Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-17 / 218. szám
1982. szeptember 17. Képújság 3 Vb-ülés Bonyhádon Napirenden a zártkertek beépítése A háztájiban sem csökkent a hizlalási kedv A bonyhádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délután megtartott ülésén a művelődésügyi osztály ügyrendi feladatainak ellátásáról tárgyalt: majd a Vöröskereszt helyi szervezetének tevékenységét értékelték. Meghallgatták Sebestyén Lajos műszaki osztály- vezető beszámolóját a város környékén levő zártkertek beépítésének helyzetéről. Az utóbbi napirendi pontot követően a végrehajtó bizottság tagjai a város három különböző részébe mentek, s a zártkerteket, valamint az ott folyó építkezést a helyszínen megtekintették. A kiskertek iránti érdeklődés Bonyhádon is a 60- as évek végén kezdődött. Akkor Cikó község igazgatási területéhez tartozó, de Bonyhád közvetlen közelében lévő Széplaki dűlőben indult meg a parcellázás, majd egy-két év múlva megjelentek az eHső gazdasági épületek. Pontosan a zártkerti építési gyakorlat hiányában az akkor épült présházak több szempontból kifogásolhatok voltak. Ezért indokolttá vált a terület szabályozási tervének elkészítése. A 70-es évek végén ismét nőtt a kertek iránti igény. Ennek kielégítésére a 6-os főút melletti területen jutottak többen kiskerthez. Mivel a táj és a környezetvédelem leghatékonyabb módja az ésszerű környezetkialakítás, Bonyhádon elvetnek minden ötletszerű megoldást, azaz a tanyák és a présházak építésére, valamint a területek rendezésére minden esetben tervet készíttetnek. A 6-os út mentén, 90 hektáron 500 kiskert hozható létre, ahol az elmúlt két év során megkezdődött a beépítés. Az építési kedvet tovább növelte, hogy az elmúlt év közepétől a korábbi 12 négyzetméterrel szemben az építhető gazdasági épület hasznos alapterülete elérheti a 30 négyzetmétert. A harmadik zártkerti egység Bonyhádon a Szecska dűlőben helyezkedik el, amelynek területe 46 hektár. Elhelyezkedése révén a legértékesebb zártkerti egységgé válhat a .későbbiek során. Bonyhádon azon igyekeznek, hogy visszaszorítsák azt a szemléletet, amely szerint néhányon a zártkertek épületeit a hivalkodás eszközének tekintik, pedig ott elsősorban a termelést és a tájvédelmet kell előtérbe helyezni. Siiózás Döbröközön Négyezer mázsa silót tipratnak öt-hat géppel A döbröközi Zöld Mező Mgtsz-nek jól jött a szekszárdi növénytermelési rendszer segítsége: nyúzópróbára adtak egy nagy teljesítményű traktort, a hozzá tartozó silózógépet pedig a szövetkezet megvásárolta. Ez a Hesston gyártmányú gép a maga kategóriájában egyedülálló, nem önjáró, hanem vontatni kell traktorral, teljesítménye igen magas, és szép zúzalékot készít. A silónak való kukoricát égycentis darabokra vágja fel. Alaposan felkészültek a szövetkezetiek a gépek „nyúzásá- ra", tíz nap óta szinte megállás nélkül dolgoznak. Vasárnap is egész nap a szezonmunkában részt vevők talpon voltak, s kedden délutánig több mint háromezer tonnára való silót tiprattak a gépekkel kazalba. A nagy teljesítményű vágógépet hét vontató alig győzte kiszolgálni, pedig egy-egy pótkocsira 6,5 tonna vágott növényt is felraktak. Fandák József traktorossal beszéltünk, aki elmondta: a legnagyobb gonddal végzik a munkát, hogy mielőbb tető al ákerüljön a siló, a szarvasmarhák téli tömeg- takarmánya. Kónya János mezőgazdasági szervizmesterre bízták az új, drága és nagy teljesítményű silózót. Elégedetten mondta, hogy a „nyúzást", tehát a teljes terheléssel való működtetést a gép bírja, s most szerkesztenek egy csatlakozót a vágógéphez, mert a traktort vissza kell adni a KSZE-nek, s ott majd tovább vizsgálják. A sertéságazat fejlesztése a kölesen tsz-ben ' '.V " * ; • *- •x.ií A tsz kistormási hizlaldája Horváth János etetés közben. Évente hetven sertést hizlal eladásra — A szarvasmarhatartást és -tenyésztést felszámoltuk, fellendülőben van a sertés tenyésztése a kölesdi tsz-ben. — mondja Kun Etelka, az ágazat vezetője, állattenyésztési üzemmérnök. — Jelen pillanatban a kistormási és kölesdi telepeinken 3040 sertésünk van. Ebből kettőszázhetvenkilenc az anyakoca. Munkánk három irányú: először az anyakocatartás, másodszor a hízott sertések értékesítése, harmadszor — bár kisebb jelentőségű — a vemhes kocákkal való foglalkozás. A nagy fehér koca és a holland lapály kan keresztezésével állítjuk elő a kocautánpótlást, saját tenyésztésben. Jelenleg is kilencven előhasi anyánk van. A közelmúltban kezdtek elleni, átlag 7-9, szépen fejlett, erős malacot. Ezek adják a tenyész- anyag magvát. Fő profilunk a hízott sertés értékesítése. Erre a célra Hun- gahib-39 vérvonalú kanokat használunk. Átlagosan 104 kilogrammos súlyban szállítjuk, és hasított sertés formájában veszi át tőlünk o húsipar. A követelmények nagyon szigorúak: a szalonnavastagság és egyéb tényezők figyelembevételével I— IV. osztályba sorolják. A mi állataink általában második osztály körüliek. — Honnan szerzik be a szükséges takarmányt? — Teljes egészében mi termeljük meg. Tavaly 45 vagonnal raktároztunk búzából, kukoricából, árpából. Saját keverőüzemünkben állítjuk elő a szükséges tápot a környei kombinát koncentrációjának hozzáadásával. — Úgy tudom, hogy nem volt elég helyük. — A tehénistállókat alakítottuk át. A borjúnevelőből lett malac-utónevelő, másutt meg 84 férőhelyes elletőt hoztunk létre minimális költséggel. Ezt az építőbrigád végezte, s ők fognak mindkét telepünkre üzemi utat építeni. — Az eredményeket és a terveket milyen létszámmal érték el és tudják végrehajtani? — Megvan a szükséges létszámunk: traktorunk, kocsink. Tizennégy gondozó eteti és vigyáz a sertésekre. Traktorral hordjuk a szükséges takarmányt, mindig frissen kevert állapotban. Két lófogatunk feladata a szalma biztosítása, a zöld behordása, és a felgyülemlett trágya elszállítása. — Milyen a hizlalási kedv a faluban? — érdeklődtem Csapó Jánostól, a tsz háztáji agronó- musától. — Egy kicsit tartottam és féltem, amikor a takarmány és a táp árát emelték, de szerencsére nem lett igazam. A szerződések számában nem voltvisz- szaesés. — Minden sertést felvásárolnak? — Igen, mindent: kiselejtezett anyákat, hízókat, malacokat, süldőket, sőt évente mintegy ötven szarvasmarhát is. Éppen most a selejtanyákat vettem át. Ez - mutat egyikre - hatalmas állat. 317 kilogrammot nyomott, kétszer fialt, de nem váltotta be a reményeket, nem érdemes tovább tartani. Szegedre viszik - szaláminak. Időnként egy rakomány malac is összejön, de inkább csak késő ősszel. A hízott sertés az, amit kedvelnek a gazdák. Eddig Kistormásról és Kölesdről 1227 darabot vásároltam fel. A visszalévő időben még 1300 darabra számítok. — Milyen mennyiségben vállalkoznak a hizlalásra? — Említenék néhány nevet: Horváth János, Kölesdről évenSzállítás előtt még egy utolsó pillantás a sertésekre te 70 darabot hizlal, Kónya Ernő és Németh Illés kistormási tenyésztők 60, illetve 40 darabot terveznek. Borza Ferenc kölesdi gazda pedig 50 darab szállítására kötött szerződést. Nincs a gazdákkal semmi baj, betartják szerződéses kötelezettségeiket. A problémák majd akkor jelentkeznek, ha a sajtgyár megszűnésével nem lehet savóhoz jutni. Mert úgy tartják, hogy a jó savóhoz csak fele takarmány kell, s ez nagy szó manapság. Sertésenként 4-500 forint tiszta hasznot lehet számítani. De ez is csak akkor van meg, ha a kívánt súly nyolc hónapon belül elérhető. Ezen az időn túl tartani, már ráfizetés. ' — A tsz-től milyen támogatást kapnak a szerződők? — Ha a szerződő tagja a tsz- nek, akkor lucerna, szalma, búza, kukorica illeti meg. — És a felvásárlásból milyen haszna származik a termelőszövetkezetnek? — A szarvasmarhánál kilogrammonként egy forint, a sertések után darabonként 50 forint, kilogrammonként 0,5 forint a tiszta nyereség. Haszon tehát van! KONRAD LÁSZLÓ Fotó: KONRAD ZSOLT Fandák József traktoros A pótkocsis traktorok a gép mellett haladnak
