Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-16 / 217. szám

1982. szeptember 16. A KÉPÚJSÁG FIATALOK «ura FIATALOK FIATALOK Olvasó fiataloknak A Móra Kiadónál a népszerű sorozatokban több új mű jelent meg. A Csináld velünk sorozat új kötete, a Színes vegyészkedés a kémia birodalmába vezeti be a kisiskolás érdeklődőket. Az alapfokú ismeretek után az ott­hon kialakítható, egyszerű esz­közökkel készíthető „laborató­riumhoz” nyújt hasznos taná­csokat, majd a szó szoros értel­mében színes kísérletek elvég­zésének módját, eszközeit, anyagait írja le. A Bölcs Bagoly sorozatban Tinó helyett ezüstpénz a címe Gedai István munkájának, mely a fémpénzek középkori ki­alakulását, elterjedését követi nyomon Rékassy Csaba sok in­formációt nyújtó szép rajzai se­gítségével. A népszerű Búvár sorozatban harmadik kiadást ért meg a hasznos, ehető és a legfonto­sabb mérges kalaposokat be­mutató Gombák. Fekete Istvánnak az ifjúság­hoz szóló művei sorozatában ezúttal a Tüskevár című, ked­ves, kalandos kamaszregénye került az üzletekbe - a tizen­ötödik kiadásban. Másodikként pedig a Kittenberger Kálmán élete című visszaemlékezéseit veheti kézbe az olvasó, Kondor Lajos képeivel. Csíkos könyvek sorozatban két fiatal házas, a tolmács Sá­rika, és a tanár Feri együttélé­sének, egymás elfogadásának kezdeti nehézségeiről, családi - majdnem válással végződő — bonyodalmairól szól Palotai Bo­ris második ifjúsági kiadásban megjelent regénye, a Viharos mennyország. Hegedűs István rajzaival. Nyaralj velünk az Altáj hegy­ségben - hív Lőrincz L. László, aki két mongol kisgyerek nya­ralásának leírásával mutatja be Mongóliának ezt a szép, vad­regényes, kialudt vulkánokkal, hőforrásokkal tarkított táját. „Én már tudom, hogy az élet­ben nem mindenki jó a másik­hoz” - mondja ki „életbölcses­ségét” az együgyű legényke, A. I. Sarov A borsószem emberke és az együgyű legényke című meséjének hőse. Ő azonban igyekszik jó lenni és barátai segítségével legyőzi a gonosz, irigy Turroputo varázslót is. Nemcsak a természetről, ál­latokról, hanem a mai tárgya­inkról is mesél, versel László Gyula a gyerekeknek a Csavar­gó villamos címmel közreadott írásaiban. Például: „A mi há­zunk toronyház / lakik benne háromszáz / férfi, nő és kis­gyerek” — írja és fölsorol né­hányat a lakók közül, humoros formában mutatva be a nevük és a tulajdonságuk közti ellent­mondást. A kötet végén nép­mesefeldolgozások találhatók, és egy valódi népi mesemondó ízes nyelven elmondott szép története. A kísérőrajzokat Kalmár István készítette. Gál György Sándor oly sok művész, muzsikus élettörténete után az Atlantisz harangjai című művében most saját éle­tének regényét írta meg az if­júság számára. Sikertelen merényletet követ­tek el Hitler ellen az 1944 jú­niusában összeesküvő katona­tisztek. Az akció fedőneve Wal- kür volt. Ennek előkészítéséről, a tisztek tettének indítóokairól és a véres következményekről írta dokumentumregényét Ernst Ludwig Bock, Walkür nem mo­solyog címmel. Tapasztalatcsere Karl-Marx-Stadt megyében Az ifjúsági Vöröskereszt a békéért Nemzetközi lékor Bulgáriában Beírtuk nevünket a mozgalom jelképébe IKtes Gabriella, a szekszárdi kereskedelmi szakközé pisücoi a IH/c osztályos tanulóijai, Takács Zsuzsanna1 du'naeqyházi gimna­zistával képviselte a Maqyor Vöröskeresztet Bulgáriában, eqy nemzetközi ifíjúsáqi tájbor­ban.. A háziqazidá'kko:l együtt 11 ország ifjúságii viöröislkeresztesei adtak találkozót egyimásintak az idén nyáron, és nem is Csák Rulgáriábain, ezen. kívül a- Né­met Demokratikus Köztársaság­ban és Cséhszilovákiálbain is rendezett ugyanilyen találkozót a Nemzetközi Vöröskereszt. Azok az eutrólpaiii orszáqok vet­ték részt a rendezvényen, aime- lyek'ben műkődnek ifjúsági tai- gozatok, szekcióik, vagy éppen, miint nálunk, allaiplszervezetek. A tá'bor Tuzllatá'ban voit, a tengerparton, Allbeina, mellett. — Mi voillt a legnagyobb élmé­nyed* ez alatt a három hét alatt? — Regényt tudnék mesélni, annyi: münden történt velünk. Csodálatos utazás volt, jói érez­tük magunkat. Ha egyet ‘kelle­ne kiválasztanom, oz o Neptun- üninep. Ez tulajdoniképpen népi hagyomány az eqész országban. Az egész naipos program után estera tengerparton égtek a fáklyák, tűziijáték is volt. Az a hagyomány, hogy az embere ka tengerbe kiabálják kívánSóqa'i- kiat, illetve azt, hoqy miben, se­gítsen Neiptun, a tenger istene. Mi a, békéért ‘kiáltottunk 1*1 nyelven. Szép és emlékezetes volt. Ezen kiíviüll augosztás 1ó- án volt a táboriban a békenbip- jai ekkor egész nlap a1 békéről beszélünk. Végül egy zá szilán örökítettük meg, ó tábor nevé­ben, a fiataiivörösikeresztesek Ibé­keakaratát. A zászlón kis ke­resztek voltak, mliinideqVikinek a sarkában ai nemzeti zászló, sim.i a mozgalom, jelképébe, a ke­resztre beírtuk a saját nevün­ket. — Milyen „szakmai” progra­mok voltak? — Sokféle, egy kétna-pos ver­senyt is rendeztek, almi- szintén nlagyan. érdekes volt, élő em­berek imitálták a baleseteiket, csak egy telefon érkezett a, tá­boriba,, ne'külnik kellett megke­resni a helyszínt is. Példá ul volt Kiss Gabriella olyan, feladat, hogy csak any- nyit tudtunk, hagy- verekedés tört ki, a legközelebbi, kocsmá­nál. Annyira komolyan vették az imitációt, hogy még egy autót is összetörtek. — Hogy sikerült a két mogyOir ‘lánynak a verseny? — Itt nem voltak helyezések, de úg,y mondták, mindenki a maxiimé lis teljesítményt érte el. Más versenyeken, vetélkedő­kön iS eredményesen, szerepel­tünk. Érdekesek voltaik a nem­zeti estek is. Minden nalp vacso­ra után két-lkét ország miuta,tko­zott be. Már itthon felkészül­tünk, à MágyOr Vöröskereszt történetébőll ís„ meg vittünk diá­kat, zenei kazettát Magyaror­szágtól. Amit mindenki várt, az a csárdás, még jó, hogy „vit­tünk”, meg be is tudtuk mu­tatni:. Nagy, leégés lett válna:, ha nem. tudunk táncolni. Éne­keltünk, verset mondtunk.. Eqy má'siik nalpan a. Városiké resztről beszélgettünk. Mindenki beszélt a salját országáról is. — Akko r en nyi tapasztó lat birtokában már válaszolni tudsz arro, hogy szerinted mi­lyen nálunk az ifjúsági, vörös- keresztes .mozgalom ? — A többiekkel összehasonlít­va,, ván amilben, jobb. Nálunk például majdnem münden kö­zépiskolában van allaipszervezet, másutt Csák egy van eqy vá­rosiban,, egészen kevés taggal. Ami nálunk nem jó, hoqy a, fia­talokat úgy kell' rábeszélni a tagságira:, nem önként jönnek és nem, sokain. Az is rosszul esett nekünk, magyaroknak, hagy mlajldnem, minden országnak van egyenruhája,, "sajnáltuk, hogy nekünk nincsen., A nem­zetközi, tábor határozatot ho­zott arról, hagy minden ország ifjúsági vöröskeresztleseinek le­gyen azonos egyenruhája, de persze tudom hoqy ez nem raj­tunk múlik. Ezt a, nemzeti- Vö­röskeresztek döntik majd el, hagy lesz-e belőle Valami.. Na­gyon, tetszett Várná bain az egészségügy* múzeum, ahova iskolai1 csoportok i's mehtetnek tanulni, ilyen bemutatókat ren­deznek a kórházak is. a diákok­nak. Három naip kiíró ndiuWi vit­tek bennünket a környező vá­ró sokba,. — Milyen nyelven beszélget­tetek? — Mindent, amit mondtak, négy nyelven fordították, demi iS kaiptuink talimádsot. Találtaik valakit, akii kicsit beszélt ma­gyarul.. A harmadik héten, már keveréknyelven' és mutogatva beszéltünk és nagyon jól meg­értettük eqymást. Szokták mon. dobi, hogy elmélyítettük a né­pek közötti barátságot,, hát itt ez igazán meqivalôsu'lt, miimld- a n nylon, ezt éreztük. — Mi köt a Vöröskereszthez? — A segítem*, a kara s. Két éve vagyok tagija, a mozgalomnak1, az iskoIánkban, lettem, tagija. Másodikban megváJasztóttak az alaipszemvezet IViK-titkárának, részt* vettem a, 100 éves év­fordulóra, ki,írt pályázaton. Na­gyon jó érzés, hagy tudok se-* gifteni, magamon és másokon. Az életben általában az van, hogyha történik egy baleset, oz emberek csőik köfülálilják a. sé­rültet és nem tudnak mit csi­nálni. Jó, hogy én tudinék se­gíteni, ha csak elsősegélynyúj­tásról van is szó. Arról is hoz­tunk határozatot a tóibarbam, hogy az élsásegélynyújtás épül­jön be a, tan anyagiba, de hát ez megint olyan dioloq;, almi nem rajtunk múíiik, mii csak ja­vasoltuk. IHAROSI IBOLYA A KISZ Tolna megyei Bizott­ságának hivatalos delegációja 1982. augusztus 30. és szep­tember 4. között tartózkodott tetsvérmegyénkben, Karl-Marx- Stadtban. A csoport vezetője Kiss Magdolna, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első tit­kára, tagjai Török Mária, a KISZ Tolna megyei Bizottságá­nak titkára és Herczig Ferenc, a KISZ Szekszárd városi Bi­zottságának tikára voltak. Az FDJ Karl-Marx-Stadt me­gyei Bizottsága ez évben a testvérmegyei hivatalos delegá­ciók korábbi hagyományos, kü- lön-lkülön történő utazását koordinálta, és ezzel az új kezdeményezéssel egyszersmind lehetőséget teremtett arra is, hogy a különböző szocialista országokból — Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, Magyarország — ér­kező ifjúsági delegációk tagjai az FDJ ifjúságmozgalmi mun­kájának, elért sikereinek és soron lévő feladatainak meg­ismerésén túl eqymás között is véleményt cserélhessenek, kö­zös munkával törekedhessenek az egves országokban élő fia­talok körében az ifjúságmoz­galmi munka különböző terüle­teit érintő problémák, gondok megoldására. A vendéglátó Karl-Marx- Stadt megyei bizottság az egy­hetes program tervezése és szervezése során az egyes or­szágok ifjúsági szervezeteinek az ideológiai és tömegpoliti­kai munkában elért eredmé­nyeinek megismerését, a mun­ka elméleti és gyakorlati ol­dalát érintő tapasztalatcserét helyezte a középpontba. En­nek érdekében 1982. augusz­tus 31-én került sor a nemzet­közi ideológiai konferenciára, ahol a FDJ Karl-Marx-Stadt megyei Bizottságának első tit­kára, Brunhilda Bonitz referá­tumát követően a különböző szocialista országok számoltak be az e területen elért ered­ményeikről, további feladataik­ról. A referátumok lehetőséget nyújtottak annak elemzésére, hogy a környező szocialista országokban milyen módon si­kerül megvalósítani az ideoló­giai munka olyan fontos cél­kitűzéseit, mint a törénelmi szemlélet alakítása, az aktuá­lis napi eseményekre való gyors reagálás, a fiatalok felkészült­ségének, politikai képzettségé­nek növelése, vitakultúrájuk fejlesztése. A véleménycsere so­rán nagy hangsúlyt kaptak a gazdaságpolitikai kérdések, a békéért folytatott küzdelem feladatai is. A Karl-Marx-Stadt megyével való ismerkedést jól szolgálta a magyar ifjúsági delegáció Flöhe járásban tett látogatása, melynek során a mezőgazda- sági és ipari üzemek termelési eredményeiről, az ott dolgozó fiatalok élet- és munkakörül­ményeiről gyűjthettünk infor­mációkat. A járási FDJ-bizottsóg tag­jaival folytatott beszélgetések során napirendre került az if­júság körében végzett mozgal­mi munka differenciált mód­szereinek, a fiatalok szabad­idős tevékenységének, a szer­vezettség alakulásának, a gaz­dasági építőmunka ifjúságot érintő feladatainak, a lakóte­rületi munka kérdéseinek elem­zése. A program célkitűzéseinek megvalósítását segítette a Bé­ke völgyzáró gát megtekinté­se, amely az első központi if­júsági védnökségi munka volt és a barátsági est. A történelmi emlékhelyek felkeresése a munkásmozgalmi ismeretek bővítésén túl alkal­mat adott arra is, hogy tanul­mányozzuk: hogyan és milyen módon hasznosítja az FDJ eze­ket az emlékhelyeket az ideo­lógiai, politikai nevelő munkája során. Az egyhetes színes, változa­tos, sok új információt és ta- pasztaiatot nyújtó program vé­gén sor került a testvérmegyei kapcsolatok értékelésére, a következő évre szóló együtt­működési megállapodások ün­nepélyes aláírására. A KISZ Tolna megyei Bizott­sága hivatalos delegációjának látogatása, a német, szovjet, boiqár, csehszlovák, lengyel ifjúsági vezetőkkel való talál­kozás tapasztalatcseréje ered­ményes volt, az információcse­rék, a kötetlen, baráti beszél­getések segítséqet adnak to­vábbi feladataink megoldásá­hoz. TOROK MARIA, a KISZ MB titkára Egy korosztály emlékezik Uriah Heep a Kisstadionban 1982. szeptember 8. 19 óra 15 perc Másodszor tapossuk az új sportcsarnoktól a Kisstadionig vezető kacskaringós utat. A hétfői nap csalódásán már túl vagyunk. Már eszünkbe sem jut, hogy önhibánkból kutyagol­tunk ki fölöslegesen egészen az „aréna" vaskapujáig, mert nem hallgattuk még a rádió öt­órás híreit, melyben természe­tesen közölték azt is, hogy a koncert elmarad. Ez akkor volt, ma ma van. Többszöri az ellenőrzés, és a kordonon nem könnyű a beju­tás. Jeggyel. Tizenkétezer - mennyire viszonylagos a „fia­tal" kategória?! - fiatal fiatal. középkorú és matuzsálem fia­tal vár valamit ettől az estétől. 19 óra 31 perc A Kisstadion most elég a hallgatóságnak — 7-én, kedden volt már egy előadás —, nem úgy a Kraftwerk esetében. Ám, most a legutóbbi felállású Uriah Heep lép majd a desz­kákra. Egy letűnt rock-korszak egyik kiváló együttese! A jelen idő helytálló, ámbár a közönség jobban szeretné, ha múlt idővé válna és nem késne a kezdés vagy félórát. 19 óra 45 perc Egymás oldalának dőlve, ke­zeinket összecserélve csak vá­runk. Látvány híján nem va­gyunk, mert vagy kétszer har­minc hangfal jelenléte eljuttat­ja tudatunkig, hogy miért va­gyunk itt ennyien. Nézőtársam — egy topis, alig húszéves fiú — még csak most kezdi el járni az „élet iskolá­ját", azért türelmetlen. Egyszer­esük gyűrögetni kezdi a vas­korlátot. Rászólnak, leültetik. Később már ez sem használ. Eközben magnózene próbál­ja oldani az egyre sűrűsödő feszültséget. Hasztalan. A stadionban tizenkétezer apró pont vagyunk. A várako­zás és a cig ^ettafüst von fö- lénk felleget. 20 óra néhány perc Lélegzetvételnyi szünet, majd csontig hatol a Carmina Bura- na nagykórusa és berobban a színpadra a Uriah Heep le­génysége. Lángot vet a gyertya, most Feliratok köszöntik az együttest azok játszanak a színpadon, akiket eddig csak lemezről volt szerencsénk hallani. Az első ütemre ringani kezd a tömeg. 20 óra 20 perc — A régi Heep kell nekünk! — üvölt artikülálatlanul egy „középkorú” harmincas fiatal. És meglesz! Hát ezért jöttek ők, és ezért jöttünk mi ide. A régmúltért! A Démonok és varázslók el­ső akusztikus gitárütemére va­lami történt. A „tacskók”, a ti­zenhat éves csövesek, punkok és digók mindebből persze semmit nem éreznek. Ok egy más világ, mi már egy más vi­lágmindenség vagyunk. Éppen tíz éve volt, hogy e remek dalt először hallgattuk. Amikor gimibe jártunk, amikor először kísértünk hosszabban egy lányt, amikor, amikor... Szürkeállományunkig hatol a dob. De fülünk a régi és emlé­kezni is tudunk. 20 óra 48 perc Mozog a Kisstadion, kezek kaszálják a levegőt. Hullámzik a tömeg. A Heep saját klasszi­kus dalait játssza már: a Júni­usi reggelt, a Nézz önmagad- bát, és talán a legnagyobbat, a Cigányt. A legdrágább jegyek birto­kosai fitymálva nézik a korlá­ton túliakat. Konszolidált visel­kedésük csak álarc. 21 óra néhány perc A Uriah Heep búcsúzna, de nem engedik őket. Háromszori ismétlés után is csak áll és vá­rakozik tizenkétezer ember. Szemek keresnek valakit, a te­kintetek találkoznak. Mintha eső esett volna, olyan vizesek az ingék. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Fotó: VARADI GÁBOR Porondon a Heep — kevés ideig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents