Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-18 / 219. szám
S^PÜJSÀG 1982. szeptember 18. SzÉflSzállító járműóriás Az ötvenéves Komszomolszk Komszomolszk, az ifjúság városa az idén lett ötvenéves. A városnak van miivel büszkélkednie : a szovjethatalom évtizedei alatt a Távol-Kelet legnagyobb ipari központja épült fel itt: acélolvasztók, olajfeldolgozók, szerszámgépgyárak, repülőgépgyártó vállalatok és hajógyárak. Két főiskola, öt technikum, számos általános és középiskola, múzeum, filmszínház, több mint 150 könyvtár és a 800 ■férőhelyes drámai színház gondoskodik a kultúráról és a művelődésről. Az Amur folyó mentén húsz kilométer hosszúságban kiépült Komszomolszkban 500 utcát, su- gárutat és körutat tartanak számon. Az utcanevek — Mosz- koyszka'la. Len Vn -n ^ • 7;ka :'a, Odesszkaja, Vologdszkaja és mások — az építőknek állítanak emléket, a fiatal moszkvai, le- ningrádi, odesszai-, vologdai és az ország minden részéből ideérkezett komszomolistáknak, akik 1932 tavaszán ütötték fel első sátraikat az Amur-parti tajgavidéken. Emléküket őrzi az Első építők sugárútja is, ahol valaha földkunyhók álltak, ma pedig 700 lakásos épületek emelkednek a magasba. A sugárút koronája a városi főpályaudvar, ahol a BAM találkozik a transzszibériai vasúttal. Könyvek, újságok, dokumentumok megsárgult lapjai, híradófilmek megkopott szalagjai őrzik a múltat. Arról tudósítanak, hogyan épült fel a Habarovszktól ötnapi járóföldre lévő Permszkoje falu mellett az építők sátorvárosa, s hogyan indult útnak fölfelé a Szilinka folyón az első negyven, fejszével fölszerelkezett építő, két hónap múlva pedig fölépült Komszomolszk első ipari üzeme: a fa- feldolgozó. A város lakóinak átlagos életkora 30 év, s a 280 ezer lakos közül minden második dolgozik. Komszomolszk ma már maga indítja útnak a hozzá hasonló új városok első építőit. A folyami kikötőből a szélsebes „Rakéta" egy óra alatt repíti el az utasokat az 50 ezer lakosú Amurszikba — Komszomolszk kisöcséhez —, amely két évtized alatt a szovjet távol-keleti ipari körzet faipari központja lett, a várostál egyórányi autó- útra pedig felépült Szolnyecs- noje és Gornij, a két nagy ónipari központ. A hatalmas iparváros állandóan növekszik és fejcld'ik. Ezért az építőket ma is ugyanolyan nagy becsben tartják, mint félévszázaddal ezelőtti elődeiket. Nagy ütemben folyik a város környéki mocsaras területek feltöltése, ahol a közeljövőben felépülő új üzemek megkétszerezik Komszomolszk ipari potenciálját. Az Amurszta'l mellett egy másik kohsázati kombinát is létesül. Csupán ebben az évben összesen 180 ezer négyzetméter alapterületű új lakást építenek, így erősödik, terjeszkedik tovább az ifjúság városa. A Belorusz Autógyár 120 tonnás szénszállító gépkocsija, amely tulajdonképpen két részből, a kéttengelyes vontatóból és a nyerges pótkocsiból áll. A konstruktőrök még ennél is nagyobb teherbírású — 180 és 300 tonnás — változatok kidolgozásán fáradoznak. 'A nagy szénlelőhelyek kiaknázása érdtelkében a Szovjetunióban fokozott figyelmet szentelnek a nagy teherbírású szénszáliító járművek gyártásának. Egymás után születtek meg a mind nagyobb — 30, 40, 75 tonna — befogadóképességű változatok, mígnem elkészülit a 120 tonna teherbírású óriás is. Ez utóbbi 20 méter hosszú, s a rakterűiét felső szegélye négy és fél méterre vain a talajtól. Egy-egy 2,5 méter átmérőjű kereke 300 kilóval nehezebb, mint egy egész Volga személygépkocsi. A két vagonnyi terhet szállítómű képes jármű óriás dízelmotorjának teljesítménye 1000 kW körül van,. A 75 tonnás és ennél nagyobb teherbírású szénszállító járműveknél a konstruktőrök elvetették a motor hajtóerejének a kerekekre mfedhanikus, módon való hagyományos átvitelét. A dízelmotor tengelyére egy elektromos generátort építettek, s onnan kapják az áramot a jármű kerékagyiaiiba beszerelt elektromos hajtóművek, Az első tengelyen nincs motor, azzal történik c jármű kormányzása, mégpedig többszörös hidraulikus áttétel segítségével. A zord klímájú vidékekre számít gépkocsiknál fűteni lehet a vezetőfülkét, A szélvédőüveget beépített árairnvezető diráthuzallail tartják a megfelelő hőfokon. A motorház fedelét védőburkolattal látják el, s a motorhoz méq egy előmelegítő berendezés is kapcsolódik. Az északi területek száimára. tervezett gépkocsik gumiallkatrészei a hatva nífokos fagyot is, kibírják,. Azokat a1 változataikat vli'szonb, amelyekkel trópusi vidékeken kell dolgozni', légkondicionáló berendezéssel látják el. Ma már az is egyfajta konstrukciós alapelvnek tekinthető, hogy a legnagyobb típusokat dízelmotor helyett gázturbinával hajtják. Programvezérlésű automatizált robotok A KGST-ta gól lomok közötti együttműködés egyik fő iránya a nyolcvanas években a,z ipari robotok kifejlesztése. A tudósok szerint a termelés automatizálásának ezek a minőségileg új eszközei magukon viselik a, Jövő vonásait. Az ipari' robot olyan, mint egy kéz, amely automatikusan hajtja' végre az operátor készítette programban szereplő technológiai műveleteket. Ezért nevezik az ipari robotokat programvezérlésű automatizált manipulátoroknak. Jelenleg a Szovjetunióban is dolgoznak automatizált manipulátorok kifejlesztésén. A küllöni- höző gazdasági ágazatok, köztük a gépgyártás, a bányászat, a vas- és színesfémkohászat, a mezőgazdaság, a könnyű-,, a,z élelmiszer- és az építőipar, továbbá a közlekedés száimára 50 új- man ipuiá to rmodé Ht, illetve ezekkel ellátott 33 komplex gépet fejlesztenek ki. A jelenlegi XI. ötéves tervben az automatizált manipulátorok gyártása a hatszorosára, bővült a Szovjetunióban és 1985-ben eléri az évi 1.2 ezer darabot. iNagy figyelmet fordítanak az iipairi robotok gyártására más szocialista, országokban is. Bulgáriáiban például a Sztara Za- gora-i Beroe tudományos-termelési egyesülés gyárt különböző ipari robottípusókat. Csehszlovákia is hasonló célokat tűzött ki. Az elektronika, és a rádió- gyártás területén, eddig soha nem tapasztalt fejlődésnek lehetünk tornák Az. utóbbi éveikben bekövetkezett változások nem, is annyira a stúdiótechnikái bán, hanem, a közhasználatra gyártott készülékek minőségiében éreztetik hatásukat. A zenekultúra, terjedésével párhuzamosan az elektronikai hang- közvetítő, berendezések minőségével szemben is nőttek a nagyközönség igényei, A sza kembereík, és az alrnatő- rök után most már a nagyközönség is érdeklődéssel fordul és várakozással tekint a tenmé- szetihű hangátvitelt ígérő készülékekre. Mivel ai HiFi háng- közlés egyfajta műszaki divat-- tá vált, nagyon sókon iá kereskedelmi vállalkozásnak is tekintik — természetesen nem, alaptalanul. Az utóbbi évtizedben számos, csőd felé haladó elektronikái vállalatot mentett már meg a HIFII-készülékek gyártásai. A különféle gyáraik készülékeinek 'külleméből már rég nem állapítható meg a várható minőség. Sőt, sok esetben a gyártó cég sem. jelent garanciát o felsőfokú minőség eléréséhez. Fordítva, is igaz: kevéssé isimert, nemzetközi szempontból még nem, nagy' hírű gyárak termékei, viszont kiváló tulajdonságokkal rendelkezhetnek. A zenekultúra fejlődésével páhiuzaimtasán bővüli az amatőrök tálbora is, akik' otthonukba szeretnék varázsolni a koncerttermek hangulatát és zenei hatását.1 Világszerte jellemző az is, hogy egyre több az olyan rendezvényi, ahol a hallgatóság a, helyszínen igyekszik zeneélvezethez Jutni. Főleg a>modern zene kedvelői számára fontos, hogy ilyen esetiben a tereim hangerőiben is visszaadja a szükséges hatást. E célra' is készülnek egyre nagyobb számban különböző kapacitású erő- sítóberenderések, amelyek működési elve az, hogy szabályozott segédenergia felhasználásával a bemenő jelnél nagyobb energiaiszihtű kimenő jelet képez. Kiválóan alkalmasak terem- és téhangosításra, de fontos szerebük vlan o rádióvevőkben, rádió- és televízióadókban, egyaránt. A bulgáriai Mihailovgrádban készült 600 wattos erősítő Nyugat-szibériai építkezések íNyugait-Szilbéria olajban gazdag területein napjainkban, — éppen az „otaij'küncs” hatására — gigantikus építkezések folynak: új fárókiutck, gáz- és olajvezetékeik, városok és települések létesülnek. Az építőket azonban gyakorta, állítják nehéz feladót elé az itteni különleges geológiai és hidrogeológiai viszonyok. A terület több mlint 80 százaléka moosárais: temérdek alacsony partvonala folyó, sok ezer seikély vizű tó és jó néhány íápMidéik található ezen a tájon; ugyaniakkor az építkezéseikhez nélkülözhetetlen homok és kavics csak nagyon kis mennyiségben, található. llllyen körűimé,nyék. között csakis a legkorszerűbb építési módszerek alkalmazhatók sikeresen. A speciális építési módok technológiáját lépésiről lépésre kísérletezték ki. A tervezőket és az építők,tet moszkvai és lenlnqrádi tudásaik segítették,, akik kidolgozták a biogén kőzetek — a tőzeg és a tőzeqes talajok építői,pari felhasználásának egyetemes módszertanát. Végül! elkészült a. tömegméretű építkezés módszertani és normatív dokumentációja. Az építőiknek természetesen meg kellett ismerni a nyuga't- sziilbériai mocsári üledékek szerkezeti sajátosságait, keletkezésüket, kőzettainii típusaikat és a bennük végibe me nő nedvesséq- és hőcsere törvényszerűséqeit. A kutatók szántára rendélke- zésre álló berendezések azonban nagy volumenű geológiai kutatások elvégzésiét nem tették volna lehetővé, ezért különleges expressz módszereket, hordozható tábori műszereket és Fabóraitáriúmi eszközöket fejlesztettek ki az egyes kőzetek salja fossá galiinaík meghatároz,ásóra. Ezek felhasználásával ö kutatásók munkaigénye a korábbinak egy egyhetedére, a 'költsége pedig az egynyoícadá- ra. csökkent. E kutatási eredményeik alkalmazása pedig a gyakorlatban a, mocsaras talajra, épült Nyízsnyevdrtovszk város építésénél 60 millió rubel megtakarítást eredményezett. Az alapozó munkák során. 30— 40 százalékkal sikerült csökkenteni a munkaráfordítást és a beruházás költséget is. ,„,A vízzel telített, tőzeqes talajokon em,elend,ő épületek és építmények alapozásának tervezésül sajátosságai” című ta- nalllmá nylban összegyűjtött tapasztalatokat a későbbiekben felhasználhatják maiid Belorusszia és a,z Orosz Föderáció nem feketeföldű övezeteiben és o Szovjetunió más, erősen- vizenyős területeik».. A mocsaras területek kidk- názásának. gyakorlatában az új, modern, tervezési-technológiai megoldások meghonosításával határidő előtt helyezhették üzemibe a szamotlóri, a fjo- dorovkai, az agoni, a prav- qyin,szikii és a hollmagorszlki olaj- Itelőhelyeket. Az első motorkerékpártól a nagy szériákig A Szovjetunióban 1931-ben kezdték meg a motorkerékpárgyártást. A közúti motorkerékpárok első szériáját a leningrá- di Vörös Október gyárban állították elő. A 300 köbcentis, egy- hengeres, kétütemű, háromezres fordulatszámú, 6-6,5 lóerős (4,2—4,55 kW) gép óránként 75 —80 kilométeres sebességet ért el, s száz kilométerenként 4—4,5 liter benzint fogyasztott. A motorbicikli előredöntött hengerrel készült. A következő évtizedekben minden szovjet cég ezt a konstrukciót alkalmazta gépein. Ez a fajta elrendezés lehetővé tette a motorkerékpár magasságának csökkentését és súlypontjának mélyebbre helyezését. Ma a szovjet motorkerékpár- gyártás egyik legnagyobb központja az izsevszki gépgyár. Nemrég fejeződött be a nagyüzem rekonstrukciója, s így az idén már 360 ezer motorkerékpárt gyártanak Izsevszkben. Ez a mennyiség a szovjet motorkerékpár-gyártás egyharmadát teszi ki. Az izsevszki gépgyár a Szovjetunióban leginkább elterjedt és közkedvelt 350 köbcentiméteres motorkerékpárok előállítására rendezkedett be. A gyár szerelőszalagjairól a közelmúltban került le a hatmilliomodik motorbicikli. Az első gépeket 48 évvel ezelőtt bocsátották piacra. Jelenleg az Izs—Planéta—3, a Planéta—Sport, az Izs— Jupiter—3 és az oldalkocsis Izs —Jupiter—3K motorkerékpárokat gyártják. Ezeknek a gépeknek kétütemű motorja van, de a Planéták motorja egy-, a Jupitereké pedig kéthengeres. Teljesítményük 18-tól 25 lóerőig 12,6-17,5 kW) terjed. Izsevszkben kizárólag sportcélokra használható motorokat is terveznek. A közúti gépek bázisán fejlesztették ki az Izs—Jupiter S—12 verseny-motorkerékpárt, amelynek teljesítményét — a kompresszió növelésével, a szívás tökéletesítésével és két porlasztó elhelyezésével — sikerült 37 lóerőre (26 kW) emelni. A sportklubok eddig 150 darabot kaptak az új típusból kipróbálásra. Sok újdonság készül a többi szovjet motorkerékpárgyárban is. A minszki üzem könnyű, 125 köbcentis, illetve a kavrovi gyár 11 lóerős (7,7 kW) motorral ellátott K-175-ös gépein a fiatalok gyorsan megtanulhatják a motorozás fortélyait. Fejlesztik a 250 köbcentis gépeket is. A konstruktőrök növelik a motor teljesítményét, csökkentik a gép súlyát és fokozzák megbízhatóságát. A kísérletek eredménye a Voszhod-250 SzKU-5 új modell, amely paramétereit tekintve a legjobb külföldi típusokkal vetekszik. A hideg és a hosszú élet A Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája Embertani Intézetének munkatársai összeírták és kikérdezték a sarkkörön túli vidékeik magas kort megért lakóit. A felméréseket a Nyenyec Autonóm Körzetiben,, és a-z a,r- hangelszki terület néhány részén végezték el. A helyi tanácsok társadalom- biztosítási osztályain a kutatók jó néhány ember címét kaptáik meg, alki'k életkora közel jár a száz étihez vagy már meg is haladta azt. Az orvosok végigjárták a címeket. Az öregek kiváló fizikai állapotukat dolgos, aktív életmódijukkal magyarázták. Varvara, Sevelevo 92 éves marjon-marai öregasszony, aki egyébként az olimpiai bajnok sífutó Raisza Szlmetanyina nagymamája, büszkén, mondta el, hogy egész életében, keményen dolgozott Most is talál magának hasznos elfoglaltságot a ház körül és elégedetten, mesél 19 unokájáról és 10 dédunokájáról. A szakértők tanúsáqa szerint az északi, vidékeik éqihalj.lata a,z utóbbi időben ugyan valamelyest felmelegedett, de ezt a változást csak érzékeny műszerekkel lőhet észrevenni. Az éghajlat eqészében, véve uqyan- olyan szélsőséges, mint korábban. volt. Mindezek mellett a magas kort meqért helyi lakosok száma évről évre növekszik.
