak közé tartozik például a szovjet Jurij Rajz- man filmje, a „Magánélet”, az olasz Franco Piavoli filmje, a „Kék bolygó”. A mostra hívására olyan nagy rendezők jöttek el a zsű­ribe — amelynek élén Marcel Carné állt —, mint Andrej Tarkovszkij, Satyajit Radzs. De itt van George Cukor, Akira Kuroszava is; ők 11 nagy ren­dezőtársukkal együtt ma kap­ják meg életművük elismeré­seként a tiszteletbeli „Arany Oroszlán" díjat. Glyndebourne iFestival Opera - ma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents