Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-10 / 186. szám
1982. augusztus 10. KÉPÚJSÁG 3 Szabadalom a vegyi termékekre A Lenfonó és Szövőipari Vállalat csillaghegyi szövőgyárában megkezdődött a hazai alapanyagú szintetikus napellenzőpony- vák gyártása. A vállalat műszaki szakemberei, az eddig használt külföldi alapanyag helyett hazai gyártmányú műszálakat tettek ponyvaszövésre alkalmassá. A vízlepergető, szennytaszitó és fényálló tulajdonságú új műanyag iránt a külföldi partnerek is érdeklődnek. Jelenleg több ezer négyzetméter különböző színű ponyvaszövet készül olasz megrendelésre, de az első szériákból a hazai kereskedelem igényeit is kielégítik. A boltok ellenőrzésének tapasztalatai A kereskedelmi felügyelőségék az év első felében több mint 13 ezer üzletben vizsgálták az áruellátás helyzetét, a kereskedelmi munka színvonalát, az eladott termékek árának és minőségének összefüggéseit, a boltok tisztaságát, valamint a bizonylati fegyelmet. 'A vizsgálatok számához viszonyítva az elmúlt év azonos időszakához ké. pest 2 százalékkal kevesebb - mintegy 3000 - alkalommal tapasztaltaik szabálytalanságot. Az esetek nagy részében pénzbírságot róttak ki a felelősökre; mintegy 450 boltvezetőt és eladót figyelmeztetésben részesítettek; s néhány esetben büntető- és szabálysértési feljelentést indítványoztak. lA legtöbb szabálytalanságot változatlanul az élelmiszerkereskedelemben és a vendéglátásban tapasztalták. Az ok legtöbbször a termékárak feltüntetésének hiánya, a nem megfelelő minőségű áruk eladása és a higiéniai előírások megsértése vált. A vásárlókat a szabálysértések feltárása nyomán mintegy félmillió forinttal kártalanították. A vállalatoktól és a szövetkezetektől 247 ezer forint olyan többletbevételt vontak el, amelyre a vásárlók megkárosítása révén tettek szert, s a vásárlók kártalanításása már nem volt mód. A vállalatóknál összesen 9 millió 'forint értékű készletet áraztattak át, egyebek közt helytelen minősítés, osztálybasorolás és árazás miatt. A vásárlóktól* a kereskedelmi felügyelőségekhez mintegy 900 panasz érkezett az év első felében, ez 4,3 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Az áruellátás hiányosságait mindössze 50-en jelezték, főként iparcikkeket hiányoltak, például a hűtőládát, a s z érnél ygépk oes i - gumi a b ro ne s o t, a fekete patentharisnyát és a hímzőfonalat. Árdrágítás miatt 83 vásárló tett panaszt. A termékek minőségét és a garanciális javítások elhúzódását 140- en kifogásolták, 6 százalékkal többen, mint a múlt év első felében. Főként a bútorok garanciális javításának hosszú ideje adott okot panaszra. Több bejelentés érkezett amiatt is, hogy a vendéglátó vállalatok a nagyobb rendezvények után az elszámoláskor indokolatlanul többet számolnak a végzett szolgáltatásnál. A bejelentések, panaszok mintegy fele jogosnak bizonyult, s ezért a felelősökre 292 ezer forint pénzbírságot róttak ki, a vásárlókat mintegy 300 ezer forint értékben kártalanították. Vegyipari üzemeink szabadalmi oltalommal, a gyártás, illetve egyes nemzeti piacokon a forgalmazás kizárólagos jogának megszerzésével is erősítik a nemzetközi versenyben megszerzett pozícióikat. Megalakulása, vagyis 1950 óta az elmúlt két évben kapta a legtöbb megbízást szabadalmi oltalom külföldi megszerzésére a Danubia Szabadalmi Iroda, a magyar vállalatok találmányainak külföldi szabapalmazta- tója. Az iroda tavdly már több mint 1500 bejelentést nyújtott be mirftegy hetven országban. A legtöbb oltalmi jogot a ma-- gyár vegyipar, a szocialista országok közül Csehszlovákiában, az NDK-ban és a Szovjetunióban, más államok közül pedig Franciaországban, az NSZK-ban és az USÁ-ban kérte. A szabadalmi kérelmek jórésze a gyógyszeripartól érkezett, amely az elsők között ismerte fel az iparjogvédelem jelentőségét, s közülük a legnagyobbak, a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára, a Kőbányai Gyógyszerárugyár és az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár önálló szabdalmi osztályt szervezett. A vegyi úton előállított termékek, továbbá a gyógyszerek külföldön általában termékként szabadalmaztathatok, azaz ugyanaz a vegyület más eljárással készítve sem hozható forgalomba. Ennek a piaci elsőbbségnek a lehetőségét használta ki az EGYT Gyógyszer- vegyészeti Gyára is, amikor 16 országban — több nyugat- európai ország mellett Egyiptomban, Görögországban és Japánban is - szabadalmaztatta Halidor nevű értékes perifériás értágító készítményét, amelyre a védjegy használatának jogát is megszerezte. A gyógyszerkutató intézet pediq a Chinoin Vegyészeti Termékek Gyárával közösen jelentette be 14 országban a daganatgátló készítmények területén elért újabb eredlményt, egyfajta cukorszármazékot, melyre öt országiban már szabadalmat kapott. Ugyanakkor a vegyi úton előállított termékre itthon csak az adott gyártási tedhnológiá- ra vonatkozó eijárásoltalom kérihető, ami szakemberek véleménye szerint nem ösztönöz kellőképpen az úlj, korszerűbb termékek keresésére, kevesen vállalják a nagy összegeket felemésztő kutatásokat. Az iparjogvédelem gazdasági előnyeinek jóbb kihasználása érdekében Magyarország csatlakozott olyan egyezményekhez, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagországok egyszerűsítsék egy-egy termék, illetve gyártási eljárás más országokban történő szabadalmaztatását. Nagyüzem a hűtőházakban Teljes d nagyüzem a hűtőipar tíz gyárában. Legtöbb helyen három műszakban, éjjel-nappal fogadják a mezőgazdasáqi üzemekből érkező nyersanyagot. A tapasztalatok szerint eddig általában megfelelő mennyiségű zöldség-gyümölcs alapanyagot vehettek át, s ily módon a feltételek biztosítottak az iparág számára 1982-re tervezett összesen mintegy 100 ezer tonnányi termék előállításához. Jelenleg a többi 'között a zöldibab, a tök, az uborka, a sárga- és az őszibarack feldolgozását végzik a mirelitüze- mek. Legtöbb helyen korszerűsítik a termékszerkezetet, fokozzák jól eladható termékeik gyártását, s mérsékelik a kevésbé keresettekét. A zalaegerszegi gyárban például megszűntették a veszteséges broccoli és kelbimbó feldolgozását, a szintén ráfizetéses hasábburgonya előállítását pedig csökkentik. Azokból a készítményekből viszont, amelyeknek gazdaságosan megtermelhető alapanyagából elegendőt tudnak felvásárolni, jóval többet gyártanak mint eddig. Legkelendőbb termékük a csemegekukorica, amely a tőkés piacon is igen jól értékesíthető. Éppen emiatt újabb gépsort állítottak üzembe, s ezzel a két évvel ezelőtti mennyiség kétszeresét, 4000 tonnát állíthatnak elő e csemegéből. Továbbra is 'jelentős exportcikkük a bogyós- gyümölcs. A málna és a fekete- ribizke 'mellett tervezik a külföldön jól eladható feketeszeder termelésének felfuttatósát. Más üzemek mezőgazdasági partnereikkel igyekeznek szorosabbra fűzni kapcsolataikat gazdasági eredményeik javítására. Olyan érdekeltségi rendszert alakítanak ki, amelynek alapján itthon és külföldön legkeresettebb termékeikhez a nyersanyagot hosszú távon is biztosítani tudják. Különösen jó a kapcsolat a miskolci mirelitgyár és a borsodsziráki, a harsány!, valamint az izsóífalírai termelőszövetkezetek között. A mező- gazdasági üzemek borsót és zöldbabot termesztenék jó minő. ségiben a gyár számára, az üzem pedig a termelés tedhnikai színvonalának emelésére ad számukra előnyös feltételek mellett gépi berendezéseket. Főként ezek az üzemek szállítják jeenleg is a borsófeldolgozó vonalakhoz a szemeket. A miskolci gyár új termékekkel is jelentkezik. Már kapható a broccoli család két tagja': a broccoli fűszercsamag és a leveskeverék. 'Haimorosaa piacra dobják a broccoli leveskockát és a fűszerezett veqyes'főzelé- ket. Ugyancsak új terméke a gyárnak a héjával együtt szeletelt uborkasaláta. Balján az idén kezdte meg az üzemet az új ezenvagonos hűtő- ház. A tároló egy részét a kapacitás jobb kihasználására, élelmiszeripari üzemeknek bérbe adják, most a hús- és a baromfiipar termékeit tárolják benne. Ugyanakkor a termelést is felfuttatták, s több újdonság előállítására rendezkedtek be. Közéjük tartozik a darabolt alma. Gyártására külön gépsort helyeznek üzembe, amely minden munkafázist, a válogatást, a hámozást, a magozást, a szeletelést és a; csomagolást emberi kéz beavatkozása nélkül végzi. A bajai tervek szerint az idén 1300 vagon mélyhűtött gyümölcsöt, zöldséget adnak a hazai ellátásra1, illetve exportra. Telnék a győri hűtőiház raktárai is, ahonnan pontos ütemterv szerint szállítják a fagyasztott árut a hazai és a külföldi megrendelőknek. Ezekben a napokba n mái naszáMítmányo kát indítanak az NS2K-ba és barack- ízesítésű gombócot Ausztriába. Exporttermelés a dombóvári Lángban A Láng Gépgyár dombóvári gyára — mint maga az anya- vállalat is — elsősorban belföldi felhasználásra állít elő beruházási javakat. A hazai beruházások „visszafogása" következtében volt kénytelen fokozni export-tevékenységét. Míg a hetvenes években a dombóvári gyár teljes termelésének 12—17 százalékát gyártotta külföldi megrendelőknek —, ebből hozzávetőlegesen egyharmad volt a tőkés, kétharmad a szocialista export, 1980-tól ez az arány kétharmadra emelkedett. 1980-ban a dombóvári gyár össztermelésének 34, 1981-ben 33,8 százaléka került exportra. Az idén — legalábbis a tervek Szerint — az arányt növelni kellene, ennek teljesítése azonban nem látszik valószínűnek, legalábbis erről számolt be a gyáregység vezetője, Bilek Sándor, a dombóvári városi párt-végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén! A szocialista exportpiac stabil. Hosszabb távú szerződések — a KGST szakosítási program keretén belül — biztosítják, hogy a dombóvári gyárnak legyen munkája, termékeiket fogadják a szocialista országok. A legjelentősebb tétel a vállalat által kifejlesztett paradicsomfeldolgozó vonal. Először a P—16-os berendezést alakították ki (a P utáni szám arra utal, hogy naponta ennyi vagon paradicsom feldolgozására képes), majd ezt követte a P—32-es és a P—48-as. Szovjet exportra készül. A dombóvári gyár másfél éve vált képessé e gyártmány „átvételére", miután elkészült az új, a réginél magasabb csarnok, ahol elférnek és a futódaruk elbírják a megmunkálás, szerelés alatt álló alkatrészeket, berendezéseket. Az idén tíz P—16-os, és egy-egy P—32-es és P—48-as vonal készül. Lévén a gyár kapacitása ez évre nagyrészt kitöltetlen, az idén munkábavesznek és teljesen elkészítenek néhány, jövő évi szállításra rendelt paradicsomfeldolgozó vonalat, ezt azonban — érthető okból —, a megrendelő csak a jövő évben fogadja. A gyár dolgozóinak munkaellátottságával ily módon nem lesz probléma, de az árbevétel csak 1983-ban realizálódik.' Az utóbbi évek tapasztalatai arra mutatnak — és ez sajnos, általános jelenség az iparágban —, hogy a tőkés piac bizonytalan. Tavaly az egyik nyugati cég — amelynek már korábban is szállítottak bányatámokat —, megnövelte rendelését. Amikor Dombóvá- rott már „sínen volt" a teljesítés, beszerezték és munkába vették az anyagokat, a megrendelő — miután számára a kilátásban volt nagy üzlet meghiúsult —, azt stornírozta. Itt maradt az anyag és a sok kész- és félkésztermék. Most, „aprónként" ezeket az anyagokat, fél késztermékeket dolgozzák be — már amelyiket lehet — az újabb rendelések teljesítéséhez. Eseti jellegű megrendelések jönnek, amelyek azonban rövid határidőre szólnak. A hazai anyagok biztosítása hosszú átfutási időt igényel — lemezt négy-hat hónapi szállításra vállal a kohászat —, ugyanakkor a gyártmányt három hónap alatt kellene leszállítani. Előfordult már, hogy egy sürgős export-megrendelést csak úgy tudtak teljesíteni, hogy soron kívül importáltak kétszáz tonna anyagot, ami a megrendeléstől számított két héten belül megérkezett. Nem export, de közvetve im- port-megtakrítást céloz a dombóvári gyár egyik újdonsága, a mezőgazdasági hulladékokat hasznosító kazán-berendezés. A prototípus a dombóvári Alkotmány Tsz-ben üzemel. A vállalat — saját kockázatára — megkezdte a sorozatgyártást, azonban mind ez ideig csak néhányat tudtak eladni. Talán korábban kellett volna elkezdeni a „váltást", nagyobb reklámot csinálni, akkor e terméknél is előbbre tartanának. Úgy tűnik, a vállalatnak mozgékonyabbnak kell lennie ahhoz, hogy az export-termelést fokozhassa. Át kellett nyergelni elsősorban acélszerkezetek gyártására, ilyen az acél bá- nyatám, amiből szinte állandóan van rendelés és kilátás van a jelenleginél többre — a szénbányászat a magas olajárak miatt világszerte fellendülőben van — és egyéb acél- szerkezeteknél is van „keresnivaló”. Ehhez azonban rugalmasabb alkalmazkodóképességre és mindenekelőtt piackutatásra van szükség. Ez azonban nem a dombóváriakon múlik, mivel helyben sem kereskedelmi szervezet, sem anyag- beszerzés nincs. Hogy milyen munkát kap a dombóvári gyár, az a központtól függ. A dombóvári gyár feladata, hogyha jön megrendelés, azt minél gyorsabban, jó minőségben teljesítsék. Meg kell magyarázni az itt dolgozóknak, hogy gyakran kell átállniok . más- munkára, szakítani a régi beidegződésekkel, a piaci változások gyakorta váratlanok, ezekhez alkalmazkodni a munkahelyi kollektíváknak is kell. J. J. A gyár az „utca” felől — előtérben az új nagycsarnok Készülnek az alkatrészek Vízlepergető, fényálló
