Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-23 / 223. szám

2 NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 23. PANORÁMA Az arab külügyminiszterek állásfoglalása Az USA erkölcsileg felelős a nyugat-bejrúti tömegmészárlásért Az Arab Liga külügyminiszte­rei szerdán reggel véget ért tu­niszi rendkívüli tanácskozásu­kon az Egyesült Államokat tet­ték erkölcsileg felelőssé a nyu­gat-bejrúti palesztin menekült­táborokba n végrehajtott tömeg- mészárlásért, ugyanakkor támo­gatásukról biztosították a nem­zetközi erők Bejrutba való visszaküldésének tervét. Úgy döntötték, hogy minden szüksé­ges pénzügyi támogatást meg­adnak a Palesztinái Felszabó­dítás! Szervezetnek. A PFSZ kérésére összehívott külügyminiszteri ülésen Egyip­tom kivételével - amelynek tag­ságát az Izraellel kötött külön­béke miatt felfüggesztették - az Arab Liga összes tagállama képviseltette magát. A PFSZ a tanácskozáson kö­vetelte, hogy az arab országok az Egyesült Államok elleni meg­torlásul csökkentsék olajterme­lésüket, vonják vissza az ame­rikai bankokban elhelyezett be­tétjeiket, faqyasszák be az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi kapcsolataikat, s hívják vissza washingtoni nagy­követeiket. A PFSZ szerint az arab országoknak Izrael elleni gazdasági szankciókra kellene ösztönözniük a nyugat-európai orszáqokat és arra kellene tö­rekedniük, hogy Izraelt zárják ki az ENSZ-bőí. A PFSZ java­Thatcher Pekingben Szerdán premier színhelye volt Peking: Margaret Thatcher személyében hivatalban lévő brit miniszterelnök először érke­zett Kínába. Margaret Thatcher­nek azonban a kínai főváros mégis ismerős: 1977-ben, ellen­zéki vezetőként már felkereste Kínát. A brit miniszterelnök Tokióból érkezett, három napot tölt Pe­kingiben, útjának további állo­másai Sanghaj és Kanton. In­nen Hongkongba utazik. Forma szerint Bua Kuo-feng 1979-es angliai látogatását viszonozza. Azóta három évvel közelebb került a hongkongi új terüle­tekre 1898-ban kötött kínai-brit bérleti szerződés lejártának idő­pontja: 1997. július 1. Kína to­vábbá a Hongkong többi részét már korábban elszakító egyen­lőtlen szerződéseket sem isme­ri el, s vissza kívánja szerezni felségjogát a terület felett. Kí­nai—'brit csucsszinten Hongkonq jövőjének kényes kérdése most kerül először szóba. Ázsiában különleges figyelem kíséri a pe­kingi tárgyalásokat. Hírek szerint Kína jelenleg két -elvi pontból indul ki az al­kudozásban: el kell ismerni és érvényesíteni kell a Hongkong fölötti kínai felségjogot. Ezen kívül: Kína fenn kívánja tartani Hongkong különleges gazdasá­gi státusát. Osztrák-finn tárgyalások „iNem kizárt, hogy a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet még ebben az évben megnyitja képviseletét Helsinki-ben” — nyilatkozta szerdán Kalevi Sor­sa finn kormányfő Kreisky oszt­rák kancellárral folytatott első hivatalos megbeszélést követő­en — jelezvén ily mádon is azt, hogy a közel-keleti helyzet ve­zető helyet foglalt el a szerdán megkezdődött osztrák—fiin-n kor­mányfői megbeszélésen. A libanoni válsághoz hasonló helyi konfliktusok ugyanakkor arra is rámutatnak - mondotta a finn miniszterelnök —, hogy a világszervezet közvetítő szerepe aggasztó mértékben meggyen­gült. Kalevi Sorsa - csakúgy, mint vendéglátója, Kreisky kancellár - mind en ékel ott a nagyhatalmak közötti viszony megijavulásátál várja a nemzet­közi feszültség enyhülését. solta, hogy az aralb országok az amerikai-izraeli hegemónia csökkentése érdekében létesít­senek politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunióval és az el nem kö­telezett országokkal. Nyugati hírügynökségi jelen­tések szerint Tunézia, Jordánia és Szudán nem támogatta a PFSZ által javasolt szankció­kat.-Hosszan Rahman, a washing­toni palesztin tájékoztatási iro­da igazgatója kedden elmond­ta, hogy idejében figyelmeztet­te az amerikai kormányt a bej­rúti vérontás lehetőségére, de h a-szta la nui. Rahman felvette a kapcso­latot az egyiptomi, tunéziai és s za úd - a rá b i a i n ag ykövetség g e I és megkérte őket: figyelmeztes­sék az amerikai kormányt, hogy a jobboldali libanoni milicisták az izraeli hadsereg támogatá­sával a palesztin menekülttá­borok „kiürítésére” készülődnek. Az amerikai kormány megkapta a tájékoztatást, de azt-válaszol­ta Rahmannalk, hogy informá­ciója „pontatlan". Három hó-nap óta a Bejrúti» hoz hasonló, legfeljebb kisebb mértékű mészárlások folynak az Izrael által megszállt libanoni területen is - mondta a palesz­tin személyiség. Figyelmeztetett Amerikai politikai elemzők szerint döntő szakaszához ért az Egyesült Államok időközi törvényhozási választásait meg­előző kampány. Választási jós­latok hat héttel a szavazás előtt a Reagan-féle jobboldali koalí­ció visszavonulását ígérik. A Gallup közvélemény-kutató intézet felmérése szerint ma a választópolgárok 55 százaléka szavazna a demokrata párti je­löltekre, s csak 45 százaléka a republikánusokra. Emellett a megkérdezettek 48 százaléka véli úgy, hogy a képviselő-, szenátor- és kor.má-nyzóválasz- táso-kon a döntő kérdés, amely­nek alapján a szavazók a pár­tok között választani fognak, a munkanélküliség kérdése lesz. Márpedig a kormányt egyelőre az a veszély fenyegeti, hogy október 8-ig, amikor a válasz­tások előtti utolsó hivatalos adatot közzé kell tennie, a je­lenleg 9,8 százalékos munka­arra, hogy hasonlókra kerülhet sor Giszjordániáiban is, hacsak megfelelő lépéseket nem tesz­nek ezék megakadályozására. * A libanoni kormány kedden úgy döntött, hogy szerdán az országban egynapos nemzeti gyászt tartanak a Szobra és Sa- tile palesztin táborokban le­mészárolt áldozatok emlékére. * iMá-sodilk alkalmazásukkor a többnemzetiségű erőik nagyobb létszámúak lesznek, mint első alkalommal, és akár fél évig is Libanoniban maradhatnak - kö­zölték kedden az amerikai kor­mány képviselői. Weinberger hadügyminiszter kifejtette, hogy az amerikai, francia és ola-sz katonák ne-m a belbiztonsági erők vagy az ut­cáikon járőröző rendőrök sze­repét fogják betölteni. Ottlétük célja az, hogy tekintélyt és sta­bilitást kölcsönözzön az új li­banoni kormányzatnak. A francia és amerikai egysé­gek már élind-ultnik Bejrútba és a hét végén megérkeznek oda az olasz békefenntartó egysé­gek is. Arra a kérdésre, mit tesznek, ha tüzet nyitnak rájuk, a mi­niszter azt válaszolta: ha harc­ra kerülne sor, a tengerészgya­logosok visszavonulnak. nélküliség! arány tovább nő, s a Reagan-konmányzat a nagy depresszióihoz hasonló munka­nélküliségi arányszámmal érke­zik el félidejéhez. A Gallup-intézet mindezek alapján úgy véli, hogy a repub­likánus párt november 2-án leg­alább 30, de esetleg 40 képvi­selői helyet vészit a képviselő- háziban, ahol már most is ki­sebbségben van és jó néhány republikánus párti állami kor­mányzónak is búcsút kell ven­nie tisztétől. A kérdés tehát csak az, milyen mértékben gyengül meg a választásaikon a Reagan-féle jobboldali koalíció. Reagan célja tehát a demok­rata párt előretörésének mér­séklése, a szenátusi republiká­nus többség megőrzése. Davis S. Border, az ismert amerikai belpolitikai elemző úgy véli, hogy a kormánynak ez a törek­vése nem kilátástalan. BUDAPEST Losonezi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán fogadta dr. Arthur Agstnert, az Oszt­rák Köztársaság új magyaror­szági rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Az eseményen jelen volt Szarka Károly, kül­ügyminiszter-helyettes. * Losonezi Pál, az Elnöki Ta­nács, Lázár György a Minisz­tertanács és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke fogadta Ben- de Józsefet, hazánknak a Nigé­riai Szövetségi Köztársaságba akkreditált rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshe­lyére. * Szerdán székcióü lésekkel foly­tatta munkáját a KISZ országos agitáoiós és propagandata- nácsikozása. A résztvevők meg­vitatták munkájuk időszerű kér­déseit, áttekintették a fiatalok eszmei, politikai arculatának alakulására ható tényezőiket. A tanácskozás dr. Nagy Sándor­nak, a KISZ KB titkárának zár­szavával ért véget. * Befejezte látogatását a Né­pek Közötti Barátság Kongói Társaságának szeptember 17. óta hazánkban tartózkodó kül­döttsége. A Magyar Szolidaritá­si Bizottság meghívására Ma­gyarországra érkezett delegáció megbeszélést folytatott a Ha­zafias Népfront, az Országos Béketanács, a Magyar Szolida­ritási Bizottság és a Nemzetkö­zi Kulturális Intézet vezetőivel. A tárgyalások eredményeként megállapodást írtak alá. FRUNZE / Szerdán Frunzéban, Kirgizia fővárosában nemzetközi újság­író-tanácskozás kezdődött, ame­lyen a Szovjet Újságíróik Szö­vetségének meghívására mint­egy 40 ország képviselői vesz­nek részt. A fórumát, amely­nek központi témája a lenini nemzetiségi politika, a Szovjet­unió megalapításának . 60. év­fordulója tiszteletére hívták össze. NEW YORK Hoilai Imre veterán ENSZ- dipiomata, aki belülről ismeri a világszervezetet, és ez biztosí­ték valamennyi küldött számá­ra - így jellemzi a The New York Times szerdai száma az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaká­nak kedden megválasztott ma­gyar-elnökét. Az amerikai lap Hoilai Imre székfoglaló beszé­déből azt a részt emelte ki, amelyben a magyar diplomata síikraszáMt a leszerelésért és sürgette a fegyverkezési ver­seny megfékezését. A bécsi látogatás Ismét magas szintű eszmecserével gazda­godnak a magyar-osztrák kapcsolatok: dr. Bruno Kreisky kancellár meghívására Bécsbe utazik Lázár György miniszterelnök. A folya­matosság kifejeződése lesz ez a néhány nap, annak jele, hogy a két ország viszonya töret­len, kiegyensúlyozott, fejlődőképes. Annál is inkább érdemes ezt hangsúlyozni,. mert nem olyan időket élünk, amikor ezt természetesnek és megszokottnak tarthatnánk a különböző társadalmi rendszerű államok között. Ellenke­zőleg: romlott a nemzetközi helyzet, nőtt a feszültség, nagy erőfeszítéséket kell tenni világméretékben az enyhülés alapjainak meg­őrzéséért. Magyarország és Ausztria közt azonban a kapcsolatok továbbfejlesztése a cél. Mindkét ország számára rendkívül fontos például a gazdasági szálak erősítése. A budapesti lát­ványos osztrák szállodaépítkezés csak egy a sok ügylet közül. Ausztria a nem szocialista partnereink sorában (az NSZK után) a má­sodik helyen áll. Kereskedelmi forgalmunk az elmúlt években erőteljesen bővült. S ha a nemzetközi válság és a két ország belső gaz­dasági gondjai nagyobb erőfeszítéseket kö­vetelnek is, (egyebek között a magyar fél hát­rányára kiegyensúlyozatlan mérleg javítását) — megvan a lehetőség a jó irányzat folytatá­sára. Ezt a reményt a közös érdékek alapoz­zák meg, így a 120 érvényes kooperációs meg­állapodás, az árucsere különböző területei, az energetikában és harmadik piacokon. Rendszeresen olvashatunk a lapokban hí­reket közös érdekű kulturális eseményekről. Nemcsak a bécsi Collegium Hungaricum és a budapesti Osztrák Kultúrcentrum munkáját említhetjük, hanem a tudomány, a zene, a művészet, az irodalom közös vonatkozású ese­ményeit. Nem hagyhatjuk említetlenül az em­beri viszonylatdkat, főképp a turizmust. A vízumkényszer megszüntetése módot adott a kölcsönösen meglévő érdeklődés növelésére, az idegenforgalom könnyítésére. Mindehhez hozzájárul az a megbecsülés, amelyet egymás nemzetközi szerepe iránt ér­zünk. Ausztria kormánya tiszteletre méltó erő­feszítéseket tett és tesz az európai enyhülésért, de földrészünk keretein túl is. A mostani bé­csi tárgyalásokon tehát - a kétoldalú kap­csolatokon túl - nyilván foglalkoznak majd nemzetközi problémákkal. Közeledik a madri­di biztonsági értekezlet felújításának ideje. Ausztria annak a - még az esztendő elején előterjesztett — semleges—el nem kötelezett javaslattervnek egyik társszerzője, amelyet a szocialista országok véleménye szerint alap­nak lehet tekinteni egy, a helsinki záróokmány szellemében fogalmazandó madridi határozat létrehozásához. Feltehetően szóba kerülnék a fegyverkorlátozás, a kelet^nyugati viszony kérdései is. Hozzávetőlegesen egy esztendeje járt ná­lunk Bruno Kreisky, látogatását viszonozza most Lázár György. Biztosak vagyunk abban — minden feltétel megvan ehhez -, hogy a ta­lálkozó sikeres lesz, elmélyíti a két ország ba­rátságát, ismét igazolva a sokszor, s joggal hangoztatott tételt: Magyarország és Ausztria viszonya a különböző társadalmi rendszerű államok gyümölcsöző kapcsolatainak jó és tartós példája. TATÁR IMRE Választások előtt az Egyesült Államok A másik fiú és a „bőrnyakúak” Szerda esti kommentárunk. Bármit hozzon a jövő a nemrég .még a „Közel-Kelet Svájcá­nak" nevezett kis országban, Libanonról jó ideig nem a jól is­mert cédrus,- hanem á két menekülttábor, Satila és Szobra holt­tereinek iszonyú látványa jut az emberék eszébe. Ez a kép nyomja rá bélyegét a Libanonnal kapcsolatos leg­újabb hírekre is. Az egyik az, hogy Amin Gemajelt, az egy hete meggyilkolt Basir negyvenéves bátyját választották az ország el­nökévé; a másik: visszatérnek Libanon véráztatta földjére az on­nan meglepő gyorsasággal visszavont amerikai, olasz és francia katonai egységek. Amin Gemajelt egyhangúan, ellenszavazat nélkül választot­ták államfővé. Mindössze a dsalád hagyományosan halálos ellen­ségének számító Frangier-'kláo három képviselője hagyott üresen három szavazólapot. Ez nem jelenti azt, hogy az 1936-os berlini olimpián a libanoni labdarúgócsapat kapitányaként megjelent és ott a fasizmus hatása alá került Pierre Gemajel kiánvezér immár második fia mögé zárkózott fel a libanoni közvélemény — hanem azt, hogy a jelenlegi fásultság, ziláltság és rémület közepette egyszerűen nem látnak alternatívát a sokat szenvedett országban. A helyzetet jól jellemzik a szavazás• körülményei. Kilencven­kilenc honatyának kellett válna szavaznia. Ebből meghalt a har­cok során hét, maradt kilencvenkettő. Tizenkettő viszont nem akart, vagy nem tudott eljutni a szavazás színhelyére. Meglehet, éppen arra gondoltak, hogy a Basirt megölő detonáció végül is bármikor megismétlődhet. Végül hát nyolcvan képviselő szavazott. A győzelmet talán kissé megkönnyítette, hogy Amin öccsénél mérsékeltebb szerepet (lehet, hogy valóban csak szerepet) ját­szott a korábbiakban, és nála valamivel jobb kapcsolatot tartott fenn a muzulmánokkal, a baloldallal is. Persze, nem lehetetlen, hogy ez csak afféle családi munkamegosztás volt, annak érdeké­ben, hogy a kiterjedt klán a körülményekhez alkalmazkodva több húron játszhassak... A helyzet bonyolultságára, sőt groteszkségére jellemző, hogy mind Libanonban, mind az ország határain túl némi megköny- nyébbüléssel nyugtázzák a hármas nyugati rendfenntartó erő visszavezénylését. Ez csaknem skizofrén állapot, hiszen a vissza­térők magvát az amerikai hetedik flotta tengerészgyalogosai ké­pezik — annak az országnak a katonái, amelynek kormányzatát a világ közvéleménye legalább közvetett felelősséggel vádolja a bejrúti tragédiáért. Ha Washington nem áll a háta mögött, Izrael valóban nem törhetett volna be Libanonba, nem hagyhatta volna nyitva Nyu- gat-Bejrút keleti kapuját Haddad gyilkos martalócai számára. A „bőrnyakúak”, a tengerészgyalogosok tehát egy olyan állapot „megszüntetésére” hivatottak, amely kormányuk közreműködése nélkül nem jöhetett volna létre... HARMAT ENDRE Brit kongresszus Bournemouth a színhelye a kis Liberális Párt kongresszusá­nak, amelyen a fő téma a szociáldemokratákkal való együtt­működés. Ez az összejövetel a nyitánya a hagyományos brit őszi pártkongresszusoknak. (Telefotó - AP-MTI-KS) Berlini aggodalmak a bonni fejlemények miatt A Német Demokratikus Köz­társaságban szemmel láthatóan aggodalommal fogadták a bon­ni kormánykoalíció felbomlá­sát. Az aggodalom indokolt, hiszen - mint Berlinben rámu­tatnak - a meglévő vélemény­különbségek ellenére pozitívan alakult az elmúlt 13 esztendő­ben a két német állaim viszo­nya. Az ADN hírügynökség állás- foglalást tett közzé, amely töb­bek között megállapítja, hogy az NSZK-ban most olyan kor­szak zárul le, amelyben Bonn egészében véve pozitív szere­pet töltött be a nemzetközi élet­ben. A hírügynökség emlékez­tetett a „keleti szerződések” megkötésére, a két német ál­lam alapszerződésére, a nyu­gat-berlini négyoldalú egyez­ményre, a két német állam ENSZ-felvételére, az NDK vi­lágméretű elismerésére és a helsinki európai biztonsági érte­kezlet megtartására. Megemlé­kezik a hírügynökség Erich Ho- nedker és Helmut Sdhmidt ta­valy decemberi találkozójárólés kiemeli: a két államférfi meg­beszélésein teljes egyetértés alakult ki a béke és a háború megítélésében, az enyhülési politika folytatásának szüksé­gességében. „Most befolyásos körök cél­szerűnek tartják olyan kor­ma nyváltozás létrehozását, amely lehetővé teszi számúikra, hogy közelebb jussanak az enyhülési politikával és a társa­dalmi biztonsággal ellentétes céljaikhoz". Az NDK-ban lát­hatóan éles különbséget tesz­nek a szociáldemokratáik és a koalícióból kiváló szabadde­mokraták között. Az SPD mind következetesebben ellenezte, hogy a dolgozók kárára szoro­sabbra húzzák a nadrágszíjat és - még a vezetésben is — egyre inkább ellenezték, a NA­TO brüsszeli rakéta-határoza­tának megvalósítását. E fejle­mények láttán a szabaddemok­rata politikusok arra szánták el magukat, „hogy Schimidt szö­vetségi kancellárt megkerülve” új kormánytöbbséget hozzanak létre. Berlinben figyelmeztetnék rá: az európai béke és biztonság szempontjából döntő jelentősé­ge van annak, „vajon Bonnban meghonosodik-e a kiszámítha­tatlanság, vagy pedig olyan politikusok jutnak szóhoz, akik tudatában vannak annak: nagy a felelősségük a béke megőr­zésében a két társadalmi rend­szer és a katonai tömb hatá­rán.

Next

/
Thumbnails
Contents