Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

N 1982. szeptember 18. NÉPÚJSÁG Q Ukrajna Kultikus szobor A mai Belszk (Ukrajna) nevű kis település körzetében fekvő ősi Helon városának ásatásai­nál egyedülálló művészi ritka­ságra bukkantak a harkovi egyetem régészei. A kitűnő ál­lapotban megmaradt több figu­rás anyagkompozíció — egy is­tennő (valószínűleg a termé­kenység istene), egy férfi és egy fiatal nő figurája — négykere­kű fogatos kocsin áll. Kelet-Európábán még soha­sem bukkantak ilyen bonyolult és ennyire kidolgozott szobor- kompozícióra. A lelet több mint 2500 esztendős, a korai vaskor­ból származik. A szobrot a föld­műveléssel kapcsolatos kultikus szertartás során használhatták. Az alkotás magán viseli a szkí­ta és proszláv kultúra hatását, egyben magyarázatot ad az ókori görög történész, Héro­dotosz álltai feljegyzett legen­dára a Dnyeper folyó mentén élő földművelő szkítákról. Jubiláló szovjet sarkkutatók Az Északi-Jeges-tenger sodró­dó jégtábláján második éve úton a 25. szovjet tudományos állomás. A jubileumi expedíció munkája egybeesik a sarkkuta­tások történetének jeles dátu­mával: az „Északi-sark" szovjet sodródó állomások működésé­nek 45. évfordulójával. A Szovjetunió állami zászlaját 1937. június 6-án tűzték ki az etső sodródó tudományos labo­ratórium fölött, amelynek Ivan Papanyin volt a vezetője. Az első négy szovjet sarkku­tató nehéz, valóban hősies mun­káját immár több mint 1500 tu­dós és szakember folytatta, akik azóta jelen voltak a sodródó jégtáblákon. A kutatók körül­belül 60 váltásban végezték itt a magas szélességi fokok ter­mészetének megfigyelését. Ez alatt az idő alatt kutatták az időjárást kialakító fő folya­matok mechanizmusait, megha­tározták a jégtáblák cirkuláció­jának törvényszerűségeit, elké­szítették a geomágneses terek pontos térképeit, tüzetesen megvizsgálták az óceánfenék domborzatát. Az összegyűjtött adatok jelentős mértékben hoz­zájárulnak az SZKP XXVI. kong­resszusán kitűzött ama feladat megvalósításához, hogy tökéle­tesíteni kell az időjárás előre­jelzésének módszereit, meg kell hosszabbítani a navigációt, a Szovjetunió fő északi-sarkvidéki hajózási útvonalán az északi­tengeri útvonalon. APN-KS Az „Északi-sark—25” sodródó állomás sarkkutatói Jugoszlávia Űj termék, F • «J szolgáltatás A szkopjei Tito Fémművek szakemberei a Nap energiáját felhasználó fűtőművet szerkesz­tettek. A pa.ralbolatü körből álló sugárgyűjtő, amely a ha­gyományosnál jóval olcsóbban üzemel, követi a Nap mozgását és egész éven át használható. A sugárgyűjtő 80—125 Celsius-fok meleget „termel", ezért azt el­sősorban különböző ipari ter­mékek — például agyagáruk — szárítására tartják a legalkal­masabbnak. Csehszlovákia Könyv a könyvkiadásról A világ országainak közműve­lődési helyzetéről adott ki kö­tetet a pozsonyi Egyetemi Könyvtár munkaközössége. A pozsonyi intézmény az ENSZ és az UNESCO letéteményes könyvtára, amelynek munkatár­sai az 1975 és 1979 között el­telt időszak művelődési adatait és tényeit gyűjtötték egybe és adták ki ismeretterjesztő kiad­ványként. A könyv a többi között fel­tünteti a különböző országok­ban kiadott könyvek és napi­lapok, eladott rádió- és televí­ziókészülékek mennyiségét, a mozik és férőhelyeik számát, va­lamint a nyilvános könyvtárak állományát. A kiadott könyvek számát te­kintve az Egyesült Államok — valamelyest — megelőzi a Szov­jetuniót, de az ezer lakosra ju­tó közkönyvtári kötetek száma már a Szovjetunióban maga­sabb. Az Egyesült Államokban 1000 lakosra 1782, a Szovjet­unióban viszont — az igen ma­gas példányszámoknak köszön­hetően — 6148 könyvtári könyv jut. Csehszlovákia è tekintetben előkelő helyen áll. Az ország­ban évente 10 089 könyvet je­lentetnek meg. A könyvtárakban ezer lakosra 3022 könyv jut, azaz egy állampolgárra 3 kötet. Franciaország könyvtáraiban vi­szont csak 0,9 könyv jut egy la­kosra, s meglepő, hogy a ma­gas nyomdetechnikájáról és színvonalas könyvkiadásáról is­mert Hollandiában ez a szám mindössze 1,6. A kiadott könyvek számát te­kintve Csehszlovákia a Szov­jetunió (évi 80 560), Jugoszlávia (évi 12 061), Lengyelország (évi 11911 mögött a negyedik he­lyen áll. Mongólia Karakorum titkai A középkori mongol világbi­rodalom fővárosa:, az Orhon fo­lyó mentén alapított Karako­rum, fennállása óta az érdeklő­dés középpontjában áll. Marco Polo, a középkor nagy utazója, aki 1271-ben jutott el Kínába, s ott 17 évet töltött, „A nagy kán birodalma” című vi­lághírű útleírásában így számol be Dzsingisz kán székhelyéről: „Karakoron városának kerülete körülbelül három mérföld. Erős vályogfal veszi körül, mert a kő ritka errefelé. Mellette hatalmas citadella áll és a citadella fa­lain belül, pompás palotában székéi1 a kormányzó. Ezt a vá­rost vették legelőször birtokuk­ba a tatárok, miután megindul­tak hódító útjukra régi lakóhe­lyeikről." A középkori világváros feltá­rása századunk egyik legna­gyobb ásatása. De a régésze­ket nemcsak Karakorum érdek­li, hanem a város falain kívül eső terület is, ahol néhány kü­lönös, mintegy 50 méter átmé­rőjű domb található. Itt a rend­szeres ásatások 1977-ben kez­dődtek meg. A kutatások most jártak sikerrel. A régészek az egyik dombban 42, kőfallal kö­rülvett sírt fedeztek fel, s ezek­ben jó állapotban lévő XIII— XIV. századi emberi csontváza­kat találtak. A vizsgálatokból kiderült, hogy az itt eltemetettek nem mongolok voltak, hanem Közép- Ázsia messzi, nyugati területei­nek lakói. A temető egyik ol­dalán, egy döngölt agyagiból készült emelvényen, fakoporsó­ban elhantolt 180 centiméter magas férfi csontvázát találták meg. Mongol régészek feltevé­se szerint ez a férfi valószínűleg mohamedán kézműves, egy ke­reskedőközösség feje volt. A közösség tagjait és hozzátarto­zóikat a céh vezetőijének lábá­nál temették el. A régészek rábukkantak egy olyan falra is, amelyet kereszt­tel díszítettek. De csak a ké­sőbbi ásatások mutatják meg, hogy ez valóban egy keresztény közösség temetkezési helye volt-e, mint azt néhány régész feltételezi. A csontvázak mellett értékes tárgyak is napvilágra kerültek, (av például két női sír­ból porcelán mongol ivócsészék és XIII. századi arany-, ezüst- és bronzérmék kerültek elő. Ed- diq még tisztázatlan annak a két neqroid arcélű fáraómaszk- nialk a, je;le--- méq nem azonosított anyanból öntöttek a középkori Mongóliá­ban. Az ásatások idővel feleletet adnak arra, kikből állt Kara­korum lakossága. KNPK Olajkutatás, gépgyártás A partmenti területeken „fe­kete arany”, olaj után kutatnak jugoszláv segítséggel a KNDK szakemberei. Az ázsiai ország a Szovjetuniótól és Kínától éven­te egy-egvimHIió tonna nyers­olajat vásárol, de importál Bur­mából, Algériából, Iránból és néhány más közel-keleti állam­ból is. Az ország jelenlegi fő energiaforrása a szén és a víz. * Hetvenméteres, horizontálda- rus, univerzális gyalugép első példányát készítették el a KNDK egyik nagyüzemében, a Ron- szong Gépgyárban. A többféle művelet elvégzésére alkalmas gép 150 tonnányi rögzített anyag megmunkálását teszi le­hetővé. A gép üzemi próbái ki­tűnően sikerültek. A vegyianyagok mennyiségé­nek pontos, mégis egyszerű meghatározását a koloriméter tette lehetővé. A vegyészeiben a kolorimetria felfedezése előtt is kiterjedten alkalmaztak ana­litikai elemző méréseket, ame­lyek segítségévéi egy-egy anyag koncentrációját, illetve mennyi­ségét pontosan meg lehetett ha­tározni. Ezek az analitikai vegy- elemzések azonban nagyon idő- és anyagigényesek voltak. A kolorimetriás eljárás a régi módszerekkel ellentétben gyors, egyszerű, éppen ezért olcsó és mégis megbízható módszernek bizonyult. Lényege az, hogy sok anyag egy-egy más vegyianyag­gal összehozva jellegzetes színt ad. Ha a vegyianyagok reakció­ja (egymásra hatása) oldatban történik, akkor az oldat színe a benne levő vegyianyag mennyi­ségétől világosabb vagy söté- tebb árnyalatot ad. Kezdetben a színárnvalat meghatározása szabad szemmel történik, ké­sőbb sokkal objektívebb, meg­bízhatóbb, és éppen ezért pon­tosabb technikai eljárást alkal­maztak. A kolometria tehát nemcsak jelentősen kitágította a szinte csak nyomokban jelenlé­vő anyagok mennyiségi megha­tározásának a lehetőségét, ha­nem olcsóbbá és egyszerűbbé tette cml viszont az el :árás el­terjedését, tömeges alkalmazá­sát tette lehetővé. A kolometriás módszer alap­jában színes oldatok koncentrá­ciójának a meghatározására al­kalmas. Az eljárás során a vizsgálandó színes anyag isme­retlen koncentrációjú oldatát összehasonlítják uqyanazon szí­nes anyag ismert koncentráció­jú oldatával. Ha a meghatá­rozandó koncentrációjú oldat Románia Nehézgépgyártó kombinát Romániában az utóbbi másfél évtized allait több mint hétezer kisebb-nagyobb ipari objektu­mot létesítettek, köztük olyan nagyüzemeket is, mint a Repub- lica Nehézgépgyártó Kombinát. A bukaresti nagyüzem az or­szág jelentős fémipari központ­ja. A kombinát a közelmúltban üzembe helyezett részlegében a csőgyártásra rendezkedtek be. Az új részlegben — kapacitása évi 40 ezer tonna áru — rozs­damentes csővezetékeket és öt­vözött acél alkatrészeket állíta­nak elő. így Franciaország és az NSZK után Románia is azon európai országok sorába lépett, amelyek az ipari és energetikai berendezésekhez néíkülpzhetet- len elemeket gyártanak. maga nem színes, akkor külön­böző módszerekkel olyan ké­miai reakcióknak vetik alá, me­lyek során színes anyag kelet­kezik, és ennek koncentrációja már meghatározható kolomet- riásan. Új kikötő épül a Dráván, Eszéknél. Ez lesz Jugoszlávia legnagyobb folyami kikötője, amely teljes elkészülése után évente 5 millió tonna áru keze­lésére lesz alkalmas. Területén vasútállomást, rakodókat, tár­házakat is építenek. A kikötőt előreláthatólag 1985-ben adják át a forgalomnak. * A rijekai JUGOLINIJA hajói, rendszeres konténeres szállító- szolgálatot látnak el a Földkö­zi-tenger és a dél-amerikai par­tok között. A JUGOLINIJA-hajók 1981-ben az előző évinél két- szerte nagyobb konténerforgal­mat bonyolítottak le. A hagyo­mányos áruszállítási lehetősége­ket is szívesen igénybe veszik a dél-amerikai partnerek: tavaly 180 000 tonna teherárut szállí­tottak mindkét irányban: példá­ul halkészítményeket, kávét, ka­kaót, rézkoaicentrátumot. A gyümölcsöző, jól fejlődő kap­csolatot 9 évvel ezelőtt létesí­tették. Brnóban az Orvostechnikai Kutatóintézet munkatársai olyan műszert szerkesztettek, amely ki­küszöböli az emberi szem té­vedését a koloriméter színelté­résének leolvasásában. Teaszüret Laoszban Laoszban 1977 óta megduplázódott a tea-, a kávé-, a do­hány-, a szója-, a földimogyoró- és a gyapotültetvények terü­lete. A képen: teaszüret a Boloven-fennsikon, Dél-Laoszban. Uj koloriméter Az „Északi-sark—25" szovjet sodródó állomás — felülrő A Chiratic 49 jelű műszer és ki fejlesztői

Next

/
Thumbnails
Contents