Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-19 / 220. szám
A ^PÜJSÁG 1982. szeptember 19. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Már megoldódott az átjárás- Értényben hidat építenek, ami azzal jár, hogy a régit lebontották. így, mivel a kis patakon átívelő híd két házsort választ el hosszanti irányban, megszűnt az átjárás lehetősége is. Már hónapok óta így van ez. Mikorra lesz végre átjárási lehetőség a két utcasor között?- tettéle fel a kérdést értényi olvasóink. A választ a Tamási Járási Hivatal elnökétől, Grill Ferenc- től kaptuk: — Az értényi Deák Ferenc utcai közúti téglaboltozatos és a gyalogosfahidak annyira megrongálódtak, hogy a közúti híd forgalmát egy tonna teherbírásra kellett az elmúlt évben korlátozni. A Tolna megyei Tanács V. B. építési-közlekedési és vízügyi osztálya elhatározta a hidak lebontását es újjáépítését. Költségkímélés miatt az elöregedett téglahíd bontását vállalkozónak adta ki a községi tanács a bontás anyagáért. Ez év áprilisában kezdődött el a bontási munka, majd az új híd építése. Kivitelezője a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnöksége. Az építési munka befejezési határideje szerződés szerint 1982. október 31. A híd előregyártott elemekből épül. Egy-egy elem súlya 10 tonna körül van. Az építési munka előrehaladását részben az időközi esőzésekből eredő magas vízállás (mely az alapozási munkálatokat zavarta), részben a nagy emelőképességű daru megszerzése akadályozta. Jelenleg a hídelemek a helyükön vannak, rajtuk az átjárási lehetőség időszakosan- a munkák zavarása nélkül — biztosított. A híd szárnyfalainak elkészítése folyamatban van. Az építési határidőt a kivitelező Telefonszámunk: 12-284 tartani tudja. Az átmeneti időszakban a levélben is említett gyaloghídon a gyalogosforgalom biztosított volt, járműforgalomra kisebb kerülővel ugyan terelőút állt rendelkezésre. Mivel a Deák Ferenc utca is földút és a terelőút is az, így lényegi különbség csak a terelőút hosszában van. Az új hídon másfél méter széles gyalogjáró is lesz a közúti forgalomtól elkülönítve. A levélíró által felvetett zavaró körülmények tehát ma már nem állnak fenn. Mulasztás volt az oka Weigandt Ádám szekszárdi olvasónk mellett még négy lakó írta alá az alábbi panaszos levelet: „A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat szerződést kötött mint szállító a házi szemét elszállítására. A szállítások költségét negyedévenként fizetjük. A szerződés az alábbit tartalmazza többek között: Jelen szerződésben rögzített térítés ellenében a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat kötelezettséget vállal a felgyülemlett házi szemét elszállítására. Amennyiben fenti szerződésben bármelyik fél változtatást kíván eszközölni, azt egymással 30 nappal előbb közölni tartozik’. Mivel a szemetet január közepe óta csak hetenként egyszer szállítják el, ebben a meleg időszakban orrfacsaró bűzt árasztanak a kukák. A mi körzetünkben szerdán és szombaton volt a szemétszállítás. Kérdésünk, hogy az ötnapos munkahetet a lakosság terhére oldották meg a szombati szállítás elhagyásával? Itt is igaz a mondás, hogy félmunkáért fél fizetés jár? Mert ha igen, akkor mi már fél évet fizettünk a negyedév helyett. No, persze, mi nem ezt kívánjuk, hanem azt, hogy a város levegője tisztább legyen, s ennek érdekében tegyen eleget a városgazdálkodási vállalat a szerződésben foglalt kötelezettségének." Panaszosunk levelére a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalattól Balogh János műszaki igazgatóhelyettes válaszolt: „1981-ben az átállás érdekében negyedéves próbajáratokat szerveztünk, amely alapján a mai járatokat kialakítottuk, mégpedig úgy, hogy figyelembe vettük a lakosság akkor tett és általuk igényelt észrevételeit, javaslatait. Ez idáig ürítési intervallumra vonatkozó bejelentés mindössze egy volt. Sajnálattal vesszük tudomásul azonban azt, hogy a lakók a panaszbejelentési jogukkal csak 6 hónap után és a jelenlegi formában éltek, ugyanis vállalatunknál erre szervezett információs iroda van, túl azon, hogy a köztisztasági feladatokat ellátó kommunális és gépészeti osztályunkon is olyan panaszbejelentő rendszer áll rendelkezésre, amellyel az ilyen jellegű bejelentésekre vonatkozó azonnali intézkedést lehetővé teszi. A panaszukat kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy csak mulasztásról lehet szó, azonban ezt időben nem vettük észre, mert az ürítések elmaradásáról bejelentés nem érkezett, amely alapján megállapítható lett volna egyértelműen a mulasztás és azonnali intézkedést tehettünk volna. Panaszbejelentésüket köszönettel vesszük és természetesen válaszunkkal egy időben fokozottabban ellenőrizzük a végrehajtást, illetve felülvizsqáljuk az esetleges járatmódosítás szükségességét.” Mi alapján számítják a táppénzt? Szakái Lászlóné Pusztahen- cséről fordult szerkesztőségünkhöz kérdésével : „Kérdésem, hogy mi alapján számítják ki a táppénzt? Vállalatom ugyanis az elmúlt évi keresetem alapján számította azt. Az elmúlt évben lényegesen kevesebb fizetéssel, alacsonyabb munkakörben dolgoztam, így amikor ebben az évben beteg lettem, bizony nem nagy összeget kaptam táppénzként. Abban az esetben, amikor a munkakör változik, akkor is a tavalyi fizetést veszik figyelembe?” A választ Nagy Zoltán, a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatósága szekszárdi igazgatóságának igazgatója adta: „A biztosítottat táppénz a keresőképtelenség tartamára illeti meg, a kollektív szerződésben vagy annak mellékletében rögzített munkarendjének megfelelően. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi törvény 22. paragrafusa (1) bekezdése alapján a táppénz összegét a keresőképtelenséget megelőzően elért kereset napi átlaga alapján kell megállapítani. A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 28. paragrafus (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kereset napi átlagának megállapításánál azt a keresetet kell figyelembe venni, amely a biztosítottnak a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben végzett munkájáért járt. Helyesen tájékoztatták a levélírót a táppénz alapjául szolgáló keresetről, azt nem befolyásolja a munkakör, más beosztás, akár munkahelyváltozás Ml VÁLASZOLUNK Alulról a negyedik r A hősi halott apára emlékezik a Ribalko család Az alacsony, törékeny asz- szony ott áll a tujafák közt magasodó síremlék előtt. Szeméből peregnek a könnyek, kezében gombóccá gyűrt zsebkendő. Két fia, menye hátrább húzódik, mamka hadd maradjon kicsit egyedül, mérhetetlen fájdalmában. A síremléken cirill- betűs nevek sorakoznak, összemosódnak a könnyes szemek előtt. Csak egy nevet lát, alulról a negyediket: Ribalko Sz. K. És a nevek alatt a kép, a szeretett, soha el nem felejtett férfi képe zománcba égetve. Elbúcsúzott a háború kitörésének második napján feleségétől, Alekszandrától, hatéves Szergej, négyéves Nyikoláj fiától - aztán soha többé nem látták. Csak a nevét őrzi a síremlék, hamvait rejti a sír a szekszárdi temetőben. Szívbemarkoló pillanat, a kicsi asszony fájdalmában megjeleníti azt a sok millió asszonyt, akinek férja, fia virágos sírokban, vagy jeltelen hantok alatt, Európa harcmezőin pihen. Szemjon Kolmenovics Ribalko izjumi ács-asztalos elindult 1941. június 23-án harcolni és eltemették 1945 tavaszán Szek- szárdon. Hosszú az út a Harkovhoz közeli Izjumtól Szekszárdig, mégis, időnként útra kel a család, hogy koszorút, virágot vigyen a hős apa sírjára. És miként az út, a történet is hosszú, ahogyan rátaláltak. Alekszandra asszony később, baráti beszélgetés közben eleveníti fel a történteket.- Szerényen, szépen éltünk és egyáltalán nem gondoltunk a háborúra. Azért volt annyira döbbenetes az az 1941 júniusi reggel, amikor a rádió bemondta a hírt, az ellenség megtámadta hazánkat. Férjem akkor harmincegy éves volt, én huszonnyolc, ő ács-asztalos mesterségben dolgozott, én boltban voltam eladó. Másnap megkapta a behívót...- Azóta nem láttam...- Eleinte sűrűn jöttek a levelek, és ahogyan múltak az évek, ahogyan a fasisztákat verték ki hazánkból, már ritkábban. Viszont fenntartotta a reményt, nemsokára vége lesz a háborúnak, hazatér. Utolsó levelét 1945. február 23-án, a szovjet hadsereg napján küldte. Még egy jött, de már nem az ő keze írása. Isten veletek feleségem, gyermekeim... Május végén jött meg a hivatalos értesítés: hősi halált halt...- Kegyetlen volt hozzánk a sors. Ott maradtam a két gyerekkel és férjem idős anyjával. De azokban az években hozzám hasonló volt sok millió szovnév jet asszony sorsa. Gyerekotthonba kerültem gondozónak, onnan is mentem nyugdíjba. Gyerekeimet tisztességgel felneveltem. Szergej üvegcsiszoló, egyugyanazon a munkahelyen dolgozik már 32 éve, két lánya, egy fia van, Nyikoláj gépkocsi- vezető, ő csak huszonkét év óta dolgozik munkahelyén, fia, lánya van, már felnőttek ők is. Közben hórom évig katona volt. Az ő katonáskodása révén jutottunk el ide Szekszárdra, az apja sírjához. Nyikoláj veszi át a szót.- Katonaidőm egv részét itt töltöttem Magyarországon. Amikor ezt a mamával tudattam, akkor írta, hogy apánk valószínűleg Magyarországon esett el. Mi lenne, ha felkutatnám a sírját? Parancsnokaim segítségét kértem. Igaz, hogy hónapok teltek el, de megkaptam az értesítést: apámat Szekszárdon temették el. Eljöttem Szekszárdra, a temetőben, a síremléken megtaláltam apám nevét. A sorban alulról a negyedik...- Híre ment a dolognak, így történt, hogy 1960 április negyedikére a pártbizottság, a nőtanács meghívta édesanyámat Szekszárdra. Akkor ismertük meg Ranga Józseféket, Suszter Mihály elvtársat. Ranga Józsefné:- Pártfeladatként kaptam akkor, hogy ittlétük alatt patronáljam a Ribalko családot. A pártfeladatból barátság lett, és remélem, még sokáig tart. Alekszandra Kuzminyicsna szeméből legördül egy könnycsepp.- Drága Pannikám, attól félek, ez az utolsó látogatásom lesz. Majd a fiaim eljönnek, bizton eljönnek még. Nagy fájdalmamban az volt a vigasztaló, hogy legalább tudom a férjem sírját, hozhattam rá virágot. De sok szerencsétlen asszony, gyerek van, akinek ez nem adatott meg... BOGNÁR ISTVÁN Egyes energiahordo- lók leihasználásának engedélyezéséről szól úúV-sfc»:: az ipari miniszter 12/1982. (Vili. 18.) Ip. M. számú rendelete, amely szerint ha a felhasználó igénye a jogszabályban megjelölt értéket eléri vagy meghaladja, energiahordozót csak energiahordozó-felhasználási engedély alapján szabad felhasználni. Az engedélyt a felhasználó köteles kérni, s ő köteles kérni - a jogszabályban meghatározott esetekben - az engedély módosítását is. A költségvetési szervezeteknél és egyes más intézményeknél folyó étkeztetésről és az étkeztetésért fizetendő térítési díjakról szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter 44/1982. (Vili. 18.) PM számú rendelete, meghatározza az intézet kint-, illetve bentlakó saját dolgozói, az étkezés igény- bevételére kötelezett családtagok, a nyugdíjasok részéről fizetendő térítési díjakat, éspedig az élelmezési normák százalékában, kimondja, hogy a hivatali étkeztetés keretében működő konyhák, étkezdék mely dolgozói kötelezettek egy főétkezés igénybevételére, s hogy ezért az élelmezés igénybevételéért a nyersanyagnorma ötvenkilenc százalékát kötelesek téríteni. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1982. évi 51. számában jelentek meg és ma lépnek hatályba, az utóbbinak a rendelkezéseit azonban már f. év augusztus 9-től alkalmazni kell. Az energiagazdálkodási birságról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 36/1982. (Vili. 25.) számú rendelete, ennek megfelelően módosította az ipari miniszter a végrehajtási rendeletet is. E jogszabályok szerint energiagazdálkodási bírság fizetésére kötelezhető a jogi személy, ha jogszabályba, vagy hatósági rendelkezésbe ütköző módon az energiagazdálkodás érdekét sértő magatartást tanúsít, illetőleg ha a külső pénzügyi forrás igénybevételével megvalósuló energiaracionalizálási beruházást nem a pénzügyi forrás nyújtásának feltételeként meghatározott eredménnyel vagy határidőre valósítja meg. Az érdekeltek figyelmét a Magyar Közlöny idei 52. számában írtakra hívjuk fel. Ugyanitt jelent meg a Minisztertanács 37/1982. (Vili. 25.) számú, a munkavédelmi szakképzésről és továbbképzésről szóló rendelete, amely szerint munkavédelmi szakképzés keretében felső- és középfokú munkavédelmi szakképesítés szerezhető, a szakképzés levelező rendszerű oktatás formájában történik. Meghatározza a jogszabály a munkavédelmi szakképzést nyújtó tagozatokra való felvétel képesítési feltételeit, s azt is, hogy milyen oklevél, bizonyítvány minősül felsőfokú illetőleg középfokú munkavédelmi szakképesítésnek. Módosultak a külföldre utazásról és az útlevelekről, valamint a külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló jogszabályok is, s ezek a módosító rendelkezések a Magyar Közlöny f. évi 53. számában jelentek meg. A terjedelem korlátáira is figyelemmel itt csupán arra utalunk, hogy magánszállás igény- bevétele esetén a szállásadó köteles gondoskodni arról, hogy a külföldi a be-, illetve kijelentkezési kötelezettségének eleget tegyen. E kötelezettség elmulasztását a szállásadó a rendőrségnek haladéktalanul jelenteni köteles. Meghatározza a jogszabály azt is, hogy annak alkalmazásában ki tekintendő szállásadónak, rendelkezik a kórházban ápolt külföldi esetében követendő eljárásról, a rendelet melléklete összegszerűen feltünteti a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos díjakat. A külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló jogszabály 1983. január 1. napján, a külföldre utazásról és az útlevelekről szóló jogszabály 1984. január hó 1. napján lép hatályba. Az Építésügyi Értesítő f. évi 23. számában határozat olvasható a munkavédelmi helyzet és tevékenység javítására, mely szerint: „Különös figyelmet kell fordítani az ellenőrzések és beszámoltatások növelésére, a munkavédelmi fel- világosító, nevelő, agitáCiós és propagandamunka hatékonyabbá tételére." DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezete elnöke wm Őszi hangulat Álmodik a kikötőbak Dunaszentgyörgyön. Ugyan mikor erősítették rá utoljára egy uszály drótkötelét...? Fotó: K. A.
