Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-14 / 190. szám
a Képújság 1982. augusztus 14. Nyáron a közművelődés szünetel? Az biztos, hogy nem a nyár a közművelődés „igazi” időszaka, nem is lehetünk maximalisták a nyári programokat illetően. Már csak azért sem, mert a népművelők is dolgozók, akiknek szintén jár szabadság. Ezzel az igazsággal némiképp szemben áll a másik, hogy a többi dolgozó szabadsága véges, a nyár nagyobbik részét otthon tölti, és művelődési igényei is vannak. Már akinek vannak. A gyerekek viszont mindenütt a nyári szünetet élvezik, és hogy ezt miyen kulturáltan tehetik, az a művelődési intézmények kínálatán is múlik. Meg persze az oktatási és közművelődési intézmények valódi együttműködésén. A városokban nincs is gond, vannak szervezett programok a gyerekeknek. De mi a kínálat a falvakban a gyerekek, a fiatalok, a már nem fiatalok és a nyugdíjasok számára nyáron? Ennek felderítésére választottunk egy egészen rövid útvonalat, a megye- székhelytől nem is nagyon távol. Átmenetileg Hőgyész nagyközség, hogy milyen a kulturális élete, azon biztosan lehet vitatkozni, hiszen a mércék is különbözőek lehetnek, hát még az igényeik, de az, hogy valami mindig van a faluban, az biztos. Régebben még Szekszárdról is hazajártak az elszármazott 'fiatalok egy- egy rendezvényre. Most, átmeneti állapotban vannak. A művelődési házat felújítják és bővítik. Az utóbbi hónapokban már teljesen kiszorultak az épületből a népművelők éppúgy, mint a közönség, helyüket átvették a felújításon, bővítésen dolgozók. Az igazgató már régebben felmondott, csak másodállásban végzi a munkát a köz- művelődési bizottság elnöke, aki az állami gazdaságban dolgozik. A népművelő is elment, aki van, az Kétyi Magdolna gazdasági ügyintéző. A „HÁZ" — ahogy ő nevezi, csupa nagybetűvel — igen szerencsés, mert szakszervezeti fenntartású, de a tanács is törődik vele, az állami gazdaság is magáénak érzi és a többi munkahelyre is számíthatnak. Voltak is rendezvények szép számmal, a lakosság igényei szerint. Sőt, van egy olyan sejtésem, hogy ezek az igények nem csak úgy maguktól keletkeztek, hanem ezt valamikor megteremették a népművelők és a község vezetői közösen. Kétyen a művelődési ház zárva. A tiszteletdíjas népművelő pedagógus, és különben is megnősült, Zombára költözött. Majd szeptemberben kiderül, , mik a további tervei. Erről már Tompái Béla tanácselnökkel és Sárkány Titusz vb-titkárral beszélgettünk. Az idén nyáron rendezvényük nem volt, mert hol is lett volna, de a szakköröket mind „átmentették" a hamarosan bekövetkező jobb időkre. Most van belőlük a 'nevelőotthonban, az iskolában és a pártszékházban is. Helyi érdekesség, — ami szintén arra utal, hogy időben a művelődési házba szoktak a fiatalok —, hogy a kilenc kiscso- porból csak három az iskolásoké, a többi felnőtt. Van bélyegszakkör, honismereti, ifjúsági klub, az ebből kivált húszon felüliek klubja, rendszeresen találkoznak az asszonyok és a nyugdíjasok. A klubélet az Objektív nehézségeken is győzött. A kapcsolat a gazdasági egységekkel nemcsak anyagi, hanem kulturális is. Segítik egymás munkáját és megosztják a közművelődés gondját, szervezési munkáit és — néha — az örömeit is. ■Kétyi Magdolnával hosszasan beszélgettünk a helyi tennivalókról, a közművelődés fontosabb kérdéseiről, és, hogy milyen is lesz az új „HÁZ", hogyan fog működni, milyen feladatoknak felel majd meg. A legvégén derült ki, hogy nem is népművelő, és „csak" annyit tud az egészről, mint amennyibe belelát a pénzügyek oldaláról. Bár minden népművelő és tisztelet- díjas „igazgató" látna ennyit... — Rendezvény a művelődési házban csak az állami ünnepek alkalmával volt, igaz, akkor olyan sokan gyűltek egybe, hogy még álltak is az emberek. Régi gond nálunk a közművelődés, éppen ezért tartjuk fenn a volt iskolaigazgatói lakást annak. aki vállalja, hogy összefogja a közművelődés ügyét. Amióta az alsótagozatot is elvitték, nincs pedagógusunk, aki igazán kézbe venné a dolgokat. Visszatérve a közművelődésre, van mozi, az egész környéken Lovász Piusz és felesége vetít. Csak a szerda estéjük szabad, akkor tartjuk a taggyűléseket is, Lovászné a párttitkárunk. Néha az az érzésem, .az emberek is el vannak a televízió mellett... — Hát ha nincs más. — Ebben is lehet némi igaza, mert a decsi járási művelődési központ tavaly kihozta a duna- földvári táncosokat, telt ház volt. Népszerű az óvodások és az iskolások műsora is, ha van. — Mi a helyzet o társközségekben? — Felsőnánán van pedagógus, de ott meg most nincs kultúrház. Az elmúlt évben a tanács pénzéből, az áfész és a termelőszövetkezet segítségével, sok társadalmi munkával létesült a fiataloknak klubpresszó, de hiányzik egy nagyobb közösségi helyiség. Klubkönyvtár is van, éppúgy, mint Kétyen. A kultúrház viszont az év elején Zombán van művelődési ház és külön ifjúsági ház, sőt, pinceklub is az egyik iskolánál. A falu lakóházaihoz képest a két, művelődést szolgáló épület bizony nincs valami jó állapotban. A művelődési házban ifjúsági bálon kívül — ez „magyarul” disrkót jelent — más nem volt és nem is lesz a nyáron. A művelődési házat Gálosi Katalin ősz óta vezeti főfoglalkozásban. Az iskolában is tanít, népművelés-ének szakos. Mint elmondta, gazdaságiag egyesültek az iskolával, de ennek most még csak annyi a következménye, hogy nem tudja, mennyi is az a pénz, amit el költhet. Az ifjúsági ház tulajdonjoga ma még tisztázatlan, ha nem a tanácsé, akkor az iskola a jövőben nem is kívánja fenntartani. A használati jog is „vegyes", amennyiben a KISZ- szervezeteknék is van hozzá kulcsa, hogy milyen endezvényt tartanak ott, azt vagy közük a népművelővel, vagy nem. életveszélyessé vált, a mennyezet meghajlott. Kiderült,hogy az épület az áfészé, de az meg közben a hőgyészitől átkerült a szekszárdihoz. Nyilvánvaló, hogy az előírt kilencven nap alatt nem tudták megcsinálni. Kaptak is haladékot jövő nyárig. Akkor viszont célszerű lenne egy kicsit rendbetenni, ha már egyszer elkezdődik a mennyezet helyreállítása. Murgán is működik klubkönyvtár, tavaly elkezdték felújítani a középületeket, így a művelődési házat is. A klub berendezéséhez az Állami Ifjúsági Bizottság is ad pénzt. A tárgyi feltételek tehát minden községben javulóban vannak. Most a ifelsőnánai búcsú okoz gondot, mert ilyenkor a falu lakossága legalábbis megkétszereződik, a művelődési ház meg zárva, a presszó kicsi, oda nem férnek be az emberek még egy sörre sem, a bálról nem is beszélve. Valószínűleg a lebetonozott presszóudvaron várják a vendégsereget. Eső esetén ponyva is lesz, mint <S lakodalmakon. — Nemrégiben újjáalakult a TIT, nagy reményeket fűztünk hozzá, de kiderült, hogy a község agrárértelmisége nem kíván részt venni semmiben, előadást sem vállalnak, de nem jártam jobban a pedagógusokkal sem. Nemrég kaptam meg a decsi járási művelődési ház munkatervét, ebben szerepelnek őszi zombai napok, de én még nem tudom, hogy az mi lesz. — A termelőszövetkezet támogatja a művelődési házat? — Nem. Nemrég beszéltem velük, azt mondják, a sportkört támogatják. Amit a népművelő elmondott, bizonyára igaz, de az is, hogy a sportkör jól működik, és van a községben három kitűnő KISZ-szervezet. A termelőszövetkezeti, a községi és a pedagógus iKISZ-esek. 'Elismerten jól dolgoznak, s adnak programot a fiataloknak.' De mi van a harmincon felüliekkel és a nyugdíjasokkal? Ihárosi Ibolya Egy rövid úton ennyi derült ki a közművelődés „nyári szabadságáról”. Kéty és társközségei Zombán a látszat csal Régi nyarak előhívott képei Talán, mert nyár van, és eljött a keresgélések ideje, eljött a vándorlások ideje is; megyek. Át, keresztül a városon. Keresek valamit ezen a nyárközi sister- gő-lortyogó délutánon. Egyszerre megindulnak fölöttem, valahol a kék ég finom hártyáin túl a lovak. Megindulnak a jegesember kocsijával. Jönnek alattam is, csak szemből nem jönnek. Paták, patkók koppanásai az augusztusi ég útjain. Ott állok maszatosan, dinnyét majszolva valahol az újvárosi Kossuth utca gyümölcsöskofái között. Talán utolsó jégtábláját rakja le ponyvás kocsijáról a huszadik század utolsó jegesembere. Szófián. A lovak emelgetik lábaikat, szaporán, szinte felgyorsítva, mint- valami burleszklilmben. És a Csákány-féle vendéglő ajtajában eltűnik a jeges. Eltűnik; örökre. Minha sejtené, hogy holnap már nem lesz rá szükség. Aztán feszül a gyeplő, egy gyerek ül a bakon. Újra kopogások, de ahogyan lávotodrak, úgy erősödik, erőszakoskodik dobhártyámon a hangjuk. Hiábavalóság most a motorok förtelmes tülekedése is, csak a kopogást hallom. Megfeszülnek szivem gyeplői is; menni kell tovább. Most csönd van a vár tövében, temetői csönd, de lönt a Káptalan-dombon kirándultóktól színes a nyár, A Rába is megöregedett, elfáradt, piszkosabb lett, összébb húzódott. Vagy mindez csak éveim optikai csalása? Ki tudja? Hogyan is lovagoltam a Taverna ágyúin? Akkor dél volt. Horgászok ültek moccanatlanul csónakjaikban. Azóta sem láttam szebb szabadién' tárlatot. Nem mozdult a levegő sem. Aztán jött valaki nagy sietve. Pajtásszekeret húz maga mögött, lendületesen, fiatalosan. Kilóg a tárlatból. Állványt állít, vásznat vagy papirt tekercsel. Fura kinézetű, ősz és lobogó hajú ember, pipával a szája sarkában, svájcisapkával a lején. Gyorsan körbeálljuk, körbejárjuk, körbeviháncoljuk, mi, térdnadrágos gyerekek. Ő meg sietve, majdhogynem kapkodva keveri a palettán a színeket. Szöknek a nyár katonái, futnának ecsetje elől az őszbe. Amikor el-elkap egyet, löl- rakva a vásznára; hátralép, megcyújtja időközben kialudt pipáját. Így megy órákon keresztül. Ezen a képen meg három klottgatyás, boldog gyereket látok, amint lábukat lógázzák az uszoda medencéjébe. Közülük valamelyiken lehetek. Gyűrött, kopott fotográfiák. Igen. Az első tempók. Azok voltak a legnehezebbek. Aztán már hosszában is átúsztam a medencét. Ezt nem lehet elfelejteni, olyan, mint az első szerelem. Az úszóvizsga elől mégis megszöktem. Irigykedtek aztán otthon a falusi pajtásaim. Mert nálunk csak nagy ritkán, a nyári esőzések idejében, fürödhettünk a pátkai papréten összegyűlt vízben. Ezen fürdések után többnyire ki is seberedtünk az esővíztől. Életem efső mozija. Gubbasztok, meg sem merek moccanni a nyikorgó székek miatt. Kár, hogy a film címére már nem emlékszem. Csak nagy fehér hattyúk úsznak át órák hosszat a mozivásznon. Ennyi maradt belőle . . . Egy napon jött a levél: „... gyere haza kisfiam, nálunk már kezdődik az aratás.. A kötélterités elől sohasem tudtam megszökni. Ha elbírtam volna a kaszát, azt szívesebben csináltam volna. Arat most a városi nyár is. Turisták ezrei csattogtatják a fényképezőgépeiket, elegáns lilmkamerák zurrognak; beállás, diszkrét mosoly. Amott egy falusi kisgyerek csodálkozik a szökőkút vizsugarain, s a park öreg gesztenyefájáról lekoppan egy idő előtt beérő vad- gesztenye. Idegurul a lábam elé; az ősz nagy barna szeme. Lüktet, lobog, füstöl, hajszol sz a nyár. Vagy csak sürgősebb lett valami?! Új honfoglalásra készülnek a madarak; új honfoglalásra szivem madarai. Pedig már hány, de hány éve itt röpdöstek a Város terei fölött! Keresték AZT a jegesembert, AZT a festőt, AZT a tempót; mindmáig hiába. Ezen a késő délutánon aztán megtaláltak valamit, valami elveszettnek hittet; egy másik jegesembert, egy másik festőt, egy másik tempótf Megtalálták, mert tudták, hogy nem veszhetnek el; csak az egyiknek elolvadt már a jege, a másik elnyűtte a pajtásszekerét, én meg azóta letettem az úszóvizsgát. PÁTKAI TIVADAR Kánikula, minden mennyiségben Gyulán, 'Nyíregyházán téliesitetA tikkasztó melegben már a délelőtti órákban meqtelnek a strandok. A felüdülésre, pihenésre, testmozgásra vágyókat, a vakációzó diákokat imég a zsúfoltság sem rettenti vissza. A nagyobb városokban, meqye- székhelyeken több strand is várja a nagyközönséget, de a nyári 'csúcs idején ezek befogadó- képessége kicsinek bizonyul. A vidékül strandok száima 414, ezek egyhanmada, csupán ötszáz ven- gédet fogadhat egyszerre, és mindössze T'5 közfürdő a®, ahol ötezernél több ember fér el a hús medencékben, a napozókon. Az elmúlt években jó néhány új strand nyitotta meq kapuit, és .folyamatosan bővítik a már meglévőiket is. Szombathelyen, Oroszlányban, Szentesen új fedett úszómedencéket adtak át, ték a termálmedencéket, Szegeden 'újabb négy, Zalakaroson kettő, Salgótarjánban ■ egy strandmedence készült el. A mezőkövesdi strand hullám- és körgyűrű medencével bővült. Sok helyen építettek 'új .forg.atóbs- rendezést, és — például Miskolcon - gondoltak o qyferekekre is, új tanmedencét adtak át. A vidéki strandok többsége vegyes profilú, egy létesítményen belül gyógyvizű, pancsoló és versenyek rendezésére is alkalmas úszómedence csábítja a fürdőzni vágyókat. A 'legfőbb çozda mindén megyében a helyi tanács, felügyeletük alá tartozik a strandok több mint öt- ven százaléka. A többit a közüzemi vállalatok tartják kezükben, és jó néhány Ipari üzemnek, sportegyesületnek 'is van saját fürdője. A strandok színvoftafát meghatározza, hogy 'kinek a tulajdonában van. A tanácsokhoz tartozók száma tjeientős., ám ezek többsége kis befogadóképességű. A közüzemi strandok nagyságban és az ellátás színvonalában is megelőzik ezeket. Az elmúlt. évben negyvenmíl- lióan élvezték a strandok nyújtotta pihenési, szórakozási lehetőséget, és a .legtöbben — hu- szonlhatmiUióan - a közüzemi fürdőket látogatták meq. Az elmúlt években elkészült néhány, még a legigényesebb strand'látogató ízlésének is megfelelő fürdő. Úgy tűnik, egyre nagyobb gondot fordítanak a medencéket övező zöldterületek, a fás, bokros részek, lab- dázásra kijelölt tisztások kialakítására. A Visegrád melletti Lepence-pataiki erdei' strand ijó példa arra, miként lehet megőrizni, sőt, még szebbé varázsolni a természeti környezetet. Az új strandok tervezésénél — a területi lehetőségekhez mérten — figyelembe veszik a. napozásra, pihenésre való zöldterület fontosságát is, de ezt sok esetben csak kövesebb, vagy klisebb medence építésével növelhetik. A községi és városi strandok területének csupán, kétharmada a parkrész, a többit a medencék, és a szolgáltató pavilonok, öltözők foglaljak el. A strandok színvonalát alapvetően befolyásolja ellátottságuk, műszaki állapotuk: és nem utolsósorban tisztaságuk. Sajnos, nem m'indiq becsüljük meq ezeket az értékeket, és gyakran tapasztalható, hogy néhány hó- ncppaT egy új strand megnyitása után már vajmi kevés nyoma marad a- tervezők, kivitelezők gondos munkájának, t strandokra felügyelő, ezeke üzemeltető vállalatok, intézmé nyék legfontosabb feladatuknak a meg,lévő létesítmények szín vonalának megtartását, lehető ség szerint emelését tartják. A; elkövetkező években is sok he lyen lesz bővítés, korszerűsítés és természetesen folyamatos < karbantartás. A kulturált kör nyezet védelme pedig nemcsa a strandtok, uszodák üzemelte tőinek kötelessége. Egy-egy hétvégén több ezren keresik fel a Visegrád melletti, hegyektől övezett lepencei strandot Csúcsforgalom kánikulában
