Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-16 / 217. szám

1982. szeptember 16. riÈPÜJSÀG 5 FlcncnU Első osztá|y°sokról lesi sró ezen az oldalon. CljUjUKt Alsó-, közép- és felsőfokon tanulókról, akik vagy most kezdték tanulmányaikat, vagy az eddigi akadályokat sikerrel leküzdve, rangosabb iskolában szereznek magasabb szintű ismereteket az 1982—83-as tanévben. S eközben félig-meddig beiratkoztak a nagy „É'^vel írt Élet iskolájába is. Hárman Paksról „Kellemesen csalódtunk” Az általános iskolai .nevelő- manlkában fontos helyet keip a pollitedhinllkai képzés. A gyere­kek itt olyiati ailaiplsmeréteket szereznek, amelyek fontosaik 'le­hetnek több naqyüzeml termielé- sii ágiban. A gyakorlati tapasz­talatokat segítik a hiagytamá- ínyos elméleti tantárgyaik. A fi­zika főképpen az energetikai, az anyagok medhamlíkaii megmun­kálása, gépesítés és víil'la'mosí- tás, az automatizálás tekíiintété- ben, a kémüto elsőlsoribain a vegyiparhoz és fémikiohászaitihtoz, a biológia ped i g a mezőgazda­sági termelésihez nyújt alapis­mereté!«:!. Ezek döntően befo­lyásolják a pályaválasztást. — Szeretem a fizikát -imond- jia HoiPób Lásdá, a, szekszárdi 505. számú Szakmunkásképző Intézet első évfolyamos kOrosz- széniaJlakátos tanúi álja. — Fontos tárgy még a sza'k- raljz, meg az anyagismeret — folytatja, - Én Tamásiból1 ke­rültem idle. Édesanyám az otta­ni autószervizben, száimllázó. Amikor btejártaim hozzá; akkor ismerkedtem .meg néhány szere­lővel; meg a munkájukkal. Meg­tetszett. Ezt-választottam,. Bár szerettem voltod kalmionos len­ni, Vagy hajós.. Apu is hajós volt a Balatonon,. Oda viszont szakközép keil Nekem pedlig 3,5 voit a,z átlagom; ami ke­vés. Kollégista vagyok. Az első napokban honvágyaim volt, d,e már elmúlt. Flurosa volt a- ko­rán fekvés, meg az ébresztő. Szeretni fogam, a szakmát, azt hiszem.. Egyre több autó lesz, és azokat valakinek javítani is kell. Vám egy testvéreim, ő is az 505-;ös'be akar jönni, de óivá iintemi Előlször giimmá ziumbta men(jen és utána jöhet ide. Könmyéblb úgy tanulni. Meg más, ha az emlbernek van érett­ségije. — Érni is szerettem a, fizikát — kapcsolódik a beszélgetésibe leiméi Lásziló bonylhádl' tanuló. Ő villamylszere'lő szeretne lenini. Társánál csöndesebb, szűksza­vúbb. idegenkedik a kolteqliuim,- tól, inkább a bejárás fáradtsá­gait váHálja. Hite szerint 2000- beni ,már minden, villáim,os ener­gia segítségével működik és választott sz'akmá jónak így megvan a perspektívája. A tanműhely fénylő asztala mögött, munkaköpenyben áll a két fiú. Satu és kalapács segít­ségével fémet munkálnak. Betű formálódik. Az elsői S, almi már kezük munkája nyomán szüle­tett. összegzése ez az általá­nos iskoláiban és a szakmunkás­képzőben eddig szerzett úlj ta­pasztaltatoknak. INem a, legideálisabb 'körül­mények vá.rtá'k ezen az őszön a plakisi Vak Bottyán Glímmázium tanulóit. Tatarozás... Felújítói... Álllítóil'ag a szabályok szerint a Villamos áramot még most sem lenne szabód hdlszmálni az épü­letiben..,. Mindezt; s a, többi,, „csak” kényelmetlen körülményt remél­hetőleg nem, négy éven keresz­tül érzi mlajfd, házorni diáki: Kipasznlai Iván, Hélilebrand Ka­talin, és Bordás Andrea,. Osztályfőnökük, dr. Ságih Já­nosáé a következőket mondot­ta,: — Intel ligentoia-szintíilüklkel és tudásúikkal elégedett vagyok, s Hellebrand Katalin ez a, megállapításom, általáno­san a.z egész osztályra vonat­kozik. A két lá,ny és az egy fiú pe­dig azt állította, hogy lényege­sen különbözik a gimnáziumi oktatás a,z általános iskolaitól': — Többet várnak tőlünk — mondták, s hozzátették: — Fel­nőttiként kezelnek bennünket. Ezért ,is többet akarunk nyújta­ni. ÍFtadig, é;pp elege Van mdnlap- ság egy gimnazistának ! Ott van mindjárt a ,„nulladik" óra; ami már réggel 7 tájiban elkezdődik. S egyébként legtöbbször napi holt tanóra, amit I eg a, láb b Krasznai Iván háromi óra otthoni tanulásinak kell követnie. — Máskülönben nem megy — vallották oz elsősök, s. ez a, na­pi 6 plusz legalább 3 bizony nem tűnik kevésnek, hla ráadá­sul mégi szórakozásra; sportra, zenére, netán a dstaládrai Is go ndoluinlk,. — Milyen az ú|j osztály? — kérdeztük a hárem, paksi d’i- á'krtólls — Nagyon jiél megértjük egy­mást. — Jobbat vagy rosszabbat vártatok a giimináizulmtól ?-1 Kellemesen csalód tűnik — hangzott az egyöntetű válaisz. Bordás Andrea Nehéz az iskolatáska Tanár, szakács, gyerekorvos... Mindenkit felvettek Kunos Ferenc, a báfaszléki gimnázium igazgatója va,jón milyen, vé,liemén:ny!éí Van a mos­tani elisőtsökrői? — Iskolánkba, valamennyi je­lentkezőit felvettük, s így o két első osztálynak bizony osáik. 3,75, Ültetve 3,76 az úgynevezett ho­zott átlaga, — mondatta. — Ed­digi felkészültségük eléq sok kí­vánnivalót hogy maga után; különösen az orosz nyelvi és a matematikai í slmeretetóből. — Ügy tudtom; a korábbi években is mindenkit felvettek; aki itt aiktart továbbtanulni. — Valóban, de például egy esztendővel ezelőtt 4-es vto.lt a már említett tan'ulimányi átlaq. — Készülitek felmérések az el­sősök ismereteiről ? — Tetmé szelesen, s lehangoló azi, hogy oroszból 70 százalé­kuk elégtelennek, bizonyult. Öröm Viszont, hogy három, kis­lány tudása jeles, e tárgyiból, s érdekes máidon mlindhánmen ődsénvtek. — Miiként kívánnak elegeit ten­ni a felzárkóztatás követelmé­nyeinek? — Roppant nehéz feladat há­rul nevelőiestületülnkre. Hiszen osztályonként 35 tanulóból 25- 30-ntak a tudását kei'll azonos szintre hoznia a mindössze 5— 10 jobban felkészültével. Köz­beni, persze, kívánatos lenne, hoqy a, iák is javítsanak, s nem feledkezhetünk, meg a tehet­séggondozásról sem,. — Bizonyára akadtak az Isko­lában, Időzi tshet'séaek i!s .. — Például egy diákiunk 3.4­es áflaaaiail jötít; s matematiká­ból közepes volt. Nos, azóta te - é rettség izeit qii m.ná ziiuimu nkiba ni s. elvégezte a pé'ds'i tanár,képző főiskola matemaifika-lfi.z'ika sza­kát... — Sokan jönnek hasonló am­bícióval!? — Akik konkrét céllal, s tel­jes energiával tanulnak, ná­lunk, s nemidstak álmodoznak, el is érik, vágyaikat. A tovább­tanulásra, jtelenltkezettek felvé­teli aránya, iskolánkban, évek óta, jó. Más kérdés, hoqv mind­ezért tanóráink szinte hihetet­len pluszmunkát vállalnak. Mindezt azonban hiába, teszik, ha netán, az a diáik csak; úgy „elvan,” a qíiminóziaimlbami, mii. vei az aipuk.a kívánsáqa volt az itteni továbbtanulás”. Nyílt tekintettel, határozott fellépéssel ülnek a beszélge­téshez azok a legkisebb első­sök, akik két hete a szekszárdi I. számú Általános Iskola tanu­lói. Amíg nyolcadikos társaik kö­zött néha akadnak pályavá­lasztással küzdők, addig az 1/a. osztály három kisdiákja - Ké- kessi Gabriella, Vidovszky Lil­la és Kiss Dezső - már ponto­san tudja, hogy először felnőt­té szeretnének válni, utána pe­dig tanár, szakács és gyermek- orvos lesz belőlük . . . A katedra túlsó oldalához, a jó illatú ételbár séfjéhez, vagy a summa cum laudéhoz négy­zetrácsokba rajzolt „madárcső- rö'könT meg „Szemfüllteseken" át vezet az út. Ennek a terhét már vállaikon érzik és bevallják: „nehéz az iskolatáska”. — Valóban sok tankönyve és munkafüzete van az elsősök­nek. Igyekeztünk is mindjárt könnyíteni táskájukon és a leg­szükségesebbeket elhelyeztük a szekrényekbe - csatlakozik a beszélgetéshez osztályfőnö­kük, Mónus Imréné. Feltűnt, hogy a gyerekek so­kat énekeltek, pontosabban többször hivatkoztak új dalok­ra, amit már iskolásként tanul­tak. Magyarázattal az osztály­főnök szolgál : — Zenei tagozatosok a gyere­kek. Heti hat órában oktatjuk az éneket. Az alapvető zenei ismeretekre, hallás utáni le­jegyzésre oktató és zenei hal­lást fejlesztő zeneiskolai tan­tárgy, a szolfézs is szinte min­dennapos. A félévtől pedig már furulyázni is fognak. — A tornaórát is szeretem, mert első lettem — vág közbe egyikük. — Meg a magyart is - és egy pillanatnyi gondolkodás után folytatja, hogy a szóképeket is.- Most szóképekkel olvas­nak. Ez az olvasástechnika elő­készítése. A szótagolás már el­marad. A betűket a hangok megismerése után tanítjuk - mondja az osztályfőnök, majd a két hét tapasztalatait így összegezi :- Harmincöt gyerek megis­merése és tudásának mérése több időt vesz igénybe. Az óvo­dai matémáit,iika — úgy látszik — jó talajra talált, ügyesek a gye­rekek. Az anyanyelvinél érző­dik hiányosság. Vannak, akik nehezen szólalnak meg és ke­vés verset, meg mondókat tud­nak, de majd igyekezni fogunk, pótoljuk, amit kell. Mert a pe­dagógus öröme, ha megvaló­sítja a példabeszédet, misze­rint ő „'Boldog ember, oki ímeqi- nyerte a bölcsességet és az az ember, aki értelmet szerez.” Tani INliműs középiskolás, akii ne találkozott volnta József Alti,ta Születésnapomra oílmű versével. A pedagógusnak készülők' pe» d'ig. szívesen idézgetik a, Har- ge,r Antal úr „sekély e kéj”-,re tett költői, fogadalmat, miisz'e- ninit: „'Én egész népemet fogom I nem közé p'is'ko lá's, f o kon / ta ni - tani !” ÍEgy tanítóké pzőls elsős hall­gató váljon men,nyíre érzi, közel önimiagához a harminckét éves költő életiprtogiralmrtalk szánt ,ta- aí-tan'i” sztaiVait és m‘i volt a döntő tényező a pályaválasztá­sában? A kérdések ezúttal nem a fő­iskola aulájában, vagy vallaimle- lyik előadótermében hangzot­tak el, hanem a szekszárdi „Aranylfürt” Tenmeíllőszöwetkezet hiidaspetrei szâlôisk'ertjébeni A tanítóképzősök, kezdték Imeq ugyanis a szüretet a, tsz kék­frankosában. Amíg telnek ta puttonyt helyettesítő műanyag ládák, a. válaszok is megszület­nek. ' 'Egy lány Siklásról került a szekszárdi képzőbe. Középisko­la síként óvodákban, irodalmi műsorokat rendezett, őrsvezető­je vallt egy úttárőcSa palinak; így egyre közelebb került a,z apró emberek viliágához. Azt a világot megérteni, csak úgy le­het, ha ott kuporgunk velük. Akikor érezzük igazán, hoqy mi­lyen, nagyok a nagyok és mi­lyen messze a messze,. Ezeket A számok csak számok. Sok mindent kifejeznek, ám egy ki­váló tanulmányi átlag sem vi­gasztalja azt az anyukát, apu­kát, akinek a fia, lánya a köve­telményeknél gyengébbet pro­dukált. De a számokból tájékozódni s következtetni lehet, ime te­hát néhány adat megyénk el­sőseiről : Az új tanévre a gimnáziu­mokba 978 jelentkező közül 731-et vettek fel, mintegy 100- zal többet, mint egy esztendő­-tani nli, hogy na,gyok, hogy óriások legyenek. ■ Egy másik lánynak „mániá­ja” a, tanulás.. Vágya, hogy min­dig tanulllháSSon., Középiskola után a. qyialkorlaiti élettel bo­gyiszlói óvodában, ismerkedett, majd pedagógusként egyik szekszárdi általános iskolába kefült A pálya elméleti részé­ben akár búvárkodni!. Különö­sén' a, pszidholáqia érdekli, meg a. hulmtor. Fontos nevétní, mert tisztítja, a lelket. Meg egy jó nevetés felér egy ebéddel. Az elnőiesedett pedagógus- pályára egy fiú Pécsről azért került, mert a- szakközépiskolá­ban úgy érezte, hoqy nem ké­szítették föl eléggé sem arra, htogy autószerelőként megállja a helyét, sem, arra, hogy vala­melyik műszaki, jellegű főiskola felvételijén megfeleljen. Cso­porttársa nák, koraiban, rs hu­mán, érdeklődése volt, de ő is a biztosabb bejutás reményé­ben. indult a, tanítókéipzőbe. Csoportjjaklbart három, fiú á'IH húsz lány mellett Az arány nem riaszfjla őlket, bár mind'két- ten fiiúösztá1vbó:li kerültek ide. Túí a, tanévkezdés izgalmaim, valamennyien jónak értéklelik a gólyatábort”, amit a főiskola rendezett Domiborilban,. Segítet­te az új környezetibe való beil- leszktedést, ahova, akár így,akár úgy érkeztek, most délijük a ta­nulás, htoqy egyszer inldullhasSa,- naik majd ők iS „tani-tárni". vei korábban. A szakmunkás- képzőkben szintén 100-zal több az elsős, számuk 1680., s a szakiskolát kezdők 139-en van­nak. A gimnáziumokban általá­ban nem volt lényeges túlje­lentkezés, de például a me­gyeszékhely Garay Gimnáziu­mába csak a legjobbakat vet­ték fel. S az általános iskola? Nos, csupán Szekszárdon 200-zal több az elsős, mint tavaly ilyen­kor. Az oldalt írták: Decsi Kiss János és Vitaszek Zoltán. A fény képeket Czokó Sándor és Kapfi'.igor András készítette. az aprókat pedig !ki keil'I érméi­Egy kis statisztika Olvasásóra az 1/a-ban A szakmunkásképző tanműhelyében

Next

/
Thumbnails
Contents