Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-19 / 220. szám

1982. szeptember 19. NÉPÚJSÁG 5 A terített asztal harmóniája Csete Ildikó kapormintás térítője Melyiket válasszam? A műanyagpadlók előbbi tömör pvc-ből készül, az Felesleges évek? A nyugdíjba vonulás után több idő jut a családra, a pi­henésre, kedvtelésekre. A hirte­len megnövekedett szabad idő eltöltése eleinte még az egye­dülállóknak sem okoz komoly gondot, hiszen mindenki készül rá. A nyugdíjazás azonban el­szakít egy fontos láncszemet, mely a munkahelyhez, a társa­dalomhoz köt. Azok számára pedig, akik magányosan töltik el idejüket, előbb-utóbb elvisel­hetetlenné válik a régi kapcso­latrendszer felbomlása. Termé­szetesen mindenki másként al­kalmazkodik a megváltozott körülményekhez, van, aki zök­kenőmentesen beilleszkedik az új életformába, van, aki még szerettei körében sem talál nyugalmat. A feleslegessé válás érzése már a nyugdíjazás előtt is fel­támadhat. Főképpen akkor, ha a jutalmazáskor megfeledkez­nek a nyugdíjba készülőről, vé­leményére már senki sem kí­váncsi, s érzi, alig várják, hogy helyét betölthesse más. Nem szükségszerű, hogy valaki kelle­metlen érzésekkel, keserű száj­ízzel búcsúzzon munkahelyétől. Számos jó kezdeményezés bizo­nyítja, hogy az üzemi, vállalati vezetők, közösségek türelemmel, törődéssel megkönnyítik az el­válást, és már a nyugdíjazás előtt megalapozhatják a ké­sőbbi kapcsolatot. Nagy felelősség hárul a munkahelyi közösségekre. Ott, ahol megbecsülik és elismerik a törzsgárdatagok, a régi dol­gozók szakértelmét, tehetségét, nem okoz gondot a nyugdíja­sokkal való törődés. És ezekre a munkahelyekre vissza is vágy­nak a volt dolgozók. Továbbra is figyelemmel kísérik a fejlő­dését, gazdagodását és épp olyan büszkék eredményeire, mint amikor még maguk is dol­goztak ezért. Sajnos, gyakran tapasztalha­tó, hogy az évek múlásával el­maradnak a munkatársak. Hiá­nyukat nem pótolhatja a szak- szervezeti bizottság néhány so­ros, személytelen levele. Az üzemekben, vállalatoknál a nyugdíjas albizottság tevékeny­ségétől függ a nyugdíjasokkal való törődés. Sok helyen azon­ban a segélyezéssel, az éves tagösszeírással kimerülnek le­hetőségeik, és csak a negyed­évenként megírt és elküldött sablonos levelek „fémjelzik" munkájukat. Az eredménytelen­ség a legtöbbször nem a bi­zottság tagjainak közömbössé­géből fakad - többnyire ők is nyugdíjas aktívák -, hanem ab­ból, hogy kezdeményezéseik kipróbálására, véghezvitelére nem találnak segítőkész part­nert, anyagi lehetőségeik pedig minimálisak. Felmérést készítettek arról, mit várnak a nyugdíjasok volt munkahelyüktől. A megkérde­zettek többsége a vállalati, üzemi tájékoztatókat hiányolta a legjobban, hiszen ezeken nemcsak egymással találkoz­hatnak, nemcsak maguk közt beszélhetik meg a változáso­kat, hanem a vezetőkkel, a fia­talokkal is. Ezután következett az a kérdés, hogy a nyugdíja­sok is kapjanak meghívót a munkahelyi kulturális rendez­vényekre, mert a számukra évente egyszer rendezett ün­nepségen kívül nemigen talál­kozhatnak. Igénylik - a lehe­tőségékhez mérten - a saját programokat is, sok helyen kér­ték, ne csak a fiatalok, hanem a nyugdíjasok is kapjanak klubhelyiséget. Azokban az üzemekben, intézményeknél, ahol rendszeresítették a klub­napokat, a buszkirándulásokat, a nyugdíjasok kérés helyet el­ismerő, köszönő szavakat írtak a kérdőívre. MÉSZÁROS MARIANN Szemet qyönyönködtető a szé­pen megterített asztal! Ám, ah­hoz, hogy a lakás egészében szépnek tűnjön, nem elég kizá­rólag az asztal harmóniáját megteremteni. Az étkezés, az alvás, a pihe­nés azok a legfőbb funkciók, amelyekért a lakás egyáltalán létezik. E funkciók közül az evés rövid ideig tart ugyan, mégis a lakásban is meg kell terem­teni számára azt a közeget, hangulatot, amely már nem­csak egyszerű evés, hanem jó érzés, közérzet-dlakítás is. Az étkezőhelynek összehan­goltnak kell lennie a lakás egészével : ha a bútorok ke­mény-egyenes vonalúak, legyen szögletes az étkezőasztal is, a térítők játékosságával feloldva. Régi bútor mellé a legömbö­lyített szélű négyzetes vagy ke­rek asztal való. A kerek — oválisra kinyitható asztal lassan kezd nálunk is teret nyerni. Puha, kárpitozott formák közé is nagyszerűen illik. Nehezebb dolgunk van az étkezőhely színeinek megvá­lasztásával, hiszen környeze­tünkben annyi a tarkaság, a minták oly sokfélék. Az étkező- asztal soha ne legyen tarka! Elég, ha sokszínű és sokféle formájú rajta az étel! Ezért étkezési edényként lehetőleg egyszínűt válasszunk. (A keres­kedelem nem kényezteti el a vásárlókat egyszínű tányérokkal, tálakkal, de szépek a városlődi majolikák, zöld, barna színben, s néha lehet fehér fajanszárut is kapni.) A fehér vagy egy­színű asztali edényhez azután válasszunk egy-két színnyomás­sal díszített, vagy egy-ikét szín­ből szövött abroszt. Az abrosz színéhez válasszuk ki a szalvé­tát — lehetőleg egyszínűt. Ma Hozzávalók 4 személynek: 2 hagyma, 2 evőkanál olaj, 30 dkg vegyes darálthús, fél kiló padlizsán, 2 db paprika, só, bors, majoránna, 1,5 dl víz, 1/4 kg paradicsom, petrezse­lyem. A hagymadarabokat olajban megpirítjuk, a húst villával krémszerűvé keverjük, és ropo­gósra sütjük. Megtisztított, megmosott és feldarabolt zöld­ségeket (paprika, padlizsán), valamint a fűszereket és a vi­zet is hozzáadjuk, és lefedve 15 percig pároljuk. A feldara­bolt paradicsomot csak a be­fejezés előtt 5 perccel tesszük bele. Apróra vágott petrezse­lyemmel megszórjuk. PAPRIKÁS KARAJ Hozzávalók 4 személynek: 4 szelet karaj, só, bors, majo­ránna, papriikapor, 2 evőkanál olaj, 10 dkg szalonna, 1 db piros paprika, 1 db zöld pap­rika, 1 db sárga paprika, 10 dkg hagyma. A karajszeleteket sózzuk, borsozzuk, majoránnával és már nemcsak a drága, sötét­színű papírszalvétákat gyártják, kapható többféle, halványabb színű, sima szalvéta is. Ha ün­nepélyes asztalt terítünk meg, lehet rajta némi dísz: gyertya, virág, (ügyeljünk arra, hogy a virág soha ne legyen szagos! A gyertya használatának a han­gulaton, a fényen kívül az is a célja, hogy fanyar füstjével sem­legesítse a különböző ételek szaqát.) Az abroszok mellé textilszal­vétát rendszerint csak ünnepé­lyes alkalmakkor adunk. Ilyen ünnepélyes alkalom egy kiállítás is a Fényes Adolf Te­remben, ahol példáinkat kivá­lasztottuk az asztali textilek be­mutatására. A textiltervező mű- vé'z gondosan határozza el, hogy milyen asztalra tervez textíliát: a négyszögletes asz­talt nem bontja meg mintákkal paprikaporral beszórjuk, és for­ró olajban mindkét oldalán 8 percig sütjük. Majd kivesszük az olajból. A szalonnadarabo­kat beletesszük a serpenyőbe és kiolvasztjuk, majd beletesz- szük a csíkokra vágott papri­kát és hagymakarikákat, és barnára pároljuk. A karajsze­leteket rátesszük és megforro- sítjuk. Rizst adunk mellé. SERTÉSSZELET RIZOTTÓVAL Hozzávalók 4 személynek: 1/2 kg sertésfiié, Î kávéskanál citromlé, só, bors, 2 dkg vaj, 1 csomag gyorfőzött rizs, fok­hagymapor, vöröshagymapor, só, 1—2 evőkanál paradicsom­püré, 8 dkg reszelt sajt, egv csomag friss bazsalikom, 4 ka­rika fűszervaj. A húst citromlével, sóval és borssal bekenjük. A vajat föl­forrósítjuk, és a húst fedő alatt, lassú tűznél 15—20 percig min­den oldalán megsütjük. A rizst előírás szerint megfőzzük és fűszerezzük. A paradicsom­pürét, reszelt sajtot, bazsaliko­mot a rizshez keverjük. A húst felszeleteljük és fűszervaj­jal tálaljuk. az asztallapon, csak szegély­ként díszíti (például Bódy Irén kékfestő abrosza). Lovas Ilona nyers színű vászonabroszát piros sál díszíti. Piros a szél, élénk, markáns, de az asztal közepe felé, ahol az ételnek kell a fő­szerepet játszania, elhalkul ez a dísz, a csík elvékonyodva folytatódik. Szuppán Irén a len halványan nyers és a kender erősen drappos színének árnya­lataiból szövi abroszát, olyan ez, mint a kenyér bele, meg a héja, s mégis háttérben marad, mégis szép. Pauli Anna csíkos anyagot mutat be, szövött csík díszíti a nyers színű vásznat. Megcsinálja a csíkos anyag ne- gatívját is, itt piros, kék, sárga alapon tűnik elő a fehér csík. Ezek a darabok jól egészítik ki egymást, változatosságot mutat­nak egyetlen asztalon is. Csete Ildikó kapormintás lenvásznai, Polgár Csaba piros-fehér abro­szai ugyancsak nagyszerű asz­tali díszek. Az üzletekben persze sok a tarka abrosz, amelyen nem emelkedik ki az étel színével, sőt, szinte elvész benne. Jó öt­letet hallottam: fiatalok, akik nem akartak kalocsai hímzés- utánzaton falatozni, vettek egy színes lepedőt, két darabra vág­ták; hozzá mindig fehér papír­szalvétát használnak, és min­dig a nagymamától maradt halvány ibolyavirágos-leveles porcelánt. Miután a lepedő le­vélzöld, mindig szépen terítve az asztaluk. Ebből az is kitűnhet, hogy aki igényli a jóízűen, kellemes hangulatban elköltött étkezést, annak nemcsak a szakácsmű­vészetben kell jeleskednie; né­mi leleménnyel is rendelkeznie kell az asztal megtérítését ille­tően. Puliszka, cibere, köménymag­leves... - sorolhatnánk a sze­génységre, a szűkös táplálko­zásra emlékeztető ételeket. Ha a gasztronómiai paletta másik feléről a jómódot, a különle­gességet, sőt luxust sugalló fo­gások közül próbálunk válogat­ni, a kaviár minden bizonnyal a legjellemzőbbek között szere­pel. Nem is vitás: a tokfélék ik­rájából nyert ízletes eledel na­gyon sokáig - talán soha - nem fog köznapi étekké alacso­nyodé. Ha elkészítési módját áttekintjük, ez az „exluzivitás" rögtön érthetővé válik. A kaviár - a szó török ere- retű - az úgynevezett tokhalak, a hatalmas viza, a kecsege, s vágótok és a sőreg ikrája. E ha­lak legnagyobb számban a Kászpi-tengerben találhatók - itt a Volga-folyó asztrahányi deltájánál ívás idején millió- számra úsznak fel ikráikat le­rakni. (Igaz, egyre- növekvő sze­repe van a mesterséges szapo­rításnak is.) Megkérdőjelezhe­tetlen rekord: a Szovjetunió a föld legnagyobb kaviártermelő és -exportáló országa. A „fe­kete gyöngyszemek" különösen Néhány érv: viszonylag olcsó, könnyen tisztán tartható, igény­telen, (és ma már egyre in­kább:) színes és mintás felüle­tével szinte újjávarázsolja lakó-* sunk gyakran elhanyagolt, de annál inkább igénybe vett he­lyiségeit, a konyhát, a fürdő­szobát, vécét, az előszobát. Ez indokolja, hogy miért terjedtek, terjednek el a műanyag padlók. És még egy érv: a műanyag padlók egyre gyakrabban hab­alátéttel, habbetéttel vagy az­beszt alátéttel készülnek, ezzel a helyiségek hőveszteségét csökkentik. A műanyag padlók .választé­ka egyre szélesebb. A válasz­tást könnyíti meg a Nagyító, a fogyasztók lapjának tesztje, amelyben a különböző gyárt­mányok használati tulajdonsá­gaik alapján mérettek meg. TÖMÖR VAGY HABALÁTÉTES? A magyar, csehszlovák és ju­goszláv termékeket felvonulta­tó kínálatban vannak tömör, csak pvc anyagú padlók, s vannak a habalátétes, habbe­tétes (stb.), vagyis rétegszerke­zetű műanyag padlók. Mikor melyiket vegyük? Ezt a pénztárca is eldönti - hiszen a tömör pvc padlók olcsóbbak, emellett tartósabbak. A habalátétes, azbesztaláté- tes, „több rétegű" műanyag padlók drágábbak, de kelleme­sebbek - azaz jobban „esik” rajtuk a járás, puhábbak; emel­lett jól szigetelnek, hőt, hangot egyaránt. A Nagyító tesztjének minő­ségi rangsorában az első hely és Kiváló minősítés a Graboflex Terrana 01 műanyag padlóé (gyártó: a győri Graboplast). Szinte valamennyi résztulajdon­sága kiváló, így a gyakorlat szempontjából oly fontos ko­pásállósága is. A Graboflex habbetétes és ún. üvegvlies-'be- tétes szerkezetű, tehát szőnyeg- szerűen is leteríthető; nem kell feltétlenül leragasztani. (Az üvegVIies-betétes padlók ugyanis nem zsugorodnak.) Ugyancsak kiváló minősítésű a csehszlovák Sloviplast, tö­mör pvc-ből készülő padló. Kedvezőtlen tulajdonsága vi­szont, hogy a vágás, szabás során könnyen továbbszakad­hat. Erre érdemes ügyelni! A már felragasztott Sloviplast padló viszont minden tekintet­ben ellenálló. KIVÁLÓAK ÉS JÓK A Colorvinil és a Colorvinil- Elastic a Hungária Műanyag­feldolgozó Vállalat ugyancsak Kiváló minősítésű termékei. Az a múlt század vége óta váltak világszerte keresetté. A lehalászás után a halakat felbontják, a kinyert ikratöme­get tisztítják, jegelik, majd - a szemeket kis vászonzacskókba töltve - meghatározott tömény­ségű sóoldatba áztatják. A só­oldat erőssége, a bemerítés időtartama az ikra minőségétől, érettségétől, s a szemek átmé­rőjétől függ. (Az első osztályú, úgynevezett Béluga-fajta nagy­sága 3—5 milliméter.) A pácolás tudománya a generációk hosszú során át öröklődő, féltve őrzött szakmai titok. Kicsöpögtetés, rövid szikkadás után a szemeket hordóba töltik. A kész csemege szagtalan, íze kellemes, nem csípős, a só ugyanis nem íze­sítésre, inkább tartósításra szol­gál. A szemek épek, sötétek - bár akad egy extra, szürke faj­ta is, a Caviar Malassol. Rit­kább a szibériai kaviár; ezt la­zacból készítik és vörös színű. Az orosz kaviár „fogalom”, s ez az árán is meglátszik. Ná­lunk így többnyire inkább a ki­sebb szemű és valamival só- sabb ízű dán vagy norvégi ka­utóbbi habalátétes szerkezetű. E két típus — ha nem is túl nagymértékben — de zsugoro­dik; ezt tapasztalták a tesztet készítő szakemberek (a Keres­kedelmi Minőségvizsgáló Inté­zetben). A zsugorodás hézagossá te­heti később a leragasztott pad­lót. Ez esztétikai hiba, hiszen a megfelelően végzett ragasztás esetén más következménnyel nem kell számolni. Sem a Color­vinil padlóknál, sem a Nagyító tesztjében minősített többi mű­anyag padlónál nem tapasztal­ható azonban olyan mértékű zsugorodás, ami minőségüket rontaná. A Neovinil, a Neovinil-Elas- tic és a Hungelastic műanyag padlók azért kaptak „csak" Jó minősítést, mert tartósság, ko­pásállóság, mechanikai tulaj­donságaik tekintetében nem érik el a kiválónak említett mű­anyag padlók minőségi színvo­nalát. Igaz, a tömör pvc Neo­vinil a majdani mindennapos használat szempontjából oly fontos mechanikai jellemzői (szakítószilárdság, maradó be- nyomódás stb.) kiválóak; a habbetétes Hungelastic azért vált hamar népszerűvé, mert domború mintázata elnyerte a vásárlók tetszését és emellett szín- és mintaválasztéka is sok­rétű és érdekes. GYENGE, DE KERESETT ... „Nem megfelelő” minősítésűik­kel a tömör, csehszlovák Stan­dard Lux és az azbesztalátétes jugoszláv Domino-Vitraz „okoz­tak meglepetést”. Az utóbbi már csak azért is, mert a mi­nősített padlók között a leg­drágább is — ennek ellenére — keresett cikk. A mérések szerint esztétikai kivitelével, kopásál­lóságával rá is szolgált népsze­rűségére, zsugorodásától sem kell tartani. Viszont: mechani­kai tulajdonságai gyengék! Óvatosan kell bánni véle a sza­báskor, vágáskor, mert köny- nyen továbbszakadhat az anyag; másrészt az ún. maradó benyamódás is jelentős — nem célszerű tehát a bútorok helyét megváltoztatni, mert a bútorlá­bak nyomai megmaradnak. Minden bizonnyal a hőszigete­lés szempontjából oly kedvező azbesztalátét okozza e hátrá­nyos tulajdonságokat. A műanyag padlók 1,0, 1,3, 1,4, 1,5 és 2 méteres szélesség­ben kerülnék forgalomba. A helyiség méretét is figyelembe véve célszerű választani - ez megkönnyíti a ragasztást (ami házilag is elvégezhető). SZŰCS ISTVÁN viár kapható. (A csuka ikrájá­ból készített „magyar kaviár" a múlt emléke, mint ahogy napja­inkban a magyar Duna-sflnka- szon vizát sem találunk már.) Am az áráért minőséget ka­punk. A kaviár a húsnál is táp­lálóbb. Fehérje- és zsírtartalma igen magas. D- és A-vitaminok- ban szintén gazdag. Fogyasz­tásához azonban nem árt tudni néhány „aranyszabályt”. Fontos mindenekelőtt a kaviár hűtése. A már felnyitott dobozt hasz­náljuk el gyorsan. Kis falatok­ban együk (az ínyencek szinte egyenként „pukkasztják el" szá­jukban az ikraszemeket), s ne töményen, hanem lehetőleg fel­dolgozva, összetevőként. A vá­laszték széles, hiszen a kaviár mindenképp ízletes finomság: az egyszerű vajas-citromos szendvics királyi alkotórésze­ként éppúgy, mint egy speciá­lis előétel lehet, de salátaolaj­jal, citromlével, apróra összevá­gott hagymával, sőt állítólag még tejszínhabbal is élvezetes. Érdemes - ha csak néha-néha is - kipróbálni. Sz. G. Csete Ildikó lenabrosza Torday Aliz Gyorsan elkészíthető ételek VEGYES ZÖLDSÉGTÁL ínyencfalat a kaviár „Fekete gyöngyszemek"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents