Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-16 / 217. szám

1982. szeptember 16. rttPÜJSÀG 3 A megméretés iieje Nincsenek illúzióim. Az idei őszi BNV-n a nem szakem­ber látogatók zömének ugyanaz jut majd az eszébe, mint évek óta mindig. Ki-ki vérmérséklete, ízlése, szükséglete szerint ter­vezgethet, vágyakozhat, dühönghet, legyinthet. És azt kérdez­heti: Minek ez az egész? Fenn az ernyő, nincsen kas. Fölvo­nul több tucatnyi fejlett, közepesen fejlett és fejlődő ország számos vállalata, elhozza dús kínálatát, megannyi nélkülözhe­tetlen, nélkülözhető és fölösleges cikkét, élenjáró színvonalú és minőségű termékét, meg a közepeseket és persze a vacakot, a bóvlit is. Mi pedig csak nézelődünk - és nem vásárolunk. Mert amit megvennénk, azt úgysem hozza be a külkereskedelem, a hazai gyáraktól pedig nem rendeli meg a belkereskedelem. Születnek majd újabb újságcikkek, tévéműsorok, amelyekben egymásra mutogat gyártó és kereskedő, miközben a riporte­rek ugyanolyan reménytelenül keresik az igazságot, mint a fo- gyasztók_azt az árut, amire éppen szükségük van. Aztán mégiscsak vásárolunk. Tessék csak visszaemlékezni az elmúlt évek karácsonyaira, húsvétjaira, névnapjaira, szüle­tésnapjaira, házassági évfordulóira, vagy éppen lakáscseréire, új lakásba költözéseire és a hétköznapokra, amikor egyfolytá­ban rohamozzuk az üzleteket, amikor időről időre föltűnt va­lami, amiért megérte sorba állni, amiből vásárolni kellett. S ha nem tűnt föl semmi különleges, akkor is vásároltunk, mert ajándék kell, ruha kell, lakás és lakásberendezés kell, s kell sok minden más, rengeteg a kielégítetlen szükséglet Szóval kell, nélkülözhetetlen az őszi vásár. Annak ellené­re, hogy a világot recesszió, sőt válság sújtja, és ennek hatása alól - pedig de jó is volna - mi sem tudjuk kivonni magunkat. S miközben elkerülhetetlen kényszerűség az importkorlátozás, mégis kell ez a reprezentatív fölvanulás, kell a tér a gyártók­nak, ahol megmutathatják a legjobbat, a legkorszerűbbet, ahol összemérhetik teljesítményüket. És kell a fogyasztónak, s nem utolsósorban a kereskedőnek a tájékozódás lehetősége, hogy ki mit, milyen áron képes előállítani, szállítani. Igen, kell ez a felhajtás, s összes ellentmondásaival, bosszantó butasá­gaival együtt is örülnünk kell, hogy újra sor kerül rá. Mert azt is jelzi: a szükségszerű korlátozó intézkedések korántsem je­lentik az import megszüntetését, s szó sincs arról, hogy kiürül­nek az üzletek. Amíg ebben a hazában a gyárak, az üzemek piacképes termékeket képesek előállítani, addig az üzletekben vásárolni is lehet. Bel- és külföldi árut .egyaránt. Hogy is le­hetne elképzelni másként? Ahhoz, hogy a fogyasztók szükségleteinek megfelelően im­portáljunk - ez vitathatatlan - exportálnunk kell. De miköz­ben a nagyvilágban a vásárlás egyre könnyebb, addig eladni — jövedelmezően eladni — esetenként úgy tetszik; lehetetlen. Legalábbis azoknak, akik a könnyebb, és így szükségszerűen a csődbe vezető utat választják és azt mondják: semmit sem tudunk tenni. Pedig segít a gyors alkalmazkodás, a nehézségeket legyű­rő, önmegújítá cselekvés, a tehetséges emberek ötleteiben rejlő lehetőségek felismerése, és ezeknek a lehetőségeknek a szervezett munkával való kiaknázása. Hogy mennyien képesek minderre, ezt mindenképpén tük­rözi majd az őszi nemzetközi vásár. G. I. Uj találmányok, szabadalmak a műegyetemen Atomerőmű-építkezés Zárójeiyzőkönyv kilencvenöt perc alatt * Jobb a burkolat, mint amit a terv előírt A közelmúltban dolgozták ki a Budapesti Műszák»' Egyete­men a laboratóriumi és ipari elektromos, kemencék hőmérsék­let-szabályozó és -programozó berendezésiét, amelyet a Chli- n'oin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára állít elő-. Ez- zél a műszerrel teljes bizton­sággal p-ogramozható hogy a termiékek előállításának kü-Jön- höző fázisaiban az előírt, szük­séges hőmérsékletet nyújtsa a keme nce. Természetesen nem, ez az egyetlen, - népgazdasági ho­nosításra alkalmas — eredmény, amely a tanszékekén születik. Mint Szalbó Imire, a BME tu­dományos rektorhelyettes,e el­mondta, évenként 40—50 talál­mányt, szabadalmat dolgoznak ki a külőniböiző tapisziékiekem, in­tézetekben. Ennék mintegy eqy- harmbdát tudják — létrejöttekor közvetlenül — oz üzemeikben, ■v/ál’lalatokná'l halsz,nosítölnii. Szo­rosabbra fűzte, mleglkíönnyítette az egyete m, és a gyakorlat kap­csolatát az üdén januárban élet­be lepett rendelkezés,, amely szerint bizonyos kutatásokra, fejlesztésekre, szabadalmaik hasznosítására, úgynevezett eredmé nyérdekelitség ű tá rsu'ó - sokat hozhatnak létre. Ezekben a szervezetekben az egyetem I megelőlegezi a kutatási tevé­kenységét, tehát szellemű kapa­citást, a megbízó adja, a tőkét, s a költségekhez .hozzá iá rull a 'későbbi hasznosító is. Ha ered­ményt énnek el a várható gaz­dasági haszon, kiimiutatihata, a BMC is részesül a nyereségből1, amelyet a, tanszékeik, íaboraltó- r.iuimok felszerelésének, műsze­rezettségének bővítésére, kor­szerűsítéséire fordítanak,. Ez az összeg jelentős tétel az egye­tem bevételei között, évenként tölblb millió forint maiqylság,rendű. A jelenlegi gazdasági helyzet­ben különösen, fontos, h'oqy a váHallotok, és a BME öszefoaOt- tan, a, pénzügyi lehetőségeiket kon,centré'vá; közöis kockázat­vállalással dolgoznak - tette hozzá a rektorhelysttes. Az év eleje óta kiilenc ered­mény érd ekeítséqű k u totó si -fej - lesztésii társ,a,ságot hoztalk létre a BME bázisára építve. Többek között ilyen szervezetet alakítot­tak a, .Vízgazdálkodás és -hasz­nosító s területén,, ennek, üz egyetemen 'kívül a.z Országos Vízügyi Hivatal és számos me­zőgazdasági nagyüzem tagja,. Hasonló társulás jött létre az élelmiszerkémia területén lé, fehérje pótló takbrmányok ki­dolgozására, gyártására és has znositá sóra, sz öve t keztek. A megszületett úij takarmány­ban - mezőgazdasági kémiai tanszék, és az általános amta- litikai tamlszék közös találmá­nyában ..ifarttáziát látott, töb­bek között a, Nővényolajipari Vállalat, vallom,int a Hajdúsági Ipari Egyesülés. Nabjainkba.n a mezőgazdasági üzemek már megkezdték e termék felhasz­nálását. A kiét tanszéki az el- mű, l,t évtizedben egyébként 155 találmányt dolgozott ki, ame­lyeknek, 80 százaléka megvaló­sult, s csőik 1981-ben másfél - milliard forint hasznot eredmé­nyezett a népgazdaságnak. Ám a BME más tanszékein is jelentős kutatás,il, fejlesztési eredmények szütették az elmúlt időszakiban. Például! eljárást dolgoztaik ki a napsugárzásnak kitett felületek káros felmelege­désiének csökkentésiére, a. spe­ciális bevonat a helyis,égék bel­ső hűtésére fordított energia nagyarányú meqíakárítását eredményezi. A felhasználók között a mezőgazdaság, áll első helyen, de a külke,re'skledelem­ben is számottevő, exporttételt jelent az ú|j eljárás. Viszonylag rövid idő alatt gyorsain elter­jedt a különböző jármű,vekben használt gyengeáramú fé nyeső- inverter is, amely a bekapcso­láskor a. vibrálást akadályozza meg, s amely ugyancsak az egyetemi kutatók munkája nyo­mán jött létre. A gyártó az Egyesült Villamos,gépgyár ter­méke jelentős importot helyet­tesít, sőt, exportra, is jut belőle. o iHiéttfőin délelőtt tíz óra. A Paksi Atomierőmű Vállalóit üzembe helyezési főosztályá­nak irodalborakkja,. Vendéglá­tónk Frigye sií Ferenc üzemibe helyezési Csoportvezető. Vendé­geket vár — vitapartnereket, kollégákat, jó barátokat. — Ma délelőtt dolgozzuk ki a hermetikuis tömörségvizsgálat befejezését dokumentáló, jegy­zőkönyvet — mondja a csoport­vezető. - Augusztus 21-én kezd­tük és az elmúlt hét végén, fe­jeztük 'be. A hermetükus tömör- sléqiVizsqáliat. az üzemibe helye­zési folyaméit egyik záró fel­adata. Az atomerőmű egyes blokk­jának hermeti'kUs tere az a he­ly, islégirendszer, amely azokat a berendezéseket és technológiai rendszeréket foglalja magába, amelyekben! a prilmerkört víz előfordult ezenkívül magáiba foglalja az üzemzavari, nyomás­csökkentő rendszereket. Rendel­tetése: bármilyen üzemzavar esetén, megakddályozzd, hogy a priimeriklöiri közeg, vagy az azáltal szennyezett levegő kül­ső térbe jusson. Ez egy acél- fa utko lattal körülhatárolt, 47 ezer léglklömétennyi tér, a'melyet egy-lmásfel méter vastag fal tort.. Ezen az adélburkólaton van 460 vi,Halmos átvezetés, 140 technológiai cső-átvezetés, 19 szerelőinyílás és 17 alitó. Eze­ket úgy keMi tömítenii, mínthg az előbb említett a céltalan egyet­len nyílás sem létezne. Ezt a hatalmas teret nagy nyomás alá, helyezték az elmúlt időszakiban,, s azt vizsgálták, hogy milyen, tömör, azlaz milyen ellemállásképesséqű a herme- tikus tér. A mlünka módiját Fri­gyes! Ferenc, később maqyoráz- za el, jelen pillanatban megér­keztek a szovjet szakemberek a jegyzőkönyv elkészítése céljá­ból. Van köztük tervező, üzem­be helyezési és biztonsáq! szak­ember. összesen hatan, vannak. Velük, együtt — néha szemiben — egymaga foglal helyet Fri­gyes! Ferenc. A jegyzőkönyv ap­rólékos kidolgozása ném feles­leges aktdhailmazás,. Olytaa szöveget kell kidolgozol, amely mindkét nyelven ugytanlazt je­lenti. Az első probléma mindjárt ott adódik, hogy meg kell ha­tározni, kli véqezte a munkát. A magyarok szerint közösen,, te­hát a szovjet szóiké,rtőkikiel együtt. Erre válaszolják: ml csak a műszaki irányítást végeztük és nem> a mlun'kát. Ez lényeges és nem elh'anylagdlNató részlet, mint a későibbiéklben kitűnik. Az újabb érv: ennek a jegyző­könyvnek az a feladata, hoqy minél közelebb álljon a szerző­déshez. — Nekülnlk pedig az a, célunk, hogy a valóságihoz áliljón, kö­zelebb — válaszolja F,ri,gyesi Ferenc. — Igaza van. De, amivel mi többet tettiünik, mint ami a szer­ződésiben van, azt csak a jó m,unkákig peso,lat érdékében Vé­geztük, tehát nem, valló a jegy­zőkönyve — válaszolják a vita­partnerek. A következőkiben leírjjá'k hogy milyen dokumentumok alapján végezték a munkát. Megállapít­ják,, hogy a munkaprogramnak megfelelőén 'készült a tömör- ségvizsgá lat. Megegyeznek, hogy milyen mértékegységet használnak a jegyzőkönyvben. Ezután a következtetésekre ke­rül sor: Nagyon fontos mondat kö­vetkezik:: „A burkolat kielégí­ti az üzemviteli követélményeket és alkalmas az üzemelésre". A következőikben ismét hosz- szabb vita alakult kli. Az előze­tesen leírt papíron az szerepel, hoqy a, 'kiderített hibák ki|aví- táisána'ki módját és lehetőségét a megrendelő határozza meq. Ez a, szovjet álláspontot jelenti,. A magyaroké: a hibáikat egy küllőn, értekezleten veqyük sor­ra és ott határozzuk meg, miit és hogyan kell kijavítani. Ezzel először egyetértenek, de később ismét módosítják, miivel a, szov­jet szakértő ismételten eqv lé­nyeges d'oflqot mónid, pontosab­ban az egiész értekezlet kulcs­mondatát:' — Jobb o burkolat, mint amit o terv előírt. Miniden további javítás azt jeleníti,, hoqy tökéle­tesedik az erőlmiű, ezért a meg­rendelőnek — magyaroknak, — kieil eldönteni',, hogy tovább tö­ké létesíti-e az erőművet. (A pbksia'k természetesen tökélete­sítik még az erőiművet). Azt még hozzáteszik, hoqy természetesen segítenek, de a sikeres integrális nyomáspróbá­val be van, fejezve az egész, tehát a jegyzőkönyvben ennek a pontnak már nincs is szere­pe. A záróijegyzőkönyv 95 perc alatt készült el. o Nincs kézfogás, ünneplés. Egyszerűen,: kész a munka. A szoVjét szakértők elvonulnak, Ketten, kérésünkre méq marad­nak. G. Ny. Nozdrirt, a herme­Friqyesi ÍFerenc csoportvezető G. Ny. Nozdrin, a szovjet szakértők csoportvezetője AuS tér Vizsgálati csoportveze­tője és A. A. Veiiilkovsziklij bizton­sági technikai szakember. Ve­lük beszélgetünk. — Nozdrin elvtáirs, ön nagyon fontos dolgot mondott a vitá­ban... — Nem uldVafiasSáglból mond­tam,,'hogy a hermetikas tér nyo­máspróbája1 jobb eredményt múltat ott, mlint amit a tervek előírtak. — Arra, lennék kíváncsi, hogy ezt miként érték el. — Minőségi kivitelezéssel. — Erről eddig más volt az in­forma dióm,. — Pedig ez így i,gdz. A sze­relés és 0 kivitelezés állandó ellenőrzésével, a menet köziben tapasztalt hllbák szakszerű ki­javításával lehetett ezt eléírni'. — A bizton,ságiról sokat be­széltünk.. Szeretném, ha Veii- kovszkij ellvtárs pór szobáin el­mondaná, hogy miiért fontos a hermetikuis tér ilyen komoly Vizsgája,; — A sugárzásvédelmi körül­ményeket javítja,, növeli a biz- tonsá got. — Mi, magyarok a beruházás miniden negyedik forintját biz­tonságira költjük. Megéri, ez? — Erre nem tudok mit mondat­ni, mert az emberi életekről ne­héz pénzben gondolkodni,. — Milyen, munkatársiak a ma­gyarok? — Jól együttműködtünk. — Nem dicséretet várok — mondom G. Ny. Nozdlrin cso­portvezetőnek. Erre nevetnek mindannyian. — A Feri is nevet, én is ne­vetek — mondja» — Természe­tesen minden m,un,kában, van vita, de ez solhó sem. lehet ön­célú, Azt hiszem, az eredmé­nyek mutatják, hogy érdemes volt. vitatkoznunk. o Egyedül fnqiradonk Friqyesi Ferenccel. — Hogyan is készül egyilyen munka? — Először azzal kell kezdeni; a tervezéskor meghatározták, hogy a biztonsági előírások mi­lyen követelményt állítanak fel. Ez azt jelenti, hoqy a herlmeti- kus térnek 24 órai nyomás alatt is csak minimális szivárgást en­gedélyezhetünk. Az eredményt már ismeri: harminc százalék­kal jobb,, mint amit a tervek előírtak. A vizsgálat három, hé­tig tartott. De, az előkészíté­sét mór megkezdtük az eqyes revízió utón. Az ajtók, a^ sze- reíőnyílások egyedi vizsgáig,tó­val. Köziben a Villamos Energia ipari Kutató Intézet szakembe­rei kétszáz csatornás mérőrend­szert dolgoztak ki és építettek 'be. Ezt követően elvégeztük a tér vákuumos vizsgálatát, Vagy­is lezártuk a területet és kiszt- vóttuk a levegőt. A következő lépcsőben pedig három nagy teljesítményű kompresszorral nyomás alá helyeztük a 47 ezer légiköbméteres teret. Fokozato­san jutottunk él 2,5 atmoszféra nyomásig, (1,5 bar túlnyomás). Ez kiét és fél napig tartott. A fal miniden négyzetméterére 15 tonna, erő. Hatott Közlbevetőleq ; egy híd tehélésprábáján 10 ton­na hát egy négyzetméterre. — Tehát sokkal' jobb, miiint ahogy tervezték? — Ez pedig a, magyar kivite­lezőiket dicséri, — Nehéz ezt akkor elfogadni, amikor tudjuk, hogy jelentősen késik az atomerőmű, — Ez azt hiszem, más kérdés­kör. Annyi biztos, hogy ilyen eredményt — ehhez hozzátarto­zik, hogy a pakisi erőmű bizo­nyos fokiig prototípus - még egyetlen henmetíkus tér vizsgá­latánál nem értek el. o iNlagyon sok szakemlbeirrel be­széltünk. Általában, az vált a vélemény, hogy minden attól függ, hogy miiként sikerül a nyomáspróba, Nem titkolták, hogy félnek tőié. Az eredmény minden, szempontból meglepe­tés, mert arra senki sem gon­dolt, hogy az előírt értékeknél harminc százalékkal jobb lesz, tehát biztonságosabb. A következőkben Pakson újabb fontos állomásához ér­kezik a,z üzemibe helyezési fo­lyamat: a fizikai indítás követ­kezik. HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY A zárójegyzőkönyv készítői A biztonsági szakember; A. A. Velrkovszkij (középen).

Next

/
Thumbnails
Contents