Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-17 / 218. szám
2 ^PÜJSÀG 1982. szeptember 17. A lengyel szejm ülése w Újjászervezik a népfrontot Havasi Ferenc és Marjai József látogatása az Ipari Minisztériumban Per a KPN vezetői ellen Varsóban csütörtökön megnyílt a szejm, a lengyel parlament ülése. Szerdán tanácskozott az a bizottság, amely a hazafias nemzeti újjászületési mozgalom ideiglenes országos tanácsának megalakulását készíti elő. Az előkészítő bizottság szerdai ülésén a júliusi nyilatkozatot aláíró három párt és a három világi katolikus szervezet vezetői, valamint munkások, parasztok, tudósok és művészek vettek részt. Az ülésen résztvevőként felszólalt Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára. Hangsúlyozta annak politikai jelentőségét, hogy az országban már több, mint 3000 nemzeti újjászületési bizottság működik. Szólt a különböző álláspontok türelmes meqhallga- tásának szükségességéről, arról, hogy meg kell erősíteni az állam belső működését és nemzetközi tekintélyét. A tanácskozást követően kezdődött csütörtökön a lengyel parlament ülése. A szejm meghallgatta a belüqyminisz- ter beszámolóját a közrendről és a közbiztonságról', maid megvitat több, qazdasági, illetve szociális kérdésekkel foglalkozó törvénytervezetet. Külön tervezet kerül a parlament elé az államigazgatási szervek munkájának javításáról. Az augusztus vépi zavargások előzményeivel, lefolyásával és következményeivel foglalkozott a szeim csütörtöki ülésén Czeslaw Kiszczak lengyel belügyminiszter, aki beszámolót terjeszettt elő a közrend és a közbiztonság helyzetéről. A szükségállapot bevezetése, tavaly december 13-a óta lassan, de kitartóan halad a normalizálódás fólyamata, mondotta. A vezetés türelmesen bizonyítja jóakaratát, következetességét, a társadalom egyre kevésbé támogatja a földalatti ellenforradalmi csoportokat. Lengyelország — a belső ellenzék és a külföldi felforgató körök állításaival ellentétben — nincs tehát a tehetetlenség állapotában. Az augusztus végi rendbontásokat hosszú heteken ót tartó, nyugatról irányított kampány előzte meg. A lengyel vezetés nem maradt tétlen: sorozatos felhívások hangzottak el a nyugalom megőrzése érdekében. A belügyi szervek négy és fél ezer személlyel folytattak megelőző beszélgetéseket, több tucat illegális csoportot göngyölítettek fel. A belügyminiszter elmondotta, hogy a hatóságok kapcsolatokat próbáltak teremteni az úgynevezett földalattiakkal is, hogy megnyissák számukra az utat a konspiráció felhagyására és a normális életbe való visszatérésre. Tették ezt abban a meggyőződésben, hogy senki sem született a szocializmus ellenségének és senkinek sem kell élete végéig ellenfélnek maradnia. Ilyen lépéseket tettek a többi között a konspirá- ciós vezérek: Zbigniew Buják, Bogdan Lis és Wladyslaw Frasyniuk felé. A tárgyalási javaslattal kapcsolatban a hatóságok még idén áprilisban különleges garanciákat adtak a rejtőzködőknek, hogy a tárgyalásokra biztonságban és nyugalomban sor kerülhessen, függetlenül azok kimenetelétől. A felelet azonbah vagy hallgatás volt, vagy pedig olyan válaszok, amelyek arról tanúskodtak, hogy hiányzik a szűk? séges realizmus mind az 1981. december 13. előtti, mind pedig az azt követő helyzet értékelésében. A végső reagálás az újabb tüntetések, utcai zavargások megszervezése és kiprovokálása volt. * Varsóban befejeződött a bizonyítási eljárás a Független Lengyelország Konföderációja (KPN) nevű ellenforradalmi szervezet négy vezetőjének perében. Az ügyész a törvények által megszabott legsúlyosabb büntetés — 10 év börtön — kiszabását kérte a szervezet vezetőjére, Leszek Moczulskira. A három másik vádlott — Romuald Szeremietiew, Tadeusz Stanski és Tadeusz Jandziszek — esetében 8, illetve 9 évi börtörab üntetést indítvá nyozott. A KPN vezetői elleni per kisebb-nagyobb megszakításokkal hét hónapja tart. A nyíltan jobboldali ellenforradalmi szervezet vezetőit 1981-ben tartóztatták le és állították bíróság elé. A bizonyítást nyert vád szerint 1979-től kezdve Lengyelország védelmi képességének csökkentését, a Szovjetunióval fennálló szövetség megbontását, a Lengyel1 Nép- köztársaság alkotmányos rendjének megdöntését célzó tevékenységet folytattak. Spanyol választási előkészületek A Spanyol Kommunista Párt a jobboldallal szemben demokratikus front létrehozását javasolja az összes haladó erőknek. Ezért döntött úgy a párt központi bizottsága, hogy mérsékelt, de reális programmal indul az október 28-i parlamenti választásokon. A spanyol kommunisták választási programja belpolitikai vonatkozásban a munkanélküliség csökkentését, a gazdasági válság megfékezését, igazságosabb adózási rendszer bevezetését tűzi ki célul. Külpolitikai téren a kommunista párt azt követeli, hogy azonnal függesszék fel a NA- TO-hoz való csatlakozásról megkezdett tárgyalásokat és a választás utáni új kormány hat hónapon belül írjon ki népszavazást Spanyolországnak a NA- TO-ba való belépéséről. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön látogatást tett az Ipari Minisztériumban. Méhes Lajos, a Politikai Bizottság tagja, ipari miniszter, valamint a minisztérium szakmai és politikai vezetői tájékoztatót adtak a minisztérium munkájáról, a létrehozása óta elért eredményekről és a megoldásra váró gondokról. Megvitatták az ipar feladatait a népgazdaság egyensúlyának javításában és véleményt cseréltek a minisztériumi irányítómunkát befolyásoló új feltételekről, a központi iparirányítás és a vállalati gazdálkodás kapcsolatainak korszerűsítését szolgáló elképzelésekről, teendőkről. Havasi Ferenc és Marjai József elismeréssel szólt a minisztérium munkájáról és azokról az eredményekről, amelyeket a minisztérium irányításával a magyar ipar a nehezebb gazdasági feltételek közepette is elért különösen az energiagazdálkodás, a központi fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása, a lakosság ellátása terén. Hangsúlyozták, hogy az iparnak a jövőben még nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a két fő gazdasági cél eléréséhez, a külgazdasági egyensúly javításához és az életszínvonal megtartásához, az életkörülmények javításához. (MTI) Ghotbzadeh Ghotbzadeh, mint külügyminiszter..,- I ■ I " Csütörtököre virradó éjszaka kivégezték Szadegh Ghotbzadeh volt iráni külügyminisztert. Azzal vádolták, hogy meg akarta dönteni az iráni iszlám rendszert és meg akarta gyilkolni Khomeini ajatollahot, Irán vallási vezetőjét - jelentette csütörtökön az ÍRNA iráni hírügynökség. Az ÍRNA jelentése szerint Ghotbzadeh-et a forradalmi katonai bíróság bűnösnek találta abban, hogy meg akarta dönteni az iszlám rendszert és meg akarta gyilkolni Khomeini ajatollahot, Irán vallási vezetőjét. kivégzése és mint vádlott, iszlám birái előtt A legfelsőbb bíróság jóváhagyó döntése után még éjszaka kivégzőosztag elé állították. A 46 éves korábbi külügyminisztert április 8-án tartóztatták le és 44 más személlyel együtt fogták perbe. A tárgyalás augusztusi befejezésekor az ÍRNA idézte a vizsgálóbíró, Mohammad Reysari hodzsatolesz- lám kijelentését, hogy a Khomeini elleni összeesküvést bizonyítékok támasztják alá. Ghotbzadeh állítólag beismerte, hogy egy monarchista csoporttal kívánta megdönteni az iráni rendszert. PANORÁMA BUDAPEST Házi Vencel külügyminiszterhelyettes meghívására szeptember 13—16. között látogatást tett hazánkban Jorge Bolanos Suarez kubai külügyminiszterhelyettes. Itt-tartózkodása során megbeszélést folytatott vendéglátójával és Szarka Károly külügyminiszter-helyettessel a ikét ország belső helyzetéről1, időszerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. A kubai külügyminiszter-helyettest fogadta Púja Frigyes külügyminiszter, valamint Nagy János külügyminisztériumi államtitkár. Magyarországi látogatása befejeztével csütörtökön sajtó- tájékoztatót tartott a Jemeni Béke és Szolidaritás Tanácsának delegációja a Hazafias Népfront székházában. Faruk Ali Ahmed, a küldöttség vezetője magyarországi tárgyalásait igen hasznosnak, gyümölcsözőnek értékelte, s meleg szavakkal méltatta a Magyar Szolidaritási Bizottság képviselőivel most aláírt, hat évre szóló megállapodást. A jemeni küldöttség tegnap elutazott hazánkból. MOSZKVA A Libanoni Köztársaság A libanoni dráma — ez a World Press Photo 1977. évi nagydíjas riportképének címe, amelyet a francia Françoise Demulder készített. A riportkép - akár ma is készülhetett volna. Libanon, amelynek megválasztott elnöke életét vesztette a falangista székház elleni keddi bombamerényletben, a Közel-Kelet egyik legellentmondásosabb állama. A 10 400 négyzetkilométeres ország becslések szerint mintegy 3,2 millió lakosának több mint 90 százaléka arab, míg a fennmaradó rész cserkeszek, örmények, kurdok és más nemzetiségek között oszlik meg. Az ország területén több mint 400 ezer palesztin él, javarészt táborokban, ők nem kaptak libanoni állampolgárságot. Libanon a különböző felekezetek országai: polgárai számára meghatározó kritérium az egyes vallási közösségekhez való tartozás, ettől függ egyéni és társadalmi helyzetük. Jelenleg 17 különböző felekezet működik. A keresztény közösségek közül a maroniták — számuk, befolyásuk, a gazdasági életben elfogjak helyzetük révén - elsőrendű szerepet játszanak. Egy a hetvenes évekből származó felmérés a maroniták számát 655 ezerre, a görögkatolikusokét 145 ezerre, az egyéb katolikus felekezetek hívőinek számát 33 ezerre tette. A muzulmán közösségek közül a legnépesebb a szunnita volt 420 ezerrel, a síita következett 395 ezerrel, majd a drúz 120 ezerrel. A protestánsok 17 ezer, a káldeus, izraelita és egyéb kisebbségek összesen 47 ezer fővel szerepeltek a kimutatásban. Az ország felekezeti alapon történő politikai megszervezését szentesítette az ország 1943- as függetlenné válásakor (addig francia mandátumterület volt) kötött nemzeti megállapodás, amelynek értelmében az ország államfője mindig maro- nita keresztény, miniszterelnöke szunnita, parlamenti elnöke pedig siita mohamedán kell hogy legyen. A belső ellentéteket élezték az ország társadalmi feszültségei is. A nemzeti jövedelem felével a lakosság 5 százalékát kitévő keresztény üzletemberek rendelkeznek. A lakosság 50 százalékát alkotó - általában mohamedán vallású — mező- gazdasági munkásoknak csak 12—13 százalék jut a „nemzeti tortából”. A politikai pártok kialakulásában tükröződött mind a felekezeti, mind a társadalmi realitás, s ahogy az ország 1969-től egyre újabb polgárháborús válságokat élt át, a pártok fokozatosan fegyveres milíciákkal egészültek ki. A jobboldal legjelentősebb ereje a maronita burzsoázia kiváltságait védelmező falangista párt (Kataeb), amelyhez a meggyilkolt Basir Gemajel is tartozott. A Kataeb 15—25 ezer főre becsült fegyveres milíciával rendelkezik. Camille Chamoun volt elnök támasza a Nemzeti Liberális Párt, a másik nagy maronita csoportosulás. Szulejman Frangié volt köztársasági elnök vezette, az úgynevezett Zghor- tai Felszabadító Hadsereget: mindkettővel kíméletlen belhá- borút vívott a falangista milícia. A maronita jobboldal további csoportosulásai: a maronita szerzetesek rendje, a cédrus őrei nevű fasiszta szervezet, valamint a libanoni hadsereg felbomlása nyomán kialakult néhány frakció. A muzulmánok úgynevezett mérsékelt, hagyományos erőkre és a baloldal különböző csoportjaira oszlanak. Az előbbiek közé tartozik a Szaeb Szalam, volt miniszterelnök körül kikristályosodott laza pártszövetség, míg az utóbbiak közül korábban a Baloldali Front gerincét képezte a Haladó Szocialista Párt, amely a drúz közösségre épült és jelenlegi vezetője a pártalapító Kamal Dzsumblatt fia, Valid Dzsumblatt. Az utóbbi időkben erősödött a magát nasszeristának minősítő AI Mo- rabitun szervezet. A Libanoni Kommunista Párt 1970 óta dolgozik legálisan. A baloldal fent említett és más csoportjai becslések szerint mintegy 8 ezer fegyveressel rendelkeznek. Libanon területén 1948 óta tartózkodik 150-200 ENSZ-meg- figyelő. Izrael Dél-Libanon elleni agressziója után ENSZ-bé- kefenntartó erőt vezényeltek az Izrael által kiürített területre, létszámuk mintegy 6000 fő. Szíriaj elentős szerepet játszott az 1975—76-os polgárháború befejezésében, csapatai az Arab Liga rendfenntartó erőiként tartózkodnak Libanonban. Létszámukat legutóbb mintegy 30 ezer főre becsülték, elsősorban a Bekaa völgyében összpontosulnak. A palesztin erők Bejrútból való kivonulása után még az országban — főleg Libanon északi részén - tartózkodó palesztin fegyveresek számát mintegy 5—6 ezerre becsülik. Izrael júniusi agressziója során mintegy 100-120 ezer katonával hatolt be Libanonba. Izrael támogatásával jött létre az izraeli határ mentén a libanoni hadseregből dezertált Haddad őrnagy keresztény milíciáinak ellenőrzése alatt egy külön övezet, amely „függetlenné" próbálta nyilvánítani magát. Csütörtökön elutazott a szovjet fővárosból Ali Nasszer Mohammed, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a JNDK Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke, miniszterelnök. Elutazása előtt" szovjet—del-jemeni jegyzőkönyvet írtak alá, amely a két orszáq közötti gazdasági és műszaki együttműködés jelentős szélesítését irányozza elő. BELGRAD Dom Mintoff máltai miniszterelnök csütörtökön délben hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett. PEKING A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a kínai kormány meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Pe- kingbe érkezett Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, államéinak. Kim ir Szén legutóbb 1975-ben, még Mao Ce-tung életében járt Kínában. KAIRÓ Az egyiptomi—szudáni integráció kartáját néhány héten belül írják alá Szudánban — jelentette be csütörtökön Kairóban Gaafar Nimeri szudáni és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. Néhány órás tárgyalásukat záró sajtóértekezletükön azonban egyik államfő sem szólt részletesen a két ország integrációjának mikéntjéről. BEJRÚT Claude Cheysson francia külügyminiszter csütörtökön a Bejrút melletti Baabdában levő elnöki palotában másfél órás megbeszélést folytatott Eliasz Szárkisz libanoni elnökkel. A francia diplomácia vezetője Francois Mitterrand köztársasági elnök megbízásából érkezett csütörtökön villámlátogatásra Libanonba.
