Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
s Képújság 1982. szeptember 25. Csehszlovákia Nyaralás Brontoszaurusszal KNDK Fejlett vegyipar A .sokéves, kitartó munka és fáradozás saját nyersanyagokra épített, fejlett vegyipart eredményezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, ahol a hatvanas évek elején még mindössze néhány üzemben állítottak elő vinalont és vi ni I kloridot. A hetvenes években olyany- nyira bővítették a termelést, hogy a kezdeti mennyiséget évi 50 ezer tonnára emelték. Ekkor épült fel több nagyüzérm is, amelyekben őrlőn, polietilén és foszformütrágya gyártásával foglalkoznak. Ebben az időben alapozták meg a vegyi rostok, a szintetikus gyanta és a szélesebb körű műtrágyagyártást is. A dinamikus és gyors fejlődés a nyolcvanas években sem állt meg. Az idén új műanyag — a movilon — gyártását kezdték meg, s a közeljövőben műgumit és káli-műtrágyát előállító nagyüzemek kezdik meg a termelést. A Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetségbe tömörült fiatalok sokoldalúan bizonyítják felelősségérzetüket a közös ügyekért, a szocialista építés továbbfejlesztéséért. Számos népszerű ifjúsági akció a tanúság erre. Ilyen például — többek között — az „Ifjúsági reflektor" nevű ifi-mozgalom. Ez a „reflektor” tizenegy éve világít, több mint 70 000 fiatal munkás és technikus vesz részt benne, akik évenként más-más feladatot tűznek maguk elé. Jelenleg a találmányok, újítások, korszerű technikai megoldások minél sikeresebb helyi megvalósítását segítik elő. Egyedül Szlovákiában csaknem ötezer — eddig nem hasznosított — ötletre és technikai korszerűsítésre bukkantak, amelyeket alaposan megvizsgálva, rájöttek, hogy egy részüket — mintegy 670 újítási javaslatot — teljesen szubjektív okok alapján vetettek el. Javaslatukra sok üzemben, üzemrészben felülvizsgálták a vezetők az újítások helyzetét. A „reflektor"-mozgalom tagjai azonban nemcsak felhívják a figyelmet a visszásságokra, problémákra, maguk is segítenek a megoldásban. így tettek a kemény téli hidegben: a vasúti szállítások meggyorsítása érdekében több teherkocsit megjavítottak, de ott voltak a nyári munka dandárjában is. Egy másik — a fiatalok nagy táborát mozgósító — akció a „Brontoszaurusz" nevet viseli. Ezt eredetileg egyévesre tervez- té de mind a mai napig is tart. A „Mlady svet" (Ifjú világ) című lap szerkesztője a szülőatyja, aki fiatal ökológusokkal karöltve olyan környezetvédelmi akciókat kezdeményezett, amelyek felett a Csehszlovák Tudományos Akadémia tájvédelmi szervei vállalták a védnökséget. A mozgalom névadójaként azért választották ezt a történelem előtti ősállatot, mert ez a faj — tudvalevőleg — a környezet hiányosságai miatt túlfejlődött, majd kipusztult. A fiatalok szeretnének a szép tájak, az emberi környezet érdekében minden tőlük telhetőt megtenni. Az ifjú környezetvédők a „Nyaralás Brontoszau- russzal" elnevezésű nyári táborokban — tapasztalt ökológusok vezetésével — sokféle munkát végeznek: erdőt tisztogatnak, közlekedési központokat modernizálnak, természetvédelmi területek, műemlékek helyre- állításában, illetve karbantartásában segédkeznek. Megrendezik a természetvédelmi filmek fesztiválját, versenyt kezdeményeznek a környezetvédelem problémáiról, — nem feledkezve el a humoros helyzetek feldolgozásáról, közzétételéről sem. A „Brontoszaurusz"-mozgalom célja a környezet megóvása és egyre több társ megnyerése ennek az eszmének, ezeknek a gondolatoknak. Talán kevésbé komoly, de nem kevésbé népszerű az ifjú divatkreátorok mozgalma: a „ZENIT". Itt is az „Ifjú világ” és olvasói a kezdeményezők. Témájuk, ténykedésük a fiatalokat nagyon érdeklő kérdés: milyen legyen a fiatalság divatja, hogyan öltözzenek, hogyan alakítsák kJ a nekik tetsző, Ízléses öltözködést? A legutóbbi versenyen 766 ifjúsáqi modellt vonultattak fel és vitattak meg. Ennek a „mozgalomnak" semmilyen kereskedelmi jellege nincs, inkább arra törekszenek, hogy az ipar, a kereskedelem és egymás ízlését a kedvező irányban befolyásolják. Laosz Felszámolják az analfabétizmust Laoszban a múlt év nyaráig hét tartományban számolták fel teljesen az analfabétizmust. További négy tartományban az idén értek el hasonló eredményt. Az iskolán kívüli népoktatásban Laoszban 336 ezren vesznek részt. A képen: felnőttek kiegészítő képzése Phongsaly tartományban, Észak-Laoszban. Románia Az autógyártás hírei A pitesti gépkocsigyárban elkészült a 750 ezredik Dacia személygépkocsi. Az autótípus gyártását 1968-ban kezdték meg a gyárban a francia Renault cég licence alapján. A román gépkocsit 25 országba exportálják. Az üzemben jelenleg egy 1298, illetve 1398 köbcentiméteres motorral felszerelt sportkocsi gyártását készítik elő. * A trópusokon üzemeltethető autóbuszokat gyárt a bukaresti Autobuzul vállalat. Tavaly 4000 autóbusz és trolibusz hagyta el a gyár szerelőszalagjait. Az itt gyártott járművek mintegy 40 százalékát exportálják. * A gépkocsik fényszóróinak és tompított fényű lámpáinak automata szabályozására alkalmas elektronikai berendezést készített el a román Virgil Antonov. A berendezés fotocellából és elektronikai áramkörökből áll, amelyek a felvett fényszignált feldolgozzák, s a szembe jövő jármű reflektorának erejétől függően meghatározzák a fényszóró optimális beállítását. Bronzkori kohászat Kazahsztán területén egy Ataszu nevű faluban háromezer éves, kiváló állapotban megmaradt rézöntő műhelyre bukkantak. Az időszámításunk előtti II. évezred magas színvonalú réz- olvasztási módszereiről tanúskodnak a faszénnel fűtött kohók, amelyekben kiolvasztották, majd pedig finomították a rezet. Az első régészeti eredmények azt bizonyítják, hogy a régi idők mesterei nemcsak könnyen olvasztható érceket használtak, de ismerték a magas kéntartalmú rézércek feldolgozási technológiáját is. Ez utóbbit mindeddig jóval későbbi találmánynak tartották. Mongólia házak Ulánbátorban Ulánbátorban, Mongólia fővárosában egyre több új ház épül, köztük ilyen tizennégy emeletesek. Jobb, mint az eredeti Kökeiepcék titka Az észak-kaukázusi Karacsa- jevo-Cserkesz Autonóm Terület mérnökei gipszből olyan burkolólapokat készítettek, melyeket nem iis lehet megkülönböztetni az eredeti márványtól. Ez a műmárvány szilárdságát és a szín- árnyalatok gazdagságát tekintve nem marad el a természetben található kövek mögött, és ráadásul még jóval olcsóbb is. A kaukázusi üzemben nemrégen dekoratív mintázatú hangszigetelő lapok gyártását is elkezdték. A kazahsztánii Usztyurt fennsíkon található sok kilométeres kőfal eredetéről új hipotézist állítottak föl a szovjet régészek: az építménynek vadászati jelentőséget tulajdonítanak. Véleményük szerint ezeket az óriási, egyenként nyolchektáros csapdákat egy ma még ismeretlen törzs építette az Usztyurt fensík szélén. A hajtóvadászfolyosókat időnként mély vermek tagolják, melyek fenekéből hegyes karók maradványai állnak ki. A régészek elképzelése szerint a hajtők beszorították a vadállathordákat a szakadékba, s azok, berohantak a kőkelepcébe. Ezek a hajtóvadász-folyosók sok-sok kilométeren át hú. zódtak és lehetővé tették a sztyeppéi és hegyi állatok tömeges elejtését. Az ott talált agyagdarab alapján a kutatók szerint az usztyurti kőcsapdák az időszámításunk szerinti VII— Vili. században épülhettek. Szovjetunió Az állami költségvetés bevételi forrásai A Szovjetunióban a költség- vetés legfőbb bevételi forrása — a szocialista qazdaság befizetéseiből eredő jövedelem. Ez az összeg a szovjet költségvetés teljes bevételének több mint a 90 százalékát teszi ki. A lakossági befizetések — adók — hányada jelenleg mindössze 8,6 százalék, 0,4 százalékkal kevesebb, mint 1975-ben. A tervek szerint 1985-Jben a lakossági adók részaránya a költségvetésben 5,5 százalékra csökken. A Szovjetunió ipari és mező- gazdasági üzemei, a közlekedési, a hírközlési, a kül- és belkereskedelmi szervek, továbbá más, önálló elszámoláson alapuló szervezetek a tevékenységükből származó harzon megszabott részét befizetik az országos költségvetésbe. Ennek részaránya a termelés rentabilitásának szintjétől függ, s úgy állapítják meg, hogy az üzemek és a szervezetek számára elegendő anyagi eszköz maradjon munkájuk bővítésére, szociális feladataik ellátására és dolgozóik megfelelő díjazására. A nyereségbefizetéseket ötévi távlatra, ezen belül évekre is felbontva, és évenként fokozatosan növekvő összegűre tervezik meg. Ez utóbbi eljárásnak az a célja, hogy ösztönözze a munka termelékenységének fokozását, elősegítse a pénzügyi és anyagi erőforrások, valamint a termelői áflóalapok mind észszerűbb felhasználását. Egyes üzemek és szervezetek, például a kolhozok, valamint a társadalmi és szövetkezeti szervek tulajdonában lévő vállalatok és gazdaságok azonban adóznak. A kolhozok a gazdaság tiszta jövedelme és dolgozóik munkabéralapja után fizetnek adót. Az adótétel mindkét esetben alacsony, az adóköteles pénzeszközök 12, illetve 8 százaléka. A kiemelkedően kedvező természeti és éghajlati viszonyok között működő gazdaságok azonban magasabb adót fizetnek, amely elérheti a tiszta jövedelemnek a 25 százalékát is. A fogyasztási szövetkezetek a mérleg szerinti haszon 35 százalékát, a társadalmi szervezetek üzemei pedig a haszon 25 százalékát jövedelemadó formájában fizetik be az állami költségvetésbe. A jövedelemadó tehát az üzemeknek, a gazdaságoknak és a vállalatoknak csak szigorúan meghatározott körére terjed ki. A Szovjetunióban is ismeretes — mint bárhol a világon — a jövedelem újraelosztásának sajátos formájaként a termékek bizonyos körére kivetett úgynevezett forgalmi adó. A lakosság többsége tulajdonképpen a jövedelem összegétől függő, differenciált adót fizeti. Ennek összege már egy egész nemzedék óta változatlan. A 70—100 rubel összegű munkabér után 3—8 százalé- lékos, csökkentett adót kell kifizetni. Maximális — 13 százalékos — adót csak a kereset 100 rubel fölötti részére vetettek ki. Nem fizet adót a szövetkezeti parasztság. Helyettük ezt azok a gazdaságok teszik meq, amelyekben dolgoznak. Adókedvezményt élveznek a dolgozó rokkantak, s mindazok, akik több mint három családtagról gondoskodnak. Nem sújtják adóval a kisegítő gazdaságokból, a konyhakertészetekből és a nyaralók kertészeteiből származó bevételeket sem. Azok a parasztok és munkások, akik ilyen célokra bérelnek telkeket az államtól, csupán rendkívül jelentéktelen összeqű me- zőgazdasáqi adót fizetnek, amelyet maauk is elhanyagolható tételnek számítanak. Ez az ösz- szeg a két százalékot sem éri el a családi költségvetésben. Egy 0,5 hektáros telek után — a föld minőségétől függően — a család mindössze 20—30 ru bel adót fizet egy évben. Az állam az adók és az adó kedvezmények segítségével arra is törekszik, hogy bizonyos mér tékig csökkentse a lakosság kü lönböző szociális rétegeinek jö védelmi különbségét. Míg pél dáúl a sokgyermekes családol mentesülnek a jövedelemadr befizetésétől, a gyermektelenel adóznak. Például „agglegény adót" fizetnek. De ennek a faj ta adózásnak is vannak korlá tai. Az egyedülálló nők természetesen mentesülnek alóla. A minimális munkabérből és az eqyetemi hallgatók ösztöndíjából sem vonják le a gyermek- telenségi adót. Ennek az adófajtának a skálája a havi 10C rubelig terjedő jövedelem esetén igen alacsony, azon felül i' pedig maximálisan 6 százaiéi A férfiak 20 és 50, a nők pedh 20 és 45 éves koruk között fi zetik. A fiatal házasok a há zasságkötéstől számított els évben mentesülnek a gyermek telenségi adótól. A lakossági adóbevétele rendszerint a falusi és váró: tanácsok költségvetését nőve lile. A befolyt összeget elsősoi ban az oktatás és az egészség ügy finanszírozására használjá fel, de jut belőle a nyugellátás ra és a különböző segélyekr is. Természetesen minderre a adóbevételek nem elegendőel Az összehasonlítás kedvéért ál jón itt egy példa : a Szovjel unió 1982. évi pénzügyi tervé ben a lakossági adók 26,8 mi liárd rubel összeggel szerepe nek, ugyanakkor az oktatásra az egészségügyre, a társadc lombiztosításra és a különbőz kedvezményekre 127 milliárd a beit fordítanak. Nyilvánvalc hogy a lakosság adóit — c említett formákban — sokszc rosan visszatérítik. BB
