Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-30 / 229. szám

Képújság 1982. szeptember 30. Űttörömozgolmi ëu a gyermekekért Beszélgetés Temesi Ágnes megyei 4 Mind elvitték a legények elejét... Egy csillebérci nap eseményeiből A nyár emlékei még elevenek FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK csillebérci „Kismagyar- orszóg" falvainak életé­ji ben — melynek esemé- — Jnyei 10 napba szorították augusztus 15. és 25. között az esztendőt — voltak bőségesen meglepetések is. Olyanok, mint, amilyenek augusztus 22-én ér­ték a már sor alá fogható legé­nyeket. Ekkor jött a behívó, per­sze nemcsak a Tolna 'megyeiek Sárközfalvájára, hanem a többi altóborba is. A címzettek — minek tagadni — nem kis megilletődöttséggel fogadták a főbíró által fölolva­sott bevonulási parancsot s máris megkezdődött az ifjú hadfiak útra készítése, méltó búcsúztatása. Az ilyenkor min­dig könnyező és jó tanácsokból ki nem fogyó anyák szerepét a csoport- és szakkörvezető szüli- kék vállalták. Egész Sárközfal­va népe tanúsíthatja, hogy Já- szaí-dijra érdemes színvonalon. Ezért nem jegyzett eddig — és jegyezhet a jövőben — kacagta- tóbb bevonulást a történelem. Pedig az altá'boronként érkező 2—2 fiút valódi főtisztek várták és igazi laktanyába vonultatták be őket az 1982. évi IV. orszá­gos népművészeti szaktábor fő­teréről. Az idén már nem a> szeptem­beri, hanem az augusztus végi csengő szólította iskolapadba megyénk úttörőit, kisdobosait, első osztályos kisdiákjait. Meg­kezdődött a tanév és vele együtt szeptember hónapban az úttö­rő mozgat mi év is. Ű'j év, ami miindiig újat, de a régi megkez­dett, jól bevált módszerek, ak­ciók folytatását is jelen ti. EirrőJ, és az új mozgalmii év során je­lentkező fél adataikról, megyénk úttörőire, kisdobosaira’ váró mozgalmi munkáról, beszélget­tünk Temesi Ágnessel, a Magyar Ülttörők Szövetsége Tolna me­gyei Elnökségének elnökével1. — Hány kisdobos, úttörő mozgalmi tevékenységének megtervezéséről tárgyalt az úttörőelnökség, amikor meg­határozta az 1982-83-as út­törőév feladatait? — Megyénk hetvenhét úttörő­csapatában mintegy harminc- egyezer kisdobos és úttörő te­vékenykedik. Közülük tizenhat- ezren kisdobosok, az úttörők között pedig közel két és fél ezer úttörő- és ifjúsági vezető végzi mindennapos tevékenysé­gét. Jelenleg az úttörőszövet­ségnek Tolna megyében 7345 pártoló tagja vlan. A megyei út­törőelnökség - természetesen - nem foglalkozik konkrétan vala­mennyi úttörőcsaiplat munkájá­nak irányításával, csak nagyvo­nalokban határozza meg a fő feladatokat. A mi szerepünk el­sősorban a koordinálás. A kö­vetkező úttörőéviben is messze­menően szem előtt tartjuk a csapatön állóságot és azt, hogy az úttörőcsapatbk elsősorban a helyi adottságok, lehetőségek szerint állítsák össze éves te­vékenységüket. A sajátosságok szerinti munka alatt azt is ér­tem, hogy mindenütt fokozott szerepet kapjon, már a terve­zésnél is, a gyerekek - igénye. Sóját életüket tervezzék meg, és ez az úttörőelnökség véleménye szerint is, a hatéko-ny végrehaj­tás egyik fontos feltétele. — Eszerint milyen feladato­kat határoztak meg az úttö­rőcsapatok számára? — Munkánkban továbbra is elsőrendű cél az úttörövezetök Vlil. országos konferenciájánlak határozatainak megvalósítása, a megyei szintű úttörővezetői értekezlet határozatainak és középtávú tervének időarányos végrehajtása. A már elmondot­takon túl további él az úttörö- csaipatok asapatönkormányzo- tánalk erősítése, az úttörőcsa­patok KISZ-taggá nevelő tevé­kenységénél« hatékonyabbá té­tele és az ötnapos tanítási hét­ből adódó feladatok összehan- golólsa és koordinálása. Az út­törőcsapatok nevelő munkáját baissa át a kisdobosok és úttö­rők erkölcsű-Világ nézeti nevelé­se. — Ez utóbbiról talán beszél­jünk részletesebben ... — Tulajdonképpen a marxis­ta-leninista világnézet megala­pozásáról van szó, ami —mon­danom se kéN - nagyon sok­rétű feladat. Olyan programo­kat kell az úttöröknek szervez­ői, aimélyek cselekedtetilk őket, lehetőséget biztosítanak az al­kotó munkára, a gyerekek cse­lekvő részvételére, a tervezéstől a megvalósításig minden terü­leten. A közösségi követelmény­rendszer tartalmazza az iskolai kötelességeik, feladatok folya­matos teljesítését, a tanulók képességeinek megifelelő, kitar­tó és szorgalmas tanulást, mint az úttörők és kisdobosok leg­fontosabb feladatát és a ne­velés egészében fontos helyet kell, hogy kapjon a gyerekek munkára nevelése, a fegyelem javítása. — A társadalmi élet minden területén fokozott figyelmet szentelnek az utóbbi időben az egyének szabadidős tevé­kenységére. E téren az úttörő­csapatoknak milyen felada­taik vannak? — A kérdés kapcsán először az öt munkanapos hétről kell be­szélnünk, ami fokozott terhelést jelent a gyerekek szalmára is, hiszen őt nap arat* kell az ed­digi feladataikat elvégezni. Az egy napra eső feladatok növe­kedése mellett a megnövekvő szabadidővel is hasznosan kell gazdálkodni. A tevékenység szervezésénél nem szabad elfe­ledkezni orról1, hogy a gyerek maradhasson gyerek. Ne ter­heljük túl programokkal, ad- junlk lehetőséget az önfeledt já­tékra is. Sajnos, erről nagyon sok szülő megfeledkezik, és nem ok nélkül beszélünk annyit a gyerekek túlterheléséről'.- Néha talán túl sokat is beszélünk erről. Viszont tény, hogy másfajta követelmények vannak, de a mai gyerekek mások is mint az akár tizen­öt évvel előbb élt gyermekek. — Igen mások. A társadalom fejlődésével’ együtt, ők már sok­kal több információ birtokaiba jóinak, mint elődeik. Politikai, tedhrftai, társadalmi ismerete­ik szélesebbek, érdeklődési kö­rük szerteágazóbb, mélyebb, alaposabb ismereteket szerez­nek és akarnak szerezni bizo­nyos dolgokról. Szüleiktől' is alaposabb ismereteket kapnak, de épp a fentiek magukban hordják annak a veszélyét is, hogy ezt a hatalmas informá- cióözönt nem tudják feldolgoz­ni, okosan szelektálni, elraktá­rozni. Épp ezért fontos feladat hárul a felnőttekre a differen­ciált nevelésben, az irányítás­ban. Nagyon fontosak a szülő és gyermek közötti beszélgeté­sek, ahol a szülő nem a gye­rek helyett, hanem vele együtt gondolkodva tárgyal meg egy- egy talán számára jelentékte­lennek tűnő, de gyermeke szá­úttörőelnökkel mára nagyon is fontos prob­lémát — Nem beszéltünk még a hátrányos helyzetű gyerekek­ről ... — Nagyon széles ennek is a skálája’. Mert ide tartoznak a rendezetlen asaládi körülmé­nyek között é! ők, de azok is, akiknek szülei beosztásuk miatt nem tudnak foglalkozni a gyé­rekkel, vagy a körzeti iskolába bejáró gyerekek. Az úttörőel­nökség 1980-ban már egyszer foglalkozott ezzel a problémá­val, de a gond azóta sem csök­kent, 1 sőt nőtt a veszélyeztetett gyermekek száma. Természete­sen a velük való foglalkozás­ban jelentős szerep hárul az úttörőcsapatokra, de a megelő­zésben, a veszélyhelyzetek meg­szüntetésében az egész társa­dalom, valamennyi szerv, szer­vezet összefogására van szük­ség. Jelenleg készítünk egy fel­mérést, ami decemberben kerül az úttörőéllnökség élé, ahol ar­ról tanácskozunk, hoqv az út­törő- és ifjúsági mozartiam mii­lyen területeken seaíthet a ve­szélyeztetett gyermekeken. — Úgy tűnik, az utóbbi idő­ben egyes úttörőcsapatoknál elhatalmasodott a verseny- és rendezvénycenrikusság... — Kár tagadni, tényleg sok helyen az úttörőmunkát azzal mérik, hogy hány tanuiirrtányi vagy sportversenyen nyertek, hány kulturális bemutatón sze­repeltek a csapat tagjai. Per­sze, ellenkező példát fes sokat tudnék, itt van például o mó­rágy« , úttörőcsapat. Nincsenek kiemelkedő egyéni teljesítmé­nyeik, de jó közösségi munka folyik, o gyerekek nevelésében olyan szép eredményeik vannak, amelyele példaként szolgálhat­nak bárhal. Az utóbbi időben - mióta az úttörőűsapdtok nyi- tottaibbak Tettek — úgy hüszem, a versenycfentnilkus szemlélet lassan háttérbe szorul. A raj- brigád kapcsoltatoknak köszön­hetően egyre több a felnőttek­kel közös kirándulás, névnapi köszöntő, gyárlátogatás, vagy bármilyen szabadidős program. Egyre inkább előtérbe kerülnek az emberi kapcsolatok, a köz­vetlen — nagyon fontos, nevelő hatású találkozások. A gyere­kek a gyári ünnepségeknek már nem dekorációi, kulturális prog­ramjai, hanem aktív résztvevői. Sokszor partnerei — beszélgető és játszó -, társai a felnőttek­nek. Sajnos, ez még nem min­denütt jellemző, de a szemlélet elterjesztése a megyei úttörő­elnökség és valamennyi úttörő- csapat feladata, mert ezzel is szorgalmazzuk a csapatok sok­színű életének biztosítását, a sajátosságokra épülő csapat­programok kialakítását. TAMÁSI JÁNOS Szakköri hívogató A nyári — inkább kihelyezett és kötetlenebb — programok után az úttörőév beindulásával, a tanítás kezdetével együtt az úttörőházakban is megkezdő­dött a megszokott, hétköznapi élet. A szakkörök, a klubok tag­jai újra rendszeresen járnak fog. lapozásokra és ha az első ta­lálkozásokat még csak a nyári élmények felelevenítése tölti ki, lassan minden visszazökken a régi kerékvágásba, a hétköznapi életbe. RIPORTER KERESTETIK! A szekszárdi úttörőházban a szakkörök többsége már bein­dult szeptember 15-tel, néhány­ból nem is egy csoport Októ­ber 15-ig még néhány szakkör­be elfogadnak jelentkezést. Ezek közé tartozik a riporter is, úttörőriporterek kerestetnek ! Minden pénteken három órá­tól várja a szakkör az érdeklő­dőket Jöjjön minden pajtás, akit ér­dekel a politika, szeretné meg­ismerni az események, történé­sek hátterét. Szó esik a szakkö­rökben az újságírás műfajairól, hogy mi a hír, a tudósítás, a riport. Mindezt ki is lehet pró­bálni játékos formában épp úgy, mint komolyan. Találkoz­hatnak az úttörőriporterek érde­kes emberekkel, eljuthatnak olyan helyekre és eseményekre, ahova csak a felnőttek mehet­nek — no és a szekszárdi úttö­rőhöz ifjú riporterei. A legjobb írásokkal pályázni is lehet, a legeslegérdekesebb riportok he­lyet kaphatnak a Népújság út­törőknek, kisdobosoknak készülő oldalain. Tehát várja az úttörő­ház — a kiadott programtól el­térően — minden pénteken há­romkor a mindenre kiváncsi út- • törőkrónikásokat. Két pályázatra is várja az ér­deklődő gyerekeket a honisme­reti szakkör. Gyűjteni lehet — és pályázatban leírni — a régi idők tárgyi és szellemi emlékeit. A részleteket a foglalkozásokon lehet megtudni. A legjobb pá­lyázók eljuthatnak a megyei honismereti táborba. Országos fotópályázat a Nagyapáink házai. Ebben a né­pi építészet emlékeit örökítik meg a honismereti szakkör tag­jai. Érdekesség lehet a természet­barátoknak a természetbúvár- szakkör, ahol a klubszerű fog­lalkozásokon a szakemberek be­szélgetnek — többek között — a természet- és madárvédelem­ről, halak, madarak életéről. A KRESZ-szakkör is nyitva tartja még kapuit, itt az elmé­leten kívül kirándulásokon, ke­rékpártúrákon ismerhetik meg az úttörők a helyes közlekedés csínját-bínját. A dísznövénytermesztők is bi­zonnyal sokan vannak a megye- székhelyen, ők kaphatnak a foglalkozásokon érdekes és hasznos tanácsokat a hétköz­napi és a különleges dísznövé­nyek termesztéséről. A képzőművészeten belül az idén — kellő számú jelentkezés esetén —, külön fazekascso­port is indul. Még lehet jelent­kezni az iskolában és az úttörő- házban egyaránt. A kis politikusok baráti köre is megkezdi foglalkozásait ok­tóber közepén. Az úttörők e szakkörben a politikai életbe pillanthatnak be, feleletet kap­hatnak kérdéseikre. Ml ÚJSÁG ' TAMÁSIBAN? A tamási úttörőházban nem voltak nyáron rendszeresen szer­vezett programok. A tamási strandra terveztek ugyan egy sportvetélkedő-napot, de mind- összesen tíz tanuló jött el, így komoly programról 'nem beszél­hetünk. Ősztől tizenegy szakkör és négy klub kezdi meg, illetve folytatja tevékenységét. Továbbra is várják a tanulók, elsősorban a második osztályo­sok jelentkezését a bábszakkör­be. A honismereti szakkör hét­főnként várja az úttörőket. A képzőművész-szakkörbe harma­dik-negyedik osztályos kisdobo­sok és úttörők jelentkezhetnek. A zenebarát szakkör foglalkozá­sain úttörők és kisdobosok egy­aránt részt vehetnek. Ugyanígy az irodalmi színpad próbáin is. A közlekedési, gépjárműborát- szakkört hetedik, nyolcadikos út­törőknek szervezik. Korhatár nél­kül minden általános iskolást várnak a modellező, és a bé­lyeggyűjtő-szakkörbe. A fotó­szakkörbe úttörőket, a termé­szetbarátok közé pedig kisdo­bosokat is várnak. Újra lesz kéthetente a „Játsz- szunk együtt" foglalkozások ke­retében népi gyermekjátékok tanulása elsősöknek, a pálya- választási klub pedig — termé­szetesen — a pályaválasztás előtt állá nyolcadikosokat várja. A horgászklubba csak azok lép­hetnek be, akiknek van horgász- engedélyük. ’Újra indul a kíváncsiak klub­ja, amiről a 'klub vezetője. Szabó Sándomé, az úttörőház politikai munkatársa elmondta, hogy elsősorban negyediktől ha­todik osztályos tanulóknak szer­vezik a klub kéthetente tartó foglaJkozá sort. Szervezésénél azt tartották szem előtt, hogy na­gyon sok szülőnek roncs ideje, esetleg kellő ismerete ahhoz, hogy gyermeke minden kérdé­sére választ odjon. A klubbeli „kívánságkakasba" dobott kér­désekre szakszerű választ kap­hatnak a gyerekek; legyen Oz politikai, fizikai, kémiai, mate­matikai, csillagászati vagy bár­milyen területről. Lehet furcsa­ságokra, érdekességre is rákér­dezni. Épp azért, mert a kérdé­sek nagyon sok területet felölel­hetnek, a klubvezető a foglal­kozásokra meghívja egy-egy szakterület értő, szakemberét, aki a gyerekek kérdéseire rész­letes, elemző választ ad. Az úttörőházi napok egy-egy hétre valamely községbe kihe­lyezett programjait az idei tan­évben te folytatni szeretnék. Anyajelöltek siráspróbája a legénybúcsúz­tató előtt. Jobb felükön a kedvesük, bal felől a köny- nyeket ontó anyák... Menettáncra kész, vidám kíséret is volt.

Next

/
Thumbnails
Contents