Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-07 / 209. szám

1982. szeptember 7. 2 KÉPÚJSÁG Hazánkba érkezett MaunoKoivisto (Folytatás az 1. oldalról) lentőségű eseménye, amely egy­aránt kifejezi a* két ország gyü­mölcsöző együttműködését, 'kap­csolata in>k zavartalanságát, s a magyar és a finn nép közötti kölcsönös tiszteletet és barátsá­got. legfőbb kívánságunk, érezzék jól magukat nálunk. Találkozónk jó alkalmat áld arra is, Hogy át­tekintsük kapcsolata ink legfon­tosabb kérdéseit, együttműkö- lésünk fejlesztésének lehetősé­geit, megvitassuk a népeinket egyaránt érintő nemzetközi kér­déseket, és jobban megismer­jük egymásnak a nemzetközi helyzet javítására irányuló erő­feszítéseit. lA jelenlévő magyarok több­sége már. járt Finnországiban, maigaim is személyesen tapasz- taWVattaim finn barátaink ven­dégszeretetét és kitüntető fi­gyelmét. Jóleső érzéssel gondo­lok vissza finnországi látogatá­saimra, találkozásaimra a. finn társadalmi és politikai élet ve­zetőivel. Többször volt' alkal­maim találkozni Urho Kekkonen úrral, az ön elődjével, Finnor­szág kiemelkedő politikai sze­mélyiségével, az európai béke és együttműködés fáradhatat­lan harcod sóval, a magyar- finn barátság őszinte hívével, akinek életművére a magyar nép őszinte tisztelettel és meg­becsüléssel tekint. Érthető tehát, hogy nagy fi­gyelemmel kísértük és örömmel fogadtuk az ön megnyilaltkozá- sait és gyakorlati lépéseit, amelyekkel hivatalba lépése után hitet tett a finn külpoliti­ka alapelveinek töretlen foly­tatása mellett. Ebből kiindulva biztos vagyok abban, hogy szi­lárd alapokon, mindkét nép ér­dekeinek megfelelően tovább fognak fejlődni a Magyar Nép- köztársaság és a Finn Köztár­saság kétoldalú kapcsolatai, s erősödik eayüttműködésünk, kö­zös irányú erőfeszítésünk a nemzetközi színtéren a béke, a biztonság javárai. Tisztelt elnök úr! Kedves barátaink! Népünket és kormányunkat aggodalommal tölti el a nem­zetközi helyzet kedvezőtlen ala­kulása. Az enyhülési folyamat eredményei és biztató perspek­tívái, amelyek az önök szép fő­városának, Helsinkinek nevéhez is kötődnek, az utóbbi időszak­ban veszélybe kerültek. A fegy­verkezési hajsza fokozása, a hi­degháború felélesztésére irá­nyuló törekvések az emberiség alapvető érdekeit veszélyeztetik. Kontinensünk, Európa, az el­múlt évtizedben békés és biz­tonságos földrésznek bizonyult. Földrészünk történelmének leg­hosszabb, háborútól mentes ■időszakát éljük. Ez a népek béke akaratának, a reálisan gon­dolkodó és cselekvő politikusok erőfeszítéseinek eredménye. A béke fenntartása, a biztonság erősítése azonban szüntelen és megújuló küzdelmet igényel. Nemi engedhetjük meq, hogy az enyhülés folyamatában ha­talmas munkával eddig elért eredmények megsemmisüljenek. Ebben-a. jelenlegi bonyolult, feszültségektől terhes nemzet­közi helyzetben az emberiség létérdeke a> békeszerető erők aktív felilépé-S'e és a megegyezés a tömegpusztító fegyverek csök­kentléséről. Az enyhülés vívmá­nyainak megőrzése -érdiekében fontosnak tartjuk a vitás kér­dések tárgyalásos úton történő megoldását, a kapcsolatok, a párbeszéd, fenntartását a külön­böző társadalmi berendezkedé­sű és szövetségi rendszerekhez tartozó országok között. A Magyar Népköztársaság crz enyhülési folyamat továbbvitelé­nek, a fegyverzetek alacsonyabb szintjén megvalósuló biztonság és erőegyensúly, a békés eqy- más melleit élés politikájának híve. Ezért támogatjuk a Szov­jetunió ez irányú javaslatait, amelyek jól szolgálják a, viláq- béke megőrzéséneik egyetemes ügyét., A világ számos pontján meg­lévő válsággócok azzal a ve­széllyel fenyegetnek, hogy egy nagyobb katasztrófába sodor­hatják az emberiséget. Külö­nösen veszélyesnek tartjuk a közel-keleti helyzetet, az Egye­sült Államok sokoldalú támo­gatását élvező Izrael folyama­tos és barbár agresszióját a térség népei ellen. A válság megoldásával kapcsolatos ál­láspontunk változatlan. Átfo­gó és igazságos rendezésre van szüség, amely békét és biztonságot teremt a térség valamennyi állama és- népe számára, s amelynek tartal­maznia kell a sokat szenvedett palesztin nép elidegeníthetet­len jogainak elismerését is. Kedves vendégeink! Jól ismerjük és nagyra érté­keljük Finnország fellépését a nemzetközi béke és biztonság erősítéséért. A Finn Köztársa­ság békeszerető, aktív, semle­ges külpolitikája földrészünk., stabilitásának fontos tényező­je. A finn diplomácia kezde­ményezései a leszerelés ügyé­nek előmozdításáért, az északi atommentes övezet megterem­téséért, Európa és a világ bé­kéjéért, biztonságáért hazánk­ban megértésre, támogatásra találtak és találnak a jövőben is. örömünkre szolgált az a gyümölcsöző együttműködés is, melyet az európai biztonsági és együttműködési értekezlet keretében valósítottunk meg. Elnök úr! A magyar—finn kapcsolatok fejlődése az elmúlt időszakban is töretlenül folytatódott. Né­peink hagyománvos kaiDcso'a- tait ápolva nem kis büszkeség­gel állapíthatjuk meg, hogy eqyüttműködésünk a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élé­sének jó példája. A magyar és a finn népet a történelmi, rokoni kapcsola­tok mélyen gyökerező érzései mellett mind erősebben össze­köti az a síéles körű együtt­működés, amely az élet szá­mos területén kibontakozott. Azt is látjuk azonban, hogy le- hetőséaeinket még korántsem merítettük ki teljesen. Ha kö­zös szándékainkkal összhang­ban további erőfeszítéseket teszünk, még előbbre jutha­tunk. Meqayőződésünk, hogy az ön mostani -látogatása ezt a célt jól szolqália, és tö­rekvéseinket mindkét ország vezető testületéi is maguké­nak vallják. Ennek szellemében kívánok önnek, elnök úr, és kedves fe- leséaének kellemes maavaror- szági tartózkodást és kérem, tolmácsolják a magyar nép baráti üdvözletét és legjobb kívánságait a finn népnek. Kádár János Mauno Koivisto elnök és felesége, valamint a jelen lévő finn vendégek egészségére, Finnország és a testvéri finn nép boldogulásá­ra, népeink barátságára és együttműködésére, a békére emelte poharát. Mauno Koivisto válasza Első titkár úr! Elnök úr! Tisztelt hölgyeim és uraim! Nagy örömmel hallgattam azokat a meleg szavakat, ame­lyeket ön, első titkár úr, né­pemhez és személyesen hoz­zám intézett. Kérem, fogadja ezért júszinte köszöqetemet. Mindazt, amit ön a népeinket összekötő kapcsolatokról és a kölcsönösen sokoldalú együtt­működésről elmondott, teljes egészében megfelel a mi néze­teinknek is. Minden finn—ma­gyar találkozó elválaszthatat­lan velejárója a különös me­legség és a viszontlátás öröme. Ezzel összefüggésben szeret­ném megköszönni az önök meg­hívását, amelynek feleségem és én nagy örömmel tettünk ele­get. Felkészültünk arra, hogy felelevenítsük a régi, évekkel ez­előtt szerzett felejthetetlen em­lékeket. Ugyanakkor várjuk az új, friss benyomásokat a ma­gyar testvérnép sikeres szellemi és anyagi építőmunkájáról. Első titkár úr! Az előbb utalt arra az erős és mély együvétartozási érzés­re, amely népeink kapcsolatait jellemzi. Ez olyan tény, amely­ről nem lehet, és nem is fo­gunk megfeledkezni. Történel­münknek a közös régmúlt homá­lyos kezdeteiben gyökerező .tu­data, az a tény, hogy a finnek és a magyarok ugyanabba a nyelvcsaládba tartoznak, min­dig lelkesített bennünket. A kö­zeli rokonságnak mindkét rész­ről meglévő érzése kedvező ha­tású volt kapcsolataink fejlődé­sére állami szinten, és az állam­polgárok különböző rétegei kö­zött egyaránt. Ezen az alapon Finnorszáa és Magyarország - társadalmi rendszereink eltérő volta ellenére - rövid idő alatt példás, önzetlen barátságon alapuló kontaktusokat alakított ki. Ennek következtében az or­szágaink közötti együttműkö­désben ielentős eredményeket értünk el. Az országaink közötti sok­oldalú, több mint száz évre visszanyúló kulturális kapcsola­tok mindig híven szolgálták és erősítették a népeink közötti meleg barátságot. Ezek nyo­mán a kapcsolatok társadal­maink különböző szintjein ál­landóan szélesedtek. Napjaink­ban egyre több finn látogat el önökhöz és a magvarok is egy­re nagyobb számban keresik fel az északon élő testvérek országát. Finnország és Magyarország a gazdasáq terén is előítéletek nélkül valósította meg a sok­oldalú és kölcsönösen előnyös eqvüttműködést, aktív kereske­delmi forqalomra .és dinamikus gazdasáqi kapcsolatok kialakí­tására törekedve. A gazdaság­ban és bizonyára a kapcsolatok más területén is van azonban még tennivalónk, találhatók ki­használatlan erőforrások és le­hetőségek is. A történelmi kötelékek és szi­lárd barátságunk értékes ha­gyományt jelentenek. Bármilyen örömteli is ez, nem szabad en­nél megrekednünk; a jó kap­csolatokat folyamatosan ápol­nunk kell, és gondoskodnunk a meglévő feltételek még telje­sebb kihasználásáról. Ebben a vonatkozásban országaink ve­zető személyiségeinek találko­zói elsődleges jelentőségűek. Azon túlmenően, hogy ezek fontos mérföldkövei a Finn­ország és Magyarország közöt­ti kapcsolatok fejlesztésének, je­lentősen hozzájárultak a kölcsö­nösen előnyös együttműködés bővítéséhez és mélyítéséhez. Első titkár úr! Amikor ön 1973 őszén Finn­országba látogatott, tiszteit elő­döm kijelentette: a finnek po­litikájukkal már régóta meg akarják mutatni, hogy a külön­böző társadalmi rendszereket képviselő népek közötti gyümöl­csöző‘együttműködés nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. „A különbségek nem aka­dályt, hanem inkább kihívást jelentenek", állapította meg Kekkonen elnök. Azok az ered­mények, amelyeket például Finnország nagy szomszédjá­val, a Szovjetunióval fennálló szilárd kapcsolatai terén elért, feljogosítanak arra, hogy hang­súlyozottan ismételjem elődöm szavait. Kis népként mi, finnek különösen fontosnak tartjuk a nemzetközi békés egymás mel­lett élést, amely a biztonság és a jólét alapja. Mint ismeretes, Finnország tevékenyen részt vesz a nem­zetközi együttműködésben, is­mert és elismert semlegességi politikája keretei között. Ez a politika eszköz, amellyel részt vállalunk a változó világ dol­gaiból és amelynek segítségé- veT mind saját biztonságunk támogatására, mind a nemzet­közi együttműködés érdekében képesek voltunk reális és gyü­mölcsöző békepolitika kialakí­tására. Mi mindent elkerülünk, ami ellentétek kialakulását vál­taná ki a nemzetközi életben, és igyekszünk elősegíteni az államok közötti megértést min­denütt, ahol arra megvannak a feltételek. Ebben a vonatkozásban örömmel állapítható meg, hogy Finnország aktív, békeszerető semlegességi politikája és Ma­gyarország külpolitikája már évek óta megtalálta az érint­kezési pontokat a békés egy­más mellett élés megvalósítá­sában. Ezeket az érintkezési pontokat foglalja keretbe az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmá­nya is. Engedjék meg, hogy még egyszer kifejezzem köszönete- met azért a nagyszerű vendég­szeretetért, amelyben engem, feleségemet és kíséretemet ré­szesítették. Mauno Koivisto elnök poha­rát emelve kívánt boldogságot , és jó egészséget vendéglátói­nak, valamennyi jelenlévőnek, s sok sikert a rokon magyar nép munkájához, törekvéseihez. Gomulka temetése A brit szakszervezetek kongresszusa Varsóban hétfőn délután ka­tonai tiszteletadással kísérték végső nyugalomra a múlt hé­ten elhunyt Wladyslaw Go- mulkát, a lengyel és a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő alakját, a LEMP KB 1956—70-ig volt első titkárát. A ravatalnál felváltva áll­tak díszőrséget a nagyüze­mek, a LEMP vajdasági bizott­ságainak képviselői. A gyász­menet elindulása előtti utolsó diszőrséget Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára, Roman Malinowski miniszterelnök-helyettes, az Egyesült Parasztpárt Országos Bizottságának elnöke, Edward Kowalczyk miniszterelnök-he­lyettes, a Demokrata Párt Központi Bizottságának elnöke, Stanislaw Gucwa, a szejm, és Henryk Jablonski, az államta­nács elnöke adta. A díszsírhelynél Kazimierz Barcikowski, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára méltatta Gomulka élet­útját, az ország javára végzett tevékenységet. Ami a belpoli­tikát, a gazdaságpolitikát il­leti — mondotta Barcikowski —, 1956—70-ig az ország nagy eredményeket ért el. Gomulka e téren végzett te­vékenységét különbözőképpen értékelik, így az további elem­zésre szorul. Eqy azonban bi­zonyos: Gomulka óriási sze­repet játszott a népi állam megteremtésében, megszilár­dításában, egész életét a párt­nak, a népnek, a munkásosz­tálynak szentelte. Hétfőn délelőtt Brightonban megnyílt a brit szakszervezetek (TUC) idei kongresszusa. Az ötnaposra tervezett ta­nácskozáson 11 millió szerve­zett dolgozó képviselői vannak jelen. Minden várakozás annak szól, hogy erre az öt napra a kormány és a TUC óhatatlanul közelgő konfliktusa fogja rá­nyomni a bélyegét. Általában azért, mert a konzervatívok új foglalkoztatási törvénye nehéz osztályharcban kivívott jogaik­tól és előjogaiktól reméli meg­fosztani a szakszervezeteket. Konkrétabban azért, mert mind több szakmai szervezet vállalja — az elvileg perbefogással já­ró — szeptember végi szolidari­tási sztrájkot az egészségügyi dolgozókkal. Az 1980-as foglalkoztatási törvény tiltja a politikai és ro- konszenvnyilvánítási munka­beszüntetéseket, szervezőik szá­mára pedig kollektív, bírói úton való felelősségre vonást irá­nyoz elő. A bányászok után va­sárnap a közlekedési és szállí­tási szakszervezet vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy inkább a börtönt vállalják, semmint a büntetés _kifizetését szolidaritási sztrájkjuk miatt. Vezető téma lesz Brighton­ban a három és negyed milliós munkanélküliség. A TUC fel­fogása szerint ennek romboló üteméhez jelentősen hozzájárul a thatcherista gazdaságpolitika is. Izraeli katonák megszállták a bejrúti magyar nagykövetséget Mint az MTI bejrúti tudósí­tója jelentette, szombaton es­te 25 főnyi, nehézfegyverekkel megerősített izraeli egység szállta meg a Magyar Nép- köztársaság bejrúti nagykö­vetségének épületét, amely sú­lyosan megrongálódott a ko­rábbi izraeli légi és tüzérségi támadások következtében. A barbár izraeli- támadások sú­lyosan veszélyeztették a bej­rúti magyar nagykövetség munkatársainak életét, és ezért kénytelenek voltak az épületet már korábban kiüríteni. A nagykövetség elfoglalására azt követően került sor, hogy pén­teken az izraeli csapatok há­rom szektorban is több száz métert nyomultak előre a be­kerített Nyugat-Bejrút belterü­lete, a palesztin menekült­táborok felé. A Philip Habib amerikai elnöki megbízott közvetítésével kidolgozott pa- pesztin kiürítési terv a fővárost körülzáró izraeli csapatok rész­leges visszavonását írta elő, de ennek éppen az ellenkező­je történt. Az izraeli akció durván meg­sérti a diplomáciai kapcsola­tok védelmét biztosító nemzet­közi jogszabályokat és előírá­sokat, közöttük a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. évi bécsi szerződést, amelyet Iz­rael maga is ratifikált 1970- ben — jelentette az MTI tu­dósítója. Az izraeli hadsereg jogsértő akciójával kapcsolatban az il­letékes magyar szervek meg­tették a szükséges lépéseket. PANORÁMA VARSÓ A lengyel külügyminiszter a Szovjetunióiba látogat. Mint Varsóiban közölték, Stefan Ol- szowskinaR, a LEMP KB PB tag­jának útjára a hónap első fe­lében kerül sor. BERN Hétfőn a reggeli órákban ter­roristák foglaltaik el a Lengyel Népköztársaság berni nagykö­vetségét. A több mint eqy tucat fegyveresből álló komiman'dó terrorizálja a nagyikövetség sze­mélyzetét. Mint a svájci rend­őrség közölte, „legalább eqy támadónál" fegyver van, való­színűleg géppisztoly. A rendőr­ség gépesített alakulatai tel­jesen körülzárták a nagykövet­ség épületének környékét. PEKING Hétfő délután Pekinqben tel­jes ülést tartott a Kínai Kom­munista Párt XII. kongresszusa. Jóváhagyták a. párt új szerve­zeti szabályzatát és a központi bizottság beszámolóját, aimely- nek előadója Hu Jao-pang, a párt elnöke volt. RÓMA Válságtanácskozást tartott vasárnap a,z olasz kormány Dal­ia Chiesa tábornok meggyilko­lása és a maffia elleni harc ügyéiben. Spado fini miniszterel­nök ezután a szenátus rendkí­vüli ülésén közölte, hogy _ ravi - desen új maffiaellenes törvé­nyeket hoznak és bejelentette, hogy Emanuele de Francesco tábornokot, az olasz titkosszol­gálatok főnökét nevezték ki Dalia Chiesa. utódjául. WASHINGTON A recesszió mesterséges fenn­tartásával vádio'lta a' Re'aqan- koímányit Lane Kirkland,, az ARL-QO szakszervezeti szövet­ség elnöke a Labor Day, a Munka Napja, az aim éri kai munkásság ünnepe alkalmából eíhanqzott nyilatkozatában. A Labor Day alkalmából ki­adott nyilatkozatában. A Labor Day alkalmából kiadott üzene­tében a Kaliforniában üdülő Reagan elnök viszont a kormány gazdasá gpollti ká jó na k sikeré­ről beszólt vasárnap, s az inf­láció csökkenését, a1 gazdasági mutatók egy részének javuláséi hozta fel igazolásként. BELGRAD Az év első hat hónapjában a Szerb Szocialista Köztársaság­ban 26 személy ellen indult bűn­vádi eljárás a Jugoszláv Szo­cialista önigazgatási Rendszer alapjai és az ország biztonsága ellen elkövetett bűncse le kmé- syekért. A bűnözések között a politikai bűncselekmények to­vábbra is csupán 0,1 százalékot tesznek kli — köziölte a Politika Ekszpresz áiimű belgrádi lap, a köztársasági ügyészi hivatal1 je­lentésére hivatkozva. I----- I A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1982. szeptember 7-től Devizanem Vételi Közép Eladási « árfolyam 100 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég 'korona' NSZIK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál esóudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. es. cl. rubel USA dollár Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. szeptember 7-től 6 640,76 6 647,41 6 654,06 3 710,32 3 714,03 3 717,74 80,93 01,01 81,09 445,45 445,90 446,35 551,67 552,22 553,77 '1 413,9-4 1 415,36 1 416,78 149,68 149,83 149,98 3 086,68 3 089,77 3 092,86 13 185.25 (13198,45 13 211,65 575,09 575,67 576,25 1 555,28 1 556,84 1 558,40 27,52 27,55 27,58 221,18 221,40 221,62 44,37 44,98 45,02 34,44 34,47 34,50 Î 8.27,64 1 829,47 1 831,30 624,35 624,97 625,59 2 597,40 2 600,00 2 602,60 3 019,77 3 823,59 3 827,41 Pénznem Vásárolható legmag. bankjegycímletek Vételi árfolyam 100 Eladási egységre, forintban Angol font 50 6 447,99 6 846,03 Ausztrál dollár 50 3 602,61 3 825.45 Belga frank 5 000 78.58 83,44 Dán korona 1 000 432,52 459,28 Finn márka 100 787,95 036,69 Francia frank 500 535,65 568,79 Görög drachma 500 53,22 56,52 Holland forint 1 000 1 372,90 1 457,82 Japán yen (1000) 10 000 145,34 154,32 Jugoszláv dinár 1 000 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 2 997,08 3102,46 Kuvaiti dinár 10 12 602,50 13 594,00 Norvég korona 100 558,40 592,94 NSZK márka 1 000 ■1 510,13 1 603,55 Olasz líra (1000) 50 000 26,72 28,38 Osztrák schilling 1 000 214,76 228,04 Portugál escudo 5 000 43,08 45,74 Spanyol peseta 5 000 33,44 35,50 Svájci frank 1 000 1 774,59 1 884,35 Svéd korona 100 606,22 643,72 Török líra 1 000 22,36 23,74 USA dollár 100 3 708,88 3 938,30

Next

/
Thumbnails
Contents