Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-11 / 187. szám

A KÉPÚJSÁG 1982. augusztus 11. Sztárcsinálók, Farkasok, West Side Story Megalakult a Rocksziuház Beszélgetés Miklós Tibor művészeti vezetővel Furcsa körülmények között zajlottak annak idején a Mar­gitszigeten az Evita próbái. Az előadás sikerében a szervezők talán nem is bíztak nagyon. Pedig siker volt, tomboló siker. A közönség, s a kritikusok szemet hunytak afölött, hogy a díszlet, a rockoperáknál oly fontos látványosság szerényebb volt. A társulat ennyit engedhetett meg. magának. Akkor fo­galmazódott meg: talán együtt kéne maradni, meghonosítani Magyarországon ezt a világszerte elismert műfajt, a rockoperát. — A társulat megalakult. Milyen út vezetett idáig? — Sokan furcsán néztek ránk, amikor Várkonyi Mátyás zene­szerzővel együtt elmondtuk, mi­re készülünk," mivel szeretnénk meghódítani az itthoni közön­séget — kezdi Miklós Tibor, a Rockszínház művészeti vezetője, akit hosszú éveken át szöveg­íróként ismertünk. — Mondták, még korai, nálunk erre nincs szükség. Művészéket sem talál­nánk, hiszen ez a műfaj olyan embereket kíván, akik jó színé­szek, kitűnő táncosok, ha kell akrobaták, és nagyon jól' éne­kelnek. Könnyű a Brodwayn! A világ bármely országából fel­kérhetnek egy-egy művészt. Mi állítottuk, hogy kemény munká­val néhány esztendő alatt olyan társulatot tudunk szervezjii, amelyik a leghíresebbekkel is felveszi a versenyt. Tavaly nyá­ron, úgy hiszem, megnőtt a hi­telünk. Színpadra állítottuk az első magyar rockoperát: a Sztárcsinálókat. A KISZ Központi Bizottsága ezt látva, döntött úgy, hogy segít bennünket. Az ifjúsági szövetség érdeme, hogy a Rockszínház július 1. óta hivatalosan is létezik a KISZ Központi Művészegyüttes önálló tagozataként. — Megkötötték a szerző­déseket, de tudjuk, az alá­írások még nem jelentenek, nem jelenthetnek egy csa­pásra kész színházat. Ehhez előzmények kellenek, no meg sok-sok tanulás. — Ez a társulat új színt hoz a magyar színházi életbe. Nem­csak a műfaj miatt, hanem a képzésben is. Akik hozzánk sze­gődtek, azoknak olyan terheket kell vállalniuk, amikre másutt nem köteleznék őket. Igazán jó musicaiszínészt a főiskolán — sajnos —nem képeznek. Onnan inkább primadonnák és bonvi- vánok kerülnek ki. Ezért nekünk a már meglévő színház kere­tein belül kell előadókat ne­velni saját magunk számára. Havonta huszonnégy kötelező gyakorlatot írtunk elő szerep­lőinknek; négy balett-, illetve két énekórát. S ezeket a gya­korlatokat — erre példát másutt nem találunk' — kifizetjük. Mi­után az előadóink egy része végzettsége szerint nem színész, ezért beszédtechnikát oktatunk, előadókat hívunk színészmester­séget tanítani. Persze, a képzés nem most júliusban kezdődött. A balettigazgatónk, Eve Reint- haller már január óta dolgozik, és Jeszenszky Endre balettmes­ter is képezte azokat, akik időt, pénzt áldoztak erre. — Hogyan került kapcso­latba Önökkel az NDK leg­nagyobb balettszinházának eddigi igazgatója, Eve Reint- haller? — A Színművészeti Főiskolán találkoztam vele először. Iglódi István kért fel arra, hogy az ott bemutatásra kerülő West Side Storynak írjak új magyar szö­veget. Eve volt a koreográfus. A próbák alatt meséltem el ne­ki, hogy mi előadtuk az Evitât, beszéltem a lelkes, fiatal színé­szekről, előadókról, és arról: mik a terveim. Következő nyáron a Sztárcsinálákbon már együtt dolgoztunk. Óriási nyereség ne­künk. Kitűnően ismeri a műfajt. Nagyon sókat követel, mindek: hallgat rá. — Szóljunk a nyári tervek­ről, s az első évadról, amely- ndk ideje, tudom, a Rock- színháznál másként alakul. — Júliusban Budapesten ját­szottuk a kicsit átírt, módosított Sztárcsinálókat. Körben elkezd­tük próbálni azt az egyelőre tíz szereplőre írt rockfantáziát, amely a Farkasok címet kapta. A Magyar Televízió ugyanis be­nevezett bennünket egy helsin­ki nemzetközi televíziós rodk- fesztiválra. A téma kötött volt: Rómeó és Júlia -féld olg ozás. Az örök szerelmi históriát Várkonyi Mátyással sci-fi-szerűen, gro­teszk imádon dolgoztuk fel. Hel­sinkiből visszatérve országos turnéra indulunk a Sztárcsiná­lók, illetve a Lázadók, szentek, őrültek szerepelnek a műsoron. I — És ősszel? — Az énekes címen Novai Gábor könnyed, új musicalt írt, amely a magyar beatzene múltjáról, a hőskorról szól. A legnagyobb próbatétel a de­cember elején műsorra kerülő West Side Story lesz. A rendező Iglódi István. Ez alkalommal kiderülhet, képesek vagyunk-e arra, amit vállaltunk. Kamara- produkdióként pedig a Kis her­ceget adjuk elő prózában. Stú­diumnak szánjuk a táncosok- énékesek számára. A mi éva­dunkról annyit: december végén és januárban tartunk szünetet, hiszen fiatalóknak játszunk, akiknek nyáron éppúgy szüksé­gük van ránk, mint ősszel. — Várkonyi Mátyás, Mik­lós Tibor. A Rockszinházhoz ez a szerzőpáros kötődik. Megmásíthatatlan ez a gya­korlat? — Nem. Sőt, mi azt szeret­nénk, ha minél többen jelent­keznének nálunk. Állandó ren­dezőink sincsenek, de alakalmi felkérésre szívesen dolgozik ve­lünk többék között Kovácsi Já­nos, Katona Imre, Bőr József, Iglódi István. Örülök, hogy az elmúlt hónapók során nagyon sok szerző jelentkezett. Szakcsi Lakatos Béla, és Csemer Géza ördögi kísértetek címmel írt számunkra új színpadi művet, Victor Máté Prométheusz cím­mel rodkratóriumot, s talán — sikerül összehoznom Szabó Magdával Bródy Jánost, illetve Szörényi Leventét. Akkor az Az o szép fényes nap című Szabó Magda-darabból születne számunkra produkció. — Térjünk vissza a kép­zéshez. Hogyan képzelné el ezt Magyarországon? — Nagyon jó lenne, ha a Színház- és Filmművészeti Főis­kolán ezentúl bennünket is meg­hallgatnának. Ha ott lehetnénk a musical tanszak felvételi vizs­gáin, kiválaszthatnánk azokat a fiatalokat, akiket diplomával a kezükben mi szerződtethetnénk. Akiknek már az induláskor el­mondanánk: mi minden más munkánkat a saját színházunk­nak rendeljük alá, úgy kell dol­goznunk, hogy a rock-közönség elfogadjon, befogadjon. Fazekas Ágnes Japán hangszerek Régi japán hangszerek be­mutatójával nyitotta meg kapuját Budapesten a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum. A hangszergyűjteményt Emily Bendel-Enking, Angliában élő pedagógus ajándékoz­ta a múzeumnak. Ez az el­ső eset, hogy a múzeumot nem magyar vagy magyar származású személy aján­dékozta meg gyűjtemény­nyel. „Fahal" — japán fagong Érdeklődők Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ IEz év eléjéig több mint 40 or­szágban 0707 iparvállalatot és más létesítményt helyeztek üzem­be a Szovjetunió közreműködé­sével, s több mint 1 millió hektár földet állítottak a mezőgazda­ság szolgálatába. Hogyan járul hozzá a szocialista és a fejlődő országok nemzetgazdaságának megteremtéséhez, illetve fejlesz­téséhez a Szovjetunió? — erről szól a seregnyi szemléletes ada. tot és összefüggést tartalmazó Huszonöt évi építés külföldön című összeállító®. ‘ Már az elmúlt tervidőszakban is 7000-nél több robot dolgo­zott a szovjet népgazdaságban, de '1985-ig sokszor ennyi vesz majd részt a termelésiben. ’Ho­gyan hajtják végre a robot- progralm áj szakaszát? — ez ki­derül Az érzékeny vesmárok cí­mű képes riportból. A tudósok palettája című ösz- szeállítás a XX. századi szovjet tudomány és tedhnika kiemel­kedő művelőinek keze alól ki­került festményekből, rajzokból és szobrokból rendezett közel­múltbeli kiállítás anyagából vá­logat A kiművelt emberfőkért vívott küzdelem egyik szép sikerével ismertet meg a Mordvinföídi pá­lyakezdők című riport. A szerzők Szqranszkba, a magyarok leg­közelebbi nyelvrokonai által la­kott köztársaság állami egyete­mére visznek el, s ízelítőt adnak a 17 karról kikerülő diplomások elhelyezkedési lehetőségeiről. Mark Twain közkedvelt művei új feldolgozással gazdagodtak, amikor Sztanyiszlav Govoruhin rendező az Ogyesszai Filmstú­dióiban nemrég háromrészes té­véfilmet forgatott a Tom Sawyer kalandjaiból. A bájos címsze­replővel, a kiilencesztendős Fe- gya Sztukowal találkoztak Az új Tom Sawyer című tudósítás készítői. Valósággal imádkoztáik már egy új tehetség feltűnéséért a szovjet úszóvezető'k, almikor 1977-ben Julija Bogdanova so­rozatos és fölényes sikerei ked­vüket szegték a pályatársaknak. Az ülj sztár a Vilnius! ti na. Ka- ciusyte személyében jelentkezett. Az ő feltörésének érdekes törté­netét rajzolja meg a kitűnő tol­lú sportújság:ró, Aleksícndr Ba- tasov Az ellencsiillag című írá­séiba n. 'Változó csillagok, állandó kapcsolat címmel egy, az ogyesz- szai egyetem által szegedi part­nerének ajándékozott távcsőről és a. József Attila Tudomány­egyetem legújabb díszdoktoróról olvashatunk. A Vlagyimirt sze­meszter című riport arról az in­tézetről ad hírt, ahol a legtöbb ma g ya ro rszág i o rosztaná r-jelöl t tölt résziképzés keretében né­hány hónapot. LÁNYOK, ASSZONYOK A lap augusztusi száma L. Kornytilov cikkével emlékezik meg a csehszlovák lkommánista írónő, a nálunk Is közismert Morte íMaijerová 'születésének 100. évfordulójáról. Az ősi orosz városokat bemutató sorozat ez­úttal Kanyevba, ebbe a magyar turisták által kevésbé ismert vá­rosba, a Dnyeper környéki hegy­vidék ékességébe vezeti el az olvasókat. 1. ‘Kvasznyikovai Síppal, dob­bal című cikke egy érdekes kez­deményezésről ad 'hírt; a Komi - Pénmijak Autonóm 'Körzet kudíim- kairi iskolájában a gyerekek ősii, már-imár feledésbe merült népi hangszereket gyűjtöttek össze, maguk is készítettek ilyeneket, megtanultak játszani rajtuk és zenekart alakítottak. Együttesük nagy sikert aratott a Csaljkovsz^ kij városban megrendezett ha­gyományos zenei versenyen. A hitleristák „éjszakai boszor- kányok"-nak nevezték a 46. éj­szakai bombázó gárdaezred pi­lótanőit. Jevgenyija Zsigulenko, az ezred egykori harcosa nem­régiben filmet készített a bátor pilótalányokról. V. Hudij cikke bemutatja a filmet és alkotóját. IL. Sztrzsizsovszka'ja Vissza az életbe című írása az Omszk me­gyéi kórház idegsebészeti és i de g g y ó gyá s z a ti kl'i nlkájá n a k rehabilitációs osztályát mutatja be. Elmondja, 'milyen áldozatos munkát végeznek itt a rokkan­tak, a mozgássérültek rehabili­tációja érdekében, milyen kivá­ló eredményeket érnek el, és hogy már másodízben rendezték meg a mozgássérültek szparta- kiádiját. A lap bemutatja a több év­százados múltra visszatekintő petrikovkal pingálást, 'megismer­teti az olvasókat egy pilótanő­vel, beszámol a Szovljetszkaija Zsenscsiaa díjáért harmadszor megrendezett nemzetközi ritmi­kus sportgimnásztikai verseny­ről, és még sok más olvasniva­lót Unnák A hagyományokhoz híven 'be­számol a lap a divat újdonsá­gairól, mesével kedveskedik a kicsinyeknek, a mellékletben pe­dig kézimunka-leírások, ételre­ceptek és rejtvények vannak. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom augusztusi száma Marija Rolmik'aiite litván írónő 'Hosszú hallgatás című re­gényét közli W. Németh Éva fordításában. Az írónő maga is megjárta a koncentrációs tábort — lágernaplója magyarul is megjelent —, új regényének té­máját is ebből a tragikus él­ményből merítette. A mű főhő­se, Zsenya, az iskola elvégzése után önkéntesként a frontra ke­rül, mint ápolónő. Megsebesül, fogságba esik, és egy német- országi koncentrációs, táborba hurcolják. A regény magja a lágerek életének, borzalmainak, a foglyok szenvedéssel teli éle­tének leírása, miiközben mind­végig bizonyítja 'laissé Ikínhaláíra ítéltek erkölcsi ma gta'sahb ren­diségét, hisz ők sóját sorsukon felülemelkedve a légik Hatásta­lanabb helyzetekben is képesek megmaradni embernek, a szó legszebb értelmében. Erőt pe­dig a győzelembe és az igaz­ságba vetett hit ad számukra. A prózarovat még Mihail Loh- vickíilj, a Grúziában élő orosz író elbeszéléseit mutatja be eb­ben a számiban. A 'Líra-rovatban Janka Kupola és Ja'kub Kölasz szovjet-belorusz költőktől közöl a folyóirat válo­gatóst abból az alkalomból, hogy ebben az esztendőben ün­nepli a belorusz irodalom e két költőnagyság születésének 100. évfordulóját. A verseiket Apáti Miklós, Győré Imre, IHéra. Zoltán, Képes Géza-, Konczek József, Krénoer József, INyilla'sy Balázs és Tandori IDezső ültette át ma­gyar nyelvre. A Napló-.rovatban 'Rita Korn emberközeli, s az irodalomtör­ténet számára is hasznos adalé­kot nyújtó írói' portréi Leonyid Mortinov, Hidas Antal és Kun Agnes alakiját eleveníti meg az olvasó számára. Az Irodái ómról rovat pedig két terjedelmes ta­nulmányban foglalkozik a 70-es évek szovjet prózairodalmával — szerzőije Alekszandr Mihaj'lov- és a legfiatalabb szovjet íc'öl- tőnemzedékkel. A Kilátó rovat két romániai magyar költőt — Méliiu'sz Józstfet és Kányád: Sán­dort - mutat be Laris'sza Vasziil- jeva tamulimá.nyálbain. Igen gazdög anyaggal, inter­júk sorával mutatja be ebben a 'hónapban a folyóirat Művészet rovata a szovjet drámairodalom helyzetét. Benedek Árpáddal, Jevgenyiij Szímonovval és Geor- gi'j Tavsztogonowal Bakács Ber­nadett, 'Nagyezsda Milnyi’kova és Alla Ramanyenko készített interjút. „Milyenek maguk, oroszok? S írni az 'igazság: amiit Ameriká­ban írnak az oroszokról? vagy amit önök írnak önmagukról?" — kérdezi a folyóirat egyik kül­földi olvasója. A folyóirat folytatja a Szov­jetunió megölő ku Iá sóna k közel­gő 60. évfordulója alkalmából indított cikksorozatát, ezúttal Belorusz győzelem címmel, a Belorusz Szovjet Szocialista Köz­társaság életével ismerteti meg az olvasót. A tőkés világ és a szocialista országok közötti együttműködés egyik pregnáns példáját idézi a folyóirat a Bizalmon alapuló együttműködés című írásában', melyben a szovjet—fiion kapcso­latokat elemzi, a szerző. Hosszú időn keresztül az ősi Európát tartották a modern Európa bölcsőjének. A folyóirat közli Alekszej Lesz'kov archeo­lógus Elődlünk: a baibar Európa című tanulmányát, amelyben a szerző állítja, hogy 'bizonyos mértékig a bairibár Európának is része volt a modern tívi'lizádó kialakulásában. 'Váljon, lehet-e „operáin:” a vért? — teszi fel a rendhagyó kérdést a szerző, Valentyin Ta­ra torkán Vermutét gravitációval című riportjaiban, mely a Moszk­vai Központi Haematológiai és Transzfúziós Kutató Intézetben készült. Színes felvételeiket a Vénusz­ról ez emberiség ez év márciu­sában láthatott először. A Ve- nyera-413 és a Venyera-i14 szov­jet automatikus űrállomások kü­lönféle kutatásokat végeztek a titokzatos esthaijoalcsillagon. A három óra a Vénuszon című írás arról tudósít, hogy m.i újat tudtunk meg c Föld égi testvé­réről: A Sportrovat kínálata; Szta­nyiszlav Tokarijev tolláiból A díj­lovaglás nagymestere Los Anae- l'is előtt. Anatol'íj Toraszov Se­besen szárnyaló élet című írása a tavaly tragikus körülmények között elhunyt Vale ríj Hartbmov, a iégkoronqozás szupercsil'laqá- ról, a nyolcszoros világbajnok­ról emlékezik meg. A Könyvespolc ezúttal nehéz témát taglal. Réai eseményeket idéz és a múlt tanulságait igyekszik levonni Az A-lbomba című d o kume rvtumregény. A felsoroltakon kívül öl va sha­tunk még egy különleges grúz ün­nepi lakomáról, és egy színes ri­portot a kenyér betakarításáról, illetve annak ünnepi szokásáliról, ahogyan orra emlékeznek egy ősii orosz falu 'lakosai. A gyerekekről sem feledkez­tek meg a szerkesztőik. A hal­hatatlanság vize címmel kedves üzibég mesét közölt a folyóirat. Óhaza-felfedezőben A külföldön élő magyarok általános iskolás korú gyerme­keiknek idei utolsó csoportja a napokban érkezett meg a fo- nyódi, a balatonlellei és a za- márdi anyanyelvi táborokba. Június 24-től kéthetes váltások­kal 2500 gyermek ismerkedett annak az országnak népével, tájaival, amely szüleiknek, nagyszüleiknek hazája volt. A Magyarok Világszövetsége az idei nyáron tizenegyedszer nyújtott lehetőséget a külföl­dön élő, magyar származású fiataloknak az anyanye'lv ta­nulására. A tapasztalatok sze­rint ezek a táborozások is hozzájárulnak a nagyvilágban szétszóródva élő magyarság és hazánk kapcsolatának erősödé­séhez; egyre többen . küldik haza gyermekeiket, unokáikat a szövetség e rendezvényeire. Amíg a 14 éven aluliakat többnyire a szülők szándéka irányítja Magyarországra, ad­dig a középiskolások már tu­datosan jönnek óhaza-felfede­zőbe. A sárospataki Kossuth Lajos kollégium ad otthont augusztus 16-ig például annak a 61 magyar származású kö­zépiskolásnak, akik Észak-Ame- rika és Nyugat-Európa orszá­gaiból érkeztek. Többen közü­lük már másodszor-harmadszor vesznek részt az egyhónapos programban.

Next

/
Thumbnails
Contents