Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 222. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. szeptember 22., szerda Mai számunkból TAMBOVI POSTASDELEGACIÓ LÁTOGATÁSA (3. old.) EGY KIADÓ - NÉGY KÖNYV (4. old.) PÁLYAKEZDŐK (5. old.) EMBEREK A VILÁG VÉGÉN (3. old.) Tanácskozás a népgazdasági tervezés fejlesztéséről Befejeződtek a szovjet-indiai tárgyalások Az Országos Tervhivatal, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Közgazdaságtudományi In­tézete, és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében kedden az Akadémia díszter­mében kétnapos tanácskozás kezdődött a népgazdasági tervezés fejlesztéséről. A meg­nyitó ülés elnökségében helyet foglaltak: Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai, dr. Szentágothai János, az MTA elnöke, valamint politikai, tudományos, társa­dalmi és gazdasági életünk több vezető mun­katársa. Faluvégi Lajos miniszterelnök­helyettes, az Országos Tervhi­vatal elnöke köszöntötte a részt­vevőket, köztük a külföldi ven­dégéket; bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és szovjet tervhivatali vezetőket, szak­embereket, valamint algériai, finn, francia, surinami és svéd tervezési szakembereket. Ez­után a tervezők előtt álló há­rom fő követelményről szólt, ar­ról, hogy építő, előrevivő és mélyen a nemzeti jövőbe látó megoldást kell javasolni a szo­cialista társadalom és gazda­A kormány elnöke az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács nevében köszön­tötte a tanácskozás résztvevőit, majd emlékeztetett arra, hogy 35 évvel ezelőtt a fasiszta el­nyomás alól felszabadult nép, nem sokkal a háborús romok eltakarítása után, 1947. augusz­tus 1-én hozzáfogott az ország hároméves újjáépítési tervének végrehajtásában.- Az új társadalom építése során megoldásra váró felada­tok bonyolultabbnak bizonyul­tak, mint gondoltuk. Mégis minden gond és nehézség el­lenére elmondhatjuk: a ma­gyar történelemnek nincs még egy korszaka, amely a tár­sadalom egészét átformáló olyan mélyreható változásokat és eredményeket mutathat fel, mint amilyeneket a felszabadu­lás után a tervgazdálkodás 35 éve alatt, és különösen az utób­bi negyedszázadban értünk el. Pártunk elévülhetetlen érde­me, hogy időben felismerte azokat a minőségi változáso­ság előtt álló feladatokra ak­kor, amikor a gazdaságnak az intenzív fejlődés megkívánta nagyobb célok felé kell törnie. E közben a világgazdasági fel­tételek egyre szigorúbbak, s néha úgy látszik, hogy már-már teljesíthetetlen mércét állíta­nak elénk. Gondolni kell arra is, minden időben, hogy a ter­vezőknek valamivel mindenütt hozzá kell járulniuk a világ egyetemes - divata* szóval él­ve globális - problémáinak megoldásához, hogy egészsé­ges legyen az országok közötti kát, amelyek szükségessé tet­ték az intenzív szakaszra való felkészülés megkezdését és hogy ennek jegyében napirend­re tűzte a gazdaságirányítás reformját. Az új irányítási rendszer 1968. évi bevezetése stratégiai jelentőségű lépés volt, a hatékonyságra alapo­zott növekedés közgazdasági feltételeinek megteremtése, a demokratizmus további kiszé­lesítése, a szocialista építésben való személyes érdekeltség fo­kozása terén. A reform meg­újította, minőségileg magasabb színvonalra emelte a közgon­dolkodásban a gazdaság sze­repének megítélését, lehetővé tette, hogy a társadalom tag­jai közvetlenebbül vegyenek részt a népgazdasági és a he­lyi tervek kialakításában, s ez önmagában is olyan hatóerő­vé vált, amely fontos össze­tevője a szocialista építésben elért sikereinknek. — 1945 előtt Magyarország Európa egyik legelmaradot­együttműködés gazdasági és pénzügyi háttere, hogy csök­kenjen a szociális bizonytalan­ság, és teret nyerjen a kölcsö­nös megértés. Végül figyelem­be kell venni, hogy eleget és kellően változott-e időközben a népgazdasági tervezés, mód­szereiben és társadalmi nyitott­ságában felnőtt-e az eddiainél jóval összetettebb új feladatok­hoz, s élni tud-e azokkal a le­hetőségekkel, amelyeket az új helyzet rejt magában. Az elnöki köszöntő után Lá­zár György emelkedett szólásra. tabb országa volt. A két világ­háború között a nemzeti jöve­delem egy igen alacsony bázis­hoz viszonyítva évi átlagban mindössze 1-2 százalékkal emelkedett, a felhalmozás nem haladta meg az 5-6 százalé­kot. A tervgazdálkodás 35 éve alatt a felszabadulás előttihez képest a nemzeti jövedelem több mint hatszorosára növeke­dett, iparunk sokoldalú, mo­dern nagyiparrá vált, termelé­se mintegy tizenötszörösére nőtt. Szocialista mezőgazdasá­gunk feleannyi munkaerővel, közel megkétszerezte termelé­sét. Teljessé vált a munkaké­pes népesség foglalkoztatása, a lakosság fogyasztása több mint négyszeresére emelkedett. Gyökeresen megjavultak a la­kásviszonyok, kiterjedt a szo­ciális gondoskodás, nagy vál­tozáson ment keresztül népünk általános és szakmai műveltsé­ge, kiegyenlítettebb lett az egyes országrészek fejlettsége. A szocialista tervgazdálko­dás nélkül nem születhettek volna meg az elmúlt évtizedek fejlődését fémjelző történelmi jelentőségű vívmányok - han­goztatta Lázár György. A miniszterelnök ezután nemzetközi gazdasági együtt­működési kapcsolatainkról szólt: — Fejlődésünk nem elszigetel­ten, hanem a világgazdaság folyamataihoz kapcsolódva, az erőteljesen kibontakozó szo­cialista nemzetközi munka­megosztás keretei között ment végbe. Hazánk, mint a KGST egyik alapító tagja, eredmé­nyes kapcsolatokat épített ki a tagá Homokkal. — Ezek hatékonyságát lénye­gesen megnövelte, hogy az öt­venes évek második felétől az együttműködés hagyományos formái mellett egyre nagyobb szerephez jutott a népgazda­sági tervek koordinálása, majd a komplex program elfogadá­sa után a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása. — 'Méltán elmondhatjuk, hogy a KGST keretében megvalósult gazdasági, műszaki éis tudomá­nyos együttműködés a szocia­lista építésben szerzett tapasz­talatok megosztása, a baráta­inkkal, s különösen a Szovjet­unióval kiépített szoros és sok­oldalú gazdasági kapcsolatok- a vele folytatott árucsere te­szi ki külkereskedelmi forgal­munk egyhanmadát - olyan erő­forrást jelentettek és jelentenek számunkra, airnély pótolhatatlan szerepet tölt be a népgazdasá­gi terveink megalapozásában. A szocialista gazdasági integ­ráció az egyik fő biztosítéka annak is, hogy termelési struk­túránkat még inkább abba az irányba fejleszthessük, aimii meg­felel adottságaiinkak, javítja esélyeinket arra, hogy a világ más régióival is előnyös felté­telek alapján bővítfhessük gaz­dasági kapcsolatainkat. Lázár György ezután elemez­te a világgazdaságban egy év­tizede végbemenő mélyreható és tartós változásokat, ami sok egyéb következmény mellett új (Folytatás a 3. oldalion.) Moszkvában kedden véget értek a szovjet—indiai hivatalos tárgyalások, amelyeken a szov­jet küldöttséget Leonyid lljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, az indiai delegációt pedig In­dira Gandhi miniszterelnök ve- vette. A meleg, baráti légkör­ben folytatott megbeszéléseken a két ország vezetői folytatták eszmecseréjüket több, kölcsö­nös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémáról. A tárgyaló felek megállapí­tották, hogy a Szovjetunió és India közötti fokozódó együtt­működés a háborús veszély és a fegyverkezési hajsza ellen, az enyhülésért és az államok kö­zötti egyenjogú kapcsolatokért folytatott harcban a világpoli­tika egyre jelentősebb tényező­vé válik, s ez kedvező hatást gyakorol a nemzetközi helyzet­re. Indira Gandhi nagyra érté­kelte a Szovjetuniónak a fegy­Gustáv Husáknak, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének vezetésével párt- és állami küldöttség ér­kezett kedden hivatalos baráti látogatásra Bulgáriába, a BKP KB, a bolgár államtanács és minisztertanács meghívására. A küldöttséget Todor Zsivkovval, a BKP KB főtitkárával, a bolgár államtanács elnökével az élén a BKP és a bolgár állam veze­tői üdvözölték a szófiai repülő­téren. A bolgár pártvezető és állam­fő legutóbb három évvel ez­előtt, 1979 szeptemberében járt verkezési hajsza és a nukleáris háború veszélye csökkentése ér­dekében kifejtett erőfeszítéseit, különösen azt, hogy a Szovjet­unió vállalta: elsőként nem al­kalmaz nukleáris fegyvert. Mindkét fél aggodalmának adott hangot az Ázsiában nö­vekvő feszültség miatt. A Szov­jetunió és India fellép az ellen, hogy az ázsiai országok terüle­tén külföldi katonai támaszpon­tokat hozzanak létre, vagy hogy katonai, politikai és gazdasági nyomást gyakoroljanak a térséq államaira. Mindkét fél törekszik arra — hangsúlyozták —, hogy az Ázsiában lévő, újabb fe­szültséggócokat alkotó problé­mákra politikai meqoldóst ta­láljanak, és lehetővé tegyék az államoknak az eqyenjoqúság alapján történő eavüttműködé- sét a kontinens békéje és sta­bilitása érdekében. A megbeszéléseken áttekin­tették a szovjet—indiai kapcso­latok néhány kérdését is. Prágában, s az akkori legfel­sőbb szintű bolgár—csehszlo­vák tárgyalások nagyban hoz­zájárultak a két ország baráti kapcsolatai és sokoldalú együtt­működése dinamikus fejlődésé­hez. Ennek egyik példája, hogy az 1981—1985. évi árucsere-for­galom! megállapodásban elő­irányzott 2360 millió rubeles forgalmat a tavalyi eredmé­nyekből ítélve valószínűleg je­lentősen túlteljesítik. A találkozó egyik központi témája a két szocialista ország gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködésének továb­bi elmélyítése lesz. Lázár György beszéde Bolgár-csehszlovák csúcstalálkozó PATEX, Tolna Uj félautomata szövőgépek Országos ifjúsági agitációs és propagandatanácskozás Óvári Miklós előadása A KISZ Központi Bizottsága kedden kétnapos országos agi- táoiós és propagaadatonácsko- zást hívott össze - az MSZMP Budapesti Oktatási Igazgató­ságán —, amelyen a budapesti és megyei KISZ-ihizottságok agit. prop, titkárai, politikai képzési felelősei, járási, főváro­si, kerületi, városi, nagyközségi KISZ-titkárok vettek részt. Nagy -Sándor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára kö­szöntötte a tanácskozás több száz résztvevőjét, akik ezután meghallgatták Övári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának előadását, az agitá­ciós és propagandamunka idő­szerű feladatairól. Óvári Miklós bevezetőben aláhúzta az agitáció és a pro­paganda növekvő jelentőségét. az ifjúság között végzett politi­kai munka fontosságát. Kiemel­te, hogy minden évben más a konkrét jelentősége ugyanan­nak a propaganda- és agitációs tevékenységnek, hiszen mások a viszonyok, másak a feladatok. Célja az, hogy fiatal nemzedé­künk is eligazodjon a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor a nemzetközi viszonyok feszültek, a tőkés világot súlyos gazda­sági válság nyomorítja, és ez a gazdasági válság a mi ne­hézségeinket is növeli. Jelenleg nemosak a gazdasá­gi tényezők hatnak, hanem a gazdasági életbe politikai té­nyezők is beleszólnak. Mindezek következtében a megszokottnál nagyobbak a gondok - a poli­tikai vezetés, a kormány és a tömegek gondjai is. Olyan el­kerülhetetlen intézkedéseket is kell hozni, amelyekről tudjuk, hogy nehézségeket okoznak. A mostani helyzetben az alapvető bizalom mellett van aggodalom is. Talán nem is annyira a je­len miatt - inkább amiatt, hogy mit hoz a következő és az az utáni év. A hazai és a nemzetközi helyzet részletes elemzése után a Központi Bizottság titkára ki­tért arra: a propagandistáknak fontos feladatuk és hivatásuk, hogy reálisan magyarázzák a jelenségeket, gyorsan és elvhű- en reagáljanak az előre nem várt eseményekre is. Ez pedig csak úgy lehetséges - hang­súlyozta -, ha az ország és a világ fő folyamatait rendszere­sen vizsgálják és elemzik, s ezekbe helyezik el az egyes (Folytatás a 2. oldalon) A PATEX tolnai gyárában az elmúlt öt évben háromszáz dol­gozóval csökkent a létszám, de mégis évente kétmillió négyzet- méter szövettel állítanak töb­bet elő, mint az előző tervidő­szakban. Természetesen ehhez az ered­ményhez feltétlenül kellett javí­tani a gyár belső szervezettsé­gén, de nagy értékű beruházás, új és korszerű berendezés nél­kül nem jutottak volna el idáig. A gyár fejlődéséhez szüksé- qes, hogy a kis értékű szövetek helyett olyan árut állítsanak elő, amely természetesen ke­lendőbb, de értékesebb is. így kezdődött másfél éve Tolnán a frottír szövése. Ehhez azonban megint új gépek kellettek. Vá­sároltak 24 darab ATN félauto­mata szövőgépet a Szovjet­unióból. Ezek a gépek harminc százalékkal termelékenyebbek a régieknél, így 24 óra alatt egy gépen 60 méter frottírt készíte­nek. A gépek telepítését meg­kezdték, már dolgozik négy és a gyár TMK-s szakemberei fo­lyamatosan állítják be az úja­kat. Már megkezdődött a frottír szövése

Next

/
Thumbnails
Contents