Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-13 / 189. szám

2 NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 13. NAIO-hadgyakorlatok szeptembertől novemberig Szeptember 2-án kezdődnek a NATO hagyományos, őszi had­gyakorlata« — jelentették be szerdán Brüsszeliben. ' ,.Autumn Forge", néven a huszonnégy gya­korlatiból- álló manővereket Nor­végiától Törőkországiig a NATO- ban részt vevő áTlamck terüle­tén folytatják egészen november közepéig,. A hadgyakorlatok célja az együttműködés és a felkészült­ség növelése — mondotta Ber­nard Rogers amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek fő- parancsnoka. A manőverso-rozct csúcspontja a „Reforger" nevű gyakorlat lesz, amelynek sorá'n az Egyesült Áílaimokbál csapa­tokat dobnak öt légi úton a Német Szövetségi Köztársaság területére. A NATO őszi- hadgyakorlatai 1975 óta rendszeresen megren­dezésre kerülnek. A részt vevő erők létszámáról részleteket nem közöltek, de — amint azt az elmúlt időszak hasonló jellegű katonái csapatmozgásai meg­mutatták —, az „Autumn Forge" h ad'g yaikorlatokon f e 11 e h e tő en mintegy 300 ezer fő vesz részt. Washingtoni döntések Kuba ellen Az Egyesült Államok kong­resszusa 48 órán belüli két, Ku- ba-etlenes provokatív határoza­tot hozott: a képviselőiház jóvá­hagyta- a ,,'José Marti" elneve­zésű felforgató rádióadó felál­lítására szánt pénzösszeget,”a szenátus pedig- elVi határozatot szavazott meg arról, hogy „az Egyesült Állaimok kész minden eszközzel, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is, meggátol­ni a kulba-i agressziót az ame­rikai föld,ítészen". < A „Jósé Márti" rádióadó mű­ködésének béi'ndí-tására az 1983-as pénzügyi évre 7,5 miiI- fió dollárt hagyott jóvá a kép­viselőház. A cinikus módon a legnagyobb kubai költőről, a szigetország szabadságáért mártírhalált halt José Martiról elnevezett adó ugyanahhoz a bizottsághoz tartozik -majd, amely a „Szabad Európa-” és az „Amerikai Hangija" felforgató adókat irányítja. Az amerikai szenátus ugyan­akkor elvi határozatot hozott arról, hogy az Egyesült Álla­mok kész akár fegyveres erőit is ailkaimcrznii a „kubai agresszió megakadályozásába". A határo­zat kimondja, hogy Washington a „szaíbald kubaiak” — azaz az Egyesült Államokban élő kubai ellenforradalmára,k — felhaszná­lásával- igyekszik biztosítani „a kubai nép önrendelkezési jo­gát”. Ghotbzadeh pere Szombaton állítják bíróság elé Szada-gh Ghotbzadeh volt iráni külügyminisztert - jelen­tette csütörtökön az ÍRNA hír- ügynökség. Gbotlbzadebet ápri­lisiban tartóztatták -le, és azzal vádolják, hogy részt vett a.z irá­ni rendszer megdöntésére szőtt szervezkedésben. Az ÍRNA sze­rint egy katonai bíró-ság beje­lentette, hogy a tárgyalást a te- heráni Évin börtönben fogják megtartani. A tárgyaláson jelen lehetnek iráni újságírók is. A volt külügyminiszter* peré­neik megnyitását eredetileg jú­liusra tervezték, de Ghotbzadeh kérésére egy hónappal elhalasz­tották annak megkezdését. PANORÁMA MOSZKVA Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter legutóbbi ki­jelentéseivel foglalkozik a TASZSZ szovjet hírügynökség katonai kommentátora. A mi­niszter kijelentéseiből a szov­jet kommentátor arra a követ­keztetésre jut, hogy „a Rea- ga-n-kor-mányzat azért indít újabb propagandakampányt az állítólagos szovjet veszély­ről, mert a fegyverkezési ver­seny újabb szakaszát akarja elkezdeni, új lépéseket akar tenni a fegyverzet korlátozásá­ra és csökkentésére vonatkozó fennálló megállapodások fel­rúgására”. TOKIÓ John Lehman amerikai hadi­tengerészeti miniszter csütörtö­kön hivatalosan felszólította a japán kormányt, hogy fokozott mértékben vegye ki részét a Fülöp-szigetektől északra és a Guamtól nyugatra húzódó ten­geri útvonalak közös ellenőrzé­sében. A washingtoni vendég, aki jelenleg a-z Egyesült Ál­lamok flottatámaszpontjainak megszemlélése céljából tartóz­kodik tizenhét napos távol­keleti körúton, a nap folyamán a Csendes-óceán nyugati me­dencéjének biztonságáról foly­tatott eszmeose ét a japán nemzetvédelmi hivatal (a japán hadügyminisztérium) vezér- igazgatójával, lto Szoicsiróval. GENF Csütörtökön Genfben teljes ülést tartott a hadászati fegy­verzetek korlátozásáról és csök­kentéséről június 29-én kez­dődött tárgyalásokon részt ve­vő szovjet és amerikai küldött­ség. A csütörtöki üléssel véget ért a tárgyalások első forduló­ja. A küldöttségek okóber 6-án folytatják tárgyalásaikat. Rómában Giovanni Spadolini kijelölt miniszterelnök egy­más után fogadja az olasz pártok vezetői. Képünkön: Enrico Berlinguer, a kommu­nista párt első titkára nyi­latkozik az újságíróknak Spa- dolinitől távoztában. Bécs Űrhajósok sajtókonferenciája Az l-nterkozmosz-p'oqram so­rán elvégzett munka eredmé­nyeiről, a, közösen végzett űr­kutatás fontosságáról szóltak nyolc szocialista ország űrhajó­sai csütörtökön 3écsben nogy érdeklődés mellett megtartott közös sajtókonferenciájukon. A kozimon-auták, köztük a. magyar űrhajós, Farkb-s Bertalan, részt vesznek a.z ENSZ által megren­dezett „Unispace ’82" űrkuta­tási tanácskozáson. O/eg Gazenko akadémikus, az űrbiolögia világhírű szovjet szekértője, a negyedszázados kuta tárnunk a- egyik fontos ered­ményének nevezte azt a felisme­rést, hogy a nemzetközi egvütt- működés fontos feltétele a vi­lágűr sikeres meghódításának. Ez az együttműködés évről évre szélesedik s a bécsi tanáds'ko- zás minden bizonnyal elősegíti további fejlődését — mondotta a szovjet tudás. Vlagyimir Dzsamilbëkov szov­jet űrhajós, aiki legutóbb a kö­zös szovjet-iíróneia expedíció parancsnoka volt s rész-t vett az Interkozmosz-prograim útjain is, elmondotta: a szocialista orszá­gok kozmonautái együttes mun­kával igen sok olyan tudomá­nyos, orvosi és egyéb kísérletet hajtottak végre,, amelynek köz­vetlen népgazdasági haszna is van. A többi szocialista ország űrhajósa a sajtókonferencián méltatta a szovjet kozmikus tedhniikát, amely lehetővé tette számukra fontos feladataink el­végzését. Kozmikus háború? Amerikai űrhadviselési tervek Sokan talán észre sem vették a rövid újsághírt: Coloradóban szeptember 1-én megkezdi mű­ködését az Egyesült Államok űrhadviselési parancsnoksága. Bármily hihetetlen, ez tény. Mindannyian, akik annak ide­jén végigizgultuk az Orion űr­cirkáló kalandjairól szóló tv- sorozatot, vagy láttuk a mozi­ban a Csillagok háborúja cí­mű tudományos-fantasztikus filmet, fel sem merült az a gondolat, hogy a képzelet szülte „sztori" a belátható jö­vőben komor valósággá válhat. Nem így a Pentagonban. Ott már korábban akadtak jó­sok, akik úgy vélték, az évtized végre, vagy a 90-es években „a kozmosz a nagyhatalmak po­tenciális hadszíntere lesz”. Da­niel Graham volt tábornok jó két éve kijelentette: az, aki megszerzi a világűrben az ural­mat, uralhatja a Földet. Paul C. Warnke, a Carter-kormány leszerelési szakértője, az ame­rikai SALT-küldöttség egykori vezetője egyszer így nyilatko­zott: „Igen, az elkövetkező év­tizedben nem tartom kizártnak az űrháborút”. MÁR NEM FANTAZMAGÓRIA Később arról olvashattunk, az amerikaiak 1981—85-ös, nagyarányú fegyverkezési prog­ramjának keretében megkü­lönböztetett gondot fordítanak az „űrtámaszpontok" kifejlesz­tésére, rajtuk lézer és más kü­lönleges harceszközök, például „gyilkos műholdak" elhelyezé­sére, az űrhadviselés tanulmá­nyozására. Ettől kezdve az űr- háború már nem lehetett csu­pán egy szűk militarista cso­port fantazmagóriája. Azóta a fegyverkezésnek ezzel a merő­ben új vetületével reálisan szá­mot kell vetnünk. Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi miniszternek a Pravda július 12-i számában megjelent cik­ke félreérthetetlenül utal erre: „Megvalósulnak a rakéta- és lézerfegyverek létrehozására és a világűr térségébe való te­lepítésére vonatkozó tervek, beleértve a többszöri felhasz­nálásra alkalmas űrkomp- rendszerhez tartozó űrhajók al­kalmazását”. ÜRBOMBAZÓ, LÉZERAGYÚ A tengeren túl olyan, telje­sen új típusú űrfegyvereket ter­veznek, amelyekkel — remélik — egyaránt el lehetne pusz­títani a potenciális ellenfél űr­béli, légtérbeli és földi célpont­jait. Mindazonáltal a fő cél­pontok a mesterséges holdak, és — közvetlenül a start után •— az interkontinentális bal­lisztikus rakéták. A kozmikus fegyverek továbbítására a Co­lumbia űrrepülőgépet használ­nák fel. Ez nemcsak a katonai rendeltetésű felderítő, híradó és navigációs műholdakat jut­tatná Föld körüli pályára, ha­nem az űrtámaszpontokra te­lepítendő rakétaelhárító lézer­eszközöket is. Ugyancsak vizs­gálják, miként lehetne a Co­lumbiát nukleáris „űrbombázó- ként" felhasználni. Az űrrepü­lőgép többszöri indításával ter­veznek katonai űrállomásokat kiépíteni; mindegyikük fedélze­tén 10—14 főnyi személyzet tartózkodna. Ök tartanák szem­mel az ellenfél földi és kozmi­kus objektumait, s az így nyert felderítési adatokat folyamato­san feldolgoznák. A New York Times erről megjegyzni: az or- bitális állomások lézerfegyverei „szükség esetén elpusztítanák az ellenfél űrfegyvereit". A nyugatnémet Der Spiegel sze­rint az első „lézerágyút" vár­hatóan 1985-ben juttatnák el a kozmoszba. Az Egyesült Ál­lamokban új 10—15 éves fej­lesztési programba kezdtek. Az utóbbi egy teljesen új kozmi­kus szállítási rendszer kidolgo­zására vonatkozik: s több mint 100 milliárd dollárba kerül majd. Az űrháború megszállotjai- nak űrfegyver-tervei szorosan összefüggenek a katonai fö­lény kiharcolásával és a „meg­előző" nukleáris csapással kapcsolatos elgondolásokkal. Az első számú célpont — és ezt nem titkolják — nyilván­valóan a Szovjetunió, amely­nek kormánya pedig mindig és következetesen azért szállt síkra, hogy a világűrkutatás csak békés célokat szolgáljon. Erőfeszítéseinek eredménye­ként 1963-ban nemzetközi szer­ződést is kötöttek, amely — egyebek között — betiltotta a nukleáris robbantásokat a koz­moszban. A kozmikus térség — így a Hold és más égitestek — kutatására és békés fel- használására 1967-ben kötött sokoldalú államközi szerződés, majd a hasonló céllal 1977- ben tető alá hozott szovjet— amerikai egyezmény is arra irányult, hogy elejét vegyék a világűr militarizálásának. Az 1972-es SALT—1 és az 1979-es SALT—2 megállapodás — közvetlenül vagy közvetve — ugyancsak tartalmazott ilyen jellegű tilalmat. A mű- holdelhárító rendszerek korlá­tozásáról 1978-ban és 1979- ben folytatott sokoldalú tár­gyalás amerikai részről történt befagyasztása azonban már Lesz-e béke a cédrusok alatt? Csütörtök esti kommentárunk. Kétségek már aligha maradtak Izrael libanoni szándékait illetően. Néhány napja lellélegzett ugyan a világ, hírét véve, hogy megegyezés született a Nyugat-Bejrútban bekerített palesztinok távozásáról. A politikai rendezéssel véget ér a vérontás, Libanonban — vélték az optimisták, de sajnos, nem nekik lett igazuk. A cédrusok országában folytatják az embervadászatot, a céltalan öldöklést; az izraeli tüzérség szinte szüntelenül lövi a fővárost, légiereje megállás nélkül bombázza a nyu­gati szektort, és Izrael tartalékcsapatok összevonásával minden eddiginél nagyobb erőt csoportosít Bejrut körül. Szerdán Észak-Libanon újabb pontján jelentek meg az izraeli katonák: egy páncélos ék Büblosz kikötőváros köze­lébe érkezett. Tel Aviv ugyan arra hivatkozik, hogy csupán „a palesztinok kivonulását akarja katonailag biztosítani”, úgy tűnik azon­ban, hogy ideje leszámolni az illúziókkal. Lehet, hogy a megmaradt palesztinok végül épségben távoznak Libanon­ból, hacsak Sáron hadügyminiszter héjái nem eszelnek ki valamilyen, a fizikai leszámolásra ürügyet nyújtó provoká­ciót. De ezzel még nem lesz békê~ a cédrusok alatt. Philip Habib amerikai különmegbizott csaknem kéthónapos tény­kedése gyakorlatilag azt a célt szolgálta, hogy közös neve­zőre hozza Washington és Tel Aviv taktikai nézeteltéréseit. Mivel a stratégiát illetően teljes volt az egyetértés, a na­pokban eljutottak a Libanonra kidolgozott Pax Americana első szakaszának kiteljesítéséhez. A „békét" három NATO- ország katonái: amerikaiak, franciák és olaszok „tartják lenn" majd Bejrútban, kirekesztve az ENSZ-megligyelöket, vagy minimálisra korlátozva szerepüket. És maguk az izraeliek mikor vonulnak ki Libanonból? Az „illetlen" kérdésre Sáron elég nyíltan válaszolt — csak a Szíriái erők távozása után — mondta. Ez világos beszéd. Magyarán annyit jelent, hogy a bejrúti dráma eset­leges lezárása még nem vet véget Libanon tragédiájának. Az izraeli csapatmozdulatok arra utalnak, hogy Tel Aviv már □ „palesztinok utáni időszak" katonai akcióit késziti etö. A palesztinoktól mentes Libanon meggyengített baloldali és megerősödött jobboldali erőkkel, „alkalmassá" válhat az amerikai és az izraeli tervekben nekik szánt szerepre. Még részekre szabdalva is. De mindenképpen úgy, hogy „Izrael biztonsága" — egyszersmind az USA stratégiai érdeke — ne szenvedjen csorbát. Lehetséges, hogy az Izraellel hatá­ros dél-libanor\i térség végül a szomszéd egyfajta protekto­rátusává süllyed, esetleg az izraeli (katonai) jelenlét állan­dósításával. A Közel-Kelet ^Békéje, az igazi rendezés így egyre távo­labb kerül. Messzebbre, mint bármikor volt. KÜRTI GÁBOR E kép tanúsága szerint aligha. Képünk az izraeli páncélosok riadóját mutatja a „zöld vonalnál'’, a múzeum térségében. Sowjetischer Satettiter Slartpiat* Tjuraíam Satallilen-SloBtrupp: In einem künftigen Welt­raumkrieg könnten amerikanische Astronauten die Sonnenrellen-Paddel son Felnd-SateiiLten abmon- lieren. Mit Hilfe von Robot Atmen könnte der Feind-Satellit dann im F rächt raum der Raumfähre verstaut und zur Erde gebrach! werden. Kennedy Space Center: Slart- und landepiatz Az eredetileg a Newsweekben közölt vázlat azt szemlélteti, hogy az űrrepülőgép — robotkarjaival — miként „ejtheti fogságba” az ellenséges műholdat. (Szakértők azóta bebizo­nyították, hogy ez egyelőre hiú remény: a Columbiának nincs annyi üzemanyaga, hogy képes legyen műhold mellé manőve­rezni magát.) jelezte, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya nem kívánja a kozmosz békés kutatásának út­ját járni. ( GYŐZELEM A... HOLDBAN? Nem kell katonai szakértő­nek lenni ahhoz, hogy meg­értsük: olyan háború nem kép­zelhető el, amely kizárólag az űrben zajlik le, hiszen a felté­telezhető hadviselő felek nem valamely távoli égitesten van­nak, hanem itt, a Földön. Ezt hangsúlyozni kell. mert régeb­ben voltak olyan gyermeteg nézetek, amelyek szerint a két vezető nukleáris hatalom „meg­mérkőzhetne egymással”, kizá­rólag □ világűrben, anélkül, hogy ezzel kockára tenné az emberiség fizikai létét. Ez per­sze képtelenség. További logikus következte­tés, hogy ha az USA nem tud­ta megőrizni hajdani hadászati fölényét, technikai elsőségét, mi a garanciája arra, hogy az űrben sikerülhet elérnie azt, amit a Földön képtelen elérni? Súlyos számítási hibának tű­nik ez, olyannak, amely — ad­dig is, amíg a kijózanító té­nyek jobb belátásra bírhatják majd a kozmikus hadviselés eszelős híveit — kiszámítha­tatlan, súlyos következmények­hez vezethet. SERFŐZŐ LÁSZLÓ alezredes Az amerikai Columbia űr­repülőgép starthelyzetben

Next

/
Thumbnails
Contents