Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
1982. szeptember 25. IRfÊPÜJSÀG 7 » Üres” lakások Szekszárdon Az elmúlt években különféle híresztelések keltek szárnyra azzal kapcsolatban, hogy mennyi az üres, a tulajdonos által nem lakott, vagy még ki sem utalt lakás a megyeszékhelyen. Ezzel, lévén fontos társadalompolitikai kérdés, lapunk is több ízben foglalkozott. Szó volt üresen álló garzonokról és IBUSZ, illetve más vállalatok útján hasznosított OTP-öröklakások- ról, amelyek magas jövedelmet jelentenek a tulajdonosnak. Itt álljunk meg egy pillanatra, hiszen úgy tetszik, hogy mindenki azt csinál a saját lakásával, amit akar, ha tud máshol lakni, azt ki is adhatja, hiszen az idegenforgalomnak is kellenek a szálláshelyek. A társadalmi iqazságérzet azért másként vélekedik. Ezeknek a lakásoknak egy részét ugyanis nem készoénzért, hanem tanácsi kiutalás alapián, jelentős és hosszú lejáratú hitelből vásárolták, .nemegyszer vállalati kölcsönnel, munkáslakás-akció- ban. Époen a közvélemény jogos érdeklődése tette indokolttá, Állami lakáshoz jutni a legnehezebb, ráadásul ez is kerül a legkevesebbe a bérlőnek, mindezek miatt az ezekkel való visszaélés háborítja fel legjobban a közvéleményt. Hogy mikor történt visszaélés, mikor nem, ezt a népi ellenőrzés nem vizsqálta — nem is vállalta ezt most feladatául. A cél a helyzet felderítése volt. A részletes kivizsgálás a tanács feladata. A legmeglepőbb talán a teljese üres lakások ügye, ezek közül is azoké, amelyekbe be sem költözött senki, illetve, amelyeket méq ki sem utaltak. Tizenegy üres állami bérlakást hogy illetékes szervek felkérése alapján vizsgálatát indított a szekszárdi városi-járási népi ellenőrzési bizottság a helyzet feltárására. A megyeszékhelyen az elmúlt ötéves tervek során tervciklusonként 2300—2500 lakás épült' fel, ugyanakkor az igénylők száma ■•jelentősen emelkedett. Mintegy 2600 igénylőt tartanak nyilván a városi tanácson. Mindez indokolttá teszi — a kormányprogram pedig kötelezővé —, hoqy egyre nagyobb hangsúlyt kapjon a meglévőkkel való gazdálkodás. A felmérés során 3180 állami, 1021 szövetkezeti, 2119 OTP-lakás esetében ellenőrizték, hogy azokban ki lakik a vizsgálat időpontjában. A népi ellenőrök 99 lakást minősítettek elhagyottnak. Ebből állami bérlakás 65, szövetkezeti 10 és OTP-s 24. A közel száz „üres” lakás a felmért hatezerhez képest végül nem is naavon sok, és több esetben indokolt is volt a bérlő vagy tulajdonos távolléte. találtak az ellenőrzés során. A bérlők kijelölési jogát vállalatok, intézmények vásárolták meg, de aztán ezzel nem éltek. Hat lakást például a Húsipari Vállalat tart fenn jövendő dolgozóinak. Tíz lakás a bérlő halála miatt maradt üresen egy-két évvel ezelőtt. Ezeknek is csak a fele gazdátlan, mert ötöt hozzátartozók használnak. Ezekben az esetekben azt kell megvizsgálni, hogy a bérleti jogviszony folytatható-e, és ha igen, azt rendezni kell, ellenkező esetben pedig igénybevételi eljárásra van szükség. Hárman hagyták el idős korban bérlakásukat, mert már nem tudnak magukról gondoskodni, hozzátartozóikhoz költöztek, öt esetben a bérlő házastársához, vagy gyakrabban élettársához költözött. A lakásokban rokonok vagy albérlők élnek, állapította meg a népi ellenőrzés. Nyolc olyan esetre derült fény, amikor az állami lakás bérlője házat épített vagy lakást vásárolt, és az államit is megtartotta. Négy üresen áll. A huszonnégy OTP-lakás közül tizenkettőt OTP- és vállalati hitellel vásároltak meg, és azon ma is tartozás van. Az utóbbiak közül kettőbe be sem költöztek, hatan külföldön, ketten más városban vállaltak munkát, egy személy egészség- ügyi, egy tulajdonos egyéb okokból hagyta el otthonát. Valamennyit hasznosítják, 90 százalékukat IBUSZ-on keresztül. Ez nem is jelent rossz üzletet, mert ezzel a módszerrel akár havi hatezer forint is jutna törlesztésre — ha oda fizetnék be. Hasonló a helyzet a 10 tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakás esetében is. Az adatfelvételi lapok feldolgozása során a munkabizottság megállapította, hogy 15 állami lokás azonnal kiutalható, 21 esetben várható az iqénybevé- teli eljárás megindítása, 37 esetben pedig a tényállás további tisztázására van szükség. Dr. Farkas László, a szekszárdi Városi Tanács igazgatási osztályának vezetője „örökölnégyben „visszamaradtak" családtagok. Ugyancsak nyolc lakás bérlője ideiglenesen vagy állandóan az ország más helységében lakik, hat lakás üres, kettőt pedig kiadtak az IBUSZ- nak. Volt olyan eset, amikor a bérlő már felajánlotta a tanácsnak a lakást, de még nem történt meg az átvétel, két otthon külföldi munkavállalás, másik kettő minőségi csere miatt volt átmenetileg üres. A népi ellenőri vizsgálat az április 30-i állapotot rögzítette. Nyilvánvaló, hogy mindenkit az érdeket a legjobban, hogy mi történt azóta. Az ügyben illetékes szerveknek, intézményeknek a népi ellenőrzés megküldte javaslatait és augusztus 30-i határidővel kérte a válaszokat. Az Országos Takarékpénztár igazgatóhelyettese, Varga István elmondta, hogy — mivel a vizsgálatban részt vett az OTP munkatársa is — azonnal utánanéztek a dolognak. — Kiderült, hogy a jogszabályok alapján mindössze öt lakás az, amit a tulajdonos nem lakik, hanem azt teljes egészében hasznosítja. A többi esetben nincs joai alap a kölcsönszerződés felülvizsgálatára. Ebben az öt esetben a lakás tulajdonosa és munkahelye bevonásával táravalást kezdeményezünk, a hiteltörlesztés meggyorsítása érdekében. te” a vizsgálatot és az abból következő tennivalókat. — A felmérés nagy munka volt, örülünk neki, hogy elvégezték. Annál is inkább így van ez, mert nekünk is javítani kell — mint az országban mindenütt — a lakásgazdálkodás színvonalát. Ennek ellenére azt is elmondanám, hogy egy sor lakásról tudtuk, hogy üres, ezeknek a dolga éppen elintézés alatt állott, amiket szerintem nem kellett volna kimutatni a vizsgálatban. Mondok egy példát: rendben, kifestve kell átadni a lakásokat, ha a bérlő lemond a tanács javára, mert házat vett, vagy épített. Ez pedig nem megy gyorsan, mert kevés a kivitelező. A húskombinát üres lakásai pedig nincsenek állami tulajdonban, azok vállalati szolgálati lakások. Éppen ellenkezőleg, még a tanács kapott kölcsönbe 15 lakást a húskombináttól. A többi vállalat azóta kijelölte a bérlőt, tehát ezek az akkor ténylegesen üres lakások ma már nem azok. A többiek nagy része pedig nem volt ténylegesen üres. Sorolom a példákat. Egy garzonról kiderült, hogy nem elhagyott, mert bérlőjének nincs másutt állandó lakása. A külföldi munkavállalás, a gyógykezelés jogos indoka a lakás időleges elhagyásának. Vannak olyan példák az anyagban, hogy az élettársához költözött a bérlő. A valóságban itt is csak arról volt szó, hogy rendszeresen elutazott. Ebbe pedig nincs a tanácsnak beleszólása. összegezve elmondhatom, hogy 37 lakás ügyét azóta rendeztük, a többit a lakáselosztó bizottság vizsgálja. — Itt vannak például a rokonok és az albérlők . . . Velük mi lesz? — Sokan nem tudják, hogy mint leszármazók vagy szülők folytathatják a bérleti jogot. Ha minden megfelel a jogszabálynak, kérhetik annak folytatását, természetesen a használatbavételi díjat is meg kell fizetni. Az albérlőkkel más a helyzet. Ilyenkor a főbérlő nem kaphatja meg a használatbavételi díj háromszorosát, hiszen nem tudja átadni a lakást, Az albérlő elhelyezéséről is neki kell gondoskodni, hiszen ha már felmondott, akkor az illető az állami lakásban jogcím nélkülivé és rosszhiszeművé válik. Ez esetben pedig szükséglakásba költöztetjük, ha másként nem megy. Az biztos, hogy nem teremtünk példát arra, hogy a jogtalanul ott tartózkodók előnyt élvezzenek a lakásra várókkal szemben. Mindehhez persze idő kell és több szükséglakásra lenne szükség. — Milyen átfogó intézkedéseket tettek? — Először is megszigorítottuk a ki. és bejelentkezést. Most már bírságolunk. Naprakész a nyilvántartás a Városgazdálkodási Vállalatnál megürülő lakásokról és a hagyatéki nyilvántartó is azonnal jelzi, ha állami lakás marad az elhunyt után. A Városgazdálkodási Vállalat egyébként is prémiumfeltételként dolgozta ki terveit a lakásgazdálkodás javításáról. Ez az anyaguk hamarosan végrehajtó bizottság elé kerül. — Sok az üres lakás Szekszárdon, vagy kevés? — üres nagyon kevés van. Az igazi lépcsőzetes cseréhez több kellene, mint amennyi a rendelkezésünkre áll. A Városgazdálkodási Vállalatnak is kevés van, még szükséglakásból is, ami egyik oka például a tatarozások elhúzódásának. IHÁROSI IBOLYA Állami lakások Saját tulajdonban Már nem üresek Levelek a térről Játék es pihenés kerítéssel A játék leginkább a művészetek rokona. A gyermeki játék igénye is belülről fakad és a játszó gyerek személyiségének alapozását végzi el, akár elismerjük, akár nem. Ezeket a megállapításokat számtalan tudós, kutatómunkája igazolta már, és igazolja ma is. Persze nem kell tudományos jártasság ahhoz, hogy észrevegyük, milyen ösztönös erők törnek utat maguknak, s tartják hatalmukban a játékos gyermekeket. A gyermek nem is lehet meg játék nélkül, hacsak környezete erőnek erejével nem kényszeríti fejlődésének természetes rendjével ellenkező magatartásra. Sajnálatos, hogy a gyermeki lélek rejtelmeibe a felnőttek közül csak az tud belelátni, akinek sikerül a játszó gyermekek bizalmát megnyernie. Tisztában van ezzel minden szülő, nagyszülő, pedagógus, vagy leendő szülő. Mégis a játék és a hozzá kapcsoló magatartás ragadtatott tollat — hogy nem kardot... - a szekszárdi Tartsay lakótelepen néhány emberrel, hogy illetékeseknek vélt fórumokat „panaszaikkal" felkeressenek és orvoslást találjanak gondjaikra. Az elmúlt hónapokban a postás szinte menetrendszerűen közlekedett a lakótelep, a városi tanács és a Népújság szerkesztősége között. Leveleket hozott kérdésekkel és továbbított válaszokkal. Lássuk a tényeket. Szekszárdon, a Tartsay „...lakótelepen egy füves térség van, salakos pályával együtt. A tizenéves gyerekeknek ideális játszóhely - lenne. Ám a környék idősebb lakói ennek gátat szabnak. Nem engedik játszani, focizni a gyerekeket, elzavarják őket, sőt, addig is „elmennek”, hogy megpofozzák a mozgásra vágyókat... Támogatásra a tanácstagok részéről nem számíthatunk, hiszen ők szóltak nekünk, hogy a gyerekek ne játszanak a füvön. Mi azt is felajánlottuk, hogy társadalmi munkában elkészítjük a salakos pályát, s a környező házakat védő kerítést is...” Ez a levélrészlet az elsők közül való. A városi tanács elnöke intézkedésében biztosította a kerítés felállításához szükséges anyagot, és közölte, hogy minden jó szándékú kezdeményezésnek a jövőben is zöld utat biztosítanak. A történet igaziból itt kezdődött, mert újabb levelek születtek tiltakozva a kerítés megépítése ellen: „...a tiA közeli példa - napközben zenéves gyerekek kerítés nélkül is játszhatnak, de ha a szóban levő területet bekerítik, akkor ott nem tizenévesek játszanak, hanem idősebb gyerekek. Sőt, fiatalemberek is odamennek, hangoskodnak. Nem egy esetben italt hoztak magukkal, trá- gárkodtak, ha valamelyik ott lakó rájuk szólt, nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illették. Ha oda kerítést emelnek, a mi nyugalmunknak vége lesz.” A levél további részében megemlíti, hogy „sok esetben még 22 óra körül is futballoznak”. A békés - bár, nem játszótérnek tervezett — park most különös vita csataterévé változott. Felnőttek hadakoznak egy még nem létező kerítés, a „lenni vagy nem lenni” kérdése felett. Mielőtt az alapok kiásását megkezdenék a gyermekük egészséges fejlődése érdekében minden elkövető szülők, először a belső „kerítéseket” kellene megvizsgálniok. A dolog most ott tart, hogy lakóbizottsági ülés határozott: a kérdéseket tisztázni kell! Gyűlésen... A csatározás közepette azonban mintha megfeledkeztek volna arról, hogy nem csupán kerítés dolga már az ő problémájuk. A csakazértis villogta- tása — úgy tűnik — homályosít- ja, hogy nem a játék, a játékból adódó, feltörő élmény kiáltásai zavarják a két ház — mert ennyiről van szó — nyugalmát. A lakók a késő esti, vagy éjszakai „csendháborítás- nak” minősülő zajok — továbblépve trágárság, az esetleges agresszivitások - ellen léptek fel és joggal. A házak másik oldalain ugyanis — amint azt felvételeink igazolják — a gyerekek játszótéri lehetőségei (szabadtéri pingpongasztal, láncos hinta, mászóka, homokozó) biztosítottak. A tértől ötven méterre a lakóházakat elválasztó utca másik oldalán viszont egy három méter magas dróthálóval kerített betonozott - labdajátékok versenyszerű űzésére is alkalmas — terület Lehetne kerítés nélkül is rend Mi akkor a gond? — merül fel ismét a kérdés. A levelekből kiderül, hogy nem egy egész éven át tartó, kibírhatatlan állapotról van szó, hanem csak a gyerekek nyári szünidejéről. Az évszaknak megfelelő idő* járási viszonyok nyáron — késő este is magas hőmérséklet és az egész napi fáradság érzete — valamennyiünket igénybe vesznek. Szükséges a pihenés. Ez nem képezi vita tárgyát. Az ősz, tél, tavasz beálltával a lakótelep hétköznapjai a kisvárosi megszokott medrébe térnek vissza. Elülnek a nyári zajok. Az iskola egész napes rendje az iskolás korú gyerekeket távol tartja a tértől. Most például már csendes a park. A lakók azonban türelmetlenül várják leveleikre a választ. Próbáljuk egyszerűsíteni a dolgot néhány kérdés segítségével. Hol vannak azoknak a gyerekeknek a szülei, akik este nyolc — uram bocsá’ — „még 22 óra körül” sem hiányolják fiatal, netán kiskorú gyermeküket? Vagy milyen ott a házirend, ahol kilenc óra után még további kinti játékra biztatják az alig tizenéveseket? Az alkoholfogyasztás körülményeire most ne is kérdezzünk rá... A kései motorozga- tókkal sem foglalkozhat csak az illetékes városatya, azaz tanácstag, vagy bármely társadalmi szervezetünk vezetője! A rendbontók megfékezése hatósági feladat. Trágárságot, ízléstelen garázda magatartást vaskerítésekkel nem lehet korlátozni. Megszüntetni pláne nem lehet. A békés egymás mellett élés szabályait á lakónegyedek népének ismernie kell. De akként, hogy mit tesznek önmaguk és mit várnak másoktól. Az nagyon jó, hogy közösnek minősülő gondjaink megoldására a nyilvánosság rendelkezésre áll, de amíg ezekkel foglalkozunk, világért se feledjük az esetleg fontosabbakat! van. dkj
