Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-25 / 225. szám

1982. szeptember 25. ^NÉPÚJSÁG 3 Huszonöt év Tanévnyitó össztanári értekezlet a marxizmus-leninizmus esti egyetemen Huszonöt évvel ezelőtt kez­dődött meg Szekszárdon a marxizmus—leninizmus esti egyetemi oktatás, tíz éve ala­kult meg a megyei pártbizott­ság oktatási igazgatósága. Er­re emlékeztek tegnap délelőtt a tanévnyitó össztanári értekez­leten. Tóth János, az intémény igaz­gatóhelyettese nyitotta meg az értekezletet, köszöntötte K. Papp Józsefet, a megyei párt- bizottság első titkárát, dr. Ki­rály Ernő titkárt és a tanári kart. Énekes Ferenc tanszékvezető, az igazgatóság párt-alapszerve- zetének titkára előadásában rövid áttekintést adott az elmúlt negyedszázadról, annak előz­ményeiről. 1946-ban már műkö­dött időszakos pártiskola, majd 1956-ig különböző pártiskoláik voltak Szekszárdon és a na­gyobb településeken. — Tolna megyében 1957 szeptemberében kezdődött az esti egyetemi oktatás, 47 hall­gatóval. Első tanárai a megyei pártvezetők, Rapai Gyula és Prantner József elvtársak voltak. Az esti egyetemi oktatás 25 év alatt kiterebélyesedett, megsok­szorozta induló kereteit, munká­ja sokszínűvé vált. Különböző felelős beosztásokban, testüle­tekben — párt-, állami, gazda­sági, társadalmi szervekben — tevékenykedő elvtársaink, a párt aktivistáinak generációi szerez­ték meg, vagy fejlesztették to­vább marxista—leninista mű­veltségüket az intézmény kere­tében. Kiépültek a vidéki tago­zatok, meakezdődött az oktatás a szakosító, maid kiegészítő ta­gozaton is. 1974 óta pártiskola is működik. — Az oktatási igazgatóság létrehozása, az esti egyetem és pártiskolák egyesítése hozzájá­rult az oktató-nevelő munka színvonalának emeléséhez, a pártélet és -propaganda káde­reinek hatékony felkészítéséhez. — A 25 év számvetése egy­ben mutatja a szocialista köz­gondolkodás fejlődésének fo­lyamatát is. Ebben az ellenforra­dalmat követően alakultak ki a ma is érvényes követelmények; a kétfrontos ideolóqiai-politi- kai harc folytatása a marxista— leninista eszmék tisztaságának védelmére; a szocializmus álta­lános törvényeinek a hazai vi­szonyokra való alkalmazása; a szavak és tettek egysége, a meggyőzés mind nagyobb sze­repe a politikai munkában; a pártélet 'lenini normáinak be­tartása; a törvényesség; a nyílt és elvi politika gyakorlata; a bizalom; a cselekvés alapján való megítélés, összességében a munkásosztály pártjának ve­zető szerepe, a munkás—pa­raszt szövetség és a szocializ­mus alapjainak lerakásával új elemekkel gazdagodó szövetsé­gi politika. — A marxizmus—leninizmus esti egyetem negyedszázados működése alapvetően kedvező politikai feltételek között zajlott le. Pártunk kongresszusainak dokumentumai tanúsítják: a párt és a nép történetének je­les időszaka volt ez, a szocia­lista építőmunka töretlen foly­tatása. A továbbiakban az előadó a feladatokról szólt, köztük a párt XII. kongresszusa határo­zatainak megvalósítására irá­nyuló propagandamunkáról. — A belpolitikai kérdéseknél fő célunk részt vállalni a kialakult szocialista nemzeti egység meg­őrzésében és szilárdításában, a párt szövetségi politikájának érvényesítésében, a párt gazda­ságpolitikájának megvalósítá­sában. Az ideológia megnöve­kedett szerepéből következően figyelmünk mindenekelőtt né­pünk, megyénk lakossága, s ezen belül párttagságunk esz­mei-politikai állapotára irányul. Arra törekszünk, hogy az ideo­lógiai nevelő munka mind job­ban megfeleljen a fejlett szo­cializmus építése követelmé­nyeinek. A propagandamunka mai ta­pasztalatairól, fejlesztésének feladatairól szólva hangsúlyoz­ta: Az oktató-nevelő munkában az eddiginél 'is erőteljesebben kell összpontosítani arra, hogy a terjesztett politikai eszmék, ideológiai nézetek ne pusztán ismeretek maradjanak, hanem meggyőződéssé, cselekvéssé váljanak. Nagyobb feladatok elé állítják a propagandát a bonyolulttá vált nemzetközi po­litikai, gazdasági, társadalmi és ideológiai folyamatok is. — Propagandánk, miközben az új követelmények tudatosítására iqyekszik összpontosítani, még bátortalan az elavult nézetek és magatartás kritikai kezelésé­ben, Ezen is változtatni szüksé­ges. K. PAPP JÓZSEF FELSZÓLALÁSA A megyei pártbizottság első titkára a pártbizottság nevében köszöntötte a párt megyei ok­tatási intézményének munkájá­ban részt vevő kommunistákat, tanárokat, az intézmény minden dolgozóját. Szólt a felszabadu­lás utáni első években végzett politikai, pártoktatási munká­ról, majd arról, hogy amikor a hatalomért folyó harc már el­dőlt, az új társadalom, a szo­cializmus építésének segítése vált a politikai propaganda- munka, a politikai oktatás fel­adatává. A szocializmus építé­sének időszakában az emberek tudatának formálása, politikai felkészítése, politikai tisztán lá­tásuk seqítése lett a politikai propaganda folyamatos, alap­vető feladata. Gyakorlatiig ez a feladata napjainkban is. Tartalmát tekintve megvan­nak az állandó elemei. Többek között: — a marxista—leninista vi­lágnézet megértetése, elfogad­tatásának segítése, — és segítse a párt politi­kájának a megértetését, elfo­gadtatását, — továbbá segítse a társa­dalmi felépítettségünk megérte­tését, benne a párt vezető sze­repe, a proletárdiktatúra, a szövetségi politika, a proletár internacionalizmus, hazafiság, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseivel való foglalkozás, a szocialista világrendszer, nemzetközi poli­tikánk megértetését és elfogad­tatását. — A politikai oktatásnak bármelyik felsorolt állandó té­máját vesszük lis, azt nem lehet elvont kérdésként kezelni. Min­dig a fejlődés adott időszaká­hoz kell tudni kapcsolni. Más szavakkal kifejezve, a marxiz­mus—leninizmust mindig élővé kell tudni tenni. Ehhez szüksé­ges a gyakorlatot is jól ismer­ni, másképpen az elmélet és a gyakorlat egységét nem tudjuk megvalósítani. — Nagyon nehéz volt az el­lenforradalom utáni kezdet. Ma, huszonöt év óta, nyílt politikát folytatunk, az embereket min­den szükséges dologról tájé­koztatjuk. A közvélemény előtt, a széles tömegek bevonásával politizálunk. Ezért a közvéle­mény bizalommal van a párt politikája iránt. Aki ma politi­zál, felszólal, pódiumra lép, politikai tantárgyat tanít, nem tévesztheti szem elől, hogy akik hallgatják, ismerői, cselekvő ré­szesei a politika alakításának, végrehajtásának. A továbbiakban a megye fej­lődéséről, helyzetéről, a nagy- beruházásokról szólt a megyei pártbizottság titkára. A hatva­nas években kezdődött az a di­namikus fejlődés, ami ma is tart, sőt, a húskombinát és az atomerőmű „belépése” önma­gában mgeduplázza a megye ipari termelését. Egyébként — a húsipar nélkül is — az idén az ipari termelése a megyének nagyobb ütemben növekszik, mint a várható országos átlag. Mondhatnánk, „utolérjük" az ország többi területeit, lévén jelenleg a megye lakossága az országénak mintegy 2,6 száza­léka, a megye azonban csak másfél százalékát adja a hazai ipar termelésének. Különböző okok miatt „csúszott” a húsipa­ri beruházás, ám megvan ennek az előnyös oldala is: olyan mo­dern és sokoldalú berendezése­ket kapott, amelyekkel bármi­lyen húsipari termékre rövid idő alatt át tud állni. Mezőgazda- sáqunk országos fejlődési elő­irányzata évi 2—3 százalékos növekedés, megyénk mezőgaz­dasági üzemeinek azonban nem csak ezt kell tartani, lévén itt az országosnál kedvezőbb természeti adottságok, lehető- séaek. A DrODaqandistáknak rá kell irányítaniuk a figyelmet a nehéz külgazdasági körülmé­nyek adta helyzetre, követelmé­nyekre, arra, hoav hatékonyabb munkával, gazdálkodással úrrá tudunk lenni a nehézségeken. Befejezésül megköszönte az igazgatóság tagjainak, munka­társainak eddig végzett lelkiis­meretes, odaadó munkáiét, majd további jó munkát kívánt az új tanévben. Ezután tanszéki üléseken be­szélték meg az úi tanévvel kap­csolatos tennivalókat. J. J. HÍRRŐL A nyár legdiivatosaibib slágerét, a kellemes sramlizenére emlékeztető kacsatáncot harsog­ja a mikrofon a B'NV-a, a dallam hol innen, hol onnan üti meg az ember fülét. Kétségte­len: a kiállítás a hét legfontosabb hazai ese­ménye, igyekszik is megnézni, aki csak teheti. Hogy mii mindent lehet látni és kapni a vásár­városiban? Mii szem-szájnak ingere ... Bűvös karilkát és medveoukrot, zónaadag birkapör­költet potom 52 forintért, gyereknek csizmát, felnőttnek szolba d id ő nulh át. % A látnivalók káprázatosaik. Az ember egy ronda önző lény: azonnali magára gondol, ha lát valami jó holmit, ellenállhatatlan vágyat érez, hogy ott nyomban az övé legyen. Hát így jártam én is sok mindennel. Például egy étkezőgarnitúrával, ami jó nagy kerek asztal­ból és hat magas támlájú székből állt. Azon­nal megálltam én is: Hova tenném ezt a la­kásaimban? Sehova, mert nem fér. Meglehető­sen drágán vásárolt és nem is kis alapterületű lakásunkból tudniillik kispórolták a konyhát: mindössze 2x2 méteres. A vasárnapi ebédnek valóságos koreográfiája van: ha ráteszem a gamínongra a salátát, akkor előkerül a hús, majd leemelem a salátát a krumpliról és a húsos lábosra teszem. Nem folytatom, bonyo­lult.- Persze jó tíz évvel ezelőtt ki gondolt arra, hogy otthon eszik majd a család, hogy a gye­rek nem kap napközit, s ezért minden áldott este főzni kell, hogy otthon olcsóbb enni, mint étteremben ... Senki. Rég volt, talán igaz sem volt. Szép ruhaneműt és cipőt is lehet most látni Pesten. Az ember szíve megszakad, pontosan oiyanók, mint amilyeneket a Neckenmann vagy a Quelle katalógusokban látni. És ráadásul itt gyártják az országhatáron belül, Mosonma­gyaróváron, Salgótarjánban, Szigetváron. Fi­nom tapintású, pasztellszínű anyagokból ké­szült, elegáns szabású, szolid ruhák, cipőik, miért csak a kiállított bábukon lehet bennete­ket látni? Miért nem kaphatja meg a pénzéért a dolgozó a boltban, hisz egyre kevésbé en­gedheti meg magának az ember, hogy csu­pán egy szezont kibíró cipőt, ruhaneműt ve­gyen. Higgyék el a kereskedők: szívesebben áldoz az ember egyszerre többet a jó, tartós, szép holmiért, miint többször kevesebbet a si­lányabbért. Egyszer puszta kedvtelésből köz­gazdász ismerősöm kiszámolta, hogy a drága cipője naponta 50 fillérbe került, viszont so­káig hordta, az olcsó meg napi 1 forintért igen gyorsan tönkrement. Olcsó húsnak híg a leve. Van benne valami. A témához még csak any­ötletnap és vetélkedő Pakson nyit, hogy az országgyűlés kereskedelmi bi­zottsága csütörtökön a Divatcsarnok Lotz-ter- mében ülésezett, ahol szóba került az is, hogy az importárut hazaival kell pótolni. A képvise­lőik nyilván azt is megnézték, hogy mit lehet az áruházban kapni, s megpróbálták felöltöztet­ni a családjukat. A feleségek minden biizony- nyal „kaptak” egy nejlon otthonkát és steppelt pongyolát, — ez a két ruhanemű ugyanis kor­szakókat, Irányzatokat, szabályzókat és me­chanizmusokat képes megrázkódtatás nélkül átélni. Azt a témát, hogy a vásári babáról hogyan kerülhetne minél gyorsabban a hazai ruha a dolgozóra, bedobhatnák egy rendezvényen, például egy ötletnapon. Nem újdonság: most is rendezték ilyet Pakson, ahol a héten tar­tották a városi-járási ifjúmunkás napok ren­dezvényeit. Versenyeztek az ifjú lakatosok, esztergályosok, villanyszerelők, hegesztők és mérnökök az előbbiek a gyakorlati fogások­ban, az utóbbiak politikai, művészettörténeti és szakmai kérdésekre adtak választ. Nekem őszintén szólva az ötletnap tetszett legjobban: négy vállalat összesen 43 megoldásra váró műszaki problémát szedett össze. Hogy mit is kell megoldani, azt már egy héttel korábban lehetett tudni, s 50-150 forintot adtak, ha va­lakinek jó ötlete támadt. Kilenc ötletet fogad­tak el, ezekből majd pályamunkát készítenek és újításiként elfogadják. Nem tudom, nem ismerem az ilyen rendez­vény bonyolítási rendjét, de van egy ötletem. Ha valaki a munkájával kapcsolatban kitalál valamit, hát menjen oda a főnökéhez és mondja meg, hogy mi forog a fejében. Is­mertem ilyen szakmunkást, mindössze kétszer kereste fel ilyesmivel munkahelyi főnökiét. Az­tán állást változtatott. Nem találkoztam mos­tanában vele, de biztos, hogy mint mindig, most is jár az agya valamin, az viszont nem biztos, hogy el is fecsegi. Nem ártana az ilyen emberek véleményét meghallgatni, lehet, hogy lendítene valamit a munkahelye bevételi ter­vén. Pedig hát a pályára irányítást mostanában majdhogynem tudományos precizitással vég­zik. A héten pályakezdőkről, a gondjaikról, el­képzeléseikről adtunk hírt. Mindenki tudja: mennyire neh'éz egy új szituációt megszokni, a környezethez alkalmazkodni különösen an­nak, aki eddig csak az iskolapadot koptatta, s a szakmai gyakorlaton csak az oktató nézte a munkáját. A pályakezdők bizonyítani alkar­nak, méghozzá azonnali, nehezen szokják az egyforma hétköznapokat, s mert fiatalok, hát türelmetlenek. így von ez .mindenütt és minden korban, az idősebbek felelőssége, hogy okos szóval toleránsán bánjanak a kezdőkkel, a munka szeretetére neveljék őket. Amit nem lehet elég korán kezdeni. A héten almát, sző­lőt szedték a diákok, másokra a jövő héten kerül sor. Több éves megfigyelés, hogy a diá­kok munkája jórészt a velük lévő tanár maga­tartásának függvénye: ha ő maga is dolgo­zik, a gyerekek teljesítménye' ugrásszerűen megnő. Ezt a pedagógiáiban személyes péíd‘a- mutatásnak hívják. Sok helyütt tartottak szülői értékezletet is a héten, ahol az általános év eleji tudnivalók mellett például megbeszéltük: hogyan hazud­junk a gyereknék, hogy ne vegye észre. Igen kérem, a sokat vitatott egyszeregyről van szó, amit nem tanítanak az iskolában az élamis- táknak, mert nem írja elő a tanterv. Pedig az emberi agy mégiscsak másféle kalkulátor, mint a számítógép, és szorozni még akikor is kell a gyeréknek, ha csak öt kifliért küldjük a boltba. Őszintén szólva, nem értem, miért nem tanítják a szorzótáblát, szívesen meghallgat­nám, ha valaki elmagyarázná. Egyelőre ott­hon tanítjuk a gyereket. Sutyiban. Éppen ma áttérünk a téli időszámításra, aztán jön a zi­mankó, beszorulunk a házba, s a hosszú téli estéken ráérünk szorzótálblát kantáim. 'Mielőtt még jönne a tél, rengeteg a mun­ka a földeken. A kukoricabetakarítás elején tartunk, s a cukorrépaszedés is éppenhogy cs'ak elkezdődött. Szántanak az ősri, a tava­szi vetések alá, egyszóval teljes a nagyüzem. Sokan mondják, hogy a jó és nagy gépekkel szárazságban is lehet jó magágyat készíteni. Előfordulhat, bár tudomásom szerint a csírá­zás egyik feltétele a víz. Kellett az eső, akár egy falat kenyér. A hét elején csak dörgött, villám lőtt, esetleg annyit szemerkélt, hogy el­verte a port. Szerencsére csütörtök délután, péntekre virradóra kiadós esőt kaptunk a me­gyében több helyütt. A hosszan tartó száraz­ság idején porosak voltak a fák, a bokrok, a betakarítandó növényék. A komló is, aminek a Befejeződött a komlószüret Nagytormáson szüretelését a héten fejezték be Nagytormá­son. Igen nehéz munka: az öt méterre felkú­szott indákat a talaj fölött kell elvágni és a dróthuzalról letépni. Ami fönnmarad, azt egy póznával verik le. Gép nincs, a sorok között egyedül a pótkocsit vontatják, s a komló tete­jén - egyre magasabban — az ember. Időn­ként bizonyára eszébe jut egy pohár jó hideg sör is, aminek a fűszerét tavaly meglehet, hogy épp ő szüretelte. D. VARGA MÁRTA / * K. Papp József beszédéi tartja Az oktatási igazgatóság tanárai Énekes Ferenc előadását hall­gatják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents