Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

1982. szeptember 1. MÈPÛJSÀG3 Állam és társadalom a nyolcvanas években A tudomány szerePe a közgazdaság fejlesztésében is- --------------------------— mértebb, mint az állami szervezet, a de­mokratizmus és alkotmány fejlesztésében. A nemzetközi gaz­dasági kapcsolat és verseny is ismertebb, mint az a verseny, illetve tudományos párbeszéd és tapasztalatcsere, amely az országok közt a közéleti jogok és a demokratikus beleszólás fórumai tekintetében létezik. Pedig a jogtudósok, államtudósok, és az utóbbi években a politikatudomány művelői hazánkban is a döntési rendszer és g közéleti részvétel legjobb megoldá­sait keresik. Nemcsak az alkotmány és a jogszabályok betűit, hanem gyakorlati érvényesülésüket is vizsgálják. Az állam­tudomány az állam valóságos működésének tapasztalatait, a politikatudomány pedig szélesebben, az egész politikai intéz­ményrendszer működését elemzi. Úgy is mondjuk ezt, hogy mind a jogtudomány, mind az államelmélet jobban támaszkodik a valóságfeltárásra — szo­ciológiai módszerekre és a nemzetközi összehasonlításra - mint korábban. A Nemzetközi Politikatudományi Társaság elő­ző világkongresszusát három éve Moszkvában tartották és az főleg a politikai rendszerek fejlődésével foglalkozott. A leg­utóbbi most zajlott le Rio de Janeiróban, ilyen címmel: „Az állam és az őt körülvevő társadalom a nyolcvanas években". Az államok és politikai rendszerek természetesen nagyon kü­lönbözők. A közös bennük az, hogy hozzátartoznak az embe­rek létfeltételeihez, javíthatnak és ronthatnak azokon, elősegít­hetik a háborút és a békét, a gyorsabb vagy kevésbé gyors fejlődést. Ezen belül minket természetesen különösen a szo­cialista állam és politikai rendszer fejlődésének problémái ér­dekelnek, de nem függetlenül a múltban felhalmozott hagyo­mányoktól, kultúrától és a minket körülvevő világtól. Már a moszkvai kongresszuson sok szó esett arról, hogy a társadalomban különböző érdekek léteznek és nemcsak a nyugati értelemben vett pluralizmus foglalkozik azzal, hogy a többféle érdeket kifejezésre juttassa. Jerzy Wiatr, az egyik leg­nevesebb marxista politolóqus úgy fogalmazott: „A politikai probléma lényege: hogyan tudja a szocializmus a szocialista demokrácia keretében, a párt vezető szerepének biztosítása mellett állampolgárainak biztosítani, hogy kifejezzék vélemé­nyüket, megvédjék különböző érdekeiket és hogyan képes megtalálni a legjobb megoldást problémáira". A magyar kutatókat, munkáikat tekintve az utóbbi években ilyen kérdések foglalkoztatták: az állam funkcióinak alakulása, az alkotmányosság és törvényesség szerepe, fejlődése, az ér­dekképviselet és a választás szervezeti formái, a közéleti akti­vitás és passzivitás, a közvélemény és a politikai érdeklődés alakulása. Az állam funkciói közt a régi értelemben vett elnyomó funk­ció helyett — mint megállapítják — mind jobban előtérbe ke­rül a közösségi szervező, rendfenntartó és szociálpolitikai funk­ció. A törvényesség megszilárdítása után, amelyet el nem évü­lő tapasztalatok tettek szükségessé, a mostani fejlődési sza­kaszban már többet szólnak az alkotmányosság fejlettebb kö­vetelményéről is. Az Állam- és jogtudományi enciklopédia sze­rint idetartozik nemcsak az egyes ügyek intézésének, hanem a jogszabályok megszövegezésének törvényessége, a maga­sabb jogszabály, törvény alacsonyabb jogszabály feletti el­sőbbségének biztosítása, a teljes intézmény, hatóság munká­jának törvényessége is. Akár alkotmánybíráskodásnak, akár másnak nevezik, az ilyenfajta felügyelet kialakítása a tudo­mány napirendjén lévő téma. f^2. MSZMP Társadalomtudományi Intézete gondozá­--------------------------sában 1979-ben közzétett, több intézet k utatásait összegző tanulmány a szocialista demokráciáról el­gondolásokat tartalmaz a társadalom érdekek és vélemények szerinti tagoltságának kifejezésére. A tanulmány szerint külö­nösen az egyes réteg- és érdekképviseleti szerveknek kell eb­ben aktívabbnak lenni, de fejleszteni kell a képviseleti szer­vekbe történő választást, jelölést is. A többes jelölés akkor szaporodhat, ha nem válik formálissá. Nem az a lényeg tehát, hogy ugyanolyan korú, hasonló foglalkozású embereket indít­sanak ugyanabban a kerületben, hanem a létező különböző érdekeket, véleményeket fejezzék ki a jelöltek például a fon­tos kommunális, fejlesztési kérdésekben. Sok tudományos vita van róla, de a magyar politikai hagyo­mányok szerint is elsődleges nálunk a testületekben a lakó­terület szerint választott képviselet elve. Felvetődött, hogyha külön jelölés alapján a párt-, a szakszervezeti és szakmai szer­vek fontosabb képviselői saját helyet kapnának e testületek­ben, akkor az ilyen szervek közvetlen képviselete is megoldód­na, a lakóterület képviselete is egyértelműbb, elhatároltabb lenne. Külön is jelentős kutatás folyik az államigazgatás, közigaz­gatás fejlesztéséről. Ez foglalkozik többek közt az irányítási munka színvonalának és felelősségének magasabb szintre emelésével. Egyes felmérések szerint még sokan dolgoznak fel­sőbb szerveknél olyanok, akik közvetlenül nem dolgoztak ko­rábban az általuk irányított területen. Felmerült továbbá a vezető beosztásúak eredmény szerinti felelősségének rendsze­resítése is. Ez azt jelenti, hogy nemcsak esetleges vétség el­követéséért lennének felelősek - ami ma is szükségszerű -, hanem bizonyos szükségszerűséggel azért is, hogy az általuk vezetett szervezet tartósan eredményesen vagy eredménytele­nül működik-e. Ilyen felelősségrevonás természetesen ma is létezhet, de nem kötelező. Igen érdekesek azok a vizsgálatok, amelyeket a Tömegkom­munikációs Kutató Intézet, a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete, valamint egyes kutatók végeznek az emberek közéleti aktivitásáról, érdeklődéséről. Több tanulmány megállapítja, hogy még 25-30 százalék körül van az a réteg, amely a 'poli­tika kérdései iránt nagyfokú érdektelenséget tanúsít. Nagyobb figyelmet kell tehát fordítani erre a kisebb iskolázottságú, job­bára fizikai dolgozókból, háziasszonyokból álló rétegre. Ked­vező, hogy a többség már nem az érdektelenek közé tartozik, ám még az érdeklődők is különbözőek. Vannak, akik — el­mondásuk szerint — csak akkor vesznek részt ilyen témájú be­szélgetésben, ha azt más kezdeményezi, és »annak, akiknek maguknak is van önálló véleményük. Érdekesek az arr°' sz°l° felmérések is, amelyek a külföl- ------------------------di és a belföldi eseményekről való tájékozott­ságot hasonlítják össze. Csak a megkérdezettek 15 százaléka nem tudott felsorolni olyan külpolitikai eseményeket, amelye­ket fontosnak tart, míg fontos hazai politikai eseményeket 52 százalék nem tudott felsorolni. Pedig az emberek életét állan­dóan befolyásolják a hazai folyamatok, események, országo­san és a közvetlen lakóterületen is. -A tömegtájékoztatásnak is bizonyára többet kell tenni, hogy ez utóbbiak ugyanolyan „közel" kerüljelek az emberekhez, mint amelyek tőlük távoli világrészeken zajlanak. K ULCSÁR PÉTER Népfrontfórumokon vitatják meg Döntsön a lakosság, hogy mire költsék... Egy törvényerejű rendelet megjelenése előtt ■ 4 ' Tolnán, a Váci Mihály utca lak ói saját erőből és szervezésben építik az utat A Hazafias Népfront már ré­gebben is, több törvény elfo­gadása' előtt, a lakosság széles rétegeinek bevonásával vitatta meg a tervezetet. Most először kerül arra sor, hogy törvényere­jű rendeletet visznek illetékes fórumok elé, hogy a közvéle­mény álláspontjáról is tájéko­zódjanak. A rendelet tárgya a lakosság községfejlesztési hozzájárulásá­nak úlj szabályozása. A viták témája, hogy ez miként lehetne a legkorszerűbb. A községek, kisvárosok önkorina nyzatá nak, gazdasági önállóságának fej­lesztése az utóbbi időben egy­re inkább előtérbe kerül. A la­kosság, körében is mind na­gyobb az igény arra, hogy sa­ját ügyeikbe közvetlenül bele­szóljanak. Különösen megfi­gyelhető ez a kisebb települé­seken, városokban pedig egyes lakótelepeken. Tolná megyében, a.z elmúlt év végén és az idén az első ne­gyedévben megtartott tanácsta­gi beszámolóikon 2822 közérde­kű bejelentés ham-.zott el, il­letve ebből csalk 236 volt olyan, amely intézkedése nem igényel. A lakosság, tehát igenis részt akar venni a települések életé­ben, ezen belül a községfejlesz­tési célok kijelölésében is. A települések lakossága különféle fórumokon is kérte, hogy le­gyen valóságos beleszólásuk a helyi gazdálkodásba. Kezdeményezéseik az ország­ban sok helyen voltak, amelyek a saját erőforrásra támaszkod­va megvalósították azt, amire sem az adott költségvetésből nem tellett, sem pedig megyei támogatásból nem jutott. Tolna megyében elég csak megemlí­teni a te1''—üI ésfejI esztési ver­seny eredményeit.. A társadalmi munka értékét megyénkben már nem egy he­lyen milliókban mérik. Kis köz­ségekben a százezrek is sokat jelentenek. Elég itt utalni az óvodai, majd az iskolaépítési akciókra, vagy a sportudvarok számának szaporodására. Eddig is megkeresték egyes tanácsok és a lakosság azokat a’ formá­kat, amelyek keretei között megvalósíthatták közös céljai­kat, közös erőből. Az úii tör­vény lehetőséget, teret ad min­den ‘helyi kezdeményezésnek. A gunarasi fürdő építése tu­lajdonképpen fedezet nélkül in­dult, az akció mozgatója a dom­bóváriak összefogása volt, akik összeadták az első' téqlajeqyek- re a pénzt. Akkor ezért harcol­ni kellett és sok-sok engedélyt beszerezni. A tervezetben ez a módszer is egyszerűsítve szere­pel már. Építettek már megyénk­ben utat, járdát, vízvezeték-ár­kot társadalmi munkában. Ta­másiban kísérleti jelleggel kom­munális kötvényt adnak ki. Az új törvény tervezetében mind­ezek a módok szerepelnek, mint a fontos helyi célok meqva' ' sításának eszközei. A jelenlegi községfejlesztési hozzájárulási rendszer már nem szolgálja az infrastruktúra fej­lesztését a szükséges mérték­ben, és korlátozottan képes alátámasztani a tanácsok helyi ügyekben való önállóságát, népképviseleti és önikonmányza- ti szerepének további kibonta­kozását. Olyan rendszerre van szükség, amely jobban tud al­kalmazkodni a differenciált gazdasági fejlődéshez, de egy­úttal, a kollektív és demokrati­kus döntés után, növeli az ál­lampolgárok felelősséqérzetét, áldozatkészségét, és a pénz­ügyi eszközök ésszerű felhasz­nálására is tágaíbb lehetősége­ket ad. A tervezet szerint mód lesz arra is, hogy közigazqa- tási egységen belül a pénzt át­csoportosítani lehessen, termé­szetesen, Visszafizetési kötele­zettség mellett. Társadalmi igazságtalanságokat is hordoz a jelenlegi rendszer, amennyi­ben nem mindenki fizet, hiszen a kötelezettség jövedelem- és házadóhoz kötött, ugyanakkor a megvalósuló létesítmények a lakosság nagyobb, vagy teljes körét érintik. Ugyancsak nem ad módot a mai hozzájárulási rendszer a települések és az eltérő jövedelmű állampolgárok hozzájárulása közötti differen­ciálásra. A népfront vitaanyagában a törvény tervezete is két válto­zatban került kidolgozásra, a vitában elhangzott észrevételek alapján döntik majd el az ille­tékesek, hogy melyik változat kerüljön. — kiegészítve, vagy módosítva — elfogadásra. A törvényerejű rendelet tervezeté­ben a következő aiapelvek sze­repelnek. A helyi feladatmeg­határozás szabadsága, az el­vonás tilalma1, a1 települések e gy ü ttműk ödésé n ek lehetősé­ge, a döntés demokratizmusa, a társadalmi ellenőrzés, bnyil­vánosság, a beszámolási köte­lezettség elve és az állami tá­mogatás lehetősége. Ma három helyen, Szekszár- don, Gyönkön és Harcon kerül vitára, a tervezet párt-, állalmi, népfront-, KISZ- és tanácsi ve­zetőik, aktivisták bevonásával. Ankét lesz még ezen kívül Har­cson, Csikóstőttő'sön, Ireqszem- csén Pakson, Tevelen, Faddon és Dunaföldváron. A viták hely­színeit úgy választották meg, hogy legyen közöttük város, nagyközség, közigazgatási szék­hely és társközség, eqyaránt. Különös jelentősége van a fad- di vitának, mert az üdülők után fizetendő közséqfeilesztési hoz­zájárulási rendszer is módosí­tásra érett. Ihárosi Fotó: Gottvald A vásárváros készül a BNV-re Pályázat a távközlésről Élénkül a kőbányai vásárvá­ros, készül a szeptember 17-én megnyíló őszi budapesti nem­zetközi vásárra. Már naponta érkeznek külföldről a kamionok, s o kiállítási árukkal megrakott teherautók. Benépesülnek a pa­vilonok is, megkezdődtek a sze­relési, berendezési munkák. . Az idei őszi BiNV-n Magyar- országgal együtt 41 orszáq és a Palesztinái Fel szabadító si Szervezet kiállítói mutatják be fogyasztásicikk-újdonságaikat. A szocialista, országok közül a szovjet, a jugoszláv, a cseh­szlovákiai és az N'DK-beli vál­lalatok, a tőkés orszáqok közül pedig az NSZK cégei jelentkez­nek a legnagyobb területen. Több évi szünet után ismét a résztvevők között lesz Algéria, Görögország, Kenya és Kuvaiti Costa Rica, Ecuador, valamint Honduras pedig első ízben vo­nultatja fel exportcikkeit. A vá­sár kiállítóinak száma előrelát­hatóan meghaladja a múlt évit: összesen mintegy 1500 hazai és külföldi cég mutatja be árukí­nálatát. A bemutatásra kerülő termékeket a könnyebb átte­kinthetőség érdekében 12 áru­csoportra osztották. Az őszi BNV-Ivei egy időben három szak- kiállítást is rendeznek. A Ho- venta nemzetközi kereskedelem­technikai és vendéglátóipari ki­állítás Oíz ötödik, a Protenvita nemzetközi környezetvédelmi kiállítás a harmadik, a Stud- expo oktatási eszközök nemzet­közi kiállítása a második alka­lommal nyitja meg kapuit. (MTI) .„Az ifjúság az elektronika korában" Címmel pályázatot hirdetett 8—18 éves fiatalok számára a Nemzetközi Távköz­lési Egyesület (IPU). A Géni­ben székelő IPU a pályázat anyagát nemzetközi zsűri út­ján gyűjti be. Magyarországon a Magyar Posta által életre hí­vandó bizottság dönti majd el, hogy a beérkezett pályamun­kák közül melyek kapják a Ma­gyar Posta díjait, és közülük melyeket küldi el a qenfi nem­zetközi versenyre. A pályázóknak be kell mu­tatniuk: hogyan képzelik el a távkölzés szerepét a következő évtizedekben, milyen hatással lesz a távközlés fejlődése a csa­ládi életre, a munkára, a tö­megtájékoztatásra:, a társadalmi együttélésre, az iparra, a gaz­daságra, a népek közötti meg­értésre. A pályázók a választott témát fényképek, rajzok, festmé­nyek, egyéb illusztrációk (pél­dául kollázsok) segítségével dol­gozhatják fel. A pályaműnek csak címet adhatnak, egyéb írott szöveg nem alkalmazható. A pályázaton részt vehet mindenki, aki 1964. január 1. és 1973. december 31. között született. A zsűri a versenyzőket három kategóriáiba sorolja: 1. kategória 8-^12 év; 2. kategória 13-15 év; 3. kategória 16-18 év. A magyarországi pályázóknak műveiket 1983, január 31-ig kell eljuttatniuk a posta-vezér­igazgatóság tájékoztatási osz­tályához. A szekszárdi Tambov városrész

Next

/
Thumbnails
Contents